1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászárokszállás Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jászárokszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3)² A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Jászárokszállási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) Az Önkormányzat székhelye: 5123 Jászárokszállás, Árpád tér 1.

(4a)³ Az Önkormányzat telephelye: 5123 Jászárokszállás, Móczár Andor tér 5.

(5) Az Önkormányzat működési területe: Jászárokszállás város közigazgatási területe, ideértve a város bel- és külterületét.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszarokszallas.hu.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Jászvidék című havilap.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere, zászlója és bélyegzője.

(2) A város címerének középpontjában zöld mezőben magyarruhás, kucsmás férfi áll, aki jobb kezében kürtöt, bal kezében három nyílvesszőt tart. A cirádákkal övezett halványkék címerpajzs felső részén acélsisak, tetején kettőskereszt, jobb oldalán félig kibontott kék-fehér színű zászló, bal oldalán görbe kard látható. A címer képi megjelenését az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A város zászlója kék-fehér színű. Az álló zászló közepén a (2) bekezdésben részletezett címer található.

(4)⁴ A város címerének és zászlójának használatára vonatkozó előírásokat a Jászárokszállás címerének és zászlójának létesítéséről és használata rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: „Jászárokszállás Város Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(6) Jogszabályokban meghatározott ügyekben a polgármester, a jegyző és a Hivatal bélyegzőin is csak Magyarország hivatalos címere használható.

(7) Jászárokszállás város helyi ünnepe: az adott év május elseje, a Város Napja.

(8) Az Önkormányzat testvérvárosa: Tarlow (Lengyelország).

4. § (1) Az Önkormányzat kitüntetései: Jászárokszállás Díszpolgára, Jászárokszállás Városért, Életmű díj a közszolgálatért, Jászárokszállás tanulóifjúságáért, Jászárokszállás egészségügyéért, Jászárokszállás közművelődéséért, Jászárokszállás lakosságáért, Jászárokszállás közszolgálatáért, Jászárokszállás sportéletéért, „Az év tanulója”, „Az év sportolója” és a „Közösségért díj” .

(2)⁵ Az Önkormányzat által alapított kitüntetések odaítélésének rendjét, feltételeit a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.

6. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kötelező feladatként felsorolt feladatok ellátásáról.

(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével szabadon vállalhatja közfeladat ellátását.

(3) A feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető, a Képviselő-testület saját döntése alapján.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. Az önként vállalt feladatok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A hatáskör átruházása esetén külön határozatban kell dönteni az önálló döntési jogkör megadásáról, annak teljes vagy részleges gyakorlásáról. Részleges döntési jogkör megadásakor pontos körülírás, megfogalmazás szükséges, hogy a döntés mire terjed ki, illetve a Képviselő-testület mit tart meg saját hatáskörben.

(2) Az átruházott hatáskört a Képviselő-testület indokolás nélkül bármikor visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő testületi ülésen ismertetnie kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó melléklete tartalmazza.

(3) Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

9. § A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb az önkormányzati választásokat követő hatvan napon belül programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármesteri, a bizottsági elnöki és a bizottsági tagi tisztség betöltéséről.

(2)⁶ Ha az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök vagy a bizottsági tagok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani.

(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az alakuló ülésen – ha az alakuló ülésen az (1) bekezdésben felsorolt tisztségviselők megválasztására nem kerül sor, akkor az alakuló ülést követő ülésen – a titkos szavazás lebonyolítását a Képviselő-testület által a tagjai közül választott 3 tagú bizottság végzi el.

11. § A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek, melynek szövege megegyezik az önkormányzati képviselők esküjének szövegével. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

12. §⁷ A képviselő főbb kötelezettségei:

13. § (1) A képviselő a személyes érintettséget az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója:

(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésén felülvizsgálja és dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e vagy az előterjesztést újratárgyalja úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

(4) Ha a képviselő a napirendi pont tárgyalása kezdetén elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, a polgármester első alkalommal figyelmezteti a jogszabályi kötelezettsége jövőbeni megtartására, ismételt mulasztás esetén pedig a havi tiszteletdíját egy havi időtartamra 10%-kal csökkenteni kell.

14. § (1) A képviselő – e minőségben végzett tevékenysége során – közvetlen kapcsolatot tarthat fenn a Polgármesteri Hivatallal. A képviselőkkel való kapcsolattartás a jegyző közreműködésével történik.

(2) A kapcsolattartás körében a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző köteles:

(3) A képviselő tájékoztatás-kérési, valamint irat-betekintési jogát a Hivatal hivatali helyiségében; a jegyző, az aljegyző vagy a tájékoztatáskérés, iratbetekintés tárgya szerint illetékes iroda vezetőjének jelenlétében gyakorolhatja.

