Alattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 26- 2015. 10. 04Alattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
2014-11-26-tól 2015-10-04-ig
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti-és Működési Szabályzatáról
(egységes szerkezetben a 7/2014.(V.28) és a 19/2014.(XI.26.), önkormányzati rendelettel)
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alattyán Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5142 Alattyán, Szent István tér 1.
(3) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe:
Alattyán község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
3. § (1) Az önkormányzat és hivatala bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.
(2) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása
4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat feladatára, hatáskörére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával az illetmény összegének megállapítása,
b) képviselő-testület munkatervének elfogadása,
c) éven belüli hitelfelvétel,
d) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, megterhelése,
e) helyi közügy megoldásának vállalása, az arról történő lemondás,
f) a polgármester illetményének, a társadalmi megbízatású alpolgármester
tiszteletdíjának megállapítása,
g) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(4) A képviselő-testület önként vállalt közfeladat ellátását is vállalhatja.
(5) A (4) bekezdésben írt közfeladat vállalásáról szóló döntés előtt előkészítő eljárást kell
lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell a feladat vállalásának szükségességét, jogi,
pénzügyi és személyi feltételeit.
(6) A javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a szükséges pénzügyi források pontos megjelölését.
(7) A közfeladat önkéntes vállalására vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a
képviselő-testület elé a szakmailag illetékes bizottság véleményének kikérése után.
(8) A képviselő-testület átruházott hatásköre:
A képviselő-testület az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza az 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában meghatározott hatáskörét.
III. Fejezet
1. A Képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület működésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselőt-testület kéthavonta – évente legalább 6 alkalommal -, és indokolt esetben szükség szerint tartja üléseit.
(5) Az ülés napja: a hónap utolsó keddje
Az ülés időpontja: délután 14 óra[1]
Az ülés helye: Alattyán Községháza nagyterme
5142 Alattyán, Szent István tér 1.
6. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben azt:
a) a képviselők egynegyede,
b) az önkormányzat bármelyik bizottsága,
c) a Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.
(2) Az ülés összehívásának kezdeményezésekor meg kell jelölni a napirendet, és a
testületi anyag előkészítésében részt vevő személyt vagy szervet.
2. A Képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A ciklusprogramra, annak tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek tervezetét a
polgármester állítja össze.
(3) A munkaterv tervezetét a decemberi testületi ülésre kell előterjeszteni.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a meghívottak megnevezését.
(5) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,
c) a munkatervben érintett előadóknak.
3. Előterjesztések
8. § (1) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait írásban, vagy szóban kell
előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba
foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés első része tartalmazza:
a) az előterjesztő személy, vagy szerv megnevezését,
b) a tárgy pontos megjelölését,
c) annak bemutatását, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen,
milyen döntés született, azt hogyan hajtották végre,
d) a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
e) az előkészítésben részt vevő megnevezését.
(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, mely egyértelműen
megfogalmazott rendelkező részből áll (tartalmazhat alternatívákat is). Tartalmazza
továbbá a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtásra
vagy beszámolásra, vagy mindkettőre adott határidőt.
(4) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző
6 nappal korábban kell leadni a jegyzőnek.[2]
(5) Előterjesztésre jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) települési képviselő,
e) témakör szerinti illetékes bizottság elnöke.
4. A képviselő-testületi ülések összehívása
9.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása
esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A
polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő- testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívülre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 10 §. (1) bekezdésében meghatározott módon és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
(4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülés előtt 5
nappal kézhez kapják.
A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és a napirendek előadóit.
A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Ettől eltérni csak a
polgármester engedélyével lehet.
.
(5) Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testületet rövid úton is összehívhatja.
Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet
tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványa esetén a polgármester a benyújtástól számított 10 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.
10.§ (1) A képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a
lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való
kifüggesztésével és az önkormányzat honalapján történő közzétételével értesíti.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a bizottságok nem képviselő-testületi tag tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a községi önkormányzat intézményeinek vezetőit, feladatukat érintő napirendhez,
e) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőjét, a tevékenységi körüket érintő
napirendhez.
