JÁSZLADÁNY  NAGYKÖZSÉG  ÖNKORMÁNYZATA

17/2007. (XII. 2.) rendelete

^[2]Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) – (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1) – (2) bekezdéseiben, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) - (2) bekezdéseiben, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) – (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésben, 42. §-ában, 49. §-ában, 52. §-ában, 53. §-ában, 54. § (1) - (3) bekezdéseiben, 58. § (2) - (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján Jászladány Nagyközséig Önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint hasznosításának szabályaira, a helyi lakbértámogatásokra és az önkormányzat tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és hasznosítására szolgáló szabályairól a következőket rendeli el:

A  RENDELET  CÉLJA

1. §.

A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény, valamint jelen önkormányzati rendelet szabályaival összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse Jászladány Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal való gazdálkodás feltételeit.

A  RENDELET  HATÁLYA

2. §.

A rendelet I. fejezetének hatálya Jászladány Nagyközség Önkormányzata tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra (szolgálati és bérlakásnak minősülő lakásokra) is kiterjed.

1. FEJEZET

Önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére vonatkozó előírások

Önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei

3. §.

Az önkormányzati lakásokat:

a) szociális helyzet alapján, vagy

b) költség elven, vagy

c) piaci alapon

lehet bérbe adni.

Az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételei

4. §.

/1/  Jászladány Nagyközség Képviselőtestülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával Jászladány Nagyközség Polgármesterét bízza meg a Képviselőtestület jóváhagyásával.

/2/^[3]Ahol a lakások és helyiségek bérletére szóló törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a Lt. és e rendelet keretei között - a polgármester határozza meg, a Képviselő-testület jóváhagyásával.

/3/  Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe. (Eltérő esetben a Képviselőtestület döntése szükséges.)

/4/  Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

/5/  Egy háztartásban, életvitel-szerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

/6/  ^[4]A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

/7/  ^[5]Az önkormányzat a /6/ pont alapján nem mondhatja fel a lakásbérleti szerződést ha a bérlő távollétének oka különösen az egészségügyi ok, vagy munkahely megváltoztatása, vagy tanulmányok folytatása miatt történt, vagy ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.”

Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

5. §.

/1/  az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni:

• a lakások és helyiségek bérletére szóló törvény hatályba lépésekor a szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati bérlakásokat.

• a lakások jegyzékét az 5. számú melléklet tartalmazza.^[6]

/2/^[7]A szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakás a Jászladányi Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, az Önkormányzatnál és intézményeinél foglalkoztatott közalkalmazottaknak, a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottaknak és a rendőrségnél foglalkoztatott közalkalmazottaknak adható bérbe.

/3/  Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony időtartamára adható bérbe.

/4/  A /3/ bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb egy szobás, másik önkormányzati lakás bérletére tarthat igényt, ha Jászladány területén nincs másik, legalább egy szobás lakása vagy lakrésze.

/5/^[8]Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon az ott meghatározott mellékletekkel kell benyújtani.

/6/  A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

• községi érdek,
• ha a munkavállaló jelenleg rossz lakáskörülmények között él,
• ha a munkavállaló hosszabb ideje áll közalkalmazotti vagy közszolgálati munkaviszonyban.

/7/  A bérbe adható önkormányzati lakás maximális nagysága a kérelmezővel együtt költöző családtagoktól függően:

• 1-2 fő esetén: 1,5 lakószoba,
• 3 fő esetén: 2,5 lakószoba,
• 4 fő esetén: 3,5 lakószoba,
• 5 fő esetén: 4 lakószoba,
• 6 fő vagy több fő esetén: 4,5 lakószoba.

/8/  A beérkező kérelmek alapján a polgármester dönt   a bérlő személyéről.

/9/  Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén és annak házastársán) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó mostoha és nevelőszülőjén) kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

/10/^[9] Szolgálati jelleggel bérbe adott lakások esetén figyelemmel az 5. § /6/ bekezdésében foglaltakra, ^[10]a lakbérekből a bérbevevő kérelmére a polgármester 100% kedvezményt adhat.

Önkormányzati lakások bérbeadása szociális helyzet alapján

6. §.

Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása kérelem alapján történik.

7. §.

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén egy éves szerződést kell kötni a bérlővel. Amennyiben a szociális körülmények feltételei megszűnnek, vagy annak teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül elhagyni.

(1)  ^[11]Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a személy jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

1. családban élők esetében - a vele együttköltözőket számítva - 200 %-át,
2. egyedülálló esetén 250 %-át,
3. gyermektelen fiatal házaspár esetében 250 %-át,
4. gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében 250 %-át.

(2)  ^[12]Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a személy vagy a vele együtt költöző:

1. aki lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik, kivéve, ha az ingatlanra más személy javára szóló haszonélvezeti jog van bejegyezve,
2. aki lakóingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkezik,
3. aki rendelkezik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint meghatározott vagyonnal,
4. aki már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt,
5. akinek a bérleti jogviszonyát neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,
6. aki önkormányzati lakásban lakik jogcím nélkül használóként, valamint
7. aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt jelent.

(3)  ^[13]A kérelmezők közül előnyben kell részesíteni azokat:

1. akiknek a háztartásában 18 éven aluli gyermek(ek) van(nak),
2. akiknél a családban fertőző betegségben, vagy súlyos egészségkárosodásban szenvedő személy van,
3. akik hajléktalanok, valamint szükséglakásban, zsúfolt vagy egészséget veszélyeztető lakáskörülmények között laknak.

Önkormányzati  lakások  bérbeadása  nem  szociális  jelleggel

8. §.

/1/  Önkormányzati lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása szintén kérelem alapján történik.

A bérleti szerződést 5 évre kell megkötni a bérlővel.

/2/  A bérbeadó az önkormányzati lakást annak adja bérbe, aki a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre előre vállalta és a vállalkozásnak megfelelő időtartamra járó bérleti díjat a szerződés megkötésével egyidőben megfizeti.

/3/  Önkormányzati lakás nem szociális helyzet alapján történő határozott idejű bérbeadásánál a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.

^[14]/4/     Piaci alapon abban az esetben adható bérbe lakás, amennyiben tartósan - legalább 1 évig – üresen áll.

Lakáscsere  jogcímén  történő  bérbeadás

9. §.

A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadni ha:

• az önkormányzati lakás feletti rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
• ha az önkormányzati lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá, illetve
• ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetve bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező (kivétel: bérlővel együttlakó házastárs, bérlő gyermeke vagy unokája, illetve szülője).

10. §.

/1/  Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja ha:

a./ a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik

b./ a cserélő felek a jogszabályi határidőn belül nem csatolják az alábbi iratokat:

• az 1993. december 31-e előtti lakáskiutalásoknál a kiutaló határozatot,
• lakásbérleti szerződést,
• az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot, ha a lakáscsere-szerződéssel együtt tulajdonosváltozás is van,
• a lakáscsere szerződést.

c./ a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása, lakbér-tartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van és felszólításra azt még nem fizette ki, kivéve ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott,

d./ a cserélő fél az új bérleti szerződésnek a megszűnő bérleti szerződéshez képest súlyosabb feltételeit nem vállalja.

/2/  A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

/3/  Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg súlyosabban (terhesebben) a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

/4/  a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez, hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével – ha az önkormányzati lakást nem cserélik el – a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

/5/  A lakásokat akkor lehet elcserélni ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

A  lakbér  mértéke

11.  §.

/1/  Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg az alábbiak figyelembevételével:

(a) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota, és településen illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, valamint a Lt. 10. § rendelkezéseinek megfelelően a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatás alapján, továbbá a Lt. 13. § (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével.

(b) Költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás /1/ a) pontjában meghatározott alapvető jellemzői,, továbbá a Lt. 10 § és a Lt. 13. § (1) bekezdésének  rendelkezési alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordítási megtérüljenek.

(c) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének  mértékét a /1/ bekezdés b) pontjában foglaltak  figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó  bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

12. §.   

A lakások havi bérleti díja a lakás hasznos alapterülete és a 4. sz. mellékletben foglalt besorolás szerinti összeg szorzata.