(4) A képviselő tájékoztatás-kérési és irat-betekintési joga kiterjed:

(5) A képviselő tájékoztatás-kérési és irat-betekintési joga nem terjed ki:

(6) A (4)–(5) bekezdés alkalmazásánál iratanyag alatt kell érteni a papír alapú információ hordozókon kívül az elektronikus úton rögzített információkat tartalmazó adathordozókat is (hangfelvétel, pendrive, külső winchester, CD/DVD lemez, stb.).

15. §⁸ A Képviselő-testület 9 főből áll.

16. § A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározottak alapján, de legalább a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott számú ülést tart. A Képviselő-testület munkaterve alapján vagy attól eltérően ünnepi ülést, más testületi szervvel együttes ülést vagy ülésszakot is tarthat. A Képviselő-testület soros üléseit a munkatervében meghatározott napokon tartja. Az ülések általában a Polgármesteri Hivatal dísztermében kerülnek megtartásra, de lehetőség van kihelyezett ülés tartására is.

17. § (1) A tervszerű munka érdekében a Képviselő-testület munkatervet készít, melyet a polgármester útmutatása mellett a jegyző állít össze.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyévet megelőző naptári év utolsó testületi ülésére – elfogadásra – be kell terjeszteni.

(3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(4) A beérkezett javaslatokat a munkaterv tervezetébe nem kötelező felvenni, de a javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a munkaterv tervezetébe nem kerültek felvételre.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6)⁹ Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek és a Petőfi Művelődési Ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás könyvtári épületében, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

18. §¹⁰ (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervben meghatározott időpontokra a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt helyettesítési sorrendben az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk, továbbá a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármesterek tartós – 30 napot meghaladó – akadályoztatása esetén az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2)¹¹ A polgármester – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester, továbbá a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármesterek tartós – 30 napot meghaladó – akadályoztatása esetén az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elnöke – jogosult összehívni a Képviselő-testület ülését, ha azt rendkívüli körülmény indokolja vagy a döntés soron kívüli meghozatalához fontos települési érdek fűződik (soron kívüli ülés).

19. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívása írásban történik. A meghívót és a (4) bekezdés szerinti mellékleteit a képviselők az ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal korábban kapják kézhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont a soron kívüli ülésekre nem vonatkozik, de a meghívót – lehetőleg mellékleteivel együtt – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon ki kell kézbesíteni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés rövid úton – telefonon, faxon, személyes megkereséssel – is összehívható, az írott meghívó ülés előtti átadására azonban ekkor is sort kell keríteni.

(3) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóinak nevét.

(4) A meghívó mellékletei:

(5) A Képviselő-testület ülését megelőzően a képviselők részére tárgysorozat kerül kiadásra, amely tartalmazza az előterjesztések tervezett sorrendjét, témáját, előadóját.

(6) A meghívó és a mellékletek iratanyagának elkészítése és kiküldése a jegyző feladata.

(7)¹² A meghívó és mellékletei egy példányát a Petőfi Művelődési Ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás könyvtári épületében betekintés, tanulmányozás céljából el kell helyezni.

(8)¹³ A Képviselő-testület ülésének és a közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a város lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, Petőfi Művelődési Ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás könyvtári épületében, valamint az Önkormányzat honlapján való megjelentetéssel kell értesíteni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(9) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a bizottsági ülések tekintetében is, azzal a különbséggel, hogy a meghívót és mellékleteit a bizottság tagjai az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal korábban kapják kézhez.

(10) A (7)–(8) bekezdésben foglaltak a Képviselő-testület zárt ülésének iratanyagára vonatkozóan nem alkalmazandók.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésére meg lehet hívni:

(3) A városban működő, bejegyzett civil szervezetek vezetőit a tevékenységüket érintő napirendi pontok tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg.

21. § (1) Zárt ülés elrendelésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésen rendeletet nem alkothat.

(4) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

22. § (1)¹⁴ A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettesítési sorrend szerinti alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, valamint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós – 30 napot meghaladó – akadályoztatásuk esetén az ülést az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

(3) Az ülésvezetőnek ismertetnie kell a távollévő képviselők nevét és a távollét bejelentett indokait.

23. § (1) Az ülés megnyitását követően az ülésvezető számszerűen megállapítja a határozatképességet. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 5 testületi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést elnapolja és gondoskodik annak 15 napon belüli változatlan napirenddel történő újbóli összehívásáról.

