Alattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete

Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 01. 30- 2014. 05. 28

Szerkesztés...

Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete

Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti-és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben a 7/2014.(V.28) önkormányzati rendelettel)


Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.


            I. Fejezet

Általános rendelkezések


1.§ (1)             Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alattyán Község Önkormányzata


      (2)             Az önkormányzat székhelye:    5142 Alattyán, Szent István tér 1.


      (3)  Az önkormányzat működési (illetékességi) területe:

                        Alattyán község közigazgatási területe.


2. §      Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

                        Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete        


3. § (1) Az önkormányzat és hivatala bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét      kell használni.


        (2) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok      használatának rendjét a képviselő-testület  külön rendeletben állapítja meg.


II. Fejezet

  Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása


4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


       (2) A települési önkormányzat feladatára, hatáskörére vonatkozóan a       Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.)             rendelkezései az irányadóak.


       (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület kizárólagos

             hatáskörébe tartozik:

             a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával                  az  illetmény összegének megállapítása,

            b) képviselő-testület munkatervének elfogadása,

            c) éven belüli hitelfelvétel,

            d) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, megterhelése,

             e) helyi közügy megoldásának vállalása, az arról történő lemondás,

             f) a polgármester illetményének, a társadalmi megbízatású alpolgármester

             tiszteletdíjának megállapítása,

            g) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

        

   (4)    A képviselő-testület önként vállalt közfeladat ellátását is vállalhatja.


   (5)    A (4) bekezdésben írt közfeladat vállalásáról szóló döntés előtt előkészítő eljárást kell

            lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell a feladat vállalásának szükségességét, jogi,

             pénzügyi és személyi feltételeit.


  (6)     A javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a             szükséges pénzügyi források pontos megjelölését.


  (7)     A közfeladat önkéntes vállalására vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a

             képviselő-testület elé a szakmailag illetékes bizottság véleményének kikérése után.


   (8)    A képviselő-testület átruházott hatásköre:

            A képviselő-testület az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza az 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában meghatározott hatáskörét.         


III. Fejezet

1. A Képviselő-testület működése


5. § (1) A képviselő-testület működésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.


       (2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt: 7 fő.


       (3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.


       (4) A képviselőt-testület kéthavonta – évente legalább 6 alkalommal -, és indokolt           esetben  szükség  szerint tartja üléseit.


       (5)  Az ülés napja: a hónap utolsó keddje

             Az ülés időpontja: délután 15 óra

             Az ülés helye: Alattyán Községháza nagyterme

                                     5142 Alattyán, Szent István tér 1.


6. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben azt:

             a) a képviselők egynegyede,

             b) az önkormányzat bármelyik bizottsága,

             c) a Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.


       (2)  Az ülés összehívásának kezdeményezésekor meg kell jelölni a napirendet, és a

              testületi anyag előkészítésében részt vevő személyt vagy szervet.


2. A  Képviselő-testület munkaterve


7. § (1) A ciklusprogramra, annak tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.


        (2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek tervezetét a

             polgármester állítja össze.


         (3) A munkaterv tervezetét a decemberi testületi ülésre kell előterjeszteni.


         (4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

          a) az ülések tervezett időpontját,

               b) az ülések várható napirendjét,

               c) a napirendi pontok előadóit,

          d) a meghívottak megnevezését.


        (5)  A munkatervet meg kell küldeni:

         a) a települési képviselőknek,

              b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,

         c) a munkatervben érintett előadóknak.


3. Előterjesztések


8. § (1) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait írásban, vagy szóban kell

            előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba

            foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


       (2) Az előterjesztés első része tartalmazza:

        a) az előterjesztő személy, vagy szerv megnevezését,

             b) a tárgy pontos megjelölését,

        c) annak bemutatását, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen,

      milyen döntés született, azt hogyan hajtották végre,

             d) a meghozandó döntés indokainak bemutatását,

        e) az előkészítésben részt vevő megnevezését.