A  bérlő  által  fizetendő  lakbér

13. §.

Ha a bérleti jogviszony jelen rendelet hatálybalépését követően jön létre, a bérlő a 12. §-ban foglaltak szerint köteles megfizetni.

A bérlő fizetési kötelezettsége

14.  §.

/1/  Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni:

a./ az általa bérelt  önkormányzati lakásra jelen rendeletben megállapított lakbért,

b./ a bérbeadó által nyújtott, és a szerződésben (vagy más megállapodásukban) meghatározott szolgáltatás, valamint külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

/2/  Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatás a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati lakás vonatkozásában kerül. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtó harmadik személlyel, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

/3/  Az önálló vízmérő órával nem rendelkező lakás bérlője külön számla alapján vízdíjat köteles fizetni az alábbi bontás szerint:

1. Fürdőszobával nem rendelkező lakás esetén 0,5 m³/fő/hó
2. Fürdőszobával rendelkező lakás esetén: 4,6 m³/fő/hó.

^[15]

/4/^,[16]Vízmérő órával nem rendelkező lakások jegyzéke:

• Kossuth utca 80.        öt lakás
• Kossuth utca 149.      két lakás

14/A. § A felek jogai és kötelezettségei ^[17]

(1)  A bérlő köteles gondoskodni:

1. a helyiség burkolatainak felújításáról, cseréjéről,
2. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, védő (elő) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,
3. a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,
4. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,
5. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze,
6. a tevékenysége folytatásához szükséges, jogszabályban előírt szakhatósági engedélyek beszerzése.

(2)  A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(3)  A bérlő a helyiség bérleti jogát átruházhatja a bérbeadó hozzájárulásával. A bérlő a hozzájárulás megadása érdekében a megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadó hozzájárulása nélkül kötött megállapodás semmis.

(4)  A megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a helyiség fekvését,
2. a helyiség alapterületét és az addig fizetett bérleti díj összegét,
3. az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
4. az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja,
5. társasház esetén az átvevő kötelezettségvállalását a mindenkori társasházi közös költség összegének megfizetésére és a megfizetés időpontját,
6. az átvevő hozzájárulását ahhoz, hogy a 3. személy szolgáltató a bérlővel megkötött, közüzemi szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatot a bérbeadó részére folyamatosan hozzáférhetővé tegye.

(5)  Bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

1. tevékenysége valamely jogszabály rendelkezéseibe ütközik,
2. a bérlőnek bérleti vagy közüzemi díj tartozása van.

A  bérlőtársi  szerződés

15. §.

/1/  Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen írásban kérhetik a bérbeadótól.

/2/  Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történő beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

/3/  Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a./  a bérlő gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője), és

b./ a bérlővel legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik.

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

16. §.

Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekén és annak házastársán) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. 

A kérelmet a Polgármesteri Hivatal lakásügyi előadójához kell benyújtani.

A  lakásbérlet  megszűnése

17. §.

A lakásbérlet megszűnik, ha:

• a bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszünteti,
• a bérlet határozott idejű határideje lejár, vagy a feltétel bekövetkezik,
• az arra jogosult felmond,
• a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
• a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
• a bérlőt az ország területéről kiutasították,
• a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
• a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik,
• az önkormányzati lakás megsemmisül.

18. §.

/1/  A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő  részére egyidejűleg ugyanazon településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony  létesítésére.

A másik önkormányzati lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

• komfortfokozatát,
• alapterületét,
• műszaki állapotát,
• lakóhelyiségeinek számát,
• fekvését,
• lakbérét.

/2/  A 18. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet. 

1. Melynek mértéke az önkormányzati lakás éves bérleti díja,^[18] melyből le kell vonni az esetlegesen felmerült lakbértartozást, és az önkormányzat által a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatás díjtartozását

2. A megfizetés időpontja a lakásból történő kiköltözés napja, és a közműszolgáltatók ^[19]számlájának kiegyenlítése.

Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése és az általuk fizetendő használati díj

19. §.

