Alattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 05. 30- 2014. 11. 25Alattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
2014-05-30-tól 2014-11-25-ig
Szerkesztés...
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti-és Működési Szabályzatáról
(egységes szerkezetben a 7/2014.(V.28) önkormányzati rendelettel)
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alattyán Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5142 Alattyán, Szent István tér 1.
(3) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe:
Alattyán község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
3. § (1) Az önkormányzat és hivatala bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.
(2) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása
4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat feladatára, hatáskörére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával az illetmény összegének megállapítása,
b) képviselő-testület munkatervének elfogadása,
c) éven belüli hitelfelvétel,
d) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, megterhelése,
e) helyi közügy megoldásának vállalása, az arról történő lemondás,
f) a polgármester illetményének, a társadalmi megbízatású alpolgármester
tiszteletdíjának megállapítása,
g) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(4) A képviselő-testület önként vállalt közfeladat ellátását is vállalhatja.
(5) A (4) bekezdésben írt közfeladat vállalásáról szóló döntés előtt előkészítő eljárást kell
lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell a feladat vállalásának szükségességét, jogi,
pénzügyi és személyi feltételeit.
(6) A javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a szükséges pénzügyi források pontos megjelölését.
(7) A közfeladat önkéntes vállalására vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a
képviselő-testület elé a szakmailag illetékes bizottság véleményének kikérése után.
(8) A képviselő-testület átruházott hatásköre:
A képviselő-testület az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza az 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában meghatározott hatáskörét.
III. Fejezet
1. A Képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület működésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselőt-testület kéthavonta – évente legalább 6 alkalommal -, és indokolt esetben szükség szerint tartja üléseit.
(5) Az ülés napja: a hónap utolsó keddje
Az ülés időpontja: délután 15 óra
Az ülés helye: Alattyán Községháza nagyterme
5142 Alattyán, Szent István tér 1.
6. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben azt:
a) a képviselők egynegyede,
b) az önkormányzat bármelyik bizottsága,
c) a Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.
(2) Az ülés összehívásának kezdeményezésekor meg kell jelölni a napirendet, és a
testületi anyag előkészítésében részt vevő személyt vagy szervet.
2. A Képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A ciklusprogramra, annak tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek tervezetét a
polgármester állítja össze.
(3) A munkaterv tervezetét a decemberi testületi ülésre kell előterjeszteni.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a meghívottak megnevezését.
(5) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,
c) a munkatervben érintett előadóknak.
3. Előterjesztések
8. § (1) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait írásban, vagy szóban kell
előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba
foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés első része tartalmazza:
a) az előterjesztő személy, vagy szerv megnevezését,
b) a tárgy pontos megjelölését,
c) annak bemutatását, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen,
milyen döntés született, azt hogyan hajtották végre,
d) a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
e) az előkészítésben részt vevő megnevezését.
(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, mely egyértelműen
megfogalmazott rendelkező részből áll (tartalmazhat alternatívákat is). Tartalmazza
továbbá a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtásra
vagy beszámolásra, vagy mindkettőre adott határidőt.
(4) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző
10 nappal korábban kell leadni a jegyzőnek.
(5) Előterjesztésre jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) települési képviselő,
e) témakör szerinti illetékes bizottság elnöke.
4. A képviselő-testületi ülések összehívása
9.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása
esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A
polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő- testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívülre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 10 §. (1) bekezdésében meghatározott módon és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
(4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülés előtt 5
nappal kézhez kapják.
A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és a napirendek előadóit.
A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Ettől eltérni csak a
polgármester engedélyével lehet.
.
(5) Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testületet rövid úton is összehívhatja.
Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet
tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványa esetén a polgármester a benyújtástól számított 10 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.
10.§ (1) A képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a
lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való
kifüggesztésével és az önkormányzat honalapján történő közzétételével értesíti.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a bizottságok nem képviselő-testületi tag tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a községi önkormányzat intézményeinek vezetőit, feladatukat érintő napirendhez,
e) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőjét, a tevékenységi körüket érintő
napirendhez.
(3) A (2) bekezdés pontjaiban felsorolt meghívottak a képviselő-testületi ülésen
tanácskozási joggal vesznek részt.
5. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző
indítványozhatja.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a
tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek bele.
12. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
b) a napirend előterjesztése,
c) a napirend elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként:
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) az ülés bezárása.
(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy a testületi ülést változatlan
napirendekkel 8 napon belül újból össze kell hívni. Ha a képviselő-testület ülését
bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni
kell.
(4) A polgármester vita nélkül kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét.