      (3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, mely egyértelműen

            megfogalmazott rendelkező részből áll (tartalmazhat alternatívákat is). Tartalmazza

            továbbá a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtásra

            vagy beszámolásra, vagy mindkettőre adott határidőt.


     (4) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző

          10 nappal korábban kell leadni a jegyzőnek.


     (5) Előterjesztésre jogosult:

           a) polgármester,

           b) alpolgármester,

           c) jegyző,

           d) települési képviselő,

           e) témakör szerinti illetékes bizottság elnöke.


4. A képviselő-testületi ülések összehívása


9.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása

            esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A

            polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós

           akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.


      (2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell           összehívni.


      (3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-        testület ülését  a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívülre            összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 10 §. (1) bekezdésében meghatározott módon és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.


      (4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülés előtt 5

           nappal kézhez kapják.

           A meghívó tartalmazza:

           a) az ülés helyét, kezdési időpontját,

           b) a javasolt napirendi pontokat és a napirendek előadóit.

    

           A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Ettől eltérni csak a

           polgármester engedélyével lehet.

.

      (5) Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testületet rövid úton is összehívhatja.

          Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet

          tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.


     (6) A települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely         bizottságának indítványa esetén a polgármester a benyújtástól számított 10 napon belül    köteles a képviselő-testület ülését összehívni.


10.§ (1) A képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a

             lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való

             kifüggesztésével és az önkormányzat honalapján   történő  közzétételével értesíti.


        (2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

          a) a képviselő-testület tagjait,

          b) a bizottságok nem képviselő-testületi tag tagjait,

          c) a jegyzőt,

          d) a községi önkormányzat intézményeinek vezetőit, feladatukat érintő napirendhez,

          e) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,

          f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

          g) a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőjét, a tevékenységi körüket érintő

              napirendhez.


       (3) A (2) bekezdés pontjaiban felsorolt meghívottak a képviselő-testületi ülésen

            tanácskozási joggal vesznek részt.


5. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje


11. § (1) A képviselő-testület ülésére a Mötv.  rendelkezései az irányadóak.


          (2) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző

               indítványozhatja.


           (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a

                tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint     a jegyző tekinthetnek bele.


12. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltakat kell              alkalmazni.


          (2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

                a)     a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos                         figyelemmel kísérése,

                b)     a napirend előterjesztése,

                c)     a napirend elfogadtatása,

                d)     az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

                e)     napirendenként:

                ea)   a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó                                   megadása,

                eb)   a vita összefoglalása,

                ec)   az indítványok szavazásra való feltevése,

                ed)   a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének                        pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

                ee)   a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

                ef)    a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

                f)      a rend fenntartása,

                g)     az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű                           eredményének kihirdetése,  

                h)     az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

                i)      az ülés bezárása.


         (3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy a testületi ülést változatlan

              napirendekkel 8  napon belül újból össze kell hívni. Ha a képviselő-testület ülését

              bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni

              kell.


         (4) A polgármester vita nélkül kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét.


         (5) A képviselő-testület szükségesnek tartja 2 fő (képviselő) jegyzőkönyv hitelesítő

               kijelölését, melyről a testület vitát nem nyit. A kijelöléssel a polgármestert bízza

               meg.


13. § (1) Az ülés vezetője terjeszti elő a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül

              egyszerű szótöbbséggel dönt.


         (2) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottságok, a települési képviselők

              egynegyede terjeszthet elő.


        (3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség rövid indoklásával – legkésőbb az ülést

             megelőző napon 9 óráig kell benyújtani a polgármesternél.


        (4) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya

             olyan ügy, amelynek tárgyalása végett a polgármester is összehívná a testületi ülést.


         (5) Ha a polgármester vagy képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az

               esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester mindenekelőtt

               ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének

               rövid megalapozására.


        (6) Sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített többségének a

             szavazata szükséges.


        (7) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a testület első napirendként tárgyalja az

              indítványt.


        (8) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi

              javaslatként tárgyalja, és a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy hányadik

              napirendként.


14. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő

               tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű

               szótöbbséggel határoz.


         (2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.