/1/  A szociális helyzet alapján bérbeadó önkormányzati lakás esetében amennyiben a bérlő halálával a bérleti szerződés megszűnik és a lakásban olyan személy maradt vissza akit:

• a bérlő jogszerűen fogadott be, és
• a bérlővel a bérlő halála előtti egy évben életvitel-szerűen az önkormányzati lakásban lakott együtt, és
• vállalja az önkormányzati lakás lakbérének megfizetését, és
• nincs másik beköltözhető lakása,

kérelmére vele az önkormányzati lakásra bérleti szerződést kell kötni.

/2/  A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás esetében amennyiben a bérlő halálával a bérleti szerződés megszűnik és a lakásban olyan személy marad vissza akit:

• a bérlő jogszerűen fogadott be és
• a bérlővel a bérlő halála előtti egy évben életvitelszerűen az önkormányzati lakásban együtt lakott és vállalja az önkormányzati lakás lakbérének megfizetését és
•  nincs másik beköltözhető lakása

kérelmére vele az önkormányzati lakásra bérleti szerződést kell kötni.

/3/  Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

/4/  A törvény hatályba lépésekor jogcím nélküli használóknak minősülő személyeknek elhelyezéséről a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályokban megjelölt köteles gondoskodni.

/5/  A jogcím nélküli használó elhelyezéséről akkor kell gondoskodni ha:

• a bérleti joga a törvény hatályba lépéséig szűnt meg és Jászladány területén nincs a tulajdonában másik lakása vagy lakrésze,
• a korábban hatályos jogszabályok szerint jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak kellett tekinteni és a településen nincs a tulajdonában másik lakása,
• ha az önkormányzati lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya nem a bíróság ítélete vagy fegyelmi határozat alapján szűnt meg, illetőleg az nem a jogszabály rendelkezéseinek megsértésével szüntette meg.

/6/  A jogcím nélküli lakáshasználó aki korábban bérlő volt, a bérleti szerződés megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik önkormányzati lakásra tarthat igényt.

/7/  A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése akként is történhet, hogy részére az általa korábban bérelt önkormányzati lakás bérletét biztosítja a bérbeadó.

20. §.^[20]

21. §.^[21]

22. §.^[22]

23. §.^[23]

24. §.^[24]

2. FEJEZET

25. §.

Helyiség-bérlet

/1/  Jászladány Nagyközség Önkormányzata a nem lakás céljára szolgáló helyiségeit pályázati eljárás lefolytatása útján adhatja bérbe.

/2/  A pályázat kiírása, elbírálása és a szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik. 

/3/  Pályázati feltételként kell meghatározni a helyiség bérleti díját és ehhez képest a legmagasabb bérleti díjat ajánló vagy a hosszabb időtartamra, előre, egyösszegben teljesítő pályázót előnyben kell részesíteni.

26. §.

/1/  A bérbeadó önkormányzat a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltségben – leltár alapján – köteles a bérlőnek átadni.

/2/  A bérlő nem követelheti a bérbeadó önkormányzattól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

/3/  A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

27. §.

/1/  A bérbeadó önkormányzat a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

• a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
• ha a befogadó személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt.

28. §.

/1/  A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó önkormányzat írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja.

/2/  A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

• az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
• tevékenysége külön jogszabály rendelkezésébe ütközik.

/3/  A helyiség bérleti jogának átruházása esetén a bérleti jogot átruházó az éves bérleti díj 20 %-át köteles a bérbeadó önkormányzat felé megfizetni.

/4/  A helyiség albérletbe nem adható.

29. §.

/1/  A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának összegében a felek szabadon állapodhatnak meg. 

/2/  Minimum három havi bérleti díjat előlegként előre be kell fizetni.

/3/  Amennyiben a bérlő a havi bérleti díjat folyamatosan nem fizeti, az előlegből egy havi összeg figyelembe veendő, ha a bérlő 30 napon belül nem rendezi tartozását a bérleti szerződés felmondásra kerül.

30. §.

/1/  E rendelet hatálya kiterjed magán és jogi személyekre, egyesületekre, pártokra, civil szervezetekre.

/2/  Önkormányzati tulajdonú ingatlanra bármilyen táblát, feliratot csak a polgármester írásos engedélyével lehet elhelyezni.

