Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete

Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 03 15:30

Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete

Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.03.

Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések, az önkormányzat szervezete

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) Jászfényszaru településen az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályban foglalt feladatok végrehajtására települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) működik.

(2) Az önkormányzat megnevezése Jászfényszaru Város Önkormányzata, székhelye a Városháza, melynek címe 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlaja, és pecsétje.

(2) Jászfényszaru ünnepe a Város napja, melyet az önkormányzat minden évben május 1. napján ünnepel.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe a www.jaszfenyszaru.hu.

(4) Az önkormányzat elismerésben részesíti azokat a természetes vagy jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket; akik, vagy amelyek tevékenysége kiemelkedően Jászfényszaru érdekeit szolgálja.

(5) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, az azok használatára vonatkozó szabályokat; a kitüntetések és elismerő címek tartalmát és adományozásnak feltételeit külön rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzat szervezete

3. § (1) Feladatai ellátását az önkormányzat a képviselő-testület és szervei útján biztosítja. A képviselő-testület szervei annak bizottságai, a polgármester, a jegyző, és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(2) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a képviselő-testület egy fő a képviselő-testület tagjai közül választott (a továbbiakban: képviselő alpolgármester), és egy fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választ (a nem képviselő-testületi tag alpolgármester a továbbiakban: civil alpolgármester).

(3) A képviselő-testület és az önkormányzat szervei elnevezését; valamint az önkormányzat intézményeinek és tulajdoni többségével működő gazdasági társaságának elnevezését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület, szervei és intézményei útján biztosítja a rábízott kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok ellátását. Az önkormányzat önként vállalja közfeladat ellátását:

a) ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak,

b) azt a polgármester javasolja és

c) a feladat ellátásának fedezete hosszú távon megalapozott.

(2) A képviselő-testület dönt minden olyan önkormányzati ügyben, amelyet jogszabály nem utal szerve hatáskörébe. Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzat működése

3. Az önkormányzat működésének alapjai

5. § Az önkormányzat a képviselő-testület tagjai megválasztását követő hat hónapon belül meghatározza a megválasztás időtartamára gazdasági programját és fejlesztési tervét az Mötv. 116. § (3) bekezdése szerinti tartalommal. A gazdasági program és fejlesztési terv előkészítéséért és végrehajtásáért a polgármester felel, a végrehajtásról legalább évente tájékoztatja a testületet.

6. § A képviselő-testület minden év december hónapban meghatározza a következő évre vonatkozó munkatervét, amely tartalmazza:

a) a képviselő-testület soros üléseinek időpontját, amely nem lehet kevesebb, mint hat; és

b) a soros ülésen a gazdasági program és fejlesztési tervvel kapcsolatban tárgyalni kívánt, és a jogszabályban előírt kötelező napirendi pontokat.

4. A képviselő-testület ülései, azok összehívása

7. § A képviselő-testület döntéseit nyilvános vagy zárt ülésen hozza, melynek összehívásáról a polgármester meghívó kiküldésével gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, az összehívó nevét és aláírását és a tervezett napirendi pontokat. A meghívott személyt az ülésen tanácskozási jog illeti meg.

8. § (1) A nyilvános ülésen bárki jelen lehet. Nyilvános ülés az alakuló ülés, a soros ülés, a soron kívüli ülés és a közmeghallgatás.

(2) A soron kívüli ülésen tárgyalja a képviselő-testület azokat a döntését igénylő ügyeket, melyek két, munkatervben szereplő ülés között merülnek fel., és melyek megtárgyalása indokolt a következő soros ülést megelőzően. A soron kívüli ülésre meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a civil alpolgármestert,

c) a jegyzőt, a hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a napirendi ponttal érintett személyt,

e) a polgármester döntése alapján bárkit, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,

f) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A soros ülésen tárgyalja a képviselő-testület a munkatervben meghatározott, és a két soros ülés között felmerülő, döntését igénylő ügyeket. A soros ülésre meg kell hívni:

a) a (2) bekezdésben foglalt személyeket,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) az önkormányzati intézmények vezetőit, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit.

(4) Az alakuló ülésre és a közmeghallhatásra meg kell hívni:

a) a (2)–(3) bekezdésben foglalt személyeket,

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c) a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Főispánját,

d) a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatal Hivatalvezetőjét,

e) a helyi rendőrőrs parancsnokát,

f) a Jászfényszarui Római Katolikus Egyházközség Plébánosát,

g) a helyi civil szervezetek vezetőit.

