Jászkisér Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §   (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Jászkisér sajátos településképének védelme és alakítása.

(2)     E rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.

(3)     Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa átmenetileg se gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.

(4)     Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.

II. Fejezet

A helyi építészeti értékek védelme

1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai

2. §   (1)       Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó előírások^[1] figyelembevételével Jászkisér azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

(2)     Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó előírások^[2] figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása

3. §   (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

4. §   (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül

a) az előírt egyeztetési eljárás^[3] lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) az előírt egyeztetési eljárás^[4] lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(2)     A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat^[5] vonatkozó részét,

b) a vonatkozó jogszabályban^[6] előírt nyilvántartási adatokat.

5. §   A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

6. §   (1) Terület védetté nyilvánítása esetén

a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését^[7],

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén

a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését^[8],

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

3. A védett helyi érték fenntartása

7. §   (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.

(2)     A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendeletben megállapított szabályok^[9] szerint.

4. A helyi építészeti védelem megszüntetése

8. §   (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára^[10],

c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

9. §   (1) A Képviselő-testület a hiánytalan kezdeményezés beérkezését követő 90 napon belül

a) az előírt egyeztetési eljárás^[11] lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) az előírt egyeztetési eljárás^[12] lefolytatását követően a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(2)     A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat^[13] vonatkozó részét,

b) a vonatkozó jogszabályban ^[14]előírt nyilvántartási adatokat.

10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Egyedi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védelem megszüntetéséről a védelem megszűnésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

5. A helyi építészeti védelem típusai

12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:

a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

d) Az utcakép vagy utcakép részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

(2)     A helyi egyedi építészeti védelem típusai:

a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.

b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.

6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek

13. § (1) A „T1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban^[15], amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.

(2)     A „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak^[16] megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.

(3)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(4)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(5)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(6)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(7)     Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció^[17] útján szerezhető be.

(8) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek közterületi részén

a) a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére,

b) az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen,

c) kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben,

d) térburkolat településképi szakmai konzultációt^[18] követően, a települési főépítész szakmai véleményére alapozva, a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság hozzájárulásával létesíthető,

e) az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a települési főépítésszel egyeztetni kell,

f) az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni,

g) a közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg,

h) reklámok, feliratok, cégérek településképi szakmai konzultációt^[19] követően, a települési főépítész szakmai véleményére alapozva, a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság hozzájárulásával létesíthetők.

(9)     Helyi területi építészeti védelem alatt álló területen

a) a lábazatképzés felülete kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag lehet, fém kivételével,

b) a falfelületek kialakítása vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja lehet, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint,

c) a tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala, korcolt fémlemez vagy nád (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen,

d) a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni,

e) a meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.

(2)     A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(3)     A helyi egyedi építészeti védelem alá vont épületen a homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni; meg kell őrizni, vissza kell állítani az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb..

7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása

15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.

(2)     A táblán fel kell tüntetni

a) a helyi védelem tényét,

b) a védett helyi érték megnevezését,

c) a helyi védelem kezdetének időpontját.

(3)     A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.

(4)     A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.

16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások^[20] szerint kell nyilvántartani.

17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait az 1. melléklet tartalmazza.

18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a 3. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

8. Területi építészeti településképi követelmények

20. § Településképi szempontból meghatározó területen

a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,

b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és

c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.

9. Egyedi építészeti településképi követelmények

21. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:

a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,

b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,

c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet fémlemez.

(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,

b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.

c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapostetős épület nem létesíthető.

(3)     Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, műszaki berendezés nem helyezhető el,

b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően.

(4)     Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,

b) településképi szempontból meghatározó területen közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.

(5)     Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:

a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,

b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,

c) a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.

10. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések

22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.

(2)     Amennyiben jogszabály^[21] nem zárja ki, akkor a vonatkozó előírások^[22] szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki és üzemeltethető

a) közterületi reklámhordozó,

b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.

23. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól^[23]. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen^[24]

a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,

b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy

reklámhordozó helyezhető el amennyiben azt jogszabály^[25] nem zárja ki.

11. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.

(3)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken

a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,

b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.

V. Fejezet

Támogatási és ösztönző rendszer

25. § A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hoz létre és működtet. A rendszer elemei:

a) helyiadó-kedvezmény,

b) pénzbeli támogatás,

c) egyéb támogatás.

26. § A helyiadó-kedvezmény szabályait az Önkormányzat a helyi adóról szóló rendeletében állapítja meg.

27. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különít el.

(2)     A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése.

(3)     A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény a tárgyévben szeptember 30-ig nyújtható be.

(4)     A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:

a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,

b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,

c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.

(5)     A településképi támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.

(6) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a támogatást igénylőnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

12. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció^[26]

28. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.

(2)     A kérelmező a konzultációt

a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,

b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt

a polgármesterhez címezve köteles kérni.

(3)     A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni

a) a tervezett tevékenység meghatározására,

b) az érintett helyszín lehatárolására,

c) a kérelmező minden releváns kérdésére,

d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.

(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.

(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.

13. Településképi véleményezési eljárás^[27]

29. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint

a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,

b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t.

(2)     A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon^[28] túl:

a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,

b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.

14. Településképi bejelentési eljárás^[29]

30. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén

aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,

ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t,

b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak^[30] megfelelően,

c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.

(2)     Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.

15. Településképi kötelezés^[31]

31. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.

(2)     A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)     Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor

a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,

b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,

c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak^[32] megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,

d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

VII. Fejezet

Településképi bírság

32. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.

(2)     A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege^[33] 1.000.000,- Ft lehet.

(3)     A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.

(4)     A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken^[34] túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.

(5)     A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.

(6)     A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.

(7)     A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(8)     A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 27. §-ban részletezett szabályok szerint használható fel.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)     Hatályát veszti Jászkisér Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a település közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 10/2008. (V. 16.) rendeletének

a) 71. § (9)-(10) és (12)-(16) bekezdése,

b) 71. § (24) bekezdésének „és helyi értékvédelmi területeken“ szövegrésze,

c) 71. § (24) bekezdése b) pont 2. alpont 1. mondatának „és helyi védelem alatt álló területeken“ szövegrésze,

d) 71. § (24) bekezdése b) pont 2. alpont 3. mondatának „és helyi védelem alatt álló területeken“ szövegrésze,

e) 72-74 §-a,

f) 75. § (1)-(5) és (7) bekezdése, továbbá

törlésre kerül e rendelet 2. sz. függelékének 3. pontja.

Kelt: Jászkisér Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. november 30- i ülésén.

Kihirdetve: 2017. december 04 napján.