(2) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

24. § (1) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét, előadóját. A képviselők, illetve az előterjesztők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, másik napirenddel való összevonását és a javasolt sorrend megváltoztatását. Ugyanazon napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

(2) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) A munkatervben meghatározott napirendi pontokon túl valamely kérdés napirendre tűzését indítványozhatják az önkormányzati bizottságok, a polgármester, valamint a képviselők, melyet a munkatervben meghatározott határidőben, ennek hiányában a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 8 munkanappal, írásban kell a jegyzőhöz benyújtani.

(4) Soron kívüli képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pontokat lehet megtárgyalni, kivéve a sürgősségi indítványt.

(5) A Képviselő-testület eltérő döntése hiányában a napirendi pontok időrendi sorrendje az alábbiak szerint alakul:

(6) A Képviselő-testület – az ülésvezető vagy bármely képviselő javaslatára – legkésőbb a napirend elfogadásakor egyszerű többséggel dönthet arról, hogy az érintett témát két fordulóban – először az előterjesztés alapelveit, kidolgozásának szempontjait, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.

(7) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

25. § (1) A munkatervben szereplő napirendi pontokat megelőzően a polgármester beszámol a két ülés között végzett tevékenységéről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a felterjesztési jog gyakorlása során érkezett megkeresés eredményéről, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről.

(2) A két ülés között végzett munkáról szóló beszámoló csak a munkaterv szerinti ülések kötelező napirendi pontja. A polgármester beszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat soron kívüli képviselő-testületi ülés tartása esetén nem kell alkalmazni.

26. § (1)¹⁵ Az Önkormányzat a munkatervében meghatározott napirendi pontokat előterjesztés alapján tárgyalja. Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztő lehet:

(3) A bizottság által tett előterjesztés előadója a bizottság nevében annak elnöke. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat általi előterjesztést annak elnöke adja elő. A jegyző által tett előterjesztések előadója az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal bármely irodavezetője vagy köztisztviselője is lehet. A (2) bekezdés f) pontjában megjelölt szerv esetén az ülésre meghívott képviselő (pl. rendőrkapitány, intézményvezető, stb.) adja elő a szerv előterjesztését.

(4) A bizottság által benyújtott előterjesztésekhez mellékelni kell a polgármester és a jegyző véleményét is.

(5) Az 50. § (2) bekezdésében megjelölt előterjesztések kizárólag bizottsági állásfoglalással terjeszthetők elő. Az 50. § (2) bekezdésében foglalt tárgyköröket az egyes bizottságok feladatköréről szóló fejezetben leírtak kiegészíthetik.

(6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy – kivételes és indokolt esetben – szóban nyújtható be. Az éves munkatervbe felvett napirendi pontok kizárólag írásban terjeszthetők elő. A Képviselő-testület minősített többségi döntését igénylő kérdésekben az előterjesztést szintén írásban kell benyújtani. A határozati javaslatot írásban akkor is be kell nyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(7) Az írásbeli előterjesztéseket a munkatervben megjelölt határidőben, ennek hiányában az ülést megelőzően legalább 8 munkanappal kell a jegyzőnek leadni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani és azt – lehetőség szerint – szünet utáni napirendi pontként kell tárgyalni.

27. § (1) Az előterjesztés két részből áll:

(2) A bevezető részben pontosan meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek véleményét – itt utalni kell az előterjesztő véleményétől eltérő véleményekre is –, és mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az előterjesztés megvitatását és indokolják a döntési javaslatot. Alternatív határozati javaslatok előterjesztésekor minden esetben ki kell térni az adott előterjesztés előnyeire és hátrányaira.

(3) A rendelkező rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza. Az alternatív döntésre előterjesztett határozati javaslatoknak világosan el kell különülniük egymástól. A határozati javaslat végén meg kell jelölni a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét, valamint az értesítendők körét.

28. § (1)¹⁷ A polgármester, a Képviselő-testület bizottságainak elnöke vagy a képviselők legalább egynegyede – 3 fő – írásban, az ülést megelőző napon 12:00 óráig konkrét napirendi javaslat megtárgyalását kezdeményezhetik (sürgősségi indítvány).

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha:

(3) A sürgősségi indítványt – indokolással ellátva – a polgármesternél kell előterjeszteni, melyet a polgármester közvetlenül a képviselő-testületi ülésen jelent be.

(4) A sürgősségi indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(5) A Képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról minősített többséggel dönt. Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, úgy a Képviselő-testületnek arról is állást kell foglalni, hogy magához vonja-e az ügyet.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, azt a meghívóban szereplő napirendi pontok előtt, első napirendi pontként tárgyalja.

