Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006.(V.25.) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Hatályos: 2008. 02. 15- 2008. 06. 26Jászdózsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006.(V.25.) önkormányzati rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
2008-02-15-tól 2008-06-26-ig
Egységes szerkezet
JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Képviselő-testülete
12/2006. (V.25.) rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Jászdózsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által a gyermekek részére biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendezések
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról.
(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint annak a végrehajtására kiadott jogszabályokat.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat területén tartózkodó bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezőkre,
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja és
bejelentett lakóhellyel rendelkezik., valamint az Sztv. 32/B § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló1408/71/EGK rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarorzság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó gyermekekre is.
(3) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Jászdózsa község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
3. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
4. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeli ellátások: – rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
– rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
– gyermekjóléti szolgáltatás,
– gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda és
általános iskolai napközi.
II. fejezet
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
5. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a tárgyévben egyszeri támogatásnak,
c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:
a) -a kedvezmény annak a gyermeknek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át,
b) – valamint 120%-át ha:
- a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. évét még nem töltötte be, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem töltötte be,
feltéve hogy a család vagyoni helyzetének felülvizsgálata során, az egy főre jutó vagyoni érték nem haladja meg a jogszabályban előírt összeghatárt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtása időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket.
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg más fogyatékos gyermeket,
e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(4) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, meg kell vizsgálni a család vagyoni helyzetét. Ez esetben a kérelmező köteles az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
(5) Akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-én és november 1-én fennáll, jogosult részére a tárgy év júliusában és novemberében pénzbeli támogatást folyósítanak, ami 2006-ban 5.000,- forint. (2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.)
(6) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a település jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg.
(7) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
6.§ A Gyvt. 20/B §-a alapján
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
7. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került, és anyagi segítségre szorulnak.
(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli gyermekvédelemi támogatásban részesíteni, akiknél alkalmanként többletkiadások jelentkeznek, különösen
a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartására,
b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának,
d) illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
e) betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
- valamint az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.
(3) Rendkívüli élethelyzet esetén (elemi kár, tartós betegség, rendkívüli szükség helyzet stb.) a jövőbeli értékhatártól a Szociális és Egészségügyi Bizottság a körülmények gondos figyelembe vételével eltekinthet.
(4) Az önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat terhére a megállapított támogatás összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál.
Természetben nyújtott ellátások
8. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is adható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítési díja, egészségügyi szolgáltatáskért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
III. fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
9. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
Gyermekjóléti szolgáltatás
10. § (1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak megoldását alapszolgáltatási központ keretein belül látja el, családgondozó biztosításával.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1)-(2) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás
11. § (1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni, melyet az önkormányzat külön rendeletben szabályoz.
IV. fejezet
Eljárási rendelkezések az ellátások folyósítására
12.§ (1) E rendeletben szereplő ellátásokra vonatkozó kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványokon a Polgármesteri Hivatalban írásban kell benyújtani.
(2) A döntésre való előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult a kérelmekben, nyilatkozatokban foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni.
(3) A jogosultság elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát – amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek ítéli – helyszíni szemle (környezettanulmány) készítésével lehet vizsgálni.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hónap havi nettó jövedelem átlagát kell figyelembe venni, eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Rendkívüli élethelyzet esetén a kérelem beadásának időpontjában fennálló jövedelmi helyzetet kell igazolni.
(5) A jövedelem igazolásának módja:
-önadózónál az adóbevallási ív másolatának csatolása,
-munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és
táppénz esetén munkáltatói igazolás,
-a fizetett és kapott tartásdíjat jogerős bírói ítélet másolatával, ennek hiányában egyezség
másolatával, utalt vagy postai úton küldött feladóvevénnyel,
-nyugdíjasnál, nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén nyugdíjszelvénnyel és a törzsszámot
igazoló okmánnyal,
-családi pótlékot a folyósító szerv igazolásával, társadalombiztosítási igazgatási szerv
szelvényével,
-önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást, a megállapító
határozat másolatának csatolásával,
-föld bérbeadásából származó jövedelemnél a kifizető igazolásával, vagy bérleti szerződés
másolatával,
-ösztöndíjat az intézmény igazolásával.
(6) Közös háztartásban élő személyek számát (az egy főre jutó jövedelem számításához) az alábbiak szerint kell igazolni:
-az igénylő anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával, vagy
-hatósági bizonyítvánnyal,
-bírói ítélettel,
-társadalombiztosítási szerv igazolásával.
13. § (1) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 5.§. e.) pontjában meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (közeli hozzátartozó: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, saját gyermek )
(2) Vagyon: a Gyvt. 19. § (7) bekezdése alapján.
(3) A település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (3) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(4) A megállapított támogatások kifizetése postai úton vagy átutalással történik.
(5) Az ellátást megállapító határozatban fel kell hívni a kérelmező figyelmét, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.
(6) Azt a kérelmezőt, aki elmulasztja az (5) bekezdésben előírt kötelezettségét, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszatérítésére kell kötelezni.
A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésével kapcsolatos részletes szabályokat a Gyt. 133. §-a tartalmazza.
V. fejezet
Záró rendelkezések
14.§. (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt, a végrehajtására kiadott gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Jászdózsa Község Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi szabályozásáról 10/2004.(IV. 20.), az ezt módosító 22/2005. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelet 3-4 §-a hatályát veszti.
Palotai Lászlóné sk. Szabó Benedekné sk.
polgármester jegyző
Kihirdetés napja: 2006. május 25.
Szabó Benedekné sk.
jegyző
Egységes szerkezet
JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Képviselő-testülete
12/2006. (V.25.) rendelete
a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Jászdózsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által a gyermekek részére biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendezések
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról.