(3) A (2) bekezdés pontjaiban felsorolt meghívottak a képviselő-testületi ülésen
tanácskozási joggal vesznek részt.
5. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző
indítványozhatja.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a
tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek bele.
12. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
b) a napirend előterjesztése,
c) a napirend elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként:
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) az ülés bezárása.
(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy a testületi ülést változatlan
napirendekkel 8 napon belül újból össze kell hívni. Ha a képviselő-testület ülését
bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni
kell.
(4) A polgármester vita nélkül kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét.
(5) [3]
13. § (1) Az ülés vezetője terjeszti elő a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül
egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottságok, a települési képviselők
egynegyede terjeszthet elő.
(3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség rövid indoklásával – legkésőbb az ülést
megelőző napon 9 óráig kell benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya
olyan ügy, amelynek tárgyalása végett a polgármester is összehívná a testületi ülést.
(5) Ha a polgármester vagy képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az
esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester mindenekelőtt
ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének
rövid megalapozására.
(6) Sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített többségének a
szavazata szükséges.
(7) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a testület első napirendként tárgyalja az
indítványt.
(8) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi
javaslatként tárgyalja, és a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy hányadik
napirendként.
14. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő
tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű
szótöbbséggel határoz.
(2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát,
illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Elsőként a bizottságok
véleményét kell meghallgatni.
(4) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.
(5) Az előterjesztőhöz a napirenddel kapcsolatban a képviselő-testület tagjai és a
tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt választ
kell adni.
(6) A tanácskozási joggal meghívottaknak a polgármester adja meg a szót. A
képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak
megadja-e a kérdés feltevésének, hozzászólásának jogát, vagy vélemény
nyilvánítását.
15. § (1) A polgármester vezeti a vitát. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának
korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a
testület vita nélkül határoz.
(2) A polgármester megadja vagy megtagadja, illetve megvonhatja a szót a
hozzászólótól. A tanácskozás rendjének a fenntartását, az ülés zavartalan
menetét a polgármester biztosítja. Figyelmezteti a hozzászólót, ha a
mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat
sértő a fogalmazás. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.
(3) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok zavarják
meg, a polgármester rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan
magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.
(4) A polgármester a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára
tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.
16.§ (1) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az
ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólással
kapcsolatban felmerült félreértéseket.
(2) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(3) A döntésre vonatkozó szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő
bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(4) A polgármester összefoglalja a napirend vitáját, megfogalmazza az előterjesztésben
szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat, majd azokat egyenként
bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd a
módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról döntsön a testület.
6. A képviselő-testület döntései
17. § (1) A határozathozatalra a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:
a) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,
b) községi népszavazás kiírásához,
c) a testület általi kitüntetések alapításához, kitüntető cím adományozásához,
d) Alkotmánybíróságnál történő eljárás kezdeményezéséhez,
e) hitel felvételéhez,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek
tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a
képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(4) A normatív határozatokat e rendelet 23. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
18. § (1) A szavazás – a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazásra vonatkozó szabályok esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, melynek
elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását ideiglenes bizottság végzi.[4]
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, mely
tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
19. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármely képviselő
javaslatot tehet. Az elrendeléshez a testület jelenlévő tagjai több, mint felének az
igen szavazata szükséges.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület
tagjainak neveit, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3)A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
20. § Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét a polgármester
állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
21. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a bizottságok és a
jegyző. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki köteles a
képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.
(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet.
(3) A rendelet-tervezethez rövid indoklást is mellékelni kell.
22. § A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző
gondoskodik.
23. § (1) A rendeleteket az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
(2) A kihirdetett rendeletet a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetik az
állampolgárok.
24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
25. § (1) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvén 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.[5]
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
7. Interpelláció, kérdés
26. § (1) A napirendek tárgyalása előtt a képviselők feltehetik közérdekű kérdéseiket,
interpellációjukat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a
bizottságok elnökeihez.