/3/  A középületek méltóságának megőrzése érdekében nem célszerű bármilyen tábla, felirat elhelyezésének engedélyezése, ha:

1. a felirat tartalma jogszabályba ütközik,
2. a tábla olyan tájékoztató jellegű feliratot tartalmaz, amelynek elhelyezése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján indokolt.
3. a tábla esztétikailag nem illik a környezetbe.
4. sérti a Nagyközségi Önkormányzat érdekeit, akadályozza a települési önkormányzat feladat-ellátását, így például:

• az állampolgárokat tévesen tájékoztatja,
• jogbizonytalanságot idéz elő.

/4/  Nem lehet megtagadni közintézmények működését jelző tábla elhelyezését, amennyiben azt a közintézmény épületének homlokzatára kívánják elhelyezni.

3. FEJEZET

Önkormányzat tulajdonában lévő lakások  elidegenítésére vonatkozó előírások

31. §.

/1/  A meglévő önkormányzati bérlakás keret megóvása, valamint az arra rászoruló polgárok szociális jellegű bérlakáshoz juttatása érdekében a Képviselő-testület egyedi elbírálás keretén belül dönt önkormányzati lakás elidegenítésre történő jelölésről.

/2/  A Lt. 49. §. alapján elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén

1. a lakás vételára: ingatlanforgalmi szakértő javaslata alapján, a Képviselő-testület által meghatározott forgalmi érték
2. a vevő kérésére legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani
3. a vevő kérésére a szerződés megkötésekor vételár legfeljebb 20 százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki
4. ^[25]a vételár egy összegben, vagy az előírtnál rövidebb részletfizetés esetén történő megfizetésekor a vevőt 10 százalék árengedmény illeti meg
5. a szerződés megkötésekor a vételárhátralékra a Ptk.-ban rögzített kamatot kell számítani   
6. ajánlati kötöttség ideje a vételi ajánlat kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap
7. vételár engedmény adható települési érdekre való tekintettel, ^[26]
8. önkormányzati lakás tulajdonjogának megszerzéséhez önkormányzati támogatás nem adható.
9. ^[27]a vételár hátralék szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítés esetén a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 15 % engedményre jogosult.

/3/  Elővásárlási joggal érintett lakás megvételre való felajánlása:

1. a vételre való felajánlást a lakás elidegenítésre való kijelölését követő 30 napon belül közölni kell a jogosulttal,
2. az ajánlatnak tartalmaznia kell a vételárat és annak megfizetésének e rendeletben szabályozott  feltételeit,
3. kérni kell a nyilatkozatát arról hogy elővásárlási jogával kíván-e élni,  
4. hozzájárul-e harmadik személy részére történő eladáshoz  

/4/  Elővásárlási joggal nem érintett lakás eladása esetén

1. a lakás vételárát ingatlanforgalmi szakértő véleménye alapján a Képviselő-testület állapítja meg
2. a vevőnek a szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben kell megfizetni

4. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32. §.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéseit jelen rendelet alapján 2008. június 30-ig kell felülvizsgálni.

5. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

33.§.

Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, 4. számú mellékletben meghatározott lakbéreket 2008. január 1.-től kell alkalmazni.  Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1997. (IV. 24.) önkormányzati rendelet, a 11.§. kivételével melynek hatálya 2007. december 31-ig szól (lakbér mértéke).

^[28]A rendelet a következő mellékleteket tartalmazza:

1. számú melléklet Lakbérnormatíva

2. számú melléklet Fogalom meghatározások

3. számú melléklet Kérelem

4. számú melléklet A lakbérek mértéke

5. számú melléklet Szolgálati jelleggel bérbe adható lakások jegyzéke

^[29]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.

Jászladány, 2007. november 29.

               /: Dankó István :/                                                                   /: Lajkó Terézia :/

                  polgármester                                                                               jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2007. december 2-án került kihirdetésre.

Jászladány, 2007. december 2.

                                                                                                             /: Lajkó Terézia :/

                                                                                                                      jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta 2019. április 26-án:

                                                                                                                 Lovász Imre

                                                                                                                      jegyző