1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászkisér Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5137 Jászkisér, Fő út 7.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlaja, és pecsétje.

(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Jászkisér Város Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe a www.jaszkiser.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászkiséri Tudósító.

(5) Az önkormányzat elismerésben részesíti azokat a természetes vagy jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket; akik, vagy amelyek tevékenysége kiemelkedően Jászkisér érdekeit szolgálja.

(6) Az önkormányzat jelképeinek részletes leírását, az azok használatára vonatkozó szabályokat; a kitüntetések és elismerő címek tartalmát és adományozásnak feltételeit külön rendelet tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az Önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik a közösségekkel. A Képviselő-testület a polgármesteren, az alpolgármestereken és a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül tart kapcsolatot velük, a vonatkozó döntések előkészítésébe bevonja őket.

4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, a jegyző, illetve – a Képviselő-testület döntése alapján - az önkormányzati intézmények, továbbá az önkormányzat részvételével alakult önkormányzati társulások látják el.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását saját intézménye, gazdasági társasága, illetve a részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott intézményen túl más gazdálkodó vagy civil szervezettel kötött ellátási szerződés vagy egyéb megállapodás útján biztosítja.

(3) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulásba tömörült települések önkormányzataival.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, továbbá a részvételével alakult önkormányzati társulásra ruházhatja. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, a bizottsági elnök, valamint a jegyző a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol. A Polgármester a társulás átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, a társulási tanácsban végzett munkájáról évente legalább egy alkalommal a Képviselő-testületnek beszámol.

(6) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42 §-ban foglalt hatáskörök.

(7) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított közigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

5. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jászkisér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(2) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

(3) A Képviselő-testület tagjainak létszáma 9 fő.

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület évente legalább hat soros ülést tart, amelyet lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni.

6. § (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervben meghatározott időpontokra a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze. A Mötv. 44. §-ában foglalt esetben az ülést a polgármester 15 napon belül hívja össze.

(2) A képviselő-testületi ülés jellegéből fakadóan: alakuló, munkaterv szerinti (soros), rendkívüli, vagy közmeghallgatás lehet. A Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő ülések és az ezeket előkészítő bizottsági ülések rendkívüli ülések.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester és a képviselők esetében a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(1a) A Képviselő-testület alakuló ülésén az ülés ünnepélyes megnyitása után a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a képviselők választásának végleges eredményéről.

(1b) Az alakuló ülésen tartandó titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület minősített többséggel képviselőkből álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolítására egyebekben a 22. § (7)-(10) szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, illetőleg tiszteletdíjukról.

(3) A nem képviselő bizottsági tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(4) A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb az önkormányzati választásokat követő hatvan napon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a ciklus időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

8. § (1) A munkaterv szerinti ülések a munkatervben elfogadott napon, 14:00 órakor kezdődnek.

(2) A képviselőknek a meghívót, és a Képviselő-testület és annak bizottságai által tárgyalandó előterjesztések teljes anyagát, továbbá a bizottságok külső tagjainak és a meghívottaknak a meghívót és az őket érintő napirendek előterjesztéseit úgy kell kézbesíteni, hogy az legalább 5 munkanappal az ülést megelőzően megtörténjen. A kézbesítés a képviselők és a bizottságok külső tagjai részére elektronikus formában, e-mail útján történik.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester hívhat össze. Össze kell hívni a Képviselő-testület ülését az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben, az indítvány benyújtását követő 15 napon belüli időpontra.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott kézbesítési időpont a rendkívüli ülésre nem vonatkozik, de a meghívót – lehetőleg mellékleteivel együtt – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon ki kell kézbesíteni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés rövid úton – telefonon, személyes megkereséssel – is összehívható, az írott meghívó ülés előtti átadására azonban ekkor is sort kell keríteni.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal értesíti. A lakosság tájékoztatása Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyi sajtó útján, továbbá az Önkormányzat honlapján történik.

9. § (1) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés jellegét, helyét, kezdési időpontját, és a javasolt napirendi pontokat, és azok előadóinak nevét.

(2) A meghívó mellékletei:

(3) A meghívó és a mellékletek iratanyagának elkészítése és kiküldése a jegyző feladata.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a bizottsági ülések tekintetében is, azzal a különbséggel, hogy a meghívót és mellékleteit a bizottság tagjai az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal korábban kapják kézhez.

10. § A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

11. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről engedély nélkül készíthető kép-, és hangfelvétel.

(2) A Képviselő-testület zárt ülésének eseteire, valamint a zárt ülésen részt vevők személyére vonatkozóan az Mötv. zárt ülésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. A feladatkörüket, megbízatásukat érintő napirendek tárgyalása során a Polgármesteri Hivatal vezető megbízású köztisztviselőjét, valamint az Önkormányzat belső ellenőrét szakértőnek kell tekinteni.

(3) A nyilvános ülésen jelenlévő állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezheti legfeljebb két percben, a vita lezárását követően, a döntés meghozatala előtt. Az állampolgári jogon történő hozzászólás lehetősége a Képviselő-testület tagjait nem illeti meg.

(4) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.

12. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, előkészítéséhez javaslatot kér a képviselőktől és a bizottságoktól a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületétől. A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy az tükrözze az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak folyamatos áttekintését. A beérkezett javaslatokat a munkaterv tervezetbe nem kötelező felvenni, de a javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a munkaterv tervezetébe nem kerültek felvételre.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) Az elfogadott munkaterv hozzáférhetőségét az Önkormányzat honlapján folyamatosan biztosítani kell.

13. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

(2) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató tudomásul vételéről a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.

14. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért az előterjesztő, az előterjesztés előkészítésében résztvevő, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztályvezetője felelős.

(2) Az írásbeli előterjesztéseket a munkatervben megjelölt határidőben, ennek hiányában az ülést megelőzően legalább 8 munkanappal kell a jegyzőnek leadni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani és azt – lehetőség szerint – szünet utáni napirendi pontként kell tárgyalni.

15. § Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez:

16. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy meghatározását, az előterjesztő, valamint az előkészítésben közreműködő megnevezését, a javasolt döntés indokának és annak várható hatásának bemutatását, az arra vonatkozó utalást, hogy az adott tárgykörben volt-e korábban képviselő-testületi döntés, amennyiben igen, mi indokolja az ismételt tárgyalást, valamint az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat vagy rendelettervezet szövegét, szükség szerint a döntési alternatívákat, továbbá a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét.

(2) Amennyiben az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét, vagy lehetőségét, utalva arra, hogy a zárt ülés tartása mely jogszabályi rendelkezés alapján történik, vagy történhet. Ebben az esetben az előterjesztést csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. A zárt ülésre szánt előterjesztést és mellékleteit a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.

(3) Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelettervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyző előzetesen alaki, tartalmi, valamint törvényességi szempontból nem hagyott jóvá.

17. § (1) Az ülés meghívójában nem szereplő előterjesztés (sürgősségi indítvány) napirendre tűzéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester, a Képviselő-testület bizottságainak elnöke, vagy a képviselők egynegyede (2 fő) írásban, az ülést megelőző napon 12:00 óráig konkrét napirendi javaslat megtárgyalását kezdeményezhetik (sürgősségi indítvány).

(5) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.

(6) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

18. § (1) Az üléseket a polgármester, tartós távollétében, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) Az ülés elején, napirend előtt kerülnek előterjesztésre az alábbiak:

(4) A napirend előtti előterjesztések tárgyalása során a polgármester nem nyit vitát. A képviselők előterjesztésenként egy alkalommal, legfeljebb 2 percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, amelyre az előterjesztő haladéktalanul köteles választ adni.

(5) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(6) Rendelettervezet kizárólag nyilvános ülésben kerülhet napirendre. A Képviselő-testület megváltoztathatja a napirendi pontok sorrendjét, napirendi pontokat összevonhat, vagy külön napirendi pontként rendelheti el az egyes előterjesztések tárgyalását, egyes előterjesztéseket a napirendre fel-, vagy arról levehet, illetve meghatározza azokat a napirendi pontokat, amelyeket – ha erre törvény lehetőséget ad –, zárt ülésen kíván tárgyalni. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(8) Azokat az előterjesztéseket, amelyek esetében külső meghívott is jelen van, lehetőség szerint előre meghatározott időpontban kell tárgyalni (pl. sorrend-változtatással előre venni).