(5) A képviselő-testület szükségesnek tartja 2 fő (képviselő) jegyzőkönyv hitelesítő
kijelölését, melyről a testület vitát nem nyit. A kijelöléssel a polgármestert bízza
meg.
13. § (1) Az ülés vezetője terjeszti elő a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül
egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottságok, a települési képviselők
egynegyede terjeszthet elő.
(3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség rövid indoklásával – legkésőbb az ülést
megelőző napon 9 óráig kell benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya
olyan ügy, amelynek tárgyalása végett a polgármester is összehívná a testületi ülést.
(5) Ha a polgármester vagy képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az
esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester mindenekelőtt
ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének
rövid megalapozására.
(6) Sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített többségének a
szavazata szükséges.
(7) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a testület első napirendként tárgyalja az
indítványt.
(8) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi
javaslatként tárgyalja, és a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy hányadik
napirendként.
14. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő
tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű
szótöbbséggel határoz.
(2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát,
illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Elsőként a bizottságok
véleményét kell meghallgatni.
(4) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.
(5) Az előterjesztőhöz a napirenddel kapcsolatban a képviselő-testület tagjai és a
tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt választ
kell adni.
(6) A tanácskozási joggal meghívottaknak a polgármester adja meg a szót. A
képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak
megadja-e a kérdés feltevésének, hozzászólásának jogát, vagy vélemény
nyilvánítását.
15. § (1) A polgármester vezeti a vitát. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának
korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a
testület vita nélkül határoz.
(2) A polgármester megadja vagy megtagadja, illetve megvonhatja a szót a
hozzászólótól. A tanácskozás rendjének a fenntartását, az ülés zavartalan
menetét a polgármester biztosítja. Figyelmezteti a hozzászólót, ha a
mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat
sértő a fogalmazás. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.
(3) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok zavarják
meg, a polgármester rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan
magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.
(4) A polgármester a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára
tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.
16.§ (1) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az
ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólással
kapcsolatban felmerült félreértéseket.
(2) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(3) A döntésre vonatkozó szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő
bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(4) A polgármester összefoglalja a napirend vitáját, megfogalmazza az előterjesztésben
szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat, majd azokat egyenként
bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd a
módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról döntsön a testület.
6. A képviselő-testület döntései
17. § (1) A határozathozatalra a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:
a) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,
b) községi népszavazás kiírásához,
c) a testület általi kitüntetések alapításához, kitüntető cím adományozásához,
d) Alkotmánybíróságnál történő eljárás kezdeményezéséhez,
e) hitel felvételéhez,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek
tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a
képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(4) A normatív határozatokat e rendelet 23. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
18. § (1) A szavazás – a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazásra vonatkozó szabályok esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, melynek
elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, mely
tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
19. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármely képviselő
javaslatot tehet. Az elrendeléshez a testület jelenlévő tagjai több, mint felének az
igen szavazata szükséges.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület
tagjainak neveit, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3)A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
20. § Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét a polgármester
állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
21. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a bizottságok és a
jegyző. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki köteles a
képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.
(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet.
(3) A rendelet-tervezethez rövid indoklást is mellékelni kell.
22. § A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző
gondoskodik.
23. § (1) A rendeleteket az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
(2) A kihirdetett rendeletet a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetik az
állampolgárok.
24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
25. § (1) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvén 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével – a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
7. Interpelláció, kérdés
26. § (1) A napirendek tárgyalása előtt a képviselők feltehetik közérdekű kérdéseiket,
interpellációjukat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a
bizottságok elnökeihez.
(2) Az interpelláció szóban vagy írásban terjeszthető elő.
(3) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen – a napirendek tárgyalását
követően – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi
választ adni.
(4) A válasz elfogadásáról az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.
(5) Amennyiben az interpelláció előterjesztője a választ nem fogadja el, a válasz
elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Amennyiben a válaszadás írásban történik, az írásos válasz másolatát a soron
következő ülés anyagával együtt meg kell küldeni az interpelláló személyen kívül a
többi képviselőnek is, hogy annak elfogadásáról a következő ülésen dönteni tudjon
a testület is, ha az interpelláló a választ nem fogadná el.
(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján a képviselő- testület részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.
8. A képviselő-testületi jegyzőkönyv
27. § A képviselőtestületi ülésekről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A testület nyílt és zárt üléséről ülésenként kell jegyzőkönyvet készíteni, mely az Mötv. 52. (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
28. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52 §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyvhöz mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadta el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a mutatót, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(6) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
(7) A jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készültek kivételével – a Polgármesteri
Hivatalban bárki megtekintheti.
