JÁSZLADÁNY  NAGYKÖZSÉG  ÖNKORMÁNYZATA

17/2007. (XII. 2.)  rendelete

Jászladány Nagyközség Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, a helyi lakbértámogatásról, az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek hasznosításának szabályairól

A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó, egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. továbbiakban Lt. 3. §. /1/ és /2/ bek., 4. §. /3/ bek., 19. §. /3/ bek., 21. §. /6/ bek.,26.§. 27.§.  23. §. /3/., 33. §. /3/ bek., 34. §. 36.§. 54.§.  84. §. /2/ bek. felhatalmazása alapján Jászladány Nagyközség Önkormányzata a tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint hasznosításának szabályaira, a helyi lakbértámogatásokra és az önkormányzat tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és hasznosítására szolgáló szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

A  RENDELET  CÉLJA

1. §.
   

A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény, valamint jelen önkormányzati rendelet szabályaival összhangban – a polgári jog alapelveit szemelőtt tartva – megteremtse Jászladány Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal való gazdálkodás feltételeit.

A  RENDELET  HATÁLYA

2. §.
   

A rendelet I. fejezetének hatálya Jászladány Nagyközség Önkormányzata tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (szolgálati és bérlakásnak minősülő lakásokra) is kiterjed.

1. FEJEZET
   

Önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére vonatkozó előírások

Önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

3. §.
   

Az önkormányzati lakásokat:

a) szociális helyzet alapján, vagy

b) költség elven, vagy

c) piaci alapon

lehet bérbe adni.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételei

4. §.
   

/1/ Jászladány Nagyközség Képviselőtestülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával Jászladány Nagyközség Polgármesterét bízza meg a Képviselőtestület jóváhagyásával.

^[1](2) Ahol a lakások és helyiségek bérletére szóló törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a Lt. és e rendelet keretei között - a polgármester határozza meg, a Képviselő-testület jóváhagyásával.

/3/ Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe. (Eltérő esetben a Képviselőtestület döntése szükséges.)

/4/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

/5/ Egy háztartásban, életvitel-szerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

5. §.
   

/1/ az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni:

• a lakások és helyiségek bérletére szóló törvény hatályba lépésekor a szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati bérlakásokat.
• ^[2]a lakások jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.

/2/ A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény hatályba lépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakás az alábbiaknak adható bérbe:

• aki Jászladány Nagyközség Önkormányzatánál (Polgármesteri Hivatalánál és intézményeinél) áll munkaviszonyban.

/3/ Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony időtartamára adható bérbe.

/4/ A /3/ bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb egy szobás, másik önkormányzati lakás bérletére tarthat igényt, ha Jászladány területén nincs másik, legalább egy szobás lakása vagy lakrésze.

/5/^[3] Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon az ott meghatározott mellékletekkel kell benyújtani.

/6/ A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

• községi érdek,
• ha a munkavállaló jelenleg rossz lakáskörülmények között él,
• ha a munkavállaló hosszabb ideje áll közalkalmazotti vagy közszolgálati munkaviszonyban.

/7/ A bérbe adható önkormányzati lakás maximális nagysága a kérelmezővel együtt költöző családtagoktól függően:

• 1-2 fő esetén: 1,5 lakószoba,
• 3 fő esetén: 2,5 lakószoba,
• 4 fő esetén: 3,5 lakószoba,
• 5 fő esetén: 4 lakószoba,
• 6 fő vagy több fő esetén: 4,5 lakószoba.

/8/ A beérkező kérelmek alapján a polgármester dönt   a bérlő személyéről.

/9/ Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén és annak házastársán) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó mostoha és nevelőszülőjén) kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

^[4]/10/ Szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetén figyelemmel az 5. § /6/ bekezdésében foglaltakra, a lakbérekből 50 % kedvezmény adható

Önkormányzati lakások bérbeadása szociális helyzet alapján

6. §.
   

Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása kérelem alapján történik.

7. §.
   

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén egy éves szerződést kell kötni a bérlővel. Amennyiben a szociális körülmények feltételei megszűnnek, vagy annak teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni.

Önkormányzati  lakások  bérbeadása  nem  szociális  jelleggel

8. §.
   

