1. § E rendelet alkalmazása tekintetében:

• 1. Cégtábla: a cég nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla.
• 2. Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, jelképét, logóját, az alapítás évét tartalmazó, az egység közterület felől látható homlokzatán megjelenő, az előbb felsoroltakat részben vagy egészében tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
• 3. Címtábla: intézmény, társadalmi szervezet, vállalkozás nevét feltüntető tábla, mely azok egyéb adatait is tartalmazhatja.

2. § (1) A helyi védelem feladata:

• a) a község történeti múltjával, építészeti kultúrájával polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, útszakaszok, terek, valamint parkok, fasorok, zöldfelületek számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, egészben vagy részbeni megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
• b) a helyi védettségű építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A helyi védelem fajtái:

• a) helyi területi védelem,
• b) helyi egyedi védelem.

(3) A helyi területi védelem a településszerkezet védelmére terjed ki.

(4) A helyi egyedi védelem

• a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
• b) szobor, képzőművészeti alkotás védelmére terjedhet ki.

(5) Helyi területi védelmet kell biztosítani Jászdózsán a Történeti településrészre és a Településközponti területre, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli. A Helyi területi védelem alatt álló Történeti településrész és Településközponti terület lehatárolását jelen rendeletben a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Helyi védettség alá helyezésről vagy a védettség megszüntetéséről Jászdózsa Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése, koordinálása, az ezzel kapcsolatos társadalmi kapcsolattartás a Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata.

4. § (1) Helyi védetté nyilvántartásra vagy a védettség megszüntetésére bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet javaslatot tehet a Bizottságnál. Védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is indulhat.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték pontos megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
• b) a védelemre javasolt érték pontos elhelyezkedését (azonosító adatokat),
• c) a védelemre javasolt érték rövid leírását, bemutatását,
• d) a védelem indokolását,
• e) fotót vagy fotódokumentációt,
• f) megszüntetésre vonatkozó javaslat esetén az a), b), e) pontokban foglaltakat, valamint a megszüntetési ok részletes indokolását.

(3) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni a Bizottság, a Helyi Értéktár Bizottság és a védendő érték jellegétől függően, megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a védettség megszüntetésére irányuló javaslatot a Bizottság a saját szakmai véleményével, valamint az értékvizsgálat során keletkező szakvéleménnyel kiegészíti, majd kikéri a helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) véleményét, amennyiben az(ok) nem azonos(ak) a javaslattevővel.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érintettek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A beszerzett véleményekkel kiegészített javaslatot, a Bizottság terjeszti a döntésre a Képviselő-testület elé.

(7) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét e rendeletben az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a helyi védett érték megsemmisül,
• b) a helyi védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszti.
• c) a helyi területi védelem alatt álló településszerkezetben olyan változás következik be, amelynek következtében a területi védelem fenntartása nem indokolt.

(2) Védett épület, építmény csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése.

(3) Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításról vagy a helyi védettség megszüntetéséről a Bizottság írásban értesíti:

• a) a védelemmel, vagy a védelem megszüntetésével érintett ingatlan valamennyi tulajdonosát,
• b) a javaslattevő(ke)t és véleményt adókat,

(2) A jegyző kezdeményezi a helyi védelem alá helyezés, és annak megszüntetése tényének az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

7. § (1) A területi és egyedi védelem alá helyezett értékekről a Bizottság nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védelem típusát,
• b) a védett érték pontos megnevezését, egyértelmű körülhatárolását,
• c) a védett érték pontos elhelyezkedését (azonosító adatait),
• d) a védett érték rövid leírását,
• e) a védelem rövid indokolását,
• f) fotót vagy fotódokumentációt,
• g) védelem alá helyezett ingatlan esetén építésének, esetleges felújításának időpontját.

8. § (1) A helyi egyedi védelemre kijelölt építményeket és a helyi területi védelem alatt álló településrészt táblával meg lehet jelölni.

(2) A jelzés elhelyezéséről és fenntartásáról a Jászdózsai Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) A tábla kihelyezése előtt az építmény tulajdonosát a kihelyezésről írásban, előzetesen értesíteni kell. A tulajdonos a tábla kihelyezését tűrni köteles.

(4) A táblát az épület építészeti elemeihez igazodóan, annak jól látható részén kell elhelyezni.

(5) A táblán fel kell tüntetni a helyi védelem tényét.

9. § A helyi védelem alatt álló értékeknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

• 1. TELEPÜLÉSKÖZPONTI TERÜLET
• 2. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ
• 3. ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZ

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképét jelen rendeletben a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Tető héjalásaként az alábbi tetőfedő anyagok nem használhatók: natúr alumínium hullámlemez, bitumenes hullámlemez, cserépfedés mintázatú bitumenes lemez. Fényes felület, sárga, lila, rózsaszínű anyagtetőfedésként nem alkalmazható.

(2) Az utcafronti kerítések esetén műanyag vagy acél hullám- illetve trapézlemez, vakolatlan beton zsalukő, vakolatlan tégla, faforgács lemez (osb), hullámpala kerítések nem építhetők.