(5) A meghívót a meghívottaknak legalább az ülést megelőző 5 nappal meg kell küldeni. A nyilvános ülések meghívóját az önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

(6) Ha a késedelem az önkormányzat jogos érdekét sértené, a képviselő-testületet az (5) bekezdésben foglalttól rövidebb időn belül is össze lehet hívni. Előbbi esetben a meghívót a hirdetményi közlésen túlmenően csak azzal kell közölni, akinek részvételét a napirend tárgyalásakor jogszabály kötelezővé teszi. A napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület előtt az (5) bekezdéstől történő eltérést a veszélyeztetett jogos érdek megjelölésével indokolni kell.

(7) A meghívót a (2)-(4) bekezdés szerinti személyekkel – amennyiben annak lehetőségei fennállnak - elektronikus úton kell közölni.

(8) A napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt személyeknek kell megküldeni az ülést megelőzően legalább 3 nappal.

(9) Zárt ülésre csak annak kell a meghívót megküldeni, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdés alapján rész vesz, illetve aki ugyanezen § alapján meghívása esetén részt vehet. A meghívásáról a képviselő-testület bármely tagja javaslatára a polgármester dönt.

9. § (1) A soron kívüli ülést a polgármester - egyetértése esetén - a képviselő-testület tagjának, vagy a jegyzőnek a napirendi pontot is tartalmazó indítványára, illetve saját jogán hívja össze.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt indítvánnyal nem ért egyet, de az indítványozót legalább a képviselők egynegyede támogatja, úgy a képviselő-testület összehívását nem tagadhatja meg.

10. § Az önkormányzat minden év február hónapjában általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról szóló meghívó megküldésről és közzétételéről azt megelőzően legalább 10 nappal gondoskodni kell.

11. § Ha törvény a zárt ülést tartásának lehetőségét az önkormányzat számára saját döntése nyomán biztosítja, a képviselő-testület a napirendi pontot akkor tárgyalja zárt ülésen, ha azt a képviselő-testület bármely tagja kéri, és a képviselő-testület zárt ülés elrendeléséről dönt.

5. A képviselő-testületi ülésének rendje

12. § Az üléseket a polgármester, tartós távollétében, vagy akadályoztatása esetén a képviselő alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és a képviselő alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

13. § (1) Az ülés megnyitását követően annak levezetője (a továbbiakban: polgármester) felhívja a képviselő-testület tagjait, hogy a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére, új napirend felvételére, vagy napirendi pont tárgyalásának mellőzésére vonatkozó ügyrendi javaslatukat tegyék meg. Az ügyrendi javaslatok megtárgyalását követően ügyrendi módosító javaslatot az ülésen kizárólag a polgármester terjeszthet elő.

(2) A képviselő-testület jelenlévő tagjai közül az adott ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére két főt választ, akik az elkészült jegyzőkönyvet - a polgármesteren és a jegyzőn túlmenően - aláírásukkal hitelesítik.

(3) Az ülés napirendi pontjainak tárgyalásakor a polgármester lehetőséget biztosít a képviselő-testület tagjainak és a tanácskozási joggal az ülésen részt vevőknek, hogy a napirendi ponttal kapcsolatos véleményüket kifejtsék. A polgármester felhívja az ülés résztvevőjét a rend megtartására, ha olyan magatartást tanúsít, amely az ülés rendjét zavarja, így különösen, ha az üléshez jogosulatlanul hozzászól, hozzászólásában a tárgytól eltér, vagy a hozzászólás időtartama a 10 percet meghaladja.

(4) Ha az ülés résztvevője a (3) bekezdés második részében foglalt felhívásnak nem tesz eleget, úgy a polgármester képviselő esetén az esedékes havi tiszteletdíjának legfeljebb 50%-át megvonhatja, az ülés más résztvevőjét - ha jelenléte nem kötelező - felszólíthatja, hogy az ülést hagyja el.

14. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt, név szerinti, vagy titkos szavazással hozza.

(2) Nyílt szavazás esetén a képviselő a polgármester kérdésére kézfeltartással jelzi, hogy a határozati javaslattal egyetért, a véleménye kinyilvánításától tartózkodik, vagy a döntési javaslattal nem ért egyet. A képviselő-testület főszabály szerint nyílt szavazással határoz.

(3) Név szerinti szavazást a képviselő-testület bármely képviselő kérésére elrendelhet, ha a döntést a képviselő-testület nyílt szavazással hozza. Név szerinti szavazáskor a képviselő-testület tagja a polgármester név szerinti felkérdezésére szóban adják le szavazatuk a tárgyalt döntési javaslat elfogadására.

(4) Titkos szavazást kell tartani:

a) az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben, ha legalább a jelen lévő képviselők egynegyede kéri,

b) kitüntetés vagy elismerő cím adományozásakor,

c) törvényben meghatározott más esetben.