/1/ Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása szintén kérelem alapján történik.

     A bérleti szerződést 5 évre kell megkötni a bérlővel.

/2/ A bérbeadó az önkormányzati lakást annak adja bérbe, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta és a vállalkozásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egyidőben megfizeti.

/3/ Önkormányzati lakás nem szociális helyzet alapján történő határozott idejű bérbeadásánál a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.

^[5]/4/ Piaci alapon abban az esetben adható bérbe lakás, amennyiben tartósan - legalább 1 évig – üresen áll.

Lakáscsere  jogcímén  történő  bérbeadás

9. §.
   

A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadni ha:

• az önkormányzati lakás feletti rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
• ha az önkormányzati lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá, illetve
• ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetve bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező (kivétel: bérlővel együttlakó házastárs, bérlő gyermeke vagy unokája, illetve szülője).

10. §.
    

/1/ Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó

     megtagadhatja ha:

a./ a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik

b./ a cserélő felek a jogszabályi határidőn belül nem csatolják az alábbi irato-  

     kat:

• az 1993. december 31-e előtti lakáskiutalásoknál a kiutaló határozatot,
• lakásbérleti szerződést,
• az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot, ha a lakáscsere-szerződéssel együtt tulajdonosváltozás is van,
• a lakáscsere szerződést.

c./ a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása, lakbér-tartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van és felszólításra azt még nem fizette ki, kivéve ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott,

d./ a cserélő fél az új bérleti szerződésnek a megszűnő bérleti szerződéshez képest súlyosabb feltételeit nem vállalja.

/2/ A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

/3/ Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg súlyosabban (terhesebben) a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

/4/ a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez, hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével – ha az önkormányzati lakást nem cserélik el – a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

/5/ A lakásokat akkor lehet elcserélni ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

A  lakbér  mértéke

11.  §.
    

/1/ Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg az

    alábbiak figyelembevételével:

(a) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota, és településen illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, valamint a Lt. 10. § rendelkezéseinek megfelelően a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatás alapján, továbbá a Lt. 13. § (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.

(b) Költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás /1/ a) pontjában meghatározott alapvető jellemzői,, továbbá a Lt. 10 § és a Lt. 13. § (1) bekezdésének  rendelkezési alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordítási megtérüljenek.

(c) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének  mértékét a /1/ bekezdés b) pontjában foglaltak  figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó  bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

12. §.   
    

A lakások havi bérleti díja a lakás hasznos alapterülete és a 4. sz. mellékletben foglalt besorolás szerinti összeg szorzata.

A  bérlő  által  fizetendő  lakbér

13. §.
    

Ha a bérleti jogviszony jelen rendelet hatálybalépését követően jön létre, a bérlő a 12. §-ban foglaltak szerint köteles megfizetni.

A bérlő fizetési kötelezettsége

14.  §.
    

/1/ Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni:

a./ az általa bérelt  önkormányzati lakásra jelen rendeletben megállapított lakbért,

b./ a bérbeadó által nyújtott, és a szerződésben (vagy más megállapodásukban) meghatározott szolgáltatás, valamint külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

/2/ Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen ha a szolgáltatás a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában kerül.

Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

/3/ Az önálló vízmérő órával nem rendelkező lakás bérlője külön számla alapján vízdíjat köteles fizetni az alábbi bontás szerint:

1. Fürdőszobával nem rendelkező lakás esetén 0,5 m³/fő/hó
2. Fürdőszobával rendelkező lakás esetén: 4,6 m³/fő/hó.

A vízdíj mértéke egyenlő a Képviselő-testület által rendeletben meghatározott ivóvíz díjával.

A víz díját ÁFA nem terheli.

^[6](4) Vízmérő órával nem rendelkező lakások jegyzéke:

• Kossuth utca 69.        három lakás        
• Kossuth utca 80.        öt lakás
• Kossuth utca 166.      két lakás
• Kossuth  utca 149.     két lakás
• Hősök tere 1.             két lakás
• Petőfi utca 13            egy lakás
• Baross utca 2.           egy lakás

A  bérlőtársi  szerződés

15. §.
    

/1/ Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen írásban kérhetik a bérbeadótól.