29. § (1) A képviselő-testületi ülésekről készült hangfelvétel (mely számítógépen is rögzítésre kerül) CD lemezeit az ülés dátumának feljegyzésével meg kell különböztetni és a Polgármesteri Hivatalban lemezszekrényben kell tárolni.
(2) A nyilvános ülésekről készült hangfelvétel kizárólag a Polgármesteri Hivatal
hivatalos helyiségében hallgatható meg, a CD-ket a hivatal helyiségéből elvinni
nem lehet.
IV. Fejezet
Lakossági fórumok, közmeghallgatás
30. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonása - érdekében évente egy alkalommal falugyűlést tarthat, melynek megszervezése a polgármester feladata.
(2) A falugyűlés helyéről és idejéről a lakosságot 5 nappal előbb értesíteni kell a helyben
szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.alattyan.hu honlapon.
(3) A falugyűlésen elhangzottakról a lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni,
melyet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
31. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által meghívott hivatali dolgozók.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás időpontját és helyét 5 nappal korábban hirdetmény
formájában meg kell hirdetni.
32. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz
kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat. A hozzászólás szabályai megegyeznek a képviselő-testületi hozzászólás szabályozásával.
33. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések felvetésére.
34. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
V. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
35. § [1]
VI. Fejezet
A Képviselő-testület tagjai
36. § A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló
törvény rendelkezései az irányadóak.
37. § A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság
tagjának tiszteletdíját külön rendeletben állapítja meg.
38. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl - köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
39. § (1) A települési képviselő megbízatása a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 2-4 §-aiban meghatározottak szerint szűnik meg.
(2) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5-10 §-a tartalmazza.
VII. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
9. A Képviselő-testület bizottságai
40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Ügyrendi Bizottság (3 tagú)
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság (5 tagú)
c) Pénzügyi Bizottság (4 tagú)
(2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névsorát a 2.számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság üléseire meg kell hívni az óvodából és az
általános iskolából az ifjúságvédelmi felelősöket, akik tanácskozási joggal vesznek
részt.
(4) Az Ügyrendi bizottság végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, továbbá gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
41.§ A képviselő-testület esetenként, meghatározott feladatok elvégzésére ideiglenes
bizottságot hozhat létre.
42.§ A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 11 §-a határozza meg.
43. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követő 30 napon belül ülést tartanak – ahol az (1) bekezdésben meghatározottakat figyelembe véve – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
10. A polgármester
44. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Ötv. 33/A. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Ötv. 33/B. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének szabályait az Ötv. 33/C. §-a tartalmazza.
(3) A polgármester lemondására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(4) A polgármester illetményének emelésére a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága
tesz javaslatot.
11. Alpolgármester
45. § Az alpolgármestert – a polgármester tartós helyettesítésének idejére – ugyanazok a
jogok illetik meg a feladat-és hatáskör gyakorlásában, mint a polgármestert.
12. Jegyző
46.§ (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését, jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,
f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
(3) Figyelmezteti a képviselő-testületet, a képviselő-testület szerveit és a polgármestert, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, mely megállapítást a képviselő-testület soros ülésén, mint önálló napirendi pontot felveti és a jegyzőkönyvbe szó szerint bejegyzi, valamint felettes szervét haladéktalanul tájékoztatja
47. § A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat helyettesítő jegyző látja el.
13. A Polgármesteri Hivatal
48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Alattyáni Polgármesteri Hivatal
(3) A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket, belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SzMSz-t – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A polgármesteri hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
14.Társulások
49. § A Társulásra az Mötv.. 89-95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
VIII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
50. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
IX. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
X. Fejezet
15. Nemzetiségi önkormányzat
52. § (1) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos szabályokat a nemzetiségi
önkormányzat által jóváhagyott SzMSz-ről szóló határozat tartalmazza.
(2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolatot és
annak szabályait külön megállapodásban kell rögzíteni, melyet mindkét
önkormányzat határozatával hagy jóvá.
XI. Fejezet
16. Záró rendelkezések
53. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát
veszti Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1999.(IV.25.) önkormányzati rendelete.
(2) Az SzMSz mellékletét képezik
a) 1.sz. melléklet: a képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme,
b) 2.sz. melléklet: a bizottságok jegyzéke, elnökei, tagjai.
c) 3.sz. melléklet: az állandó bizottságok feladat- és hatásköre[2]
Dalmadi Tiborné Tóth Ildikó
polgármester jegyző
Hatályon kívül helyezte a 7/2014.(V.28) önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette 2014. 05. 28 –án.
Beiktatta a 7/2014.(V.28.) önkormányzati rendelet