Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzat Képviselő-testületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendelet útján a helyi adóztatást szabályozza. A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett- a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodásának feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése alapján e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.

Túrkeve városban a Htv. által meghatározott adónemek közül eddig a kommunális adó, a helyi iparűzési adó, valamint az idegenforgalmi adó kerültek bevezetésre.

A Htv. szabályozza a rendeletalkotás szabályait és az alkalmazható maximált adómértékeket. Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a Htv.-ben meghatározott adókat, vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, figyelemmel arra, hogy évközi módosítás esetén naptári éven belül nem súlyosbítható az adóalanyok adóterhe. Az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott felső határoknak a KSH által közzétett Htv. szerinti fogyasztói árszínvonal-változás szorzatával növelt összegére (adómaximumra) figyelemmel kell megállapítani. Az önkormányzat törvényi keretek között a Htv. második részében meghatározott adómentességeket, adókedvezményeket további adómentességekkel, adókedvezményekkel bővítheti, valamint meghatározhatja az adózás részletes szabályait a törvényi korlátokra figyelemmel. A helyi iparűzési adó esetében nem bővíthető a törvényi adómentesség, adókedvezmény.

A kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítása mellett nagyon fontos az adózók adófizetési

lehetőségeinek a mérlegelése. Az önkormányzatok az adómentességek, adókedvezmények révén tudnak célzott segítséget nyújtani az alacsony jövedelműeknek, valamint a rászoruló társadalmi csoportoknak, elősegítve ezzel a szociális egyenlőtlenségek mérséklését. A társadalmi igazságosság elve azt jelenti számunkra, hogy az adózók méltányosan, a jövedelmi, vagyoni helyzetüknek megfelelően járuljanak a közterhekhez.

Túrkeve Városi Önkormányzat gazdasági helyzetére jellemző, hogy a kiadásai az elmúlt években ugrásszerűen növekedtek, míg az előzetes számítások szerint a helyi iparűzési adóból származó bevétele 2025. évben nem éri el a 2024. évi szintet. A pénzügyi gazdálkodást alapvetően meghatározó helyi iparűzési adóbevételből 100 millió forint szolidaritási hozzájárulásként a központi költségvetést illeti meg. 2025. évtől ehhez társult az új többletadóra vonatkozó szabály, ami szintén központi elvonást jelenthet és befizetési kötelezettséget keletkeztethet, meghatározott mértékű bevételi növekmény után. A szabályozás szerint a szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzatoknak, az előző évben befolyt helyi iparűzési adóbevételt meghaladó - külön számítási képlettel meghatározott - tárgyévi bevételi többletet Területfejlesztési Alapba kell utalni. Számításaink szerint a 2025. évi helyi iparűzési adóban év végére várható bevétel nem fog befizetési kötelezettséget keletkeztetni, ami egyben azt is jelenti, hogy az előző évhez képest nem számolhat adóbevételi növekménnyel önkormányzatunk.

Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a kommunális jellegű adókkal szemben a helyi iparűzési adóból származó bevétel nehezen tervezhető. Éppen ezért több szempontból is előnyös lenne, ha a kiszámítható bevételi forrásainkat is növelnénk annak érdekében, hogy városunk fejlődése fenntartható legyen és a költségvetési gazdálkodás kiegyensúlyozottsága biztosított legyen.

A központi elvonások és a jelentősen megemelkedett fenntartási, üzemeltetési költségek mellett a kommunális jellegű adókból származó bevételek évek óta változatlan szinten alakulnak. Az új adónemek bevezetésére irányuló javaslatom célja, hogy biztosítsa a közfeladatok stabil finanszírozását. A jelenlegi gazdasági helyzet – különösen az infláció, az energiaárak növekedése, valamint a közszolgáltatásokra nehezedő többletterhek – indokolttá teszik a költségvetési bevételek megerősítését.

A magánszemélyek kommunális adója magánszemélyekre vonatkozik, ahogy a neve is mutatja. Javaslom a vagyoni típusú adók közül az építmény és telekadó bevezetésének megfontolását!

Az építményadó tárgya a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (együttesen építmény). Alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Itt fontos megjegyezni, hogy egy adótárgyat nem lehet két adónemmel sújtani, így magánszemélyek esetén megmaradna a kommunális adó, azonban jogi személyeknél az építményadó lehetne alkalmazni.

Adómentesség illeti meg a törvény szerint a

Természetesen önkormányzati rendeletbe további kedvezmények tehetők. Az építményadót ki lehet vetni hasznos alapterület és forgalmi érték alapján. Az önkormányzatok az előbbit szokták alkalmazni, tekintve, hogy az utóbbihoz általában nincs meg a szükséges szakértő.

A telekadó tárgya a telek, telekrész, alanya az, aki a naptári év első napján a tulajdonos. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően a telek m2-ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Itt is javasolt a m2-ben számolt terültet alapul és mértékül venni.

A törvény 52. § 16. pontja értelmében teleknek minősül az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve

a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll;

b) a külterületen fekvő termőföldet;

c) a tanyát;

d) a közút területét;

e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;

f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet;

g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét;

h) az erdőt;

i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, – kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető – kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét.

A fentiek alapján látható, hogy mindaz a földterület, amelyen épület nem található teleknek minősül és megadóztatható. De például nem minősül teleknek a mezőgazdasági terület, vagyis a termőföld és sok minden más sem például erdő stb..

Emellett fontos figyelni a törvény 19. §-ára, mely mentességi eseteket állít fel, így többek között a kettős adóztatás elkerülése érdekében mentes a teleknek az a része mely megfelel a rajta lévő épület hasznos alapterületének. Mentes az adó alól:

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;

b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek;

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka;

d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50 százalékban saját előállítású termék értékesítéséből származik;

e) az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyon.

Természetesen önkormányzati rendeletbe további kedvezmények tehetők.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a javasolt adóbevezetés nem okozhat aránytalan terhet az adófizetők számára, ugyanakkor hozzájárul a hosszú távú költségvetési egyensúly megőrzéséhez. Az új adónemek mértékének megállapításához előzetes számításokat végeztünk és megnéztük, hogy az egyes adózói köröket milyen mértékben érinti a változtatás. Teljes képet még nem kaptunk, tekintve, hogy ezen adózói kört érintő adók megállapításának alapját eddig nem tartottuk nyilván, de az adatok összegyűjtése megkezdődött. Figyelembe vettük a helyi sajátosságok mellett, más települések által alkalmazott adómértékeket (lásd külön dokumentum) és a törvényileg meghatározott adómaximumokat, mely utóbbinál megfigyelhető, hogy a vagyoni típusú, valamint a kommunális jellegű adók jelentősen elmaradnak a Htv. szerint megállapítható felső határokhoz képest.