/2/ Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történő beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

/3/ Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője), és

b) a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

16. §.
    

Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén és annak házastársán) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. 

A kérelmet a Polgármesteri Hivatal lakásügyi előadójához kell benyújtani.

A  lakásbérlet  megszűnése

17. §.
    

A lakásbérlet megszűnik, ha:

• a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,
• a bérlet határozott idejű határideje lejár, vagy a feltétel bekövetkezik,
• az arra jogosult felmond,
• a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
• a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
• a bérlőt az ország területéről kiutasították,
• a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
• a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
• az önkormányzati lakás megsemmisül.

18. §.
    

/1/ A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő  részére egyidejűleg ugyanazon településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony  létesítésére.

A másik önkormányzati lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

• komfortfokozatát,
• alapterületét,
• műszaki állapotát,
• lakóhelyiségeinek számát,
• fekvését,
• lakbérét.

/2/ A 18. § (1)bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. 

1. Melynek mértéke az önkormányzati lakás éves bérleti díjának tízszerese, melyből le kell vonni az esetlegesen felmerült lakbértartozást, és az önkormányzat által a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatás díjtartozását

2. A megfizetés időpontja a lakásból történő kiköltözés napja, és a közműszolgáltatók (villanyáram, gáz, víz, hulladékszállítás… stb) számlájának kiegyenlítése.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése és az általuk fizetendő használati díj

19. §.
    

/1/ A szociális helyzet alapján bérbeadó önkormányzati lakás esetében amennyiben a bérlő halálával a bérleti szerződés megszűnik és a lakásban olyan személy maradt vissza akit:

• a bérlő jogszerűen fogadott be, és
• a bérlővel a bérlő halála előtti egy évben életvitel-szerűen az önkormányzati lakásban lakott együtt, és
• vállalja az önkormányzati lakás lakbérének megfizetését, és
• nincs másik beköltözhető lakása,

kérelmére vele az önkormányzati lakásra bérleti szerződést kell kötni.

/2/ A szolgálati jelleggel bérbeadott önkormányzati lakás esetében amennyiben bérlő halálával a bérleti szerződés megszűnik és a lakásban olyan személy marad vissza akit:

• a bérlő jogszerűen fogadott be és
• a bérlővel a bérlő halála előtti egy évben életvitelszerűen az önkormányzati lakásban együtt lakott és vállalja az önkormányzati lakás lakbérének megfizetését és
•  nincs másik beköltözhető lakása

kérelmére vele az önkormányzati lakásra bérleti szerződést kell kötni.

/3/ Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

/4/ A törvény hatályba lépésekor jogcím nélküli használóknak minősülő személyeknek elhelyezéséről a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályokban megjelölt köteles gondoskodni.

/5/ A jogcím nélküli használó elhelyezéséről akkor kell gondoskodni ha:

• a bérleti joga a törvény hatályba lépéséig szűnt meg és Jászladány területén nincs a tulajdonában másik lakása vagy lakrésze,
• a korábban hatályos jogszabályok szerint jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak kellett tekinteni és a településen nincs a tulajdonában másik lakása,
• ha az önkormányzati lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya nem a bíróság ítélete vagy fegyelmi határozat alapján szűnt meg, illetőleg az nem a jogszabály rendelkezéseinek megsértésével szüntette meg.

/6/ A jogcím nélküli lakáshasználó aki korábban bérlő volt, a bérleti szerződés megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik önkormányzati lakásra tarthat igényt.

/7/ A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése akként is történhet, hogy részére az általa korábban bérelt önkormányzati lakás bérletét biztosítja a bérbeadó.

A helyi  lakbértámogatás  szabálya

20. §.
    

/1/ Helyi lakbértámogatás illeti meg az önkormányzati lakás bérlőjét. 

/2/ A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályjához kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

• a bérleti szerződés egy példányát,
• a kérelmező, valamint a vele együtt lakó, keresettel rendelkező személyek jövedelem-igazolását.

/3/ A kérelmező igényjogosultságát a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztálya a kérelem elbírálása előtt helyszíni környezettanulmánnyal ellenőrzi.

/4/ A támogatás odaítéléséről a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának előterjesztése alapján a Képviselőtestület Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt.