(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint annak a végrehajtására kiadott jogszabályokat.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat területén tartózkodó bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezőkre,
c) a magyar hatóságok által menekültként elismert elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
d)[1] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja és
bejelentett lakóhellyel rendelkezik., valamint az Sztv. 32/B § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló1408/71/EGK rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarorzság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország[2] területén jogszerűen tartózkodó gyermekekre is.
(3) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Jászdózsa község közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
3. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.
4. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeli ellátások: – rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
– rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
– gyermekjóléti szolgáltatás,
– gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda és
általános iskolai napközi.
II. fejezet
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
5. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a tárgyévben egyszeri támogatásnak,
c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételei:
a) -a kedvezmény annak a gyermeknek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át,
b) – valamint 120%-át ha:
- a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. évét még nem töltötte be, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem töltötte be,
feltéve hogy a család vagyoni helyzetének felülvizsgálata során, az egy főre jutó vagyoni érték nem haladja meg a jogszabályban előírt összeghatárt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtása időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket.
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg más fogyatékos gyermeket,
e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(4) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, meg kell vizsgálni a család vagyoni helyzetét. Ez esetben a kérelmező köteles az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
(5) Akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-én és november 1-én fennáll, jogosult részére a tárgy év júliusában és novemberében pénzbeli támogatást folyósítanak, ami 2006-ban 5.000,- forint. (2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.)
(6) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a település jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg.
(7)[3] Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
6.§ A Gyvt. 20/B §-a alapján
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
7. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy rendkívüli élethelyzetbe került, és anyagi segítségre szorulnak.
(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli gyermekvédelemi támogatásban részesíteni, akiknél alkalmanként többletkiadások jelentkeznek, különösen
a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartására,
b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának,
d) illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
e) betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.
- valamint az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.
(3) Rendkívüli élethelyzet esetén (elemi kár, tartós betegség, rendkívüli szükség helyzet stb.) a jövőbeli értékhatártól a Szociális és Egészségügyi Bizottság a körülmények gondos figyelembe vételével eltekinthet.
(4) Az önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat terhére a megállapított támogatás összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál.
Természetben nyújtott ellátások
8. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is adható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítési díja, egészségügyi szolgáltatáskért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
III. fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
9. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
Gyermekjóléti szolgáltatás
10. § (1) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak megoldását alapszolgáltatási központ keretein belül látja el, családgondozó biztosításával.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1)-(2) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás
11. § (1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni, melyet az önkormányzat külön rendeletben szabályoz.
IV. fejezet
Eljárási rendelkezések az ellátások folyósítására
12.§ (1) E rendeletben szereplő ellátásokra vonatkozó kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványokon a Polgármesteri Hivatalban írásban kell benyújtani.
(2) A döntésre való előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult a kérelmekben, nyilatkozatokban foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni.
(3) A jogosultság elbírálásánál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát – amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek ítéli – helyszíni szemle (környezettanulmány) készítésével lehet vizsgálni.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hónap havi nettó jövedelem átlagát kell figyelembe venni, eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Rendkívüli élethelyzet esetén a kérelem beadásának időpontjában fennálló jövedelmi helyzetet kell igazolni.
(5) A jövedelem igazolásának módja:
-önadózónál az adóbevallási ív másolatának csatolása,
-munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és
táppénz esetén munkáltatói igazolás,
-a fizetett és kapott tartásdíjat jogerős bírói ítélet másolatával, ennek hiányában egyezség
másolatával, utalt vagy postai úton küldött feladóvevénnyel,
-nyugdíjasnál, nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén nyugdíjszelvénnyel és a törzsszámot
igazoló okmánnyal,
-családi pótlékot a folyósító szerv igazolásával, társadalombiztosítási igazgatási szerv
szelvényével,
-önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást, a megállapító
határozat másolatának csatolásával,
-föld bérbeadásából származó jövedelemnél a kifizető igazolásával, vagy bérleti szerződés
másolatával,
-ösztöndíjat az intézmény igazolásával.
(6) Közös háztartásban élő személyek számát (az egy főre jutó jövedelem számításához) az alábbiak szerint kell igazolni:
-az igénylő anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával, vagy
-hatósági bizonyítvánnyal,
-bírói ítélettel,
-társadalombiztosítási szerv igazolásával.
13. § (1) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 5.§. e.) pontjában meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (közeli hozzátartozó: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, saját gyermek )
(2) Vagyon: a Gyvt. 19. § (7) bekezdése alapján.
(3) A település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (3) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(4) A megállapított támogatások kifizetése postai úton vagy átutalással történik.
(5) Az ellátást megállapító határozatban fel kell hívni a kérelmező figyelmét, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.
(6) Azt a kérelmezőt, aki elmulasztja az (5) bekezdésben előírt kötelezettségét, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszatérítésére kell kötelezni.
A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésével kapcsolatos részletes szabályokat a Gyt. 133. §-a tartalmazza.
V. fejezet
Záró rendelkezések
14.§. (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Gyvt, a végrehajtására kiadott gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Jászdózsa Község Önkormányzatának a gyermekvédelem helyi szabályozásáról 10/2004.(IV. 20.), az ezt módosító 22/2005. (XII.13.) sz. önkormányzati rendelet 3-4 §-a hatályát veszti.
Palotai Lászlóné sk. Szabó Benedekné sk.
polgármester jegyző
Kihirdetés napja: 2006. május 25.
Szabó Benedekné sk.
jegyző
[3] Megállapította Jászdózsa Község Önkormányzat Képviselő-testület 5/2008.(II.15.) rendeletének 8. §-a (2) bekezdése.