(9) A vita megnyitása előtt az előterjesztő vagy az előadó szóbeli kiegészítést fűzhet az előterjesztéshez, majd a bizottsági vélemények hangzanak el, amelynek erre irányuló igény esetén a kisebbségi véleményt is tartalmaznia kell. Ezt követően az előadóhoz és az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai napirendenként egy alkalommal, legfeljebb öt percben kérdést intézhetnek. A kérdésekre a vita előtt kell választ adni, a válaszadás során törekedni kell a rövid, érthető és lényegre törő előadásra.

(10) Választásra, kinevezésre irányuló eljárás esetén a pályázó meghallgatása a többi pályázó távollétében egyenként történik, amelynek során a Képviselő-testület lehetőséget biztosít pályázat szóbeli kiegészítésére, majd a Képviselő-testület tagjai a pályázóhoz kérdéseket intézhetnek.

(11) A vitában a képviselők napirendenként legfeljebb két alkalommal, személyenként összesen 10 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket. A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 5-5 percben szólhatnak hozzá a vitához. Az ülés vezetője indokolt esetben a hozzászólás időtartamának túllépését engedélyezheti.

(12) A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárására tett javaslatról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(13) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója észrevételt tehet a hozzászólásokra.

(14) A jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, vagy nem e rendelet szerinti működés észlelése esetén jelzési kötelezettsége van a Képviselő-testület felé. Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, úgy a vita lezárása után, de még a döntés előtt szót kell adni neki. Ez a jog a nem e rendelet szerinti eljárás esetén az előterjesztés tárgyalása során bármikor megilleti.

(15) A polgármester a vita során megfogalmazott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a bizottságok által megfogalmazott, majd sorrendjükben a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról szavaz a Képviselő-testület. Ezt követően a teljes javaslatról szavaz a Képviselő-testület.

(16) A tanácskozás lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésben a képviselők soron kívül szót kérhetnek, alkalmanként legfeljebb egy percben.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek keretében

(2) A széksértést elkövető képviselőt a Képviselő-testület – egyszerű többséggel meghozott döntésével – alkalmanként 5.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja, amelyet a képviselő tiszteletdíjából kell levonni.

(3) A Képviselő-testület ülésén a tanácskozás zavartalanságának fenntartása érdekében tilos telefonálni. Egyebekben a mobil telefon-használat kizárólag „néma üzemmód” alkalmazása mellett történhet.

20. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, határozathozatalára, és a képviselő döntéshozatalból kizárására az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő legkésőbb a döntés meghozataláig köteles bejelenteni személyes érintettségét a Képviselő-testület felé. Amennyiben az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság vizsgálata alapján megállapítható módon a képviselő elmulasztja személyes érintettségének bejelentési kötelezettségét, úgy a Képviselő-testületnek a Bizottság javaslata alapján hozott döntésétől kezdődően a képviselői alapdíját és bizottsági tiszteletdíját is tartalmazó összes tiszteletdíja legfeljebb 3 hónapra, és legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(3) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester nyolc napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

21. § Minősített többségű – azaz legalább 5 egyetértő – szavazat szükséges a következő esetekben:

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás esetén a szavazás kézfeltartással történik, szavazni az alábbiakra lehet: „igen”, „nem”, vagy „tartózkodik”.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselők legalább egynegyedének (4 fő) indítványára, valamint közbeszerzési döntések esetén. Név szerinti szavazás rendelhető el bármelyik képviselő javaslatára. E kérdésben a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. Név szerinti szavazás során a jegyző egyenként, ABC- sorrendben szólítja a képviselőket, akik az eldöntendő kérdésre adott hangos „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Nem rendelhető el név szerinti szavazás az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.