         (3) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát,

               illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Elsőként a bizottságok

               véleményét kell meghallgatni.


         (4) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.


         (5) Az előterjesztőhöz a napirenddel kapcsolatban a képviselő-testület tagjai és a

              tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt választ

              kell adni.


         (6) A tanácskozási joggal meghívottaknak a polgármester adja meg a szót. A

              képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak

              megadja-e a kérdés feltevésének, hozzászólásának jogát, vagy vélemény

              nyilvánítását.


15. § (1) A polgármester vezeti a vitát. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának

               korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a

               testület vita nélkül határoz.


        (2) A polgármester megadja vagy megtagadja, illetve megvonhatja a szót a

               hozzászólótól. A tanácskozás rendjének a fenntartását, az ülés zavartalan

               menetét a polgármester biztosítja. Figyelmezteti a hozzászólót, ha a

               mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat

               sértő a fogalmazás. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.


         (3) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok zavarják

               meg, a polgármester rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan

               magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.


         (4) A polgármester a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára

               tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.


16.§ (1) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az

             ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólással

             kapcsolatban felmerült félreértéseket.


       (2) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.


       (3) A döntésre vonatkozó szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő

             bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


       (4) A polgármester összefoglalja a napirend vitáját, megfogalmazza az előterjesztésben

             szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat, majd azokat egyenként

             bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd a

             módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról döntsön a testület.


6. A képviselő-testület döntései


17. § (1) A határozathozatalra a Mötv.  rendelkezései az  irányadóak.


         (2) Minősített többség szükséges az Mötv.  rendelkezésein túl:  

               a) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,

               b) községi népszavazás kiírásához,

               c) a testület általi kitüntetések alapításához, kitüntető cím adományozásához,

               d) Alkotmánybíróságnál történő eljárás kezdeményezéséhez,

               e) hitel felvételéhez,

               f) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.

             

         (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek

               tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt

               megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a

               képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.


         (4) A normatív határozatokat e rendelet 23. § (1) bekezdésében foglaltak szerint             kell közzétenni.


18. § (1) A szavazás – a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik.


         (2)  A titkos szavazásra vonatkozó  szabályok esetében a Magyarország helyi                    önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


         (3) A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, melynek

               elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.


         (4) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

        

         (5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna

                igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, mely

                tartalmazza:

                a) a szavazás helyét, napját,

                b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

                c) a szavazás során felmerült körülményeket,

                d) a szavazás eredményét.


19. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármely képviselő

               javaslatot tehet. Az elrendeléshez a testület jelenlévő tagjai több, mint felének az

               igen szavazata szükséges.


         (2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület

                tagjainak neveit, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.


         (3)A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


20. §  Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét a polgármester

         állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.


21. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a bizottságok és a

              jegyző. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki köteles a

              képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.


         (2) A rendelet-tervezet szakmai  előkészítése a jegyző feladata. A tervezet                                    előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet.

    

         (3) A rendelet-tervezethez rövid indoklást is mellékelni kell.


22. § A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző

         gondoskodik.


23. § (1) A rendeleteket az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.

             

         (2) A kihirdetett rendeletet a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetik az

               állampolgárok.


24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli                           hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.


         (2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.


         (3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely            települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.


         (4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell      tekintetni.


25. § (1) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvén 49. §              (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési              kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – a polgármesteri tisztség ellátásának           egyes kérdéseiről  és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi               LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját 6               hónapra 25 %-kal csökkenti.


         (2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.


7. Interpelláció, kérdés


26. § (1) A napirendek tárgyalása előtt a képviselők feltehetik közérdekű kérdéseiket,

                interpellációjukat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a

                bizottságok elnökeihez.


          (2) Az interpelláció szóban vagy írásban terjeszthető elő.


          (3) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen – a napirendek tárgyalását

                követően – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi

                választ adni.


          (4) A válasz elfogadásáról az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.


          (5) Amennyiben az interpelláció előterjesztője a választ nem fogadja el, a válasz

               elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.


          (6) Amennyiben a válaszadás írásban történik, az írásos válasz másolatát a soron

                következő ülés anyagával együtt meg kell küldeni az interpelláló személyen kívül a

                többi képviselőnek is, hogy annak elfogadásáról a következő ülésen dönteni tudjon

               a testület is,  ha az interpelláló a választ nem fogadná el.


          (7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján a        képviselő- testület részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A    vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.


8. A képviselő-testületi jegyzőkönyv


27. §    A képviselőtestületi ülésekről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A testület nyílt és     zárt üléséről ülésenként kell jegyzőkönyvet készíteni, mely az Mötv. 52. (2) bekezdése       alapján közokiratnak minősül.


28. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek         tartalmaznia kell az Mötv. 52 §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt,            amelyre vonatkozóan jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi                       rögzítés követelményét előírja.


         (2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét             jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési                         javaslat  pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő-testület    valamely  tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint    a jegyzőkönyvben rögzíteni.


         (3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a    szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a                                    jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan                           tartózkodtak.


        (4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A                         határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a                           jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a                      jegyzőkönyvhöz mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadta el. A rendelet      szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.


         (5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a mutatót, a meghívót, az írásos előterjesztéseket,                az  elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.


         (6) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző  és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.


         (7) A jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készültek kivételével – a Polgármesteri

              Hivatalban bárki megtekintheti.


29. § (1) A képviselő-testületi ülésekről készült hangfelvétel (mely számítógépen is rögzítésre    kerül) CD lemezeit  az ülés dátumának feljegyzésével meg kell különböztetni és a      Polgármesteri Hivatalban  lemezszekrényben kell tárolni.


        (2) A nyilvános ülésekről készült hangfelvétel kizárólag a Polgármesteri Hivatal

              hivatalos helyiségében hallgatható meg, a CD-ket a hivatal helyiségéből elvinni

              nem lehet.


IV. Fejezet

 Lakossági fórumok, közmeghallgatás


30. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása  -             a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonása - érdekében évente egy                           alkalommal  falugyűlést tarthat, melynek megszervezése a polgármester feladata.


         (2) A falugyűlés helyéről és idejéről a lakosságot 5 nappal előbb értesíteni kell a helyben

               szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és  a www.alattyan.hu           honlapon.



         (3) A falugyűlésen elhangzottakról a lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni,

              melyet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.


31. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.


         (2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző,                           valamint a jegyző által meghívott hivatali dolgozók.


         (3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.


         (4) A közmeghallgatás időpontját és helyét 5 nappal korábban hirdetmény

               formájában meg kell hirdetni.


32. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása,                          távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó                szabályokat kell alkalmazni.


         (2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz            

               kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak                   tájékoztatást adnak.


         (3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat. A    hozzászólás szabályai megegyeznek a képviselő-testületi hozzászólás                                        szabályozásával.


33. §    Az ülés vezetője az előre meghirdetett  napirendi pontok ismertetését követően           lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések felvetésére.


34. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson,  vagy legkésőbb azt               követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek                  rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét és az elhangzott                         észrevételt, feltett kérdést.


         (2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó                        szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.


V. Fejezet

 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


35. § [1]


VI. Fejezet

 A Képviselő-testület tagjai


36. §  A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló

           törvény rendelkezései az irányadóak.


37. § A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság

          tagjának tiszteletdíját külön rendeletben állapítja meg.


38. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon               túl - köteles

                        a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület                                működése során hozott közérdekű döntésekről,

                        b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud                megjelenni,

                        c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei                 tekintélyét, hitelét óvni,

                        d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot               megőrizni.


         (2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53.              § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg: 

                        a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

                        b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot                       áttekinteni,

                        c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban a testületi ülésen meghatározott                       hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.


39. § (1) A települési képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának      egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4 §-aiban meghatározottak szerint              szűnik meg.


         (2) A  képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással                           kapcsolatos szabályokat  helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes                         kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10 §-a tartalmazza.


VII. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


9. A Képviselő-testület bizottságai



40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

              a) Ügyrendi Bizottság (3 tagú)

              b) Egészségügyi és Szociális Bizottság (5 tagú)

              c) Pénzügyi Bizottság (4 tagú)


         (2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névsorát a 2.számú melléklet

               tartalmazza.


         (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság üléseire meg kell hívni az óvodából és az

               általános iskolából az ifjúságvédelmi felelősöket, akik tanácskozási joggal vesznek

               részt.


         (4) Az Ügyrendi bizottság végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, továbbá                       gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.


41.§  A képviselő-testület esetenként, meghatározott feladatok elvégzésére ideiglenes

         bizottságot hozhat létre.


42.§ A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők                          jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11 §-a határozza meg.


43. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottságok működésének        szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.


         (2) A bizottságok a létrehozásukat követő 30 napon belül ülést tartanak – ahol az (1)        bekezdésben meghatározottakat figyelembe véve – határozattal elfogadják a                           bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.


         (3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.



10. A polgármester


44. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.


         (2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a                           vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség              megszüntetésének szabályait az Ötv. 33/C. §-a tartalmazza.


         (3) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről      és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben       meghatározottakat kell alkalmazni.


         (4)  A polgármester illetményének emelésére a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága

                tesz  javaslatot.


11. Alpolgármester


45. §  Az alpolgármestert – a polgármester tartós helyettesítésének idejére – ugyanazok a

          jogok illetik meg a feladat-és hatáskör gyakorlásában, mint a polgármestert.


12. Jegyző


46.§ (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését,  jogállására az Mötv. 81. § (1)               bekezdését kell alkalmazni.


        (2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

                        a)  tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét                    érintő jogszabályokról, azok változásairól,    

                        b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő                                                jogszabályokról, azok változásairól,

                        c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,

                        d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi                       kivonatokat,

                        e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,

                        f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes                               szerkezetbe foglalásáról.

           

           

            (3) Figyelmezteti a képviselő-testületet, a képviselő-testület szerveit és a          polgármestert, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, mely megállapítást a         képviselő-testület soros ülésén, mint önálló napirendi pontot felveti és a          jegyzőkönyvbe szó szerint bejegyzi, valamint felettes szervét haladéktalanul      tájékoztatja


47. § A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat helyettesítő jegyző látja el.


13. A Polgármesteri Hivatal


48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz             létre.


         (2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Alattyáni Polgármesteri Hivatal


        (3) A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket, belső szervezeti                         tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó       Polgármesteri Hivatali SzMSz-t – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a               képviselő-testület határozattal fogadja el.


        (4) A polgármesteri hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása   a jegyző feladata.



14.Társulások


49. § A Társulásra az Mötv.. 89-95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.



VIII. Fejezet

A  képviselő-testület gazdasági programja


50. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján                működik.


         (2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé        terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása


51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására a  Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell                          alkalmazni.


         (2) A Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának                  szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a       felelős.


X. Fejezet

15. Nemzetiségi önkormányzat


52. § (1) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos szabályokat a nemzetiségi

              önkormányzat által jóváhagyott SzMSz-ről szóló határozat tartalmazza.


         (2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolatot és

              annak szabályait külön megállapodásban kell rögzíteni, melyet mindkét

              önkormányzat határozatával hagy jóvá.


XI. Fejezet

16. Záró rendelkezések


53. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát

               veszti Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1999.(IV.25.)         önkormányzati rendelete.


                 

          (2) Az SzMSz mellékletét képezik

               a) 1.sz. melléklet: a képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme,

               b) 2.sz. melléklet: a bizottságok jegyzéke, elnökei, tagjai.

               c) 3.sz. melléklet: az állandó bizottságok feladat- és hatásköre[2]

           


Dalmadi Tiborné                                                                     Tóth Ildikó

                                     polgármester                                                                            jegyző


[1]

Hatályon kívül helyezte a 7/2014.(V.28) önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette 2014. 05. 28 –án.

[2]

Beiktatta a 7/2014.(V.28.) önkormányzati rendelet