/5/ A támogatott személyek nyilvántartásáról, valamint a támogatás folyósításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

21. §.
    

/1/ Nem jogosult a támogatásra:

• az a bérlő, aki a bérbeadóval a bérleti szerződés megkötését önhibájából elmulasztotta,

/2/ Nem jogosult a támogatásra és a már felvett támogatás egyösszegű visszafizetésére köteles az a bérlő, aki a kérelme elbírálásához szándékosan hamis adatokat közöl és ezzel a Bizottságot megtéveszti, vagy hamis adatok tekintetében a Bizottságot tévedésben tartja.

/3/ Nem jogosult támogatásra az a bérlő, akivel ezen rendelet I. fejezetének 6. §-a értelmében szociális helyzete alapján bérleti szerződés nem köthető, vagy előző lakására vonatkozó bérleti szerződését a bérbeadó az Lt. 24. és 25. §-ában foglaltak alapján mondta fel.

22. §.
    

A támogatás mértéke

Az összkomfortos önkormányzati lakás esetén maximum 500,-Ft-/hó.

Komfortos önkormányzati lakás esetén maximum 600,-Ft/hó.

Félkomfortos önkormányzati lakás esetén maximum 400,-Ft/hó.

Komfort nélküli önkormányzati lakás esetén maximum 300,-Ft/hó,

amennyiben a lakbérnormatíva meghaladja a család havi nettó jövedelmének 10 %-át (1. sz. melléklet szerint).

23. §.
    

Helyi lakbértámogatás:

• egyéves időtartamra nyújtható, de egy év eltelte után a kérelem újból előterjeszthető,
• a támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.

24. §.
    

A támogatás jogosultja a Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának 15 napon belül köteles bejelenteni a jogosultsági feltételekben és a lakás bérleti jogviszonyában bekövetkező változásokat, így különösen:

• a bérleti jogviszony bármely fél részéről történő felmondását,

• a bérleti jogviszony megszüntetését vagy szüneteltetését,
• a jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változást (nettó jövedelem: 1993. évi III. törvény 4. §. /1/ bek. a./ pont)

A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a felvett összeget vissza kell téríteni.

2. FEJEZET
   

25. §.
    

Helyiség-bérlet

/1/ Jászladány Nagyközség Önkormányzata a nem lakás céljára szolgáló helyiségeit pályázati eljárás lefolytatása útján adhatja bérbe.

/2/ A pályázat kiírása, elbírálása és a szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik. 

/3/ Pályázati feltételként kell meghatározni a helyiség bérleti díját és ehhez képest a legmagasabb bérleti díjat ajánló vagy a hosszabb időtartamra, előre, egyösszegben teljesítő pályázót előnyben kell részesíteni.

26. §.
    

/1/ A bérbeadó önkormányzat a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltségben – leltár alapján – köteles a bérlőnek átadni.

/2/ A bérlő nem követelheti a bérbeadó önkormányzattól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje illetve berendezze.

/3/ A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

27. §.
    

/1/ A bérbeadó önkormányzat a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

• a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
• ha a befogadó személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

28. §.
    

/1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó önkormányzat írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja.

/2/ A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

• az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
• tevékenysége külön jogszabály rendelkezésébe ütközik.

/3/ A helyiség bérleti jogának átruházása esetén a bérleti jogot átruházó az éves bérleti díj 20 %-át köteles a bérbeadó önkormányzat felé megfizetni.

/4/ A helyiség albérletbe nem adható.

29. §.
    

/1/ A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának összegében a felek szabadon állapodhatnak meg. 

/2/ Minimum három havi bérleti díjat előlegként előre be kell fizetni.

/3/ Amennyiben a bérlő a havi bérleti díjat folyamatosan nem fizeti, az előlegből egy havi összeg figyelembe veendő, ha a bérlő 30 napon belül nem rendezi tartozását a bérleti szerződés felmondásra kerül.

30.§.

/1/ E rendelet hatálya kiterjed magán és jogi személyekre, egyesületekre, pártokra, civil szervezetekre.

/2/ Önkormányzati tulajdonú ingatlanra bármilyen táblát, feliratot csak a polgármester írásos engedélyével lehet elhelyezni.