29. § (1) Az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát kell nyitni.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként az előterjesztés előadóját illeti a szó. Az előadó a döntéshozatalt befolyásoló kérdésekben szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez. A szóbeli kiegészítést követően az előterjesztőhöz a vita megnyitása előtt kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett vitát nyit.

(3) A napirendi pont vitájánál elsőként a tárgyban érintett bizottságok elnökei, jelentkezésük sorrendjében – legfeljebb tíz percben – ismertetik a bizottságok véleményét. Ezt követően bármely bizottsági tag – legfeljebb két percben – ismertetheti a bizottságban képviselt különvéleményét. Ezután – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót. A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan a vita lezárásáig módosító, illetve kiegészítő javaslatot tehetnek.

(4) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt az ülésvezető kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Bármikor szót kérhet:

(6) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, amelyben a képviselő a Képviselő-testület ülésének lefolytatásával kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, legfeljebb két percben javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.

(7) Elhúzódó vita esetén bármely képviselő kezdeményezheti időkorlát alkalmazását. Az időkorlát alkalmazásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Időkorlát alkalmazásakor egy hozzászólás időtartama nem haladhatja meg a két percet. Az időkorlátot túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót. Az ülés vezetőjét az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese figyelmezteti az idő túllépésére.

(8) A képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok számára az ülésvezető hozzászólási jogot adhat:

(9) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárására egyébiránt bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(10) A vita lezárását követően további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(11) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével napirendenként egy alkalommal lehet élni, legfeljebb két perc erejéig.

(12) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője, illetve előadója válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e. A válasz után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

30. § A Képviselő-testület ülésén – a tárgyalt napirendi pont lezárását követően – az ülésvezető saját döntése alapján vagy bármely képviselő kérelmére szünetet rendelhet el, a szünet időtartamának meghatározásával. Lehetőleg másfél óránként szünetet kell tartani.

31. § (1) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és e javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(2) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.

(3) A módosító indítványról – annak összetettsége esetén – az előterjesztő és az érintett bizottság elnöke ügyrendi kérdésként jogosult kezdeményezni szünet közbeiktatását, bizottsági egyeztetés céljából.

(4) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(5) Szavazás közben a szavazást indokolni vagy indokoltatni nem lehet.

(6) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik. A képviselők valamennyi eldöntést igénylő kérdésben igennel vagy nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak.

(7) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, illetve ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

32. § (1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell.

(2) A szavazás során azt a jelöltet vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.

(3) Ha egyik jelölt vagy határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie.

33. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben szabályozott tárgykörökön túl a döntés meghozatalához minősített többség szükséges:

34. § (1) Titkos szavazást kell tartani:

(2) Titkos szavazás tartható a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény titkos szavazásra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott ügyekben. Titkos szavazás kezdeményezésére bármely képviselő jogosult. Titkos szavazás tartásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazást szavazóurna segítségével kell lebonyolítani.

(4) A titkos szavazás technikai feltételeinek biztosításáról a jegyző, a szavazás lebonyolításáról és a szavazatszámláló bizottság feladatainak ellátásáról az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság gondoskodik, kivéve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetet.

(5) A titkos szavazásról a jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottsági tagok nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét. A szavazólapokat és az ellenőrző lapot a szavazást követő harmincadik napon a jegyző köteles megsemmisíteni.

35. § (1)¹⁹ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők névsorát, melynek során a képviselő „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. Ezt a jegyző írásban rögzíti. A hitelesített névsort a képviselők szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

36. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) Az Önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző számítógépes nyilvántartást vezet.

37. § (1) A határozat végrehajtásáért a határozatban megjelölt személy felelős.

(2) Az önkormányzati normatív határozat kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való, 15 napra történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztésnek tartalmaznia kell a határozatok meghozatalának időpontját, a határozatok számát és címét, valamint utalni kell a határozat teljes szövegének 39. § (6) bekezdése szerinti elérhetőségére. A határozatokat teljes terjedelemben az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

38. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve annak érdekelt bizottságait és a jegyzőt.

(3) A Képviselő-testület előzetesen állást foglalhat a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről, meghatározhatja az előkészítés menetét és az egyeztetés rendjét.

(4) A Képviselő-testület elrendelheti a rendelet-tervezet társadalmi vitáját. Nem bocsáthatók társadalmi vitára azok a rendelet-tervezetek, melyek esetében népszavazás elrendelését jogszabály tiltja. A rendelet-tervezet vitájában elhangzott véleményekről, javaslatokról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

39. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző koordinálásával a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett irodája készíti elő. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, ideiglenes bizottságot, szakmai munkacsoportot, valamint külső szakértőt is. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles közreműködni, ha a tervezetet bizottság, szakértői munkacsoport, illetve külső szakértő készíti elő.

(2) Az előkészített rendelet-tervezetet az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni. A bizottságok vagy szakértői munkacsoport által készített rendelet-tervezetekhez minden esetben mellékelni kell a jegyző tervezetről alkotott véleményét is. Amennyiben a rendelet-tervezet megvitatásához annak témája miatt más bizottság állásfoglalása is szükséges, a Képviselő-testület elé terjesztést megelőzően a tervezetet az illetékes bizottságnak is meg kell tárgyalnia.

(3) A rendelet-tervezetet – a költségvetési és a zárszámadási rendelet-tervezet kivételével – a jegyző terjeszti elő. A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét a polgármester terjeszti elő.

(4)²¹ Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való, 15 napra történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztésnek tartalmaznia kell a rendelet megalkotásának időpontját, számát, megnevezését és hatályba lépésének időpontját, valamint utalni kell a rendelet teljes szövegének (6) bekezdés szerinti elérhetőségére. A rendelet egy példányát meg kell küldeni a Petőfi Művelődési ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás számára. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeletet az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

(5) A jogalkalmazás, jogbiztonság érdekében a módosított önkormányzati rendeleteket egységes szerkezetbe kell foglalni.

(6)²² A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályban lévő rendeletek az Önkormányzat honlapján, valamint a Petőfi Művelődési ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás könyvtári épületében bárki által megtekinthetők.

(7) A rendeletek hatályosulásának biztosításáról, évenkénti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik. A hatályosulás ellenőrzését a Képviselő-testület bizottsága hatáskörébe is utalhatja.

40. § (1) A Képviselő-testület esetenként, munkájának segítésére szakértői munkacsoportot hozhat létre:

(2) A munkacsoport létszámát, az abban résztvevők körét és feladatát a Képviselő-testület határozza meg.

41. § (1) A döntés ismételt megtárgyalására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester a döntés ismételt megtárgyalása iránti kezdeményezést az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság elnökéhez nyújtja be.

(3) A döntés ismételt megtárgyalását megelőzően be kell szerezni a napirend témája szerinti önkormányzati bizottság állásfoglalását. Indokolt esetben szakértő bevonását lehet kérni.

42. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció, a kérdezés és a napirend utáni felszólalás joga.

(2) Az interpelláció olyan, önkormányzati ügyben benyújtott felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, illetve valamely mulasztás, helytelen gyakorlat vagy panasz orvoslását kéri.

(3)²³ A képviselők interpellációt intézhetnek a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz, a feladatkörükhöz tartozó témákban. Az interpellációra választ a felsoroltak, valamint a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője adhat.

(4) Interpellációs jog gyakorlására a munkaterv szerinti képviselő-testületi üléseken kerülhet sor.

43. § (1) Interpellációk előterjesztésére – a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában – az ülés első napirendi pontjaként kerül sor. Válaszadásra az összes interpellációs kérdés feltételét követően kerül sor. Szóbeli interpelláció legfeljebb három perc időtartam alatt terjeszthető elő.

(2) Ha az interpelláció írásos formában történő benyújtására a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal sor került és a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben megjelölt határidő után vagy a testületi ülésen szóban nyújtják be, az interpellációra az ülésen vagy az ülést követően legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni. Ha a válaszadás előzetes vizsgálat lefolytatását igényli, a választ az ülést követően legkésőbb 30 napon belül írásban kell a felvilágosítást kérő képviselőhöz eljuttatni. Az interpelláló képviselő számára írásban megküldött válaszról a soron következő testületi ülésen – az „írásban benyújtott interpellációk” napirendi ponton belül, a további interpellációkat megelőzően – szóban tájékoztatni kell a Képviselő-testület többi tagját is.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő legfeljebb egy perc időtartamban nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Amennyiben a választ a Képviselő-testület is elutasítja, úgy a polgármester az interpellációban felvetett probléma kivizsgálásával az interpelláció tárgya szerinti bizottságot bízza meg. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába be kell vonni az interpelláló képviselőt is, aki a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(6) Az interpelláció tárgyalását a Képviselő-testület a bizottsági jelentés beérkezését követően napirendre tűzi, és a bizottsági javaslat alapján a következő döntések egyikét hozza:

44. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik a megtárgyalt napirendi pontokhoz.

