Az Országgyűlés megalkotta a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt, amely 2025. július 1-jén hatályba lépett. A törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy rendeletet alkossanak jogvédelmi eszközök alkalmazásáról, a betelepülés feltételeiről, tilalmak bevezetéséről, továbbá a jogvédelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezésekről, valamint a lehetséges jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról.

A szabályozás azon magánszemélyre érvényesíthető, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.

A törvény 5. § (8) bekezdése előírja, hogy az önkormányzatnak a jogvédelmi eszköz igénybevétele, a jogvédelmi eszköz típusának kiválasztása, a betelepülés feltételeinek meghatározása, a mentesség, valamint a méltányosság bevezetése során, az önkormányzati rendelet megalkotásakor értékelnie és mérlegelnie kell az alábbi szempontokat:

a) a település társadalmi és gazdasági folyamatait;

b) a betelepülésnek a település kialakult és megtartandó helyi életformájára, társadalmi berendezkedésére, valamint a település karakterére gyakorolt pozitív és negatív hatásait;

c) a betelepülés nyomán jelentkező helyi közszolgáltatási igényeket, az önkormányzat megnövekedő feladatait és azok teljesíthetőségét;

d) a betelepülésnek a helyben élők létfeltételeire, helyben maradására – így különösen életminőségére, a fiatal generációk helyi otthonteremtési lehetőségeire, továbbá az ingatlanárakra – gyakorolt hatásait;

e) a munkaerőpiaci adottságok és igények figyelembevételével azt, hogy a településre milyen gazdasági tevékenységet végző vagy foglalkozású személyek betelepülése kívánt;

f) azt, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében alkalmazandó jogvédelmi eszköz által biztosított korlátozás arányos-e, és a vizsgált önazonosság-védelmi cél kisebb korlátozást jelentő jogvédelmi eszköz alkalmazásával is elérhető-e.

Az ingatlanszerzés vonatkozásában kizárólag az adásvétel jogügylet kerülhet figyelembevételre. Nem terjed ki tehát:

a) a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésre, és

b) a bírósági végrehajtási eljárásban, adóvégrehajtási eljárásban, felszámolási eljárásban, vagyonrendezési eljárásban, adósságrendezési eljárásban, hagyatéki eljárásban történő, valamint a bírósági, közjegyzői vagy más hatósági határozat alapján történő ingatlanszerzésre, de pl. az ajándékozás vagy cégbe apportálás esetére és a CSOK vásárlókra sem.

A jogszabály hatálya eladói oldalról kiterjed a jogi személyekre, egyéb szervezetekre is, kivéve az állam, illetve az egyház tulajdonában álló ingatlan adásvételi jogügyletét.

A törvény által biztosított mentességek, kedvezmények:

Mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az, aki

a) a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;

b) bizonyítja, vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;

c) állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;

d) nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;

e) lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;

f) az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;

g) a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;

h) a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;

i) az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.

Az önkormányzat a törvény keretei között szabadon dönthet a jogvédelmi eszközök különböző típusainak együttes igénybevételéről.​

A jogvédelmi eszköz alkalmazása irányulhat

a) ingatlannal kapcsolatos jogügyletre (a továbbiakban: dologi jogvédelmi eszköz), és

b) a településre történő beköltözésre (a továbbiakban: személyi jogvédelmi eszköz).

Dologi jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog biztosítása.

Személyi jogvédelmi eszköz:

a) a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése,

b) a betelepülési hozzájárulás.

Rendelet-tervezetünkben a törvény által biztosított valamennyi jogvédelmi eszköz bevezetését javasoljuk.

Elővásárlási jog az ingatlan mentességet nem élvező személynek történő eladása esetére biztosítható. E törvény szerinti elővásárlási jog megelőzi a más jogszabály alapján elővásárlásra jogosultakat. Az elővásárlási jog vonatkozásában az önkormányzat azonban kizárólag arról dönthet, hogy annak alkalmazását bevezeti-e, a törvényben rögzített sorrendet megváltoztatni, vagy valamelyik jogosulti csoportot kihagyni nem lehet.

A törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy rendeletükben szabályozzák a lakcím létesítés feltételeit. Esetünkben azt javasoljuk, hogy lakóhelyet vagy tartózkodási helyet az a betelepülő létesíthet, aki

a) a lakcím létesítését megelőző 2 évben legalább 365 nap egybefüggő társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik,

b) a betelepülési hozzájárulást - amennyiben arra kötelezett - megfizette,

c) lakcímlétesítés esetén az adott ingatlanra bejelentett személyek száma nem haladja meg a 10 főt, vagy meghaladja ugyan, de minden személy számára biztosított 15 m² lakóterület.

A lakcímlétesítés korlátja, hogy hiába teljesíti a fenti feltételeket a kérelmező, amennyiben

a) személy elleni erőszakos bűncselekmény vagy

b) kábítószer-kereskedelem vagy

c) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt büntetett előéletű vagy

d) visszaeső elkövetőnek minősül, nem létesíthet lakcímet a városban.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy mind a lakcímlétesítés, mind az adásvétel útján történő ingatlanszerzés esetében betelepülési hozzájárulás megfizetését írja elő az önkormányzat, ezért javasoljuk ennek bevezetését. Összegét 100.000 Ft-ban javasoljuk megállapítani.

Amennyiben az önkormányzat arról szerez tudomást, hogy az ingatlanszerzésre az elővásárlási jog megkerülésével került sor, a Képviselő-testület keresetet indít az ingatlan adásvételi szerződés semmisségének megállapítására.

A Képviselő-testület a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén:

a) kezdeményezi a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését,

b) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott bírságot szabhat ki, melynek maximális összege 200.000 Ft. A Képviselő-testület a bírság összegéről egyedi eljárásban dönt.

A törvény szerint a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja. Az Mötv. szerinti szabályokhoz képest a törvény szűkebb körben teszi lehetővé a hatáskör átruházását, vagyis a képviselő-testület e hatáskörét kizárólag bizottságára ruházhatja át.

Ez alól kivétel az egyszerűsített eljárás lefolytatása, mert ezzel a hatáskörrel a jegyző is felruházható. Egyszerűsített eljárás során a betelepülés valamely objektív feltételének való megfelelés igazolása, vagy a betelepülő kérelmének a betelepülésre jogosító záradékkal történő ellátása történik meg.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Ennek megfelelően a rendelet legkorábban 2026. január 1. napján léphet hatályba.