12. § (1) Építmények elhelyezésénél minden esetben figyelembe kell venni a szomszédos építmények előkertméretét, és ahhoz kell alkalmazkodni. Amennyiben a szomszédos ingatlanok nem beépítettek, az utcában kialakult állapotot kell figyelembe venni. Amennyiben kialakult állapot nem határozható meg, az előkertek mérete az újonnan beépülő lakóterületeken 5-6 méter közötti lehet.

(2) A történeti településrészen és az átalakuló településrészen új épület építése vagy épületbővítés esetén, a pinceszinten kívül csak maximum két lakószint alakítható ki, melyből a felső szint csak tetőtérbeépítés lehet. A pinceszint és a tetőtér tetszőlegesen elhagyható.

(3) Kerti építmények elhelyezése csak az oldal- és a hátsókertben lehetséges, kivéve a kerítéssel egybe épített esőbeállót és a kukatárolót.

(4) A történeti településrészen az utcafronti kerítéseket legalább a felületük 50 % -ában áttört módon kell kialakítani.

13. § (1) Az utcafronti kerítések esetén műanyag vagy acél hullám- illetve trapézlemez, továbbá faforgácslap, vakolatlan tégla vagy zsalukő, vagy cementkötésű faforgácslap kerítések nem építhetők. A kerítésmezőkben vagy az áttört kerítések átláthatóságának takarására nádfonat, műanyag háló vagy fémlemez nem alkalmazható.

(2) Az utcafronti kerítések tetejének védelmére kő, műkő vagy égetett agyag, illetve beton anyagú fedés építhető. Nem alkalmazható lefedésre és a kerítés felületén csempe, greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap burkolat.

(3) Az épületek színezése harsány színű, valamint rózsaszínű, lila nem lehet.

(4) A településközponti, a falusias lakó és az átalakuló lakóterületen tetőfedő anyagként trapézlemez, bitumenes hullámlemez, cserép mintázatú bitumenes lemez, valamint zöld és kék színű, vagy fényes, engóbozott tetőfedő anyag nem alkalmazható. A tetőfelépítményeknél a sík fémlemez használata megengedett.

(5) Lakó- és melléképületek közterületről látszó homlokzatán fém trapézlemez, műanyag hullámlemez burkolatot nem lehet alkalmazni.

(6) Közterületen transzformátor, gázfogadó építmény oldalfala látszó klinker tégla, vakolt vagy fa felületű, a lefedése cserép fedés lehet.

(7) A településen új épület vagy épület-átalakítás lapostetővel nem építhető. A magastető hajlásszöge 30 fok alatti és 45 fok feletti nem lehet. A tetőfelépítmények hajlásszöge ettől eltérhet.

14. § (1) Az épületek építését vagy felújítását követően, a kedvező utcaképi megjelenés érdekében az utcai homlokzatokon a nyílászárók nem lehetnek különböző színűek.

(2) Nyílászárók cseréje esetén, színben és osztásban az új nyílászáró nem térhet el a meglévő nyílászáróktól, kivéve, ha a csere az adott épület egésze vonatkozásában történik.

(3) Homlokzatok utólagos hőszigetelése, homlokzatfestése nem történhet homlokzatonként eltérő időben és színben, így a közterület felől látszó homlokzatok színezése nem térhet el egymástól.

(4) A homlokzatokon a nyílások keretezésére szabálytalan alakú kőlapokat nem lehet használni.

(5) Meglévő épületeken a klíma berendezés kültéri egységeit el lehet helyezni az oldalkerti vagy hátsókerti homlokzaton, a közterület felől takarásban. Az új épületeknél a klíma berendezések kültéri egységei a közterület felől látható módon nem helyezhetők el.

(6) Utcafronti homlokzaton, tetőszakaszon híradástechnikai berendezés nem helyezhető el.

15. § (1) Cserépfedések cseréje vagy új cserépfedés építése esetén alkalmazhatóak a tégla, antracit, barna vagy vörös színű elemek is.

(2) Tetőfedésként cserepeslemez nem alkalmazható.

(3) Tetőfelépítményeknél a sík fémlemez használata megengedett.

(4) A vakolt felületek, kő-, fa- és téglaburkolatok alkalmazása a homlokzatokon megengedett.

16. § (1) Cserépfedések cseréje vagy új fedés építése esetén a tégla, antracit, barna vagy vörös színű elemek alkalmazhatóak, illetve nádfedés, zsúpfedés is építhető.

(2) Tetőfedésként cserepeslemez nem alkalmazható.

(3) Tetőfelépítményeknél a sík fémlemez használata megengedett.

(4) A vakolt felületek, kő-, fa- és téglaburkolatok alkalmazása a homlokzatokon megengedett.

17. § (1) Az utcafronti kerítések esetén műanyag vagy acél hullám- illetve trapézlemez kerítések nem építhetők, kivéve a fa mintázatú trapézlemezeket.

18. § (1) Általános előírások: A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.

(2) A helyi egyedi védelem előírásai:

• a) Épületek részletes előírásai:
  • aa) A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.
  • ab) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.
  • ac) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.
  • ad) A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.
  • ae) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra visszaállítandók, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.
  • af) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani.
  • ag) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
• b) Épületrészek részletes előírásai:
  • ba) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.
  • bb) Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani.

