JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2017(XII.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Jászjákóhalma Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
Hatályos: 2021. 10. 26 20:00JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2017(XII.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Jászjákóhalma Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
a településkép védelméről
Általános rendelkezések
1. § (1)1
(1a)2 E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Jászjákóhalma sajátos településképének védelme és alakítása.
(1b)3 Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Jászjákóhalma Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.
(2) E rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.
(3) E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
a) információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (hirdetőtábla, útbaigazító tábla), amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál;
b) pavilon: önálló, legfeljebb 6 m2 bruttó alapterületű, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység céljára szolgáló építmény;
c) molinó: szövet vagy műanyag anyagú reklámfelület.
(4) A rendelet alkalmazásában nem minősülnek fa anyagúnak a faalapú, kompozit vagy egyéb jellegű építőlemezek (pl. farostlemez, cement- vagy egyéb kötésű forgácslap, rétegelt lemez, OSB lemez, MFP lemez, préselt- vagy laminált lemez).
(5) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.
(6) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.
A helyi építészeti értékek védelme
1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai
2. § (1) Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével Jászjákóhalma azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
(2) Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása
3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül, a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.
(2) A jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a jogszabályban meghatározott, védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén
a) a jogszabályban meghatározottak szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén
a) a jogszabályban meghatározottak szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
(3) A védelem jogi jellegként való feljegyzésének esetleges késedelme vagy elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
3. A védett helyi érték fenntartása
7. § (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
(2) A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendeletben megállapított szabályok szerint.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül,a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.
(2) A jogszabályban meghatározott egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a jogszabályban meghatározott, védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
(3) A védelem jogi jellegként való feljegyzése törlésének esetleges késedelme vagy elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
5. A helyi építészeti védelem típusai
12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:
a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
d) Az utcakép vagy utcakép-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem típusai:
a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.
b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.
6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
13. § (1) A „T1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.
(2) A „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.
(3) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(4) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(5) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
(6) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(7) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.
14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.
16. § A védett helyi érték adatait a jogszabályban meghatározottak szerint kell nyilvántartani.
17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait az 1. melléklet tartalmazza.
18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a vonatkozó melléklet tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó területek, településképi követelmények
8. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
9. Területi építészeti településképi követelmények
20. § Településképi szempontból meghatározó területen
a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,
b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és
c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.
10. Egyedi építészeti településképi követelmények
21. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:
a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,
c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet fémlemez,
d) helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen a kerítések és kapuk anyaga fa, természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet vagy vakolt, meszelt-festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata hasonló kivitelű lehet, míg a kerítés elemek és a kapuzat készüljön fa, díszmű-lakatos szerkezettel.
(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen
aa) lakóépület esetén 30-45°,
ab) egyéb rendeltetésű épület esetén 35-45°
közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.
c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapostetős épület nem létesíthető.
(3) Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, műszaki berendezés nem helyezhető el,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően.
(4) Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsitároló vagy lábakon álló kerti tető,
c) településképi szempontból meghatározó területen közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:
a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
c) a Képviselő-testület a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész és a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
22. § (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehetséges.
(2) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(3) Azokon a területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése
a) kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m2 felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni,
b) közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési tevékenységet folytató intézmény közvetlen környezetében helyezhető el.
(4) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.
(5) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
(6) A település által támogatott kulturális programokról, rendezvényekről való tájékoztatás érdekében reklám és reklámhordozó az alábbiak szerint helyezhető el:
a) a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, ideiglenes elhelyezésű kioszkok, pavilonok, sátrak egy oldalfelületén,
b) a rendezvény környezetében lévő közterület - a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített molinón, legkorábban a rendezvényt két héttel megelőzően, és legkésőbb a rendezvényt követő egy hétig.
(7) Állandó elhelyezésű pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.
(8) Utasvárón reklámfelület nem alakítható ki.
23. § (1) A cégér méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több cégér anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) A cégérek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(4) Az épületeken, építményeken cégérek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,5 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
24. § (1) A hirdetőberendezéseknek illeszkedniük kell az építmény színezéséhez, vízszintes és függőleges tagolásához,, részletképzéséhez, a nyílászárók kiosztásához.
(2) Belterületen az elő- és oldalkertekben – kivéve a gazdasági és különleges építési övezeteket – hirdetőberendezést nem szabad elhelyezni.
(3) Külterületen óriásplakát közutak mentén 500 méterenként helyezhető el a közúti közlekedésről szóló törvényi előírások figyelembevételével.
(4) A homlokzatsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, cég és címtábla a homlokzatsíktól legfeljebb 1,0 m-t ugorhat ki, és nagysága legfeljebb 1,0 m2 lehet.
(5) Az épületek homlokzatain elhelyezett hirdetőberendezés nagysága nem haladhatja meg az érintett homlokzatfelület 10 %-át.
(6) Beépítésre nem szánt területen 5 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetési felület nem létesíthető.
(7) Műemléki környezetben és helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen a közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezetbe illő formában valósulhatnak meg.
(8) Nem alakíthatók ki nagy, függőleges és vízszintes (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.
(9) Villogó reklám a település területén nem alakítható ki.
25. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
(2) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, akkor a jogszabályban meghatározottak szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki és üzemeltethető
a) közterületi reklámhordozó,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.
26. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a jogszabályban meghatározottaktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve határozatban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a jogszabályban meghatározott, fokozott védelem alatt álló területen
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy
reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12.A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken
a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.
Támogatási és ösztönző rendszer
28. § A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hoz létre és működtet. A rendszer elemei:
a) pénzbeli támogatás,
b) egyéb támogatás.
29. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különít el.
(2) A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése.
(3) A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény a tárgyévben június 30-ig nyújtható be.
(4) A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:
a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,
b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,
c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.
(5) A településképi támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét és a település-fejlesztéssel foglalkozó bizottság véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.
(6) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a kedvezményezettnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.
Településkép-érvényesítési eszközök
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
30. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.
(2) A kérelmező a konzultációt
a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt
a polgármesterhez címezve köteles kérni.
(3) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni
a) a tervezett tevékenység meghatározására,
b) az érintett helyszín lehatárolására,
c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.
(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.
(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.
14. Településképi véleményezési eljárás
31. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
15. Településképi bejelentési eljárás
32. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.
(2) A reklám, reklámhordozó telepítésével, építészeti kialakításával kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
c) megfelel-e a település szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,
d) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek.
(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(4) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(5) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően bocsátható ki.
(6) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
b) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.
(7) Adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január l6-ig tart – az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés nélkül történhet.
16. Településképi kötelezés
33. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester a településképet rontó reklám, reklámhordozó, cégér megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:
a) műszaki állapota nem megfelelő,
b) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
c) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,
d) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
e) bejelentés nélkül helyezték el,
f) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.
(3) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, akkor a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor
a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
17. Településképi bírság
34. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege a jogszabályban meghatározott 1.000.000,- Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 29. §-ban részletezett szabályok szerint használható fel.
Záró rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti Jászjákóhalma Község Önkormányzata a település közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2007. (XI. 27.) rendeletének
a) 5. § (7)-(8) bekezdései,
b) 6. § (5) bekezdése,
c) 8. §-a,
d) 38. § (1) bekezdésének 2. mondata,
e) 61. § (5)-(7) bekezdései, a (9) bekezdés „és helyi értékvédelmi terület“ szövegrésze, a (10) bekezdés „és helyi értékvédelmi területeken“ szövegrésze valamint (11) bekezdése.
(4) Hatályát veszti Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017. (X. 17.) önkormányzati rendelete.
(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet a 16/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelethez
|
1. |
megnevezés |
- |
védelmi nyilvántartási szám: |
- |
|
azonosító adat: |
- |
|
a védelem típusa: |
T1 és T5 |
|
a védett érték helymeghatározásának adatai: |
A lehatárolásnak megfelelően. |
|
a védelem rövid indokolása: |
A településrész szerkezete, telekstruktúrája és karaktere őrzi történetileg kialakult jellegét. |
2. melléklet a 16/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelethez
|
Az 1. § (1) bekezdését a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (1a) bekezdését a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (1b) bekezdését a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.