(2) A kérdezési jog gyakorlására az interpellációk előterjesztését követően kerül sor.

(3)²⁴ Kérdezni a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottsági elnököktől vagy a jegyzőtől lehet. A kérdésre választ a megkérdezettek, valamint a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője adhatnak. A kérdésre lehetőleg a Képviselő-testület ülésén választ kell adni.

(4) A kérdés feltevésére és a megválaszolására egyaránt legfeljebb két perc áll rendelkezésre. A kérdést feltevő legfeljebb egy percben viszontválaszra jogosult.

45. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén a napirendi pontok megtárgyalását követően – zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt – bármely képviselő felszólalhat (napirend utáni felszólalás). Napirend után felszólalni a város életét, a Képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, vagy kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.

(2) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb három perc lehet. A képviselők ülésnaponként egy alkalommal jogosultak napirend utáni felszólalásra.

(3) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett két perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(4) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a Képviselő-testület határozatot nem hozhat.

46. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. E feladatkörében:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok csak a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) Ha a 29. § (8) bekezdése alapján hozzászólási jogot kapott állampolgár a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást alkalmaz, úgy tőle az ülésvezető a szót megvonhatja. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén pedig kötelezheti az érintettet a terem azonnali elhagyására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. A félbeszakadt ülés a rendzavarás elhárítását követően, az ülésvezető összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.

47. § (1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottak elektronikus úton kerülnek rögzítésre. A rögzített hanganyag alapján írott jegyzőkönyv készül. A hanganyagot elektronikus adathordozón (CD/DVD lemez) is rögzíteni kell.

(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezésében felsoroltakon kívül tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyvben rögzített határozatokból a jegyzőkönyvvezető kivonatot készít, melyet 5 napon belül megküld a határozat végrehajtásában érintetteknek.

(4) A jegyzőkönyv kötelező mellékletei:

(5)²⁵ A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát lakossági tájékoztatás céljából a Petőfi Művelődési Ház és Városi Könyvtár Jászárokszállás könyvtári épületében kell elhelyezni. A jegyzőkönyv egy példányát mellékleteivel együtt meg kell őrizni és a naptári év végén be kell köttetni.

(6) Zárt ülésen készített jegyzőkönyv tekintetében az (5) bekezdés 1. mondata és a jegyzőkönyv beköttetésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazandó.

(7) A zárt ülésen készített jegyzőkönyvek és hanganyagok biztonságos tárolásáról és őrzéséről a jegyző gondoskodik. Ezen adathordozókat, valamint a nyilvános üléseken felvett hanganyagot tartalmazó CD/DVD lemezeket a jegyzői iroda páncélszekrényében kell tárolni.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eltérésekkel.

48. § (1) A Képviselő-testület bizottságai:

(2)²⁶ Mindegyik bizottság létszáma 5 fő.

(3)²⁷ A bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíját és természetbeni juttatásukat a települési önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. Az ideiglenes bizottság létrehozásakor a Képviselő-testület dönt tagjainak díjazásáról.

49. § (1) Valamennyi bizottság a Képviselő-testület szerve, azzal alárendeltségi, míg a Képviselő-testület más szerveivel mellérendeltségi viszonyban áll.

(2) A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, közöttük függőségi viszony nincs. A bizottságok közötti különbségek csak jogosítványaik tekintetében jelentkezhetnek.

50. § (1)²⁸ Valamennyi bizottság feladatát képezi:

(2) Képviselő-testület elé csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be:

(3) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

51. § (1)²⁹ A Képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában vagy az egyes témakörök szabályozására megalkotott önkormányzati rendeletben rögzítettek szerint döntési jogot biztosíthat a bizottságnak.

(2) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles tájékoztatást adni.

(3) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája, valamint a Titkárság készíti elő.

52. § (1) A bizottság a Képviselő-testület éves munkaterve alapján működik. A bizottság a munkatervben meghatározott időpontban, de évente legalább a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben a képviselő-testületre meghatározott számú ülést tart.

(2) A bizottságok a közösen jelentkező feladatok előkészítése, megtárgyalása, illetve végrehajtása érdekében együttes ülést is tarthatnak. Ez esetben az ülés szervezése és lebonyolítása a napirend tárgya szerint illetékes bizottság feladata. Együttes ülés tartásakor minden bizottságnál külön-külön kell vizsgálni a határozatképességet és a szavazás számszerű eredményét is.