(4) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület

(5) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek:

(6) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede (2 fő) kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(7) Titkos szavazás esetén – az alakuló ülés kivételével – az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket. Az ülés elnöke a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el, ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(9) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(10) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

23. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vezetőitől önkormányzati ügyekben egy alkalommal, a napirend elfogadását megelőzően, összesen legfeljebb 2 percben felvilágosítást kérhet (kérdés), amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban (elektronikus levélben) érdemi választ kell adni. A képviselő kérdését a polgármester vagy a jegyző elektronikus postafiókjára küldött „Képviselői kérdés” tárgymegjelölésű elektronikus levélben is felteheti.

(2) Interpelláció a Képviselő-testület hatáskörébe, illetve az általa átruházott hatáskörbe tartozó kérdésben írásban terjeszthető elő.

(3) Az interpellációt legkésőbb 2 nappal a soron következő ülés előtt 14.00 óráig kell benyújtani a jegyzőhöz vagy a polgármesterhez papír alapon, vagy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus levélben.

(4) A bizottság elnökéhez intézett interpellációt a bizottság tárgyalja és válaszolja meg. Amennyiben az interpellációra írásban adnak választ, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő képviselő-testületi ülésen születik döntés.

(5) Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselő által írásban benyújtott kérdés, interpelláció tárgyát. A szóbeli kérdést a települési képviselő a nyilvános ülés napirendjeinek megtárgyalását követően teheti fel.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az interpelláció benyújtásától számított 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Azon az ülésen, amelyen az interpellációs válaszra is sor kerül, az interpelláló legfeljebb 3 percben szóban ismertetheti az interpellációt, majd ezt követi az interpellációra adott válasz. A szóbeli válasz időtartama legfeljebb 3 perc lehet. A válasz elfogadására vonatkozó nyilatkozatra – függetlenül az interpelláló képviselők számától – legfeljebb 3 perc áll az interpelláló rendelkezésére. Az interpelláció címzettje legfeljebb 3 percben reagálhat a nyilatkozatra. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról – egyszerű többséggel – a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A Képviselő-testület – ha a választ nem fogadja el – az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel – az interpelláló javaslatát figyelembe véve, tárgytól függően – a polgármestert, vagy bizottságai valamelyikét bízhatja meg, illetve ideiglenes bizottságot hozhat létre, a Hivatal megfelelő szervezeti egységének bevonása mellett. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen. A vizsgálatot a munkaterv szerinti soron következő testületi ülésig le kell folytatni. Amennyiben eseti bizottság létrehozása szükséges, úgy azt az adott testületi ülésen létre kell hozni. Abban az esetben, ha a vizsgálat ezen határidőre nem kerül lefolytatásra, a vizsgálatért felelős bizottság elnöke köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet a késedelem okáról és a befejezés várható időtartamáról.

(8) A vizsgálattal megbízott szerv vagy személy a vizsgálat eredményéről írásbeli jelentést nyújt be a Képviselő-testület részére. A jelentésben foglaltak elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3 percben nyilatkozhat. Amennyiben az interpelláló képviselő a jelentésben foglaltakat nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül, egyszerű többséggel – dönt.

24. § (1) A Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítésére, tartalmára, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervezet részére történő megküldésére, közzétételére az Mötv., valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, az elfogadott rendeletek, a jelenléti ív, valamint a név szerinti szavazásról készült szavazási ív. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyv közhitelességének és egységességének biztosítása a jegyzőkönyvet alkotó dokumentumok összefűzésével történik.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságán, vagy az Önkormányzat honlapján keresztül tekinthetnek be.

(4) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelynek megismerhetősége szempontjából – a honlapon történő közzététel kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő-testületi ülések előterjesztése, jegyzőkönyve, az ülésen készült hangfelvétel, és a tárolt adatok kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzatában és Irattári Tervében foglaltak irányadók.

25. § (1) A Képviselő-testület állandó és – szükség szerint – ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó- a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható- egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

(3) Állandó bizottságok a következők:

(4) A bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíját külön rendelet állapítja meg.

(5) A bizottság munkatervét az Önkormányzat munkatervének elfogadását követő 30 napon belül fogadja el, amely tartalmazza az év során az önkormányzati munkatervvel kapcsolatos bizottsági feladatokat, a bizottság tervezett üléseinek időpontját.

(6) A bizottságok feladatkörükben

(7) A bizottságok részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(8) Amennyiben a bizottság határozata kizárólag képviselő-testületi döntés előkészítésére irányul, úgy a határozatról a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet annak ülésén.