(2) Az interpelláció szóban vagy írásban terjeszthető elő.
(3) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen – a napirendek tárgyalását
követően – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi
választ adni.
(4) A válasz elfogadásáról az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.
(5) Amennyiben az interpelláció előterjesztője a választ nem fogadja el, a válasz
elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Amennyiben a válaszadás írásban történik, az írásos válasz másolatát a soron
következő ülés anyagával együtt meg kell küldeni az interpelláló személyen kívül a
többi képviselőnek is, hogy annak elfogadásáról a következő ülésen dönteni tudjon
a testület is, ha az interpelláló a választ nem fogadná el.
(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján a képviselő- testület részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.
8. A képviselő-testületi jegyzőkönyv
27. § A képviselőtestületi ülésekről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A testület nyílt és zárt üléséről ülésenként kell jegyzőkönyvet készíteni, mely az Mötv. 52. (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
28. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52 §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyvhöz mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadta el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a mutatót, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.[6]
(7) A jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készültek kivételével – a Polgármesteri
Hivatalban bárki megtekintheti.
29. § (1) A képviselő-testületi ülésekről készült hangfelvétel (mely számítógépen is rögzítésre kerül) CD lemezeit az ülés dátumának feljegyzésével meg kell különböztetni és a Polgármesteri Hivatalban lemezszekrényben kell tárolni.
(2) A nyilvános ülésekről készült hangfelvétel kizárólag a Polgármesteri Hivatal
hivatalos helyiségében hallgatható meg, a CD-ket a hivatal helyiségéből elvinni
nem lehet.
IV. Fejezet
Lakossági fórumok, közmeghallgatás
30. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonása - érdekében évente egy alkalommal falugyűlést tarthat, melynek megszervezése a polgármester feladata.
(2) A falugyűlés helyéről és idejéről a lakosságot 5 nappal előbb értesíteni kell a helyben
szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.alattyan.hu honlapon.
(3) A falugyűlésen elhangzottakról a lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni,
melyet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
31. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által meghívott hivatali dolgozók.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás időpontját és helyét 5 nappal korábban hirdetmény
formájában meg kell hirdetni.
32. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz
kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat. A hozzászólás szabályai megegyeznek a képviselő-testületi hozzászólás szabályozásával.
33. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések felvetésére.
34. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
V. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
35. § [7]
VI. Fejezet
A Képviselő-testület tagjai
36. § A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.[8]
37. § A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság
tagjának tiszteletdíját külön rendeletben állapítja meg.
38. § (1) A települési képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl - köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.[9]
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
39. § (1) A települési képviselő megbízatása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.[10]
(2) A képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságával, illetve az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 36. §, 37. § és 38. §-ai tartalmazzák.[11]
VII. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
9. A Képviselő-testület bizottságai
40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Egészségügyi és Szociális Bizottság (3 tagú)
b) Pénzügyi Bizottság (3 tagú)[12]
(2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névsorát a 2.számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság üléseire meg kell hívni az óvodából és az
általános iskolából az ifjúságvédelmi felelősöket, akik tanácskozási joggal vesznek
részt.
(4)[13]
41.§ A képviselő-testület meghatározott feladatok elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottságot kell létrehozni az összeférhetetlenséggel, az alpolgármester választással kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával (vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság), ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására.[14]
42.§[15]
43. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2)[16]
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
10. A polgármester
44. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 72. § és 73. §-ai, megszűnésének szabályait az Mötv. 69. § (1) bekezdése tartalmazza.[17]
(3) A polgármester illetményének megállapítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 71. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.[18]
(4)[19]
11. Alpolgármester
45. § Az alpolgármestert – a polgármester tartós helyettesítésének idejére – ugyanazok a
jogok illetik meg a feladat-és hatáskör gyakorlásában, mint a polgármestert.
12. Jegyző
46.§ (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését, jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,
f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
(3) Figyelmezteti a képviselő-testületet, a képviselő-testület szerveit és a polgármestert, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, mely megállapítást a képviselő-testület soros ülésén, mint önálló napirendi pontot felveti és a jegyzőkönyvbe szó szerint bejegyzi, valamint felettes szervét haladéktalanul tájékoztatja.
47. § A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat helyettesítő jegyző látja el.
13. A Polgármesteri Hivatal
48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Alattyáni Polgármesteri Hivatal
(3) A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket, belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SzMSz-t – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A polgármesteri hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
14.Társulások
49. § A Társulásra az Mötv.. 89-95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
VIII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
50. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
IX. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
X. Fejezet
15. Nemzetiségi önkormányzat
52. § (1) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos szabályokat a nemzetiségi
önkormányzat által jóváhagyott SzMSz-ről szóló határozat tartalmazza.
(2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolatot és
annak szabályait külön megállapodásban kell rögzíteni, melyet mindkét
önkormányzat határozatával hagy jóvá.
XI. Fejezet
16. Záró rendelkezések
53. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát
veszti Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1999.(IV.25.) önkormányzati rendelete.
(2) Az SzMSz mellékletét képezik
a) 1.sz. melléklet: a képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme,[20]
b) 2.sz. melléklet: a bizottságok jegyzéke, elnökei, tagjai,[21]
c) 3.sz. melléklet: az állandó bizottságok feladat- és hatásköre[22]
Koczkás Gábor Tóth Ildikó
polgármester jegyző
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2014. (I.28.) önkormányzati rendelete
Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti-és Működési Szabályzatáról
(egységes szerkezetben a 7/2014.(V.28) és a 19/2014.(XI.26.), önkormányzati rendelettel)
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Alattyán Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5142 Alattyán, Szent István tér 1.
(3) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe:
Alattyán község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
3. § (1) Az önkormányzat és hivatala bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.
(2) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása
4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat feladatára, hatáskörére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával az illetmény összegének megállapítása,
b) képviselő-testület munkatervének elfogadása,
c) éven belüli hitelfelvétel,
d) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése, megterhelése,
e) helyi közügy megoldásának vállalása, az arról történő lemondás,
f) a polgármester illetményének, a társadalmi megbízatású alpolgármester
tiszteletdíjának megállapítása,
g) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(4) A képviselő-testület önként vállalt közfeladat ellátását is vállalhatja.
(5) A (4) bekezdésben írt közfeladat vállalásáról szóló döntés előtt előkészítő eljárást kell
lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell a feladat vállalásának szükségességét, jogi,
pénzügyi és személyi feltételeit.
(6) A javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a szükséges pénzügyi források pontos megjelölését.
(7) A közfeladat önkéntes vállalására vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a
képviselő-testület elé a szakmailag illetékes bizottság véleményének kikérése után.
(8) A képviselő-testület átruházott hatásköre:
A képviselő-testület az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza az 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) pontjában meghatározott hatáskörét.
III. Fejezet
1. A Képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület működésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselőt-testület kéthavonta – évente legalább 6 alkalommal -, és indokolt esetben szükség szerint tartja üléseit.
(5) Az ülés napja: a hónap utolsó keddje
Az ülés időpontja: délután 14 óra[23]
Az ülés helye: Alattyán Községháza nagyterme
5142 Alattyán, Szent István tér 1.
6. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben azt:
a) a képviselők egynegyede,
b) az önkormányzat bármelyik bizottsága,
c) a Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.
(2) Az ülés összehívásának kezdeményezésekor meg kell jelölni a napirendet, és a
testületi anyag előkészítésében részt vevő személyt vagy szervet.
2. A Képviselő-testület munkaterve
7. § (1) A ciklusprogramra, annak tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek tervezetét a
polgármester állítja össze.
(3) A munkaterv tervezetét a decemberi testületi ülésre kell előterjeszteni.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a meghívottak megnevezését.
(5) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,
c) a munkatervben érintett előadóknak.
3. Előterjesztések
8. § (1) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait írásban, vagy szóban kell
előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba
foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az előterjesztés első része tartalmazza:
a) az előterjesztő személy, vagy szerv megnevezését,
b) a tárgy pontos megjelölését,
c) annak bemutatását, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen,
milyen döntés született, azt hogyan hajtották végre,
d) a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
e) az előkészítésben részt vevő megnevezését.
(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, mely egyértelműen
megfogalmazott rendelkező részből áll (tartalmazhat alternatívákat is). Tartalmazza
továbbá a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtásra
vagy beszámolásra, vagy mindkettőre adott határidőt.
(4) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző
6 nappal korábban kell leadni a jegyzőnek.[24]
(5) Előterjesztésre jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) települési képviselő,
e) témakör szerinti illetékes bizottság elnöke.
4. A képviselő-testületi ülések összehívása
9.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása
esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A
polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő- testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívülre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 10 §. (1) bekezdésében meghatározott módon és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
(4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülés előtt 5
nappal kézhez kapják.
A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és a napirendek előadóit.
A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Ettől eltérni csak a
polgármester engedélyével lehet.
.
(5) Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testületet rövid úton is összehívhatja.
Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet
tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6) A települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bármely bizottságának indítványa esetén a polgármester a benyújtástól számított 10 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni.
10.§ (1) A képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a
lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való
kifüggesztésével és az önkormányzat honalapján történő közzétételével értesíti.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a bizottságok nem képviselő-testületi tag tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a községi önkormányzat intézményeinek vezetőit, feladatukat érintő napirendhez,
e) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőjét, a tevékenységi körüket érintő
napirendhez.
(3) A (2) bekezdés pontjaiban felsorolt meghívottak a képviselő-testületi ülésen
tanácskozási joggal vesznek részt.
5. A képviselő-testület ülésének tanácskozási rendje
11. § (1) A képviselő-testület ülésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző
indítványozhatja.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a
tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, valamint a jegyző tekinthetnek bele.
12. § (1) A képviselő-testületi ülés vezetésére a rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
b) a napirend előterjesztése,
c) a napirend elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként:
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) az ülés bezárása.
(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy a testületi ülést változatlan
napirendekkel 8 napon belül újból össze kell hívni. Ha a képviselő-testület ülését
bármilyen okból egy napon belül nem lehet befejezni, az ülést 8 napon belül folytatni
kell.
(4) A polgármester vita nélkül kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét.
(5) [25]
13. § (1) Az ülés vezetője terjeszti elő a napirendi javaslatot, melyről a testület vita nélkül
egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottságok, a települési képviselők
egynegyede terjeszthet elő.
(3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség rövid indoklásával – legkésőbb az ülést
megelőző napon 9 óráig kell benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya
olyan ügy, amelynek tárgyalása végett a polgármester is összehívná a testületi ülést.
(5) Ha a polgármester vagy képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az
esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester mindenekelőtt
ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének
rövid megalapozására.
(6) Sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített többségének a
szavazata szükséges.
(7) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a testület első napirendként tárgyalja az
indítványt.
(8) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi
javaslatként tárgyalja, és a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy hányadik
napirendként.
14. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő
tehet javaslatot. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű
szótöbbséggel határoz.
(2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A polgármester az egyes napirendi pontok felett külön-külön nyitja meg a vitát,
illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Elsőként a bizottságok
véleményét kell meghallgatni.
(4) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti.
(5) Az előterjesztőhöz a napirenddel kapcsolatban a képviselő-testület tagjai és a
tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt választ
kell adni.
(6) A tanácskozási joggal meghívottaknak a polgármester adja meg a szót. A
képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak
megadja-e a kérdés feltevésének, hozzászólásának jogát, vagy vélemény
nyilvánítását.
15. § (1) A polgármester vezeti a vitát. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának
korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a
testület vita nélkül határoz.
(2) A polgármester megadja vagy megtagadja, illetve megvonhatja a szót a
hozzászólótól. A tanácskozás rendjének a fenntartását, az ülés zavartalan
menetét a polgármester biztosítja. Figyelmezteti a hozzászólót, ha a
mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat
sértő a fogalmazás. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.
(3) Ha a tanácskozás rendjét a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok zavarják
meg, a polgármester rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan
magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.
(4) A polgármester a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára
tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.
16.§ (1) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az
ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólással
kapcsolatban felmerült félreértéseket.
(2) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(3) A döntésre vonatkozó szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő
bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(4) A polgármester összefoglalja a napirend vitáját, megfogalmazza az előterjesztésben
szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat, majd azokat egyenként
bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd a
módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról döntsön a testület.
6. A képviselő-testület döntései
17. § (1) A határozathozatalra a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:
a) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez,
b) községi népszavazás kiírásához,
c) a testület általi kitüntetések alapításához, kitüntető cím adományozásához,
d) Alkotmánybíróságnál történő eljárás kezdeményezéséhez,
e) hitel felvételéhez,
f) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek
tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt
megtárgyalását. A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a
képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(4) A normatív határozatokat e rendelet 23. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.
18. § (1) A szavazás – a titkos szavazás esetét kivéve – kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazásra vonatkozó szabályok esetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, melynek
elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását ideiglenes bizottság végzi.[26]
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, mely
tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
19. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármely képviselő
javaslatot tehet. Az elrendeléshez a testület jelenlévő tagjai több, mint felének az
igen szavazata szükséges.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület
tagjainak neveit, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3)A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
20. § Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét a polgármester
állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
21. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a bizottságok és a
jegyző. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki köteles a
képviselő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.
(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet.
(3) A rendelet-tervezethez rövid indoklást is mellékelni kell.
22. § A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző
gondoskodik.
23. § (1) A rendeleteket az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
(2) A kihirdetett rendeletet a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetik az
állampolgárok.
24. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A döntést megelőzően a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(3) A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.
(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
25. § (1) Amennyiben a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvén 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.[27]
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
7. Interpelláció, kérdés
26. § (1) A napirendek tárgyalása előtt a képviselők feltehetik közérdekű kérdéseiket,
interpellációjukat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és a
bizottságok elnökeihez.
(2) Az interpelláció szóban vagy írásban terjeszthető elő.
(3) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen – a napirendek tárgyalását
követően – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi
választ adni.
(4) A válasz elfogadásáról az interpelláció előterjesztője nyilatkozik.
(5) Amennyiben az interpelláció előterjesztője a választ nem fogadja el, a válasz
elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Amennyiben a válaszadás írásban történik, az írásos válasz másolatát a soron
következő ülés anyagával együtt meg kell küldeni az interpelláló személyen kívül a
többi képviselőnek is, hogy annak elfogadásáról a következő ülésen dönteni tudjon
a testület is, ha az interpelláló a választ nem fogadná el.
(7) A képviselő-testület által el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján a képviselő- testület részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyet bizottság folytat le. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláció előterjesztőjét is.
8. A képviselő-testületi jegyzőkönyv
27. § A képviselőtestületi ülésekről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A testület nyílt és zárt üléséről ülésenként kell jegyzőkönyvet készíteni, mely az Mötv. 52. (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
28. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Mötv. 52 §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyvhöz mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadta el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a mutatót, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.[28]
(7) A jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készültek kivételével – a Polgármesteri
Hivatalban bárki megtekintheti.
29. § (1) A képviselő-testületi ülésekről készült hangfelvétel (mely számítógépen is rögzítésre kerül) CD lemezeit az ülés dátumának feljegyzésével meg kell különböztetni és a Polgármesteri Hivatalban lemezszekrényben kell tárolni.
(2) A nyilvános ülésekről készült hangfelvétel kizárólag a Polgármesteri Hivatal
hivatalos helyiségében hallgatható meg, a CD-ket a hivatal helyiségéből elvinni
nem lehet.
IV. Fejezet
Lakossági fórumok, közmeghallgatás
30. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - a fontosabb döntések előkészítésbe való bevonása - érdekében évente egy alkalommal falugyűlést tarthat, melynek megszervezése a polgármester feladata.
(2) A falugyűlés helyéről és idejéről a lakosságot 5 nappal előbb értesíteni kell a helyben
szokásos módon: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.alattyan.hu honlapon.
(3) A falugyűlésen elhangzottakról a lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni,
melyet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
31. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által meghívott hivatali dolgozók.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás időpontját és helyét 5 nappal korábban hirdetmény
formájában meg kell hirdetni.
32. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz
kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat. A hozzászólás szabályai megegyeznek a képviselő-testületi hozzászólás szabályozásával.
33. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések felvetésére.
34. § (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb azt követő 15 napon belül kell választ adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
V. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
35. § [29]
VI. Fejezet
A Képviselő-testület tagjai
36. § A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.[30]
37. § A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság
tagjának tiszteletdíját külön rendeletben állapítja meg.
38. § (1) A települési képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl - köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.[31]
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
39. § (1) A települési képviselő megbízatása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.[32]
(2) A képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságával, illetve az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 36. §, 37. § és 38. §-ai tartalmazzák.[33]
VII. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
9. A Képviselő-testület bizottságai
40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Egészségügyi és Szociális Bizottság (3 tagú)
b) Pénzügyi Bizottság (3 tagú)[34]
(2) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névsorát a 2.számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság üléseire meg kell hívni az óvodából és az
általános iskolából az ifjúságvédelmi felelősöket, akik tanácskozási joggal vesznek
részt.
(4)[35]
41.§ A képviselő-testület meghatározott feladatok elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottságot kell létrehozni az összeférhetetlenséggel, az alpolgármester választással kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával (vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság), ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására.[36]
42.§[37]
43. § (1) A bizottságokra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottságok működésének szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2)[38]
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
10. A polgármester
44. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 72. § és 73. §-ai, megszűnésének szabályait az Mötv. 69. § (1) bekezdése tartalmazza.[39]
(3) A polgármester illetményének megállapítására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 71. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.[40]
(4)[41]
11. Alpolgármester
45. § Az alpolgármestert – a polgármester tartós helyettesítésének idejére – ugyanazok a
jogok illetik meg a feladat-és hatáskör gyakorlásában, mint a polgármestert.
12. Jegyző
46.§ (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését, jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,
f) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
(3) Figyelmezteti a képviselő-testületet, a képviselő-testület szerveit és a polgármestert, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, mely megállapítást a képviselő-testület soros ülésén, mint önálló napirendi pontot felveti és a jegyzőkönyvbe szó szerint bejegyzi, valamint felettes szervét haladéktalanul tájékoztatja.
47. § A jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat helyettesítő jegyző látja el.
13. A Polgármesteri Hivatal
48. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Alattyáni Polgármesteri Hivatal
(3) A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket, belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SzMSz-t – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A polgármesteri hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
14.Társulások
49. § A Társulásra az Mötv.. 89-95. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
VIII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
50. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
IX. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
X. Fejezet
15. Nemzetiségi önkormányzat
52. § (1) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos szabályokat a nemzetiségi
önkormányzat által jóváhagyott SzMSz-ről szóló határozat tartalmazza.
(2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolatot és
annak szabályait külön megállapodásban kell rögzíteni, melyet mindkét
önkormányzat határozatával hagy jóvá.
XI. Fejezet
16. Záró rendelkezések
53. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát
veszti Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1999.(IV.25.) önkormányzati rendelete.
(2) Az SzMSz mellékletét képezik
a) 1.sz. melléklet: a képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme,[42]
b) 2.sz. melléklet: a bizottságok jegyzéke, elnökei, tagjai,[43]
c) 3.sz. melléklet: az állandó bizottságok feladat- és hatásköre[44]
Koczkás Gábor Tóth Ildikó
polgármester jegyző
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendeet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 7/2014.(V.28) önkormányzati rendelet. Hatályát vesztette 2014. 05. 28 –án.
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Módosította a 19/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 7/2014.(V.28.) önkormányzati rendelet