(5) Titkos szavazás során a képviselő-testület tagjai formailag azonos szavazólapon adják le szavazatukat. A szavazólapon a napirendi pont elnevezése, az igenlő és a nemleges döntés megjelölésére szolgáló felirat és jelölőnégyzet található. A képviselő a megfelelő jelölőnégyzetbe rajzolt két egymást metsző vonallal szavaz.

(6) A titkos szavazást lebonyolítását háromfős szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja jelenlevő tagjai közül. A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazólapok urnába történő összegyűjtéséről és megszámlálásáról. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.

(7) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendi pont megjelölését, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a szavazatokat és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és elnöke aláírásukkal hitelesítik.

15. § A képviselő-testület minősített többséggel hozza döntéseit:

a) hatáskör átruházása,

b) kitüntetés és elismerő cím adományozása ügyében,

c) a törvényben meghatározott esetekben.

6. A képviselő-testületi döntései és írásos dokumentumai

16. § Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a napirendi ponttal kapcsolatos döntést előkészítő információk írásba foglalásának mellőzése esetén annak indokát,

b) a hitelesítők aláírását,

c) a polgármesternek az ülés rendje, fenntartása érdekében tett intézkedéseit,

d) a törvényben meghatározottakat.

17. § (1) A képviselő-testület döntése határozat, vagy rendelet. A határozatokat naptári évente folyamatos sorszámmal kell jelölni, amely formájában megegyezik a rendeletre vonatkozó sorszámozással azzal a kitétellel, hogy a hatályba lépés időpontjának a határozat meghozatalának időpontját kell tekinteni. A határozat címében megegyezik a napirendi pont címével.

(2) Ha a képviselő-testület megbízatása évközben megszűnik, és az új képviselő-testület a korábbival megegyező nevű bizottságot választ, az új bizottság határozatait a régi bizottság határozatait követő sorszámmal kell folytatni.

(3) A határozat rendelkező részét követően abban meg kell jelölni:

a) az annak végrehajtásáért felelőst, amely a hivatal szervezeti egysége, ügyintézője; az önkormányzat intézménye, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság lehet, és

b) a határozat végrehajtásának határnapját, folyamatos végrehajtás esetén ennek tényét.

18. § (1) A határozatok végrehajtását a jegyző ellenőrzi, ennek érdekében a végrehajtásért felelőstől jogosult tájékoztatást kérni, annak irataiba betekinteni. A soros ülések között lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a soros ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A lejárt határidejű és végre nem hajtott határozatok esetében az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatót követően a jegyző javaslatot tesz a határidő módosítására, a határozat szövegének végrehajtása érdekében történő módosítására, annak hatályon kívül helyezésére.

19. § (1) A képviselő-testület rendeleteit akkor kell helyben szokásos módon kihirdetettnek tekinteni, ha azt az önkormányzat a hirdetőtábláján közzé teszi.

(2) A rendeleteket tájékoztató célból elfogadott, és módosító rendeleteivel egységes formában is közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

7. A bizottság ülései

20. § A bizottság üléseire az 5–18. § szerinti rendelkezéseket az e alcímben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a polgármesteren bizottsági elnököt, a képviselő-testület tagjain bizottsági tagot kell érteni.

21. § A bizottság munkatervét az önkormányzat munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el, amely tartalmazza az év során az önkormányzati munkatervvel kapcsolatos bizottsági feladatokat, a bizottság tervezett üléseinek időpontját.

22. § (1) A bizottság elnökének akadályoztatása vagy távolléte esetén a bizottság ülését a korelnök képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A meghívót a bizottság tagjain kívül meg kell küldeni:

a) a nem bizottsági tag képviselőknek, ideértve a polgármestert és az alpolgármestereket is,

b) a jegyzőnek és a hivatal szervezeti egységeinek vezetőinek,

c) a napirendi ponttal érintett személynek és az 1. mellékletben meghatározott szakmai közreműködőnek és állandó meghívottnak,

d) a bizottsági elnök döntése alapján bárkinek, akinek a jelenlét a napirendi pont tárgyalása során lényeges,

e) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A bizottság meghívóját csak a hirdetőtáblán kell közzé tenni.

(3) Az írásos előterjesztést a bizottság tagjain kívül részvételi szándékuk esetén az (1) b)-c) pontja szerinti személyeknek, és akinek a bizottság elnöke javasolja, kell megküldeni.

23. § Amennyiben a bizottság határozata kizárólag képviselő-testületi döntés előkészítésére irányul, úgy a határozatban nem kell a 17. § (3) bekezdése szerintieket feltüntetni, és a határozatról a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet annak ülésén.