26. § (1) A bizottság létszámát, ügykör szerinti feladatait és hatáskörét a Képviselő-testület állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, a bizottság összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(2) A bizottság elnökét és – elnökkel együtt számított - tagjainak több mint felét a Képviselő-testület tagjai közül kell választani.

(3) A bizottság ülésein a bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.

(5) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke – együttes vagy összevont ülés esetén az érintett valamennyi bizottság elnöke – hívja össze. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(7) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(8) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülés összehívásával, levezetésével és a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos teendőket az általa esetenként megbízott, jelenlévő képviselő tag látja el.

(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, döntéseik végrehajtását a Polgármesteri Hivatal ügykör szerint illetékes belső szervezeti egysége látja el. A bizottság munkájának koordinálásáért, az ülések technikai előkészítéséért és a döntések nyilvántartásáért a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkársága a felelős.

(10) Amennyiben a Képviselő-testület két, vagy több bizottságára együttesen ruházza át valamely hatáskörét, az érintett bizottságok együttes ülést tartanak. Együttes ülés esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az együttes ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. A bizottságok közös – erre utaló jelöléssel ellátott - határozatot hoznak.

(11) Amennyiben a képviselő-testületi ülés előkészítése során valamely napirendet két vagy több bizottság egy ülés keretében véleményez (összevont bizottsági ülés), a határozatképességre, az ülés vezetésére a (10) bekezdésben foglaltak irányadók, az egyes bizottságok állásfoglalásukat külön-külön szavazással alakítják ki.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. Az átruházott hatáskörben hozott döntést határozati formába kell foglalni. A határozatokat naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni, utalva a meghozatal pontos dátumára és a bizottság nevének rövidítésére is. Az együttes bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül, a bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(13) A jegyzőkönyvet – amelyet 15 napon belül kell elkészíteni –, a bizottság elnöke – együttes ülés esetén elnökei – és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát kapja a bizottság elnöke, valamint a jegyző, és rajta keresztül az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv.

27. § (1) Jászkisér város polgármestere megbízatását főállásban látja el. Eskütételére, jogállására az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatában az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg. Jutalmazására a Pénzügyi, Településfejlesztési és Munkaügyi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A Képviselő-testület határozatában a polgármester és az alpolgármester részére – megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.

(4) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozásmentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók. Az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozott, az összeférhetetlenség feloldására tett, az összeférhetetlenséget okozó jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatot az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottsághoz kell benyújtani.

28. § (1) A polgármester feladata különösen:

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(4) A Polgármesteri Hivatal irányítása körében a polgármestert megillető jogokra és kötelezettségekre az Mötv. erre irányuló rendelkezései alkalmazandók.

29. § (1) A polgármester ellátja a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendelet által ráruházott közigazgatási hatósági hatásköröket, törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben előírt esetekben – honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben – részt vesz a közigazgatási feladatok helyi végrehajtásában.

(2) A polgármester a közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

30. § (1) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése és címe: Jászkiséri Polgármesteri Hivatal, 5137 Jászkisér, Fő út 7.

(2) A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata:

(3) A Hivatal belső szervezeti egységeinek tagolódását, és az általuk ellátott részletes feladatokat a Képviselő-testület által normatív határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzat szabályozza.

(4) A Képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap. A munkaszüneti nappá nyilvánítással összefüggésben külön rendeletet fogadott el a Képviselő-testület.

31. § (1) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő a Képviselő-testület üléséről – illetve azon bizottság üléséről, amelynek tagja – való távollétét előzetesen a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének jelenti be.

(3) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók. Az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozott, az összeférhetetlenség feloldására tett, az összeférhetetlenséget okozó jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatot az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottsághoz kell benyújtani.

(5) A vagyonnyilatkozatot az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát az Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottság elnökének jelenlétében, a Jegyzői Irodán történő betekintés lehetősége biztosítja.

32. § (1) Jászkisér Városban a polgármester munkáját egy fő, a képviselők közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester segíti. Az alpolgármester választására, jogállására, megbízatása megszűnésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozásmentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

33. § (1) Jászkisér Városban a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) működik. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete öt képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi.

