Alattyán Község Önkormányzata

Képviselő-testületének 4/2015.(III.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat  tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás

céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének szabályairól

Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény  2. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.fejezet

Általános rendelkezések

1. §      A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit            szem    előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és nem lakás       céljára szolgáló helyiséggel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. §      A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (továbbiakban: önkormányzati lakás), valamint az önkormányzat tulajdonában             lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségre, kivéve a helyiségek elidegenítése esetén az         önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó helyiségeket.

II.fejezet

1. Az önkormányzati lakások bérletére vonatkozó szabályok

3. §      (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó         bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg.

            (2) Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát      bérbeadói részről a polgármester határozza meg.

            (3) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

2. Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

4. §      Az önkormányzati lakásokat

            a.) szolgálati jelleggel

            b.) szociális jelleggel

            c.) költségelven lehet bérbe adni.

3. Önkormányzati lakások szolgálati jelleggel történő bérbeadása

5. §      (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati lakásként kell bérbe adni a       lakástörvény hatályba lépéskor szolgálati lakásnak minősülő önkormányzati      lakásokat.

            (2) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak a személynek és Ptk. szerinti           közeli   hozzátartozójának adható bérbe, aki a polgármesteri hivatalnál, az            önkormányzatnál, vagy önkormányzati intézménynél köztisztviselői,             közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszonyban áll.

            (3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásokat költségelvű bérlakásként is bérbe     lehet adni abban az esetben, ha a nincs a (2) bekezdésben meghatározott kérelmező,           aki a szolgálati jellegű bérbe adásra igényt tartana.

6. §      (1) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, de legfeljebb a        közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony fennállásának időtartamára   adható bérbe.

            (2) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő    köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó    rendelkezésére bocsátani.

            (3) Amennyiben az 5. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszony, munkaviszony    amiatt szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjjogosulttá válik, a bérlő a bérleti jogviszony          meghosszabbítását kezdeményezheti, feltéve, hogy nincs a tulajdonában másik lakás,        továbbá nincs  az 5. § (2) bekezdésében meghatározott személy, aki a szolgálati jellegű             bérbeadásra igényt tartana.

            (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bérlő a kölségelvű lakásokra megállapított bérleti           díjat kell, hogy fizesse  a meghosszabbítás kezdő időpontjától.

            (5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti  bérleti jogviszony meghosszabbításra kerül, a             hosszabbítás időtartama addig tarthat, ameddig az 5. § (2) bekezdése szerinti feltétel           bekövetkezik.  Ebben az esetben a bérlőnek 30 napon belül el kell hagynia az          önkormányzati lakást és azt üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a             bérbeadó rendelkezésére bocsátani. A bérlő cserelakásra nem tarthat igényt.

7. §      (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jellegű bérbeadása iránti kérelmet a 1. sz.          melléklet  szerinti nyomtatványon a polgármesternek címezve kell benyújtani.

            (2) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő  a Ptk. szerinti      közeli hozzátartozóján kívül más személyt csak a bérbeadó írásos hozzájárulásával             fogadhat be.

            (3) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás, továbbá annak valamely helyisége albérletbe és más egyéb célra nem adható ki.

4. Önkormányzati lakások szociális jelleggel történő bérbeadása

8. §      (1) Önkormányzati lakás szociális jelleggel történő bérbeadása iránti kérelmet a           polgármesternek címezve kell benyújtani.

            (2) Jövedelme alapján szociális bérlakásra jogosult az a személy, akinek – a vele         együttköltöző házas-, vagy élettársával együtt számított – egy főre jutó havi nettó   jövedelme nem  haladja meg a mindenkori minimálbér 150 %-ának megfelelő         összeget.

            (3) Abban az esetben, amennyiben a kérelmező egyedül élőként lakás bérletére nyújtja           be kérelmét, rendelkeznie kell a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 250 %-át    meghaladó jövedelemmel.

            (4) Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a (3) bekezdésben írt jövedelemmel,     abban az esetben a hozzátartozó alakszerű okirat keretében tett nyilatkozattal        hozzájárulhat a jövedelem kiegészítéséhez.

            (5) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál figyelembe kell  venni a havonta        rendszeresen mérhető jövedelem esetében a három hónap alatt, egyéb jövedelemnél az         egy év alatt megszerzett, az SZJA törvényben jövedelemként meghatározott minden   bevételt.

            (6) A szociális bérlakásokat költségelven is bérbe lehet adni abban az esetben, ha a    nincs olyan kérelmező, aki a szociális jellegű bérbe adás feltételeinek megfelel.

            (7) A bérbeadó és a bérlő a bérbeadó által nyújtandó szolgáltatásokat külön   megállapodásban  rögzíti.

5. Önkormányzati lakások költségelven történő bérbeadása

9. §      (1) Azok a személyek, akik szociális körülményeik alapján nem minősülnek szociális   rászorultnak és esetükben  a szolgálati jelleg sem áll fenn, szintén nyújthatnak be       kérelmet  bérlakásra.

            (2) Az (1) bekezdésben rögzített esetben az önkormányzati lakást költségelven lehet   bérbe adni.

            (3) Az önkormányzati lakást költségelven határozott időre, legfeljebb 3 évre lehet        bérbe adni.

            (4) A költségelven történő bérbeadáskor előnyt élvez az a kérelmező, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalja és a vállalásnak megfelelő időtartamra         járó bérleti díjat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti.

            (5) Nem jogosult költségelvű bérlakásra az a kérelmező, aki a község illetékességi      területén lakóház, lakás részbeni, vagy egész  tulajdonjogával rendelkezik.

6. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

10. §    (1) A bérbeadó jogai és kötelezettségei:

            a.) A bérbeadó az önkormányzati lakást komfortfokozatának megfelelően,      rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlőnek.

            b.) A bérbeadó gondoskodik az épület karbantartásáról, központi berendezéseinek    állandó üzemképességéről.

            c.) Életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, a szomszédos        lakások, nem lakás céljára  szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát            lényegesen akadályozó hibák elhárításáról gondoskodni.

            d.) Az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében az épület karbantartása vagy            felújítása során eljárni.

            e.) A bérbeadó joga a  bérleti díj és a biztosított külön szolgáltatások esedékes díjainak          számla ellenében történő érvényesítése.

            f.) A     bérbeadó joga a bérlő helyett és költségére elvégeztetett munkák költségének            számla és fizetési             felhívás melletti érvényesítése, továbbá kieső bérleti díjjal         egyező mértékű használati díj igénylése.

            g.) A bérbeadó joga jogcím nélküli használat esetére a lakáskiürítési eljárás     haladéktalan megindítása és ezzel összefüggésben a használati díj (amely 6 hónap után     kétszeres, majd újabb 6 hónap után háromszoros, stb.) érvényesítése.

            h.) A bérbeadó joga a befogadó nyilatkozat megadása.

            i.) Amennyiben a bérlő a fizetésre megállapított időpontig a bérleti díjat, illetve a          bérleti szerződésben rögzített egyéb költségeket  nem fizeti meg, a bérleti      szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, illetve a bérleményt rongálja, vagy   rendeltetésével ellentétesen használja, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre, illetve a szerződésszerű          magatartás tanúsítására írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül      nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül  írásban azonnali hatályú     felmondással élhet.

            (2) A bérlő jogai és kötelezettségei:

            a.) A bérlő kötelezettsége a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és         berendezéseinek karbantartásáról való gondoskodás azon időpontban és olyan módon,          ahogyan azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

            b.) A bérlő kötelezettsége az általa vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt             a lakásban vagy az épület központi berendezéseiben keletkezett hiba haladéktalan             kijavítása, bérbeadói felszólítás alapján a kár megtérítése.

            c.) A bérlő kötelezettsége az épület karbantartásával (felújításával, helyreállításával,     átalakításával, stb.) kapcsolatos munkák tűrése, amennyiben az nem eredményezi a           lakás megsemmisülését.

            d.) A szociális bérlakás bérlője  köteles a szociális bérlakásokra vonatkozó házirendet            betartani.

            e.) A bérlő köteles a bérlet fennállása alatt az ingatlant rendeltetésszerűen használni.

            f.) A bérlő a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a    bérbeadó részére a lakbér összegét és az egyéb költségeket megfizetni.

7. A lakbér mértéke

11. § (1) A képviselő-testület  a lakbérek mértékét az egyes használati jogcímeknek és a lakás           komfortfokozatának megfelelően a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint      határozza meg.

            (2) A szociális bérlakás bérleti díja a lakbér támogatás összegét is magában foglalja.

            (3) Önkormányzati lakás bérlője az általa bérelt lakáshoz tartozó garázs után használati           díjat köteles fizetni.  A garázsért fizetendő díj mértékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

            (4) A lakbér és a (3) bekezdésben rögzített használati díj emeléséről a képviselő-        testület szükség szerint dönt, mely döntés nem tekinthető a szerződés egyoldalú        módosításának.

8. A lakásbérlet megszűnése

12. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha

            a.) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,

            b.) a bérlet határozott időtartama lejár,

            c.) a bérlő a házirendet súlyosan megszegi,

            d.) a bérlő halálával,

            e.) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát bíróság, vagy hatósági határozat megszünteti,

            f.) az önkormányzati lakás megsemmisül,

            g.) a bérlő lakbér- és rezsifizetési kötelezettségének két hónapon túl, felszólítás            ellenére sem tesz eleget.

            (2) Az önkormányzati lakás megsemmisülése esetén a bérbeadó cserelakást    biztosíthat, amennyiben a kár nem a bérlőnek felróható okból következett be.

III.fejezet

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályok

13. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-       testület gyakorolja.

            (2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat alapján történik. A     pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik.

            (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

            a.) a bérbeadásra meghirdetett helyiség pontos címét,

            b.) alapterületét,

            c.) rendeltetését,

            d.) felszereltségét,

            e.) a bérleti díj alsó határát,

            f.) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét.

            (4) A pályázatokat írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

            a.) a pályázó nevét és címét,

            b.) a pályázó által végezni kívánt tevékenység ismertetését (amennyiben           engedélyköteles a szükséges hatósági engedélyeket),

            c.) a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

            (5) A bérbeadás útján történő hasznosítás során a pályázatok elbírálásánál előnyt        élveznek azok a pályázók, akiknek célja a helyi lakosok ellátása, a lakossági        szolgáltatások bővítése.

            (6) A szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval       határozott, vagy határozatlan időtartamra az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

14. §    (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a képviselő-testület minden év            január 1-jétől a KSH által közzétett infláció mértékével növeli. Az ettől eltérő emelést           a bérlővel történő egyeztetés kell, hogy megelőzze.

            (2) A bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiségnek a bérlő részére történő            átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a helyiség állapotára,     tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

            (3) Amennyiben a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá,       abban az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségeket a bérleti díjba            be kell számítani.

            (4) A helyiség karbantartása a bérlő, felújítása – eltérő megállapodás hiányában – a     bérbeadó kötelezettsége.

            (5) A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget – külön megállapodás szerint –    rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

            (6) A bérleti jogviszony megszűnésekor jegyzőkönyvet kell készíteni a (2) bekezdés    szerinti módon és tartalommal. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a             helyiség bérbeadás kori állapotától való eltéréseket is.

IV. fejezet

A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

15. §    (1)  Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek       értékesítésre történő kijelöléséről – a jogszabályi és szerződéses kötelezettségeknek            megfelelően – a képviselő-testület dönt.

            (2) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi             forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

            (3) A bérlőt az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog csak abban az esetben illeti      meg, ha részére azt a bérleti szerződés biztosította. Amennyiben az elővásárlásra     jogosult személynek bérleti, vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozása            van, vele az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha tartozását rendezte.

            (4) Az ingatlan teljes vételárát az elidegenítésről szóló adásvételi szerződés      megkötésével egyidőben kell az eladó önkormányzat részére megfizetni.

            (5) A vételár megfizetésére részletfizetést, vagy vételár kedvezményt csak a képviselő-            testület engedélyezhet.

            (6) Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

16. §    (1) Az önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete, illetve     elidegenítése esetén a szerződés megkötéséhez a bérlő (vevő) köteles az alábbi adatait          a bérbeadóval (eladóval) közölni: név, születési hely és idő, anyja neve,       lakcíme/tartózkodási helye, vele együtt lakó gyermekek és egyéb eltartottak adatai,     munkahelye, jövedelmi, vagyoni yiszonyokra vonatkozó adatok, igazolások,            nyilatkozatok, mely adatokat a bérbeadó (eladó) a jogszabályok keretei között jogosult     kezelni.

            (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a bérlővel (vevővel) közös háztartásban   élő valamennyi személyre vonatkozik.

17. § (1) Az önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítéséből         származó teljes bevételét az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített        számlán kell elhelyezni.

            (2) Az (1) bekezdésben származó bevételét az önkormányzat a tulajdonában lévő       lakások felújítására, korszerűsítésére, új lakás építésére, használt lakás vásárlására használhatja fel.

V.fejezet

Záró rendelkezések

18. §    (1)  A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

            (2) Hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások,           valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének       szabályairól szóló 14/2012.(IX.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

                        Koczkás Gábor                                              Tóth Ildikó

                         polgármester                                                    jegyző