(3) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés elrendelése esetén a 21. § (1)–(2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bizottságot össze kell hívni:

(5) A bizottság ülését annak elnöke hívja össze, melyre a tagokon kívül bárkit meghívhat. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottságot az elnökhelyettes, az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság önkormányzati képviselő tagja hívja össze.

(6) A bizottság tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell küldeni. A nyilvános bizottsági ülések meghívóját az Önkormányzat honlapján a meghívó kiküldésével egyidejűleg közzé kell tenni.

(7) A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

(8) A bizottság napirendje igazodik a Képviselő-testület napirendjéhez, de önálló napirendet is tárgyalhat.

(9) Ha a képviselő a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását javasolja, azt a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és a javasolt napirend megtárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

53. § (1) A bizottsági ülés tartalmi előkészítéséért, a bizottság működéséért, feladatainak ellátásáért a bizottság elnöke a felelős. Az elnök ennek keretében:

(2) A bizottság működésének ügyviteli és dologi feltételeiről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Ennek keretében a Polgármesteri Hivatal:

54. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottság önkormányzati képviselő tagja vezeti.

(2) A bizottság a megalakítását követő első ülésén az önkormányzati képviselő tagjai közül megválasztja elnökhelyettesét.

(3) A bizottság határozatképességére a 23. §-ban foglalt rendelkezéseket, döntéshozatalára a 31–32. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a bizottság olyan ügyben dönt vagy olyan előterjesztés kerül a Képviselő-testület elé, amely két vagy több bizottság ügykörét érinti, úgy az előterjesztésre jogosult köteles beszerezni előzetesen az érintett többi bizottság véleményét is.

(5) A jegyző a bizottság ülésén a döntéselőkészítés szakszerűségét, jogszerűségét segíti. A jegyző köteles jelezni a bizottságnak, ha döntésénél jogszabálysértést észlel. Amennyiben a bizottság a döntését ennek ellenére fenntartja, a jegyző kezdeményezi a döntés Képviselő-testület általi felülvizsgálatát.

(6) A bizottság működésével kapcsolatos vitás, egyeztetésre váró kérdésekben ki kell kérni az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság és a jegyző véleményét, amelyről tájékoztatni kell a polgármestert.

55. § (1) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság:

(2) Kizárólag a bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani a Képviselő-testület elé:

56. § (1) Az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság:

(2) Kizárólag a bizottság állásfoglalásával együtt terjeszthető a Képviselő-testület elé:

57. § (1) Az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottság:

(2) Kizárólag a bizottság állásfoglalásával együtt terjeszthető a Képviselő-testület elé:

(3)⁴³ A bizottság zárt ülésen dönt az (1) bekezdés 1-3. pontjában megjelölt tárgykörben. Állandó meghívottként a zárt ülésen is részt vehetnek:

58. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felelős az önkormányzati tevékenység eredményességéért, szabályszerűségéért.

(3)⁴⁴ A polgármester bélyegzője „Jászárokszállás Város Polgármestere” és „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

59. § A polgármester feladatai az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

60. § (1) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. Ennek keretében:

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott, átruházott hatáskörben hozott döntéséről köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.

61. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott módon két alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik az általa meghatározott feladataikat, teljesítik a Képviselő-testülettől és a polgármestertől kapott megbízásokat, és arról rendszeresen beszámolnak. Az alpolgármesterek a polgármester megbízása alapján képviselik az Önkormányzatot.

(3) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén a polgármester által meghatározott helyettesítési rend szerint az alpolgármesterek teljes jogkörrel helyettesítik, a helyettes gyakorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet a polgármester feladataként előírnak.

(4) Az alpolgármesterek kiemelten foglalkoznak a településfejlesztést, településrendezést és a beruházásokat érintő kérdésekkel. Kiemelt figyelemmel kísérik a bizottságok, illetve a városban működő civil szervezetek tevékenységét.

(5) Az alpolgármesterek nem lehetnek önkormányzati hatáskörök címzettjei, ilyet sem a Képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rájuk.

(6) A polgármester a (2) és (3) bekezdések alapján hozott döntéseiről, annak megváltoztatásáról a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.

62. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyző által megbízott, jogász vagy igazgatásszervező végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat által kiállított dokumentumok, okiratok elektronikus hitelesítésére a polgármester akadályoztatása esetén Jászárokszállás Város Jegyzőjét, együttes akadályoztatásuk esetén pedig Jászárokszállás Város Aljegyzőjét is feljogosítja.

63. § (1) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes körű, saját gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezete. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A Polgármesteri Hivatal jogállását, belső szervezeti felépítését, az irányítás és a vezetés módszerét, működési rendjét és kapcsolatrendszerét, valamint a Hivatal feladatainak felsorolását a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a települési közterületi rend és tisztaság, valamint az önkormányzati vagyon védelme érdekében létrehozott közterület-felügyeletet a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységének (Hatósági Iroda) keretein belül működteti. A közterület-felügyelet működésére, a közterület-felügyelő feladataira a közterület-felügyeletről szóló törvény; az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvény; valamint ezek végrehajtási rendeletei az irányadóak.

64. § Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

65. § (1)⁵⁷ Az Önkormányzat és Jászárokszállás Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti együttműködés szabályait külön megállapodás (közigazgatási szerződés) tartalmazza.

(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája látja el.

(3)⁵⁸ Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére:

(4)⁵⁹ Az Önkormányzat jegyzője vagy az általa megbízott, a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működését érintően.

(5)⁶⁰ Ha a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogainak gyakorlásához, javaslatai megvalósításához az Önkormányzatnak vagy szervének döntése, véleményezése vagy egyetértése szükséges, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetve a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(6)⁶¹ Ha az Önkormányzat döntéséhez a Roma Nemzetiségi Önkormányzat véleményezése vagy egyetértése szükséges, az Önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Roma Nemzetiségi Önkormányzat a következő ülésén, illetve a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül napirendre tűzi.

66. §⁶² (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében együttműködhet más önkormányzatokkal, gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhat létre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben leírtak szerint és formában.

(2) Az Önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása: Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás (székhelye: 5130 Jászapáti, Dr. Szlovencsák Imre út 2.), melynek feladat- és hatásköre a hulladékról szóló törvényben meghatározott feladatok közös megvalósítása.

67. § (1) A Képviselő testület az éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a könyvvizsgáló írásos jelentésével együttesen lehet az illetékes Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, majd a Képviselő-testület elé terjeszteni.

68. § (1) A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet a könyvvizsgáló írásos jelentésével együttesen lehet az illetékes Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, majd a Képviselő-testület elé terjeszteni.

69. §⁶³ A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodását, vagyonkezelését az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.

70. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) E körben különösen:

(3) Az Önkormányzat által alapított és fenntartott – gazdasági szervezettel rendelkező, valamint gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet kizárólag a Képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.

(4) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal látja el. Az ellenőrzési feladatokat a Képviselő-testület az Önkormányzat társulásához telepítheti, vagy azzal külső szakértőt is megbízhat.

(5) A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve, ha a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a Képviselő-testület engedélyezi. Az átcsoportosítás jogát a Képviselő-testület az általa meghatározott keretek között a bizottságára és a polgármesterre átruházhatja.

(6) A költségvetési előirányzatok felhasználása során a kötelezettségvállalási jog a polgármestert illeti meg.

71. § (1) Az Önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzését megbízási szerződés alapján független, a jogszabályokban előírt valamennyi képesítéssel rendelkező regisztrált belső ellenőr látja el.

(2) A belső ellenőr a hivatali szervezettől teljesen független, ellenőrzési feladatain kívül más tevékenység ellátásába nem vonható be.

(3) A belső ellenőr feladatait éves ellenőrzési terv alapján látja el, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

(4) A belső ellenőr feladata különösen:

72. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a költségvetési rendelet-tervezetének képviselő-testületi tárgyalásakor – közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az Önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi közügyekben, ha azt a megválasztott települési képviselők legalább egyharmada, illetve a választójogosult helyi lakosok legalább öt százaléka írásban indítványozza.

(3) A lakosságot leginkább érdeklő kérdések megismerése érdekében a közmeghallgatás előtt két héttel fórumládát kell kihelyezni. A fórumláda tartalmát 3 nappal a közmeghallgatás előtt az Oktatási, Sport és Ügyrendi Bizottság összesíti és átadja a polgármesternek.

(4)⁶⁴ A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz közérdekű kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(5)⁶⁵ A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a 19. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni a város lakosságát.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára és elkészítésére a 47. §-ban foglaltak az irányadók.

73. § (1)⁶⁶ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze. A jelentősebb képviselő-testületi döntések, helyzetértékelések előtt a polgármester, az alpolgármesterek és a bizottságok lakossági fórumokat szervezhetnek.

(2) A lakossági fórum összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

74. §⁶⁷ A helyi népszavazásra vonatkozó szabályokat a népszavazási eljárásról szóló törvény és önkormányzati rendelet tartalmazza.

75. § Ez a rendelet 2023. április 5-én lép hatályba.