8. Az önkormányzati hivatal

24. § (1) A hivatal a Jászfényszaru Város Képviselő-testülete és Pusztamonostor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által létrehozott egységes szerv, melynek illetékességi területe kiterjed Jászfényszaru városra és Pusztamonostor községre. A hivatal önálló jogi személy.

(2) A hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, gazdasági vezetője a Pénzügyi és Gazdasági Osztályvezető.

(3) A hivatal munkaszervezetének az adott településen munkát végző részszerveit Jászfényszaru Város Polgármestere, illetve a Pusztamonostor Községi Önkormányzat Polgármestere irányítja.

(4) A Jegyző rendszeres tájékoztatást ad a hivatal működéséről a polgármestereknek.

25. § (1) A hivatal egységes szervezetként működik, feladata az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában való közreműködés.

(2) A hivatal működésével köteles elősegíteni:

a) a törvényesség betartását,

b) a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

c) az állampolgári jogok érvényesülését.

(3) A hivatalnak az ügyintézés során törekedni kell:

a) az anyagi és eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,

b) a hatékony, emberközpontú és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidő betartására,

c) az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belül történő egyszerűsítésére,

d) a gyakrabban előforduló hatósági ügyekben az ügyfelek ügyintézési felkészültségét, tájékoztatását elősegítő tájékoztatók, szórólapok, irat- és nyomtatvány-minták biztosítására.

(4) A hivatal köztisztviselője köteles:

a) ügyfélfogadási időben az ügyfeleket fogadni,

b) az ügyiratokat belső szabályzatoknak megfelelően kezelni,

c) az eljáró ügyintézők ügykörükben más belső szervezeti egység, külső szakhatóság, társszerv, szakterület ügyintézőjével együttműködni, egyeztetni, az egyeztetés tényét az ügyiratokban dokumentálni,

d) a munkaköri leírásában megjelölt feladatkört legjobb tudása szerint ellátni.

III. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

9. A polgármester, alpolgármesterek

26. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester jutalmazására a pénzügyekért felelős bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat tevékenységének szabályszerűségéért, az önkormányzat gazdálkodásáért.

(3) A polgármester feladatai különösen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d) dönt a jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben,

e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

f) dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről,

g) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

h) valaki életét, testi épségét, vagy egészségét; illetve az önkormányzat érdekét veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében dönt az Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben a képviselő-testület helyett minden olyan ügyben, melynek eldöntését törvény ilyen esetben nem tilt,

i) az önkormányzattól tiszteletdíjra jogosult személyek esetében javaslatot tesz a tiszteletdíj legfeljebb tizenkét havi megvonására, amennyiben az adott személy az önkormányzat működését zavarja, így különösen az önkormányzat és szervei ülésén megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget,

j) a jegyző véleményének kikérésével az önkormányzat éves költségvetésében a polgármester számára meghatározott keret erejéig dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és a döntéssel járó vagyoni passzíva:

ja) egyszeri teher esetén az 2.000.000,- forint összeget,

jb) időszakonként ismétlődő teher esetén éves átlagban az 2.000.000,- forintot nem haladja meg.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben:

a) szükséglakást jelöl ki (az önkormányzati tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelet 34. §),

b) előleget biztosít helyi civil szervezet részére (a helyi egyházi, civil és közfeladatot ellátó más szervezetek támogatásáról szóló 7/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet 5. §),

c) megadja a közterület-használati hozzájárulást (a köztisztaságról és a közterületek használatáról szóló 12/2004. (IV.30.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés),

d) dönt a bölcsőde nyári nyitvatartásáról (a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés),

e) a szociális ellátások körében dönt az időskorúak támogatásáról, időskorúaknak fűtési időszakban nyújtott támogatásról, temetési segélyről, haláleset miatt nyújtott rendkívüli települési támogatásról, köztemetés elrendeléséről, és a köztemetés költségei alól részben vagy egészben történő mentesítésről (a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 18/2022. (XI.16.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés),

f) a vagyongazdálkodás körében dönt elővásárlási jogról, ingatlan átmeneti hasznosításáról, értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről, ingyenesen felajánlott vagyon elfogadásáról, követelésről történő lemondásról, vállalkozói tevékenység engedélyezéséről önkormányzati tulajdonú ingatlanban, ingatlan közcélú és rövid távú használatba adásáról, közterület és ingóság használatáról, belterületi beépítetlen terület bérbeadásáról (a Jászfényszaru Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2013 (IV.4.) önkormányzati rendelet 6. §, 7. §, 20. §, 24. §, 27. §, 29. § (6) bekezdés, 37. § (1), (6) és (7) bekezdés, 45. § (4) bekezdés).

