1. § (1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt valamely szerződő fél rendes vagy rendkívüli felmondással felmondta, avagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

2. § (1) A pályázatot a helyiség vagyonkezelője írja ki, melyet a vagyonkezelő honlapján és a www.turkeve.hu honlapon történő megjelenést követő 15 napig közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell:

(3) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(4) A pályázatokat a kiíró részére postai úton, vagy személyesen zárt borítékban, 2 példányban kell eljuttatni.

3. § (1) A beérkezett pályázati ajánlatokat a pályázat kiírója bírálja el.

(2) Eredménytelen pályázat esetén új pályázat írható ki

4. § (1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott összegű biztosíték 50 %-nak megfelelő összeget a pályázati kiírásban megjelölt számlára befizet és annak pályázati díjként történő befizetését igazolja.

(2) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat a vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékba be kell számítani.

(3) Az eljárást lezáró döntés során – amennyiben arra lehetőség van – második helyezettet is meg kell jelölni.

(4) Az írásbeli értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a pályázat nyertese köteles a bérleti szerződést kötni.

(5) Ha a pályázat nyertesének mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a kiíró szerződéskötési kötelezettsége megszűnik és a biztosíték visszafizetésére nem tarthat igényt.

(6) Ha a pályázat nyertese a szerződésben megjelölt időpontban az ingatlant nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a pályázat soron következő helyezettjével köthető szerződés.

(7) A pályázat nyertese a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott összegben köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérleti díj havonta előre egy összegben a számla alapján, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig esedékes.

(8) Bérbeadó a bérleti díj összegét évente egy alkalommal jogosult felülvizsgálni.

(9) Ha a szerződés megkötésére nem pályázat útján kerül sor, a bérleti díj meghatározására a képviselő-testület egyedi határozata alapján kerül sor.

5. § (1) A helyiség pályázati kiírás nélkül is bérbe adható, ha a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget a bérleti szerződés szerinti célra a korábbi bérlő kívánja ismételten bérbe venni és a kérelem benyújtásakor nincs a korábbi bérleti jogviszony alapján fennálló bérleti díj- vagy közüzemi díj tartozása.

(2) Helyiség ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3) Helyiség alkalmi célra történő, 30 napot el nem érő használatba- vagy bérbeadására, a polgármester döntése alapján kerülhet sor.

6. § (1) Helyiség határozott időre, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott idő mértékéről a pályázat kiírója dönt.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

7. § A bérleti jogot pályázat útján megszerző bérlővel a pályázati ajánlatában szereplő bérleti díj összegével lehet megkötni a szerződést.

8. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek birtokba adni, melynek időpontját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – kifejezett eltérő megállapodás hiányában – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

9. § A helyiségbérlet megszűnésére a lakástörvénynek a lakásbérlet, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

10. § A helyiségbe más személy nem fogadható be, az albérletbe nem adható.

11. § Helyiség csak egy bérlő részére adható bérbe.

12. § Bérleti jog átruházásához és cseréjéhez a bérbeadó nem járul hozzá.

13. § A bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanból a bérlőnek a megszűnés napjáig ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli használóvá válik, és a jogcím nélküli használattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

14. § A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a korábban fizetett használati díj ötszöröse.

15. § (1) A bérlő közte és a bérbeadó közötti előzetes írásbeli megállapodással a bérbevett helyiségen felújítást, beruházást végezhet. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a ráfordítás költségeit, a műszaki leírást és a terveket, munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját.

(2) Előzetes hozzájárulás hiányában vagy engedély nélkül végzett munka esetén a bérlő nem tarthat igényt a megtérítésre és az eredeti állapot helyreállítására is kötelezhető.

16. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes használatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, úgy éven belül legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, akkor a bérbeadó határidő meghatározásával felhívja a bérlőt a hiányosság megszüntetésére.

(2) A bérlő a helyiségbe történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) Amennyiben a bérlő a helyiségbe történő bejutást a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződést bérbeadó felmondja.

17. § (1) A helyiség elidegenítésről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítése során az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2017.(XI.29.) önkormányzati rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítése során a helyi forgalmi értéket 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell megállapítani. A vételár mértéke a helyi forgalmi érték.

(4) Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles igazolni az alábbiakat:

(6) A vételárként fizetett készpénzt egy összegben kell megfizetni, részletfizetési és vételárkedvezmény nem adható.

18. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló pályázati eljárásokban, pályázat kiírása nélküli bérbeadások esetében és e rendelet hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

19. § Ez a rendelet 2025. január 25-én lép hatályba.