(2) A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének elnöke tanácskozási joggal részt vesz Jászkisér Város Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

(3) A Polgármesteri Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai, valamint adminisztratív és technikai segítséget megadja, ügyviteli feladatait ellátja.

(4) Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésről szóló megállapodást a 4. melléklet tartalmazza.

34. § (1) A jegyző és az aljegyző kinevezésére, a Képviselő-testület munkájának elősegítése körében ellátandó átfogó feladataira az Mötv. erre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott önálló feladatokat.

(2) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét – ha azt a Képviselő-testület nem veszi figyelembe –, az ülés jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(3) A Képviselő-testület döntései előkészítése, azok végrehajtása körében a jegyző:

35. § (1) A Képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntéseinek előkészítése során, véleményük megismerése érdekében lakossági fórum, illetve közmeghallgatás megtartását és – szükség szerint – a rendelet-tervezetek közszemlére tételét rendelheti el.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett általános közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alapvető célja a - Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, nagyobb horderejű döntésekkel kapcsolatos –, lakossági vélemények előzetes megismerése.

(3) A Képviselő-testület közmeghallgatás tartásáról éves munkatervében, illetve eseti határozatában rendelkezik. A lakosság hirdetmény útján értesül helyéről és időpontjáról, azon bárki, időbeli korlátozás nélkül fejtheti ki véleményét, közérdekű kérdést, illetve javaslatot tehet.

36. § (1) Az Önkormányzat költségvetését az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az önkormányzati gazdálkodásra irányadó egyéb jogszabályok alapján, az állami költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel kell elkészíteni, jóváhagyni és végrehajtani.

(2) A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a központi költségvetésben foglaltak, az Önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése, és a helyzetfelmérésen alapuló költségvetési koncepciót kell összeállítani.

(3) Az önkormányzat Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásában a 5. melléklet szerinti telephelyek szerepelnek.

(4) Az önkormányzat ténylegesen végzett TEÁOR ’08 besorolása szerinti tevékenységeket folytat. A TEÁOR ’08 besorolás szerint végzett tevékenységeket a 6. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza.

37. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot, fejlesztési tervet határoz meg. A gazdasági programot, fejlesztési tervet az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, vagy a meglévő programot felülvizsgálja a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján. A gazdasági program elkészítéséhez, felülvizsgálatához ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott szervezetek véleményét.

(2) A gazdasági programmal szemben támasztott követelmények:

(3) A program végrehajtásáról a Képviselő-testület által meghatározott időszakonként, de legalább a Képviselő-testület megbízatása alatt két ízben a polgármester beszámol.

38. § Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását szolgálják. Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezési jog gyakorlásának szabályait az erről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

39. § (1) Az Önkormányzat döntései:

(2) Az Önkormányzat rendeleteit és határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos sorszámmal kell ellátni – rendelet esetében a kihirdetés, a határozat esetében pedig a meghozatal dátumára utalva –, a következők szerint:

(3) Az önkormányzati határozatokról a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkársága nyilvántartást vezet. Az önkormányzati rendeletek a Nemzeti Jogszabálytárban kerülnek közzétételre.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt normatív határozatok kihirdetésére a rendeletek kihirdetésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

40. § (1) Az Önkormányzat rendeletalkotási tevékenységére az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak, továbbá a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását szabályozó ágazati jogszabályok rendelkezései irányadók.

(2) Az önkormányzati rendelet hiteles szövege – a kihirdetésről szóló hirdetménnyel együtt –a helyben szokásos módon, azaz a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A hatályos rendeleteket az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni a kihirdetésről szóló hirdetménnyel.

(3) Az elfogadott rendelet hiteles szövegének szerkesztéséről, valamint az egyes rendeletek és módosításaik egységes szerkezetbe foglalásáról, és annak a Önkormányzati honlapon, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban történő megjelenítéséről a jegyző folyamatosan gondoskodik.

41. § Ez a rendelet 2024. október 10-én 17 óra 45 perckor lép hatályba.

42. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászkisér Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (XI. 4.) önkormányzati rendelete.