A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) 32. § (2) bekezdése szerint önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

A 21. § (1) bekezdése szerint a bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A (2) bekezdés kimondja, hogy önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 17/2023. (IX.15.) önkormányzati rendelet 28. §-a szerint a lakástv. 32. §-ában foglaltakon túl az a személy is jogosult a bérleti jogviszony folytatására, akinek a befogadásához a polgármester hozzájárult és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

Az önkormányzat rendelete tehát kiterjeszti a bérleti jog folytatására jogosultak körét és ez adott esetben nem feltétlenül szolgálja az önkormányzat érdekeit.

Úgy látjuk, hogy a lakástörvény elegendő terjedelemben biztosít lehetőséget a bérleti jog folytatására, ezért javasoljuk az önkormányzati rendelet 28. §-át hatályon kívül helyezni.