Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018.(III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 18Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Alattyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A § a. pontjában és 57. § (2) – (3) bekezdéseiben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint Alattyán Község Önkormányzat Képviselő – testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 2/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet szabályai szerint bevont partnerek (lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a községben működő elismert egyházak) véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Alattyán sajátos településképének védelme és alakítása.
(2) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa átmenetileg se gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.
(3) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.
(4) E rendelet célja Alattyán Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában: Információs vagy más célú berendezés: olyan önálló tartószerkezetű, más építménytől függetlenül elhelyezett, legfeljebb 4,0 m2 felületű, legfeljebb 3,0 m szerkezeti magasságú, világítás nélküli, egy-, vagy kétoldalas faanyagú tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál és hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
2/A.2 Hatásköri szabályok
2/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő rendes ülésén hozza meg.
A helyi építészeti értékek védelme
1. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása
3. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre
b) utcaképre, utcakép részletre, ahol a település arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak
c) közterületekkel határolt településrészre
d) településkarakterre (településkép elemei, formái, anyagai, színvilága és azok együttese
e) telekstruktúrára
terjed ki.
(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi területi védelem alá helyezi a 4. mellékletben meghatározott egykori izraelita temető területét.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) ) a település arculatot meghatározó táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) a településarculat szempontjából kiemelkedő szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi az 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, művi értékeket a 3. mellékletben maghatározott műalkotásokat, szakrális értékeket a 4. mellékletben meghatározott területet és a 5. mellékletben meghatározott természeti értékeket.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása
4. § (1) Helyi területi védetté nyilvánítást bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására,
c) a védelem típusára.
(2) A helyi egyedi védetté nyilvánítást bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
5. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül
a) az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a megfelelő mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a megfelelő mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(2) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
6. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
7. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén
a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
3. A védett helyi érték fenntartása
8. § (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
(2) A védett helyi érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett helyi értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(3) A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendelet 25. §-ában megállapított szabályok szerint.
(4) A védelem alá eső területen fenn kell tartani az arra jellemző növény- és állatvilágot.
(5) A védelem alá eső területek és emlékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetének kötelessége.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
9. § (1) A helyi építészeti védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg
(2) A helyi területi védettség megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(3) A helyi egyedi védettség megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
10. § (1) A Képviselő-testület a hiánytalan kezdeményezés beérkezését követő 90 napon belül
a) az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a megfelelő mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a megfelelő mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(2) A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
11. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
12. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védelem megszüntetéséről a védelem megszűnésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
5. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
13. § (1) A védett helyi értéket az önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az önkormányzat eltávolítja.
14. § A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása – e rendelet 2. -3. és 4. melléklete alapján – a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet23/D § a) – d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:
a) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket időrendi sorrendben,
b) fotókat,
c) a védelem típusát.
15. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek a településközpont településrész.
Településképi szempontból meghatározó területek
16. § A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 1. melléklete tartalmazza.
A településképi követelmények meghatározása
6. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
17. § (1) A rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és tájérték, amely e rendelet 2., 3. és 4. mellékletében felsorolásra került.
(2) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 2., 3., 4., vagy 5. számú mellékletéből törölni kell.
7. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
18. § (1) A település helyi védett értékeinek felsorolását e rendelet 2-5. melléklete tartalmazza.
(2) A település helyi védett területe a 4. mellékletben meghatározott helyrajzi számokra terjed ki.
(3) Helyi védett érték temető esetén:
a) a fő rendeltetés megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a sírok helyükről nem elmozdíthatók.
(4) A település helyi védett műalkotásainak felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Helyi védett érték (műalkotás) esetén:
a) a fő rendeltetés megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a műalkotás helyéről nem elmozdítható.
(6) A település helyi védett épületeinek felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(7) Helyi védett épület esetén:
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható
e) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
f) a tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.
(8) A település helyi jelentőségű védett természeti értékei az általános iskola udvarán és közterületen lévő fák.
(9) Alattyán helyi jelentőségű védett természeti értékeinek felsorolását e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(10) Helyi jelentőségű védett természeti érték esetén:
a) A természeti érték megtartandó, környezetének élőhelye megőrizendő.
b) A védett érték látogatása csak gyalogosan megközelítve lehet. A látogatás során a fákhoz nyúlni, koronáját, törzsét károsítani tilos.
c) A védett természeti érték vonatkozásában kutatási tevékenység csak természetvédelem érdekében lehet.
d) A védett természeti érték védőövezetének sértetlenségét biztosítani kell.
e) Az országos szinten nem védett természeti értékre kezelési terv keretében kell kidolgozni a védettség szabályait.
f) Helyi védettségű természeti érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése a védett érték károsítása nélkül, a természeti érték védelme mellett (kalodázás) megengedett.
g) Építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.
h) A faegyed sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Új lakóépület építése meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullám vagy fém trapézlemez alkalmazása
(2) Új épület építése és felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(3) Új épület építése és felújítása esetén tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.
(4) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
(5) A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
(6) Lakóépületek csak magastetővel építhetők
(7) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon. A heterogén tömegformálás miatt egyedi követelményt nem állapít meg a szabályzat.
(8) E rendelet a homlokzatok kialakítására a településrész heterogén megjelenése miatt nem állapít meg egyedi követelményt. A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját.
(9) A meglévő épületek bővítése, átalakítása során az új épületrésznek a meglevő épülethez kell illeszkednie. Kivéve akkor, ha a meglevő épület is átalakításra, felújításra kerül. Ekkor egységes építészeti kialakítással kell a homlokzatot kialakítani.
(10) A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
(11) A külterület védett területein a természetvédelem és tájvédelem elsődleges, az élőhely fenntartását biztosítani kell
9. Egyéb nem védett és nem meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) A lakó funkciójú épületek elhelyezésére alkalmas építési övezetekben lakóépületeken hullámpala, műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
(2) Lakóterületen épület, építmény csak magastetővel építhető.
10. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
21. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.
(2) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a külterület védett területei és a belterületen lévő műemlékek és azok műemléki környezete.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(6) Természetvédelemmel érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
22. § (1) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, az előkertben nem helyezhető el.
(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Természetvédelemmel érintett területen reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
(7) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
23. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy
reklámhordozó helyezhető el amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(3) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(4) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(5) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(6) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(7) Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, élő- és oldalkertjében, kerítésén parapetkonvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.
(8) Természetvédelemmel érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
Támogatási és ösztönző rendszer
13. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
25. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
(2) A támogatás forrását az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására minden év augusztus 31. napjáig pályázatot kell kiírni. A pályázatokat minden év szeptember 30. napjáig kell benyújtani.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az igényelt támogatás jellegét, mértékét, tervezett felhasználását,
b) a tervezett építési, vagy egyéb tevékenységet és költségeinek részletezését,
c) az önerő összegét.
(4) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(5) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a pályázati célhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(6) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(7) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 45 napon belül dönt.
(8) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(9) A jegyző a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(10) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat/bizonylatokat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
Településkép-érvényesítési eszközök
14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, amely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13. Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, vagy helyi egyedi védelemmel érintett.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztető készít.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
15. Településképi véleményezési eljárás
27. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
14. Településképi bejelentési eljárás
28. §3 (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött és egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetésváltozása esetén.
(2) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester tudomásul veszi.
15. Településképi kötelezés
29. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) A településképi kötelezés építmény, építményrész felújítása, átalakítása, vagy elbontása kötelezettség lehet.
(3) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor
a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
16. Településképi bírság
30. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege 1.000.000,- Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2008. (XI.13.) rendelete egyes építészeti értékek helyi védelem alá helyezéséről,
b) Alattyán Község Önkormányzata Képviselő–testülete 15/2007.(XII.20.) önkormányzati rendeletének 2. § (7.) bekezdése, 5. § (2.) l.) pontja, 6. § (2.) k.), l.) pontja, 6. § (3.) l.) pontja, 7. § (2.) l.), n.) pontja, 8. § (3.) k.) pontja, 8. § (5.) k.) pontja, 8. § (7.) i.) pontja, 9. § (14) bekezdése, 12. § (7.) bekezdése, 12. § (10.) b.) pontja, 14. §-a.
1. melléklet
A bevezető az Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. alcímet (2/A. §) az Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 28. § az Alattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.