(5) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

27. § (1) A civil alpolgármester a polgármester által meghatározott feladatok ellátásával, a polgármester által adott megbízás alapján a polgármester helyettesítésével segíti az önkormányzat munkáját.

(2) A képviselő alpolgármester a polgármester tartós távollétében, vagy akadályoztatása esetén összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.

(3) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

10. A jegyző

28. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt, ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. Dönt a hivatal feladatainak belső szervezeti egységek közötti megosztásáról.

(2) Amennyiben a képviselő-testület, vagy bizottsága jogszabálysértő döntést hoz, illetve az önkormányzat működése során jogszabálysértést tapasztal, azt 8 napon belül írásban jelzi a jogszabálysértést elkövetővel, egyúttal felhívja a jogszabályoknak megfelelő működésre.

(3) A rendelet 26. § (3) j) pontja alapján a polgármester döntését megelőzően azt véleményezi, vagy a véleménynyilvánítást megtagadja. A véleménynyilvánítás megtagadása esetén a polgármester döntési jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Átruházott hatáskörben dönt:

a) megállapítja a házszámokat (a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 15/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 11. §)

b) elbírálja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indult ügyeket (a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8 /2015. (III.26.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés),

c) elbírálja a rotavírus megbetegedést megelőző védőoltás költsége, és a védőoltás beadásának díja átvállalása iránti kérelmet (egyes lakossági védőoltások és beadásuk költségeinek átvállalásáról szóló 13/2015. (IV.02.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés és 3. § (2) bekezdés),

d) a szociális ellátások körében dönt a lakhatáshoz kapcsolódó teleülési támogatásról (a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 18/2022. (XI.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés),

e) dönt a közútkezelői hozzájárulásról.

(5) A jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

29. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítését a jegyzőre irányuló képesítési előírásoknak megfelelő - a polgármester által kijelölt – hivatali köztisztviselő látja el.

11. A képviselő, a nem képviselő bizottsági tag

30. § A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;

b) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

c) közérdekű ügyben írásban kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

d) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e) kapcsolatot tart a város választópolgáraival, és a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

f) a polgármesternél előzetesen bejelenti, ha a Képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

g) a jegyzőtől kérheti határozatra, vagy rendelettervezetre vonatkozó javaslata írásba foglalását,

h) írásba foglalt határozati javaslat vagy rendelettervezet benyújtásával a képviselő-testületi ülés napirendi pontjai elfogadásakor a határozati javaslat vagy rendelettervezet felvételét kérheti a tárgyalandó napirendi pontok közé,

i) megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, melyek jogszabályban, így különösen az Mötv. 32. § rendelkezéseiben meghatározottak.

31. § (1) A képviselő a személyes érintettségét döntéshozatal esetén az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,

b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,

c) érdekelt önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében,

d) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az ügyrendért felelős bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) Az ügyrendért felelős bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol, és javaslatot tesz a személyes érintettséggel hozott döntés felülvizsgálatára, vagy hatályban tartására.

(5) Az (4) bekezdés szerinti beszámoló alapján a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt a mulasztást elkövető képviselő tiszteletdíjának megvonásáról. A megvonás mértéke a mulasztás súlyához igazodóan legfeljebb 12 havi időtartamra megvonja.

32. § A nem képviselő bizottsági tagot a bizottság feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik és kötelezettségek terhelik, mint a képviselőt a képviselő-testület feladat- és hatásköreinek ellátásával kapcsolatban. A tiszteletdíj 31. § (5) bekezdés szerinti megvonására a bizottság elnöke jogosult.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

12. A döntéshozatal közvetlen módja, a lakossági kapcsolattartás

33. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

34. § Az 10. § szerinti közmeghallgatáson túl közmeghallgatást kell tartani az önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi közügyben, ha azt legalább a települési képviselők egynegyede, vagy a választópolgárok öt százaléka a tárgy megjelölésével kéri.

13. Az önkormányzat vagyona és költségvetése

35. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Ebben az önkormányzati rendeletben kell meghatározni:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyakat,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

36. § Az önkormányzat jogszabályoknak és a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás követelményének történő megfelelés érdekében gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakemberek igénybevételével is gondoskodik. Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciókat és a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kódszámait a 3. melléklet tartalmazza.

37. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik:

a) a települési önkormányzatokkal,

b) az egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,

c) az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel, valamint,

d) tudományos műhelyekkel, egyetemekkel, főiskolákkal.

38. § Hatályát veszti a Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet.

39. § Ez a rendelet 2024. október 3-án 15 óra 30 perckor lép hatályba.