Jászladány Nagyközség

Önkormányzata Képviselőtestületének 21/2008. (XII.07) sz. rendelete

Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről

(egységes szerkezetben)^[1]

Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete

• az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben,
• az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint
• az „Épített környezet alakításáról és védelméről" szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben

az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát, és elrendeli annak alkalmazását.

Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát, és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.

I. FEJEZET

1. §.

A rendelet hatálya

1. E rendelet hatálya Jászladány Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
2. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), vala­mint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
   

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötele­ző előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat - az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

2. §.

A belterület és a belterületi határ módosítása

1. A belterület határvonalát a Belterület Szabályozási Terve (1. sz. melléklet, rajzszám: SZT-01) tünteti fel. A határvonal az érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre. A rendelet hatályba lépéséig folyamatban lévő belterületbe vonásokat az építéshatósági eljárás során figyelembe kell venni annak ellenére, hogy a Szabályozási Terven esetlegesen nem szerepel.
2. A Belterületi határvonal lehetséges változásainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv jelöli. A tervben kijelölt területek belterületbe vonását az Önkormányzat kezdeményezheti.
3. A belterületbe vonás feltételei:

1. a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez;
   
2. szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén kezdeményezhető;
3. a belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet.

4. A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
5. Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehet belterületbe vonni.
6. A tényleges belterületbe vonás előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki, gazdasági, üzemeltetési és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait és költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az Étv-ben meghatározott mértékig a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.
7. A tervezett területhasználat HÉSZ szerint előírt infrastrukturális ellátásáról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról és tervi előkészítéséről, valamint a terület üzemeltetési feltételeiről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.

(8)    Mélyfekvésű, belvízzel fedett területen - amennyiben a területre nem áll rendelkezésre területismertető talajmechanikai szakvélemény -, a belterületbe vonás előtt a terület tulajdonosának szükséges elkészíttetnie a területre vonatkozó területismertető talajmechanikai szakvéleményt, illetve a külön jogszabályban előírt esetekben a telekalakítási tervet. A szükséges műszaki előkészítési munkák költségeit indokolt esetben az Önkormányzat részben vagy egészben átvállalhatja a Képviselőtestületi döntés alapján.

II. FEJEZET

3. §.

(1) Jászladány Nagyközség igazgatási területén építési használat szerint:

1. Beépítésre szánt területek, valamint
   
2. Beépítésre nem szánt területek

kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.

4. §.

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

5. §.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

6. §.

Szabályozási elemek

1. A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.
2. A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:

1. A beépített és beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területek határvonala;
   
2. A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala - tervezett szabályozási vonal;
3. Szabályozási szélesség - a tervezett szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége;
4. A területfelhasználási mód, az építési övezet és az övezet határa;
5. A területfelhasználási, az építési övezeti és az övezeti besorolás, ezen belül:
   

1. Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;
   
2. A beépítés feltételei;
3. A beépítési mód;
4. A legnagyobb beépítettség mértéke;

6. A funkcionális korlátozások;
   
7. A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete - ha azt az övezeti előírás meghatározza;
   
8. A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete;
9. Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza – az építménymagasság legkisebb mérete;
10. Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a Szabályozási terv külön meghatározza;
11. A terepszint alatti építmények előírásai;
12. A területre, az építményekre, a természeti környezetre, és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
13. Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.

3. A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alább felsoroltakat:

1. A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet.
   
2. Az építési övezet határa egy tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül akkor változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.
   

7. §.

A telekalakítás szabályai

1. Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, illetve kialakított közútról vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű egyéb jogszabályok, valamint Telekalakítási terv alapján végezhető.
2. Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.
3. A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 24.§ (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik.
4. Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában - zártsorú beépítés kivételével - az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 18,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.
5. Nyúlványos telek műemléki környezetben és helyi területi építészeti védelemmel érintett területen belül újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.
6. Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.
7. A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.

8. §.

A telkek beépítésének feltételei

1. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
2. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.
3. A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.
4. A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági-, szőlő-, és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek, illetve az ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek szolgalmi jog bejegyzésével.
5. Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ adta keretek között épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet ezen paragrafusának (3) bekezdése szerint kell biztosítani.
6. A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, - amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.
7. Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok Q_1-3%-os mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása.
8. A közművesítés kötelező mértéke:

1. A településközponti vegyes, gazdasági területeket, kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
   
2. Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rend­szerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
   
3. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.
4. Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

9. Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
10. Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

1. A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;
   
2. Köztárgyak;
3. A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;
4. A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
5. A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

III. FEJEZET

9. §

Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai értékvédelem alatt álló területeken és ingatlanokon

1. Építési engedély kérelmekhez a vonatkozó magasabb szintű rendeleten túlmenően csatolni kell:

1. Utcaképi tervet, vagy fotódokumentációt, mely legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magában akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyezni kívánt épülettől;
   
2. Felmérési tervdokumentáció, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is.

2. Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.
   

10. §.

Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai

1. A mélyfekvésű területeken az építési hatóság bármely építési övezetben az építéshatósági eljárás során elrendelheti az építési engedély kérelem kiegészítését egyedi talajmechanikai szakvélemény és felszíni vízrendezési terv készítésével.
2. Az építési korlátozással érintett területekre (4. sz. melléklet) kötelező talajmechanikai szakvéleményt készíttetni, továbbá az ivó-, csapadék- és szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés megvalósítását is biztosítani kell, ennek hiányában építési engedély nem adható ki.
3. Közterületen állandó használatú kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenység céljára épület, pavilon nem létesíthető, kivéve ha azt a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.
4. Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a magasabb szintű előírások és jelen rendelet 9. sz. mellékletében meghatározottak alapján engedélyezhető.

11. §.

Az illeszkedés szabályainak alkalmazása

Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik; minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

12. §.

Az övezeti jelek értelmezése

1. Az övezeti jelek az alábbiak szerint határozandók meg:

1. A területfelhasználás kategóriája;
   
2. A beépítési módja beépítésre szánt területeknél;
   
3. A telekterület minimális nagysága (m²);
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke (m) beépítésre szánt területeknél;
5. A telek megengedett legnagyobb beépítettsége (%) beépítésre szánt területeknél;
   
6. Az előkert minimális és a hátsókert minimális mérete beépítésre szánt területeknél.

2. A területfelhasználás kategóriájának meghatározásánál a 4. és 5. §.-ban meghatározott jeleket kell alkalmazni.

13. §.

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások

1. Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

1. az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
   
2. személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
3. a rendeltetésszerű használathoz szükséges - energia, ivóvíz - (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
4. a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,

2. Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.
3. Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m széles bejáró - megtartása mellett.

1. előkertben:
   

1. közmű csatlakozási műtárgy
   
2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)
   
3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)
   

2. oldalkertben:
   

1. közmű csatlakozási műtárgy
   
2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es külső magassággal)
3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es külső szélességgel, és 1,5 méteres külső magassággal)
4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
   
5. napkollektor
6. kerti épített tűzrakó hely, lugas,
7. kerti szabadlépcső és lejtő,
   

3. hátsókertben:
   

1. közmű csatlakozási műtárgy,
   
2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,00 m-es külső magassággal),
3. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakó hely, lugas,
6. kerti szabadlépcső és lejtő,
7. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedőkerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence
   
8. kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

(4)   Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

1. jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
   
2. a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
   
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, csűr, pajta stb.)
   
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, a 12/2004. (IV.03.) sz. önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
   

3. előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
   

5. Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni csak az önkormányzat helyi parkolási rendeletében megállapított esetekben és feltételekkel lehet. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, illetve az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.
   
6. A közös udvar magánútnak tekintendő, amennyiben a szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül-, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj alatti terület is a magánút részét képezheti.
7. Az ivóvíz kutak külső hidrogeológiai védőidomát az építéseknél figyelembe kell venni.

14. §.

Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül

1. Előkertek

1. Új beépítésű lakóterületeken az előkert mérete 5 m.
   
2. A településközpont vegyes területen az előkert mérete 0 m.
3. Kialakult beépítésű területeken az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

2. Oldalkertek

Az oldalkert mérete min. az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke.

3. Építési vonal

1. Az építési vonal az előkert méretével meghatározott építési terület határvonala.
   
2. Saroktelek esetén az építési vonal a mindkét közterület felé meghatározott előkert határvonala.
   
3. Kialakult beépítésű területeken az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

15. §.

A kialakult állapot értelmezése

1. Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak. A HÉSZ jóváhagyásának időpontjában meglévő építési telkeket és beépítéseket kialakult állapotnak kell tekinteni, és az engedélyezés során a HÉSZ 15.§ 2)-5) pontja is alkalmazható.
2. A kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség, valamint a minimális telekmélység közül egy vagy több érték nem felel meg, de a telken az épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 16.§), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
3. Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület elhelyezése a HÉSZ 16.§ előírásai alapján engedélyezhető.
4. Abban az esetben, ha a meglévő épület, a kialakult építmény homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, úgy az megtartható, illetve az illeszkedési szabályok szerint bővíthető.
5. Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték maximum 5%-kal növelhető, amennyiben mindkét utca felé főépület épül.

16. §.

Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások

1. ^[3]
2. ^[4]
3. Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.
4. Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház" épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
5. Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.
6. Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
7. Közterület fölé zárt épületrész 60 cm-nél nagyobb mélységben nem nyúlhat ki, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával.
8. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

LAKÓTERÜLETEK

17. §.

Lakóterületek általános előírásai

(1)    A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

1. A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m², kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület épí­tését is megengedi.
   
2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész - amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

(2)    Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

18. §.

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

1. A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. Legfeljebb négylakásos lakóépület (társasház),
   
2. Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

2. Kertvárosias lakóterület építési telkein az OTÉK 31.§-ának betartásával kivételesen elhelyezhető:

1. A helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
   
2. Sportépítmény,
3. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

3. A kertvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el:
   

1. üzemanyagtöltő állomás,
   
2. hatnál több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület,
3. zajos közösségi szórakoztató épület,
4. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

4. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magassággal létesíthető.
5. A kertvárosias lakóterületeken belül elhelyezhető lakások számának megállapítása a teleknagysághoz kötött. Amennyiben a meglévő telek területe:
   

1. Kisebb vagy egyenlő, mint 600 m²:
   

1. Legfeljebb egy darab kétlakásos lakóépület építhető; egy telken egy lakóépület helyezhető el.
   
2. Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető.

2. Nagyobb, mint 600 m², de kisebb, mint 1200 m²:

1.    Legfeljebb három lakás építhető legfeljebb két lakóépületben.

3. Nagyobb, mint 1200 m²:

1.    Legfeljebb négylakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el, azonban a lakásszám ekkor sem haladhatja meg a négy lakást.

19. §.

Falusias lakóterületek (Lf)

(1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. 1 lakóépület építhető, melyben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
   
2. ^[5]Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
3. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.
4. Kézműipari építmény.
5. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
6. Sportépítmény.
7. Termelő kertészeti építmények.

2. A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:
   

1. üzemanyagtöltő állomás,
   
2. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

3. A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

VEGYES TERÜLETEK

20.  §.

Településközponti vegyes területek (Vt)

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
   

1. lakóépület,
   
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
   
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportépítmény.

3. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás,
   
2. zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
3. fólia-sátor,
4. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.

4. Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni.
5. Településközponti vegyes területeken a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy épület építhető (mellék funkciójú épület csak a főépülettel egybeépítve).

GAZDASÁGI TERÜLETEK

21.  §.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

1. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
   
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
3. igazgatási és egyéb irodaépület;
4. sportépítmény;
5. üzemanyagtöltő;
6. ^[6]megújuló energia termelésének létesítményei.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
   
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.
4. Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető, csak szolgálati lakásként. Egy telken legfeljebb két szolgálati lakás létesíthető.

22. §.

Ipari gazdasági területek (Gip)

1. Jászladány Nagyközség területén belül az iparterületek egyéb iparterület kategóriába tartoznak. A település területén jelentős mértékű zavaró hatású iparterület nem jelölhető ki.
2. Az ipari területek funkcionális besorolása:

1. Gip-1
   

Az egyéb ipari terület, mely elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, illetve az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. Az egyéb iparterületen belül az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

2. Gip-2
   

A környezetbarát iparterület a nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, épületek elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezéssel. Környezetvédelmi határértékei a lakóterületekével egyezik meg.

3. A Gip-1 és a Gip-2 övezetben kivételesen elhelyezhető:

1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,
   
2. oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

4. Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.
    ^[7] A Gip*/S.50.20.7,5 jelű övezet telkein, az előírt legalább 40% zöldfelületet kétszintes növénytakaróval kell biztosítani (gyep és 40 db cserje/150 m², vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m²), ezen túlmenően, a kötelező védőfásítás min. 10 m szélesen, a telekhatár mentén, a telek területének legalább 5%-án valósítandó meg. A védőfásítás a telekbejárók szélességben megszakadhat.
5. Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határértékek megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

23.§.

Különleges területek (K), (K/np)^[8]

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
2. A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
3. A különleges területek beépítési előírásait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Temető területe - K/te

4. A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.
5. A meglévő temető telkén belül legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.
6. Új temető kialakításánál, ill. temetőbővítés esetén az új területrészen a telken belül min. 30 m széles fásított védősáv kialakítása szükséges.

Védőterületet igénylő infrastruktúra létesítményei - K/szt, K/hu

7. A településgazdálkodás és műszaki infrastruktúra védőterületet igénylő intézményei
   

1. Szennyvíztisztító területe - K/szt
   
2. Hulladékudvar területe - K/hu
3. ^[9]Napelem park területe – K/np

8. A K/szt, K/hu övezetben csak a nem veszélyes települési- ill. ipari/termelési hulladék kezelésére illetve elhelyezésére szolgáló épületek és telephelyek (lerakók) helyezhetők el. Az övezetben a felügyelő személyzet számára szolgáló őrház, tartózkodási helyiség, valamint szociális épület is létesíthető.
9. ^[10]A K/szt, K/hu és K/np területen csak a területfelhasználásnak megfelelő építmény létesíthető

Hírközlési terület - K/hi

10. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, az ezzel kapcsolatos, előírt magassági korlátozás betartandó. Az övezetbe a távközlési építmény (mikrohullámú adósáv) védőterületével érintett telkek tartoznak. A védőtávolságon belül magassági korlátozás van érvényben, a védősávban legfeljebb a szakhatóság által megengedett építménymagasságú épület, műtárgy építése engedélyezhető.
11. Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát csak építési engedéllyel lehet elhelyezni. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás is lefolytatásra kerüljön.

Sportterület - K/sp

12. A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
    

Állattartó telep - K/at

13. Állattartó telep csak a szabályozási terven jelölt övezeten belