Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 01Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Jászárokszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§-ában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.) 12.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és a Tktv. 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet28.§ (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A.§-ában biztosított véleményezési hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Jászárokszállás építészeti, városképi és természeti értékeinek védelme, valamint igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) A rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.
(3) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.
(4) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.
A helyi építészeti értékek védelme
1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai
2. § (1) Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével Jászárokszállás azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
(2) Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása
3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább:
a) az érintett terület meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább:
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslatot a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája, az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi. A véleményezési eljárásba bevonhatók a helyi társadalmi szervezetek.
(2) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
(3) A vonatkozó jogszabályban előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület:
a) a rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletében való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indokolásával egyetért, vagy
b) a rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletében való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indokolásával egyetért.
5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatályba lépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet másként nem jelöli meg.
6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén:
a) a vonatkozó jogszabályi előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését az ingatlanügyi hatóságnál,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész, és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén:
a) a vonatkozó jogszabályi előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését az ingatlanügyi hatóságnál,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát, valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész, és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
3. A védett helyi érték fenntartása
7. § (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
(2) A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendeletben megállapított szabályok szerint.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább:
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább:
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslatot a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája, az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi.
(2) A helyi védelem megszüntetésével, a rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
(3) A vonatkozó jogszabályban előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület:
a) a rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletéből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indokolásával egyetért, vagy
b) a rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletéből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indokolásával egyetért.
10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatályba lépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet másként nem jelöli meg.
11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén:
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész, és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén:
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított 15 napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát, valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész, és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
5. A helyi építészeti védelem típusai
12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:
a) a településszerkezet megőrzése érdekében „T1” megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki,
b) a telekstruktúra megőrzése érdekében „T2” megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki,
c) az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3” megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki,
d) az utcakép vagy utcakép-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4” megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki,
e) a település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5” megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem típusai:
a) épület vagy épület-részlet a megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület” megnevezésű védelem alá vonható,
b) az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény a megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás” megnevezésű védelem alá vonható.
6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
13. § (1) A „T1” megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.
(2) A „T2” és „T3” megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.
(3) A „T4” megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(4) A „T4” megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembe vételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény a tevékenységet támogatandónak tekintendő.
(5) A „T5” megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(6) A „T5” megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás vagy helyreállítás, továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembe vételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény a tevékenységet támogatandónak tekintendő.
(7) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembe vételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye a 27.§ szerinti településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.
14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembe vételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény a tevékenységet támogatandónak tekintendő.
7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni:
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.
16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell nyilvántartani.
17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait, valamint a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a rendelet mellékletének kell tartalmaznia.
Településképi szempontból meghatározó területek
8. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
18. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
9. Területi építészeti településképi követelmények
19. § Településképi szempontból meghatározó területen:
a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,
b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és
c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.
10. Egyedi építészeti településképi követelmények
20. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:
a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,
c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet fémlemez,
d) a szabályozási tervben „Kmg1” vagy „Kmg2” jelű építési övezetbe sorolt területen hagyományos, tájba illő építőanyagokon kívül egyéb megoldás nem alkalmazható.
(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával,
c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapostetős épület nem létesíthető,
d) településképi szempontból meghatározó területen, a szabályozási tervben „Kmg1” vagy „Kmg2” jelű építési övezetbe sorolt területen hagyományos, tájba illő tömegformáláson kívül egyéb megoldás nem alkalmazható,
e) településképi szempontból meghatározó területen, a szabályozási tervben „Má1” vagy „Má2” jelű övezetbe sorolt területen magastetőn kívül egyéb tetőforma nem alakítható ki,
f) településképi szempontból meghatározó területen, a szabályozási tervben „Mk1” jelű övezetbe sorolt területen 35-45°-os hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma nem alakítható ki.
(3) Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően,
b) településképi szempontból meghatározó területen, a szabályozási tervben „Kmg1” vagy „Kmg2” jelű építési övezetbe sorolt területen hagyományos, tájba illő homlokzat-kialakításon kívül egyéb megoldás nem alkalmazható.
(4) Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsitároló vagy lábakon álló kerti tető,
c) településképi szempontból meghatározó területen közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával,
d) településképi szempontból meghatározó területen, a szabályozási tervben „Kmg1” vagy „Kmg2” jelű építési övezetbe sorolt területen hagyományos, tájba illő zöldfelületi alkotóelemeken, kerti építményen és térburkolaton kívül egyéb megoldás nem alkalmazható.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt előírásoktól nem lehet eltérni, kivéve az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetében:
a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
c) az Önkormányzat a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembe vételével hozott határozatában támogatja az eltérést.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
21. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
(2) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, akkor a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, a települési főépítész véleményének figyelembe vételével alakítható ki és üzemeltethető:
a) közterületi reklámhordozó,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás.
(3) A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.
22. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a településkép védelméről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet vonatkozó előírásaiban a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére meghatározott tilalmaktól és követelményektől. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen:
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy
reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken:
a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.
23/A. §1 (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a településképi szempontból meghatározó területen elektromos, hír, távközlési, informatikai és egyéb kábel kizárólag rejtett módon, talajban elhelyezve létesíthető.
(2) A településképi szempontból meghatározó területen a meglévő légkábelek cseréje, felújítása, korszerűsítése esetén a kábelek kizárólag rejtett módon, a talajban helyezhetők el.
Támogatási és ösztönző rendszer
24. § A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hoz létre és működtet. A rendszer elemei:
a) pénzbeli támogatás,
b) egyéb támogatás.
25. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása, továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat a költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különít el.
(2) A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése.
26. § (1) A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény benyújtása folyamatos.
(2) A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:
a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,
b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,
c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.
(3) A településképi támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.
(4) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a támogatást igénylőnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.
Településkép-érvényesítési eszközök
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
27. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban együtt: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.
(2) A kérelmező a konzultációt:
a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt
a polgármesterhez címezve köteles kérni.
(3) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni az alábbiakra:
a) a tervezett tevékenység meghatározására,
b) az érintett helyszín lehatárolására,
c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.
(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.
(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt köztisztviselője.
14. Településképi véleményezési eljárás
28. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint:
a) a Jászárokszállás településszerkezeti és településképi szempontból kiemelt jelentőségű, a 3. mellékletben meghatározott útvonalai és közterei mentén, vagy – ha az érintett útvonal, köztér beépítésre nem szánt területtel határos – az útvonal, köztér területének határától számított 150 m-es sávon belül tervezett építési tevékenység esetén,
b) a Jászárokszállás településrendezési terveiben Vt (településközponti vegyes) vagy Zkp (közpark) területfelhasználási módba sorolt területen tervezett építési tevékenység esetén,
c) a legalább 9,00 m építménymagasságot vagy F+2 szintszámot elérő új létesítmény építése esetén,
d) a legalább 9,00 m építménymagasságot vagy F+2 szintszámot elérő emeletráépítés, tetőtér-beépítés esetén,
e) az 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes vagy 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új létesítmény építése esetén,
f) az 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes vagy 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes létesítményt érintő, a létesítmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató építési tevékenység esetén,
g) a védett helyi értéket érintő építési tevékenység esetén,
h) a köztéri műalkotások környezetét érintő építési tevékenység esetén.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
15. Településképi bejelentési eljárás
29. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén:
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.
(2) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehet megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(3) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alapján és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével bocsátható ki.
16. Településképi kötelezés
30. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, akkor a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor:
a) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát, legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
b) gondoskodni kell a helyszínen található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezetek leltározásáról és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
c) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
Településképi bírság
31. § (1) Az, aki a rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,-Ft, legnagyobb összege 1.000.000,-Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó jogszabályi követelményeken túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,-Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 25.§-ban részletezett szabályok szerint használható fel.
Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászárokszállás Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 3/2005. (IV.01.) önkormányzati rendeletének:
a) 10.§-a,
b) a 20.§ (4) bekezdésében „az épületek 35-45° tetőhajlásszöggel alakítandók ki” szövegrész,
c) a 20. § (5) bekezdésében „az épületek legfeljebb 45° tetőhajlásszöggel alakítandók ki” szövegrész,
d) a 21. § (3) bekezdésében „az épületek 35-45° tetőhajlásszöggel alakítandók ki” szövegrész,
e) a 21. § (4) bekezdésében „az épületek 35-45° tetőhajlásszöggel alakítandók ki” szövegrész,
f) a 34/A. § (5) bekezdésében a „Hagyományos, tájbaillő” szövegrész,
g) a 34/A. § (6) bekezdésében a „Hagyományos, tájbaillő” szövegrész,
h) a 40.§ (3) bekezdésében a „csak magastető építhető” szövegrész,
i) a 40. § (4) bekezdésében a „csak magastető építhető” szövegrész,
j) a 40. § (5) bekezdésében a „35-45 fokos magastető” szövegrész.
(4) Hatályát veszti Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének:
a) a táji-természeti és művi értékek, valamint a településkép helyi védelméről szóló 20/2015. (IX.09.) önkormányzati rendeletének 10-14. §-a,
b) a településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013. (III.18.) önkormányzati rendelete,
c) a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2013. (III.18.) önkormányzati rendelete,
d) a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 13/2013. (III.18.) önkormányzati rendelete.
(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet a 15/2017. (XII.06.) önkormányzati rendelethez2
3. melléklet a 15/2017. (XII.06.) önkormányzati rendelethez
Beiktatta: 6/2019. (V.15.) önk. rendelet 1.§-a. Hatályos: 2019. július 01. napjától.
Módosította: 6/2019. (V.15.) önk. rendelet 2.§-ával megállapított 1. melléklete. Hatályos: 2019. július 01. napjától.
A 2. melléklet a Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.