1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Jászkisér Város Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre, az önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítéseinek szabályairól, valamint a közterületek használatáról, hasznosításáról külön önkormányzati rendeletek rendelkeznek.

2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek egyikét sem minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon besorolásával kapcsolatos döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A képviselő-testület döntéséhez kikéri a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét, amit a bizottság az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének figyelembe vételével alakít ki.

4. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.

5. § (1) A tulajdonost megillető jogok közül a rendelkezési jog gyakorlására – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – közvetlenül a képviselő-testület jogosult.

(2) A képviselő-testület jelen felhatalmazása alapján a polgármester jogosult:

(3) A polgármester a (2) bekezdéssel kapott felhatalmazáson alapuló döntéseiről és intézkedéseiről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

6. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló – 25 millió forint értékhatár feletti – vagyonelemek tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetési szabályzat e rendelet 4. mellékletét képezi.

(2) A 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

(3) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése Jászkisér Város Polgármesteri Hivatalának feladata.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett ajánlatok felbontása és értékelése a pályázati határ idő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el.

(5) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.

7. § (1) Önkormányzati vagyon bérbeadása esetén bérbeadó köteles a vagyon bérbeadása esetén írás beli bérleti szerződést kötni a bérlővel.

(2)² A bérbeadás – főszabályként, az Nvtv.-ben meghatározott esetekben – versenyeztetés lefolytatását követően lehetséges. A 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű vagyontárgy bérbeadása esetén a 4. melléklet előírásainak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak bérbeadása esetén a Képviselő-testület a rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele alapján jár el.

(3) A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak pályáztatása esetében a pályázati felhívást a polgármester hagyja jóvá. A beérkezett ajánlatok felbontása és értékelé se a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el.

(4)³ A beérkezett pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárást lezáró döntés meghozatala a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

8. § (1) A vagyonkezelésbe vagy hasznosításba adott önkormányzati vagyon hasznosításáról – amennyiben erről külön vagyonkezelői vagy bérleti szerződés nem rendelkezik – a vagyon kezelője, használója jogosult dönteni.

(2) Az Önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondos sággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenn tartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, kötelesek továbbá a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgálta- tásra. Az Önkormányzat intézményei kötelesek a használatukba adott törzsvagyont rendelte- tésének megfelelő célra használni.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges va- gyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók kö zött létrejött megállapodás szabályozza.

(4) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb ja vak hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő – bevételszerző tevékenységet folytatni. Az intézmény az alapító okirata szerint vál- lalkozhat, s vehet részt vállalkozásban. Az intézmények vezetői a tartósan (6 hónapot meg haladóan) üres, nem kihasznált, vagy rossz kihasználtságú ingatlanok, ingatlanrészek eseté- ben, amennyiben ezen vagyonelemeket saját hatáskörükben, egyéb bevételszerző tevékeny- ségükhöz hasznosítani nem tudják kötelesek ennek tényét írásban jelezni a polgármesternek.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant az intézmény vezetője – mint önkormányzati vagyonnal gazdálkodó – maximum öt évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az öt éven túli bérbe, használatba adáshoz a polgármester írásos hozzájárulása szükséges. Az intézmény vezetője az általa kezelt ingatlanvagyont alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba a polgármester előzetes hozzájárulásával, és az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével.. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére az intézmény vezetője köteles.

(6) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(7) Ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik, az intézmény a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(8) A vagyon bérbeadására csak írásbeli szerződés alapján, valamint az intézmények belső szabályzatban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződések bérleti díjai minden évben az általános fogyasztói árindex mértékével azonos mértékben emelkednek.

(9) Az Önkormányzat intézményeinek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére az intézményvezető 100.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 100.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett intézményeinek költségvetését illeti meg. Az intézmény vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(10) Az intézmény vezetője köteles minden évben legkésőbb október 10-ig írásban jelezni az intézmény használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(11) Az intézmény vezetője a vagyon ingyenesen történő átengedéséről az Nvtv.-be foglaltak figyelembe vételével a Képviselő- testület előzetes engedélyével dönthet.

(12) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett az intézmény vezetője kizárólag a Képviselő-testület engedélyével jogosult.

(13) Az önkormányzat irányítása alatt működő szervek feladatellátásához biztosított, és az intézmények rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon csak oly mértékben hasznosítható az intézmény alapfeladatától eltérő célra, amennyiben az nem veszélyezteti a cél szerinti működést.

9. § (1) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

(2) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

10. § (1) A vagyon értékének megállapítására főszabályként a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási vagy vételi árát a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével határozza meg. A bizottság adó- és értékbizonyítvány vagy ingatlanforgalmi érték becslés elkészíttetésére tehet javaslatot.

(3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értéké nek tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

11. § (1) Az önkormányzat és szerve csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

(4) Ha az önkormányzat által megállapított, ill. nyilvántartott közműfejlesztési hozzájárulás kötelezettje, vagy a lejárt futamidejű belvizes kölcsöntartozás kötelezettje a közműfejlesztési hozzájárulás, ill. a belvizes kölcsön összegét egy összegben nem képes megfizetni részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújthat be a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsághoz.

(5) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a (4) bekezdésben megjelölt tartozások megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a tartozás összege nem éri el a százezer forintot.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott tartozás összege eléri, ill. meghaladja a százezer forintot, legfeljebb 24 havi részletfizetési kedvezmény engedélyezhető.

(7) Ha a részletfizetési kedvezményben részesülő határidőben nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének az önkormányzat a mindenkor érvényes késedelmi kamatot érvényesíti.

12. § (1)⁴ Versenyeztetés útján történő vagyonhasznosítás esetén az eljárás előkészítő dokumentumai és az eljárás során hozott készített vagy rögzített döntések titkosnak minősülnek, ilyen iratokba a jegyző a betekintést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint engedélyezheti, a pályázati hirdetmény megjelenését követően is csak a hirdetményben közölt feltételekkel adhat át dokumentációt más személyeknek.

(2)⁵ Versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítás esetén az eljárás előkészítő dokumentumai és az eljárás során hozott készített vagy rögzített döntések titkosnak minősülnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott időtartamig.

(3) Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet felté- telei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Amennyiben az Önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő kiköti – amennyiben ezt törvény vagy más jogszabály nem tiltja –, hogy ajánlatát szerzőség kötésig titkosan kell kezelni, az ajánlat tartalma kívülálló tudomására nem hozható.

(5)⁶ A képviselő-testület és érintett bizottságai az (1)-(4) bekezdésbe ütköző esetekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerinti ülést tart.

13. § (1) Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászkisér Nagyközség Önkormány- zatának 3/2004. (II. 26.) sz. rendelete és az azt módosító 3/2007.(I.29.) és 18/2011.(IX.19.) rendeletek.