/3/ A középületek méltóságának megőrzése érdekében nem célszerű bármilyen tábla, felirat elhelyezésének engedélyezése, ha:

1. a felirat tartalma jogszabályba ütközik,
2. a tábla olyan tájékoztató jellegű feliratot tartalmaz, amelynek elhelyezése a   Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján indokolt.
3. a tábla esztétikailag nem illik a környezetbe.
4. sérti a Nagyközségi Önkormányzat érdekeit, akadályozza a települési önkormányzat feladat-ellátását, így például:

• az állampolgárokat tévesen tájékoztatja,
• jogbizonytalanságot idéz elő.

/4/ Nem lehet megtagadni közintézmények működését jelző tábla elhelyezését, amennyiben azt a közintézmény épületének homlokzatára kívánják elhelyezni.

3. FEJEZET
   

Önkormányzat tulajdonában lévő lakások  elidegenítésére vonatkozó előírások

31. §.

/1/ A meglévő önkormányzati bérlakás keret megóvása, valamint az arra rászoruló polgárok szociális jellegű bérlakáshoz juttatása érdekében a Képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt önkormányzati lakás elidegenítésre történő jelölésről.

/2/ A Lt. 49. §. alapján elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén

1. a lakás vételára: ingatlanforgalmi szakértő javaslata alapján, a Képviselő-testület által meghatározott  forgalmi érték
2. a vevő kérésére legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani
3. a vevő kérésére a szerződés megkötésekor vételár legfeljebb 20 százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki
4. ^[7]a vételár egy összegben, vagy az előírtnál rövidebb részletfizetés esetén történő megfizetésekor a vevőt   10 százalék  árengedmény illeti meg
5. a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra a Ptk.-ban rögzített kamatot kell számítani   
6. ajánlati kötöttség ideje a vételi ajánlat kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap
7. vételár engedmény adható települési érdekre való tekintettel, ha a lakást pl közalkalmazott, köztisztviselő … stb vásárolja meg
8. önkormányzati lakás tulajdonjogának megszerzéséhez önkormányzati támogatás nem adható.
9. ^[8]a vételár hátralék szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítés esetén a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 15 % engedményre jogosult

/3/Elővásárlási joggal érintett lakás megvételre való felajánlása:

1. a vételre való felajánlást a lakás elidegenítésre való kijelölését követő 30 napon belül közölni kell a jogosulttal,
2. az ajánlatnak tartalmaznia kell a vételárat és annak megfizetésének e rendeletben szabályozott  feltételeit,
3. kérni kell a nyilatkozatát arról hogy elővásárlási jogával kíván-e élni,  
4. hozzájárul-e harmadik személy részére történő eladáshoz  

/4/ Elővásárlási joggal nem érintett lakás eladása esetén

1. a lakás vételárát ingatlanforgalmi szakértő véleménye alapján a Képviselő-testület állapítja meg
2. a vevőnek a szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben kell megfizetni

4. FEJEZET
   

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32. §.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéseit jelen rendelet alapján 2008. június 30-ig kell felülvizsgálni.

5. FEJEZET
   

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

33.§.

Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, 4. számú mellékletben meghatározott lakbéreket 2008. január 1-től kell alkalmazni.  Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1997. (IV. 24.) önkormányzati rendelet, a 11.§. kivételével melynek hatálya 2007. december 31-ig szól (lakbér mértéke).

^[9]A rendelet a következő mellékleteket tartalmazza:

1. számú melléklet Lakbérnormatíva

2. számú melléklet Fogalom meghatározások

3. számú melléklet Kérelem

4. számú melléklet A lakbérek mértéke

5. számú melléklet Szolgálati jelleggel bérbe adható lakások jegyzéke

^[10]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

Jászladány,  2007. november 29.

        /: Dankó István :/                                                       /: Lajkó Terézia :/

           polgármester                                                                   jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2007.december 2-án került kihirdetésre.

Jászladány, 2007. december  2.

                                                                                              /: Lajkó Terézia :/

                                                                                                      jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta 2013. november 22-én:

                                                                                              /: Lajkó Terézia :/

                                                                                                      jegyző