(3) A helyi területi védelem előírásai: A területi védelem alatt álló Történeti településrész telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló értékek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Ennek érdekében, az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni.

19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

• a) Külterületen:
  • aa) mezőgazdasági területek
  • ab) gazdasági területek
• b) Belterületen a főútvonalak mentén közterületen a (3) - (7) bekezdésekben foglaltakkal összhangban.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

• a) ökológiai hálózat részét képező magterület, ökológiai folyosó, és puffer területe,
• b) natura 2000 terület,
• c) lakóterületek

(3) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon helyezhető el a következő területeken:

• a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén.
• b) műemléki környezet területén,
• c) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

(4) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy földalatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(5) A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű közvilágítási) hálózatokat kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen transzformátor állomás és gázfogadó építmény oldalfala látszó klinker tégla, vakolt vagy fa felületű, a lefedése cserép fedés lehet.

20. § (1) Reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel – az alábbiakban felsorolt közterületen és magánterületen nem helyezhető el:

• a) a műemlék területe és a műemléki környezet területe;
• b) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
• c) a NATURA 2000 terület;

21. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése csak közterületen elhelyezett utcabútorok igénybevételével lehetséges.

(2) Évente legfeljebb 12 naptári hét időszakra Jászdózsa közterületein, a reklám, reklámhordozó berendezések elhelyezésére vonatkozó tilalmak és követelmények alól felmentést adható, ha a község szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges. Ezen időszakban úttest és járda feletti átfeszítés, homlokzaton molinó, és az ünnepek és időszakos rendezvények feliratai elhelyezhetők.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben azt a polgármester településképi bejelentési eljárás keretében engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek és ezzel igazolják a felújítás megkezdését. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani.

22. § (1) Rendeltetési egységenként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cég- és címtábla és cégfelirat helyezhető el.

(2) A homlokzatsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, cég- és címtábla és cégfelirat a homlokzatsíktól legfeljebb 1,0 m-t ugorhat ki, és nagysága legfeljebb 1,0 m² lehet.

(3) Cégér, cég- és címtábla és cégfelirat az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban helyezhető el.

(4) Cégér, cég- és címtábla és cégfelirat az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(5) Cégérek, cég- és címtáblák és cégfeliratok homlokzatonként

• a) az elhelyezési magasság,
• b) a betűnagyság,
• c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(6) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

23. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – minden esetben tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a következő esetekben:

• a) a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, valamint
• b) a fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített
• c) az építési engedélyezési eljárásokhoz készített

építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(3) A konzultációra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A kérelem tartalmi követelményei:

• a) a) helyszín megjelölése (cím, helyrajzi szám),
• b) tervezési program (tervezett tevékenység leírása),
• c) vázlatterv, vázlatrajz, amennyiben rendelkezésre áll.

(4) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, valamint a lényeges nyilatkozatokat rögzíteni kell. A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.

(5) A szakmai konzultációt a Polgármesteri Hivatal folytatja le, a településkép-védelmi tájékoztatást és a szükséges nyilatkozatokat a polgármester teszi meg.

24. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

(2) Jelen rendelet VI. Fejezetének előírásait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül az önálló reklámtartó építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása tárgyában.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá:

• a) építési reklámháló kihelyezését,
• b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését,
• c) cégér, cég- és címtábla és cégfelirat építmény homlokzatára történő elhelyezését

megelőzően.

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett, de a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott, jelen rendelet 4. melléklet szerinti – papíralapú – bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal.

(3) A 25. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (4) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz külön jogszabályban kötelezően előírt hatósági engedély nem szükséges.

(4) A polgármester a reklámelhelyezést– kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről a döntés megküldésével értesíti, ha a bejelentés

• a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,
• b) a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek,

(5) A polgármester megtiltja a reklámelhelyezést és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elhelyezés jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

• a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,
• b) a tervezett reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, és nem felel meg a településképi követelményeknek,

(6) A polgármester a döntését – a bejelentést követő 15 napon belül - hatósági határozatban hozza meg.

(7) A polgármester (5) bekezdése szerinti hatósági döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

27. § (1) A rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a rendelettől eltérő végrehajtást tapasztal, akkor

• a) a VII. Fejezet szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy
• b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes megyei kormányhivatalt.

28. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály szerint.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(3) A polgármester településképi kötelezést tartalmazó döntése ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak megszegése, vagy teljesítésének elmaradása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben – egyszeri felszólítást követően -, 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki, melynek kiszabása megismételhető.

(5) A bírság kiszabása során mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértéssel okozott hátrányt, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát, a jogsértés időtartamát, a jogsértés ismétlődését és gyakoriságát, valamint a jogsértő személyéhez köthető körülményeket.

(6) A bírság mértéke korlátlanul enyhíthető vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a bírság kiszabása mellőzhető, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a jogsértést írásbeli felszólítást követően haladéktalanul megszünteti.

(7) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

29. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. A rendeletben foglalt szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

30. § A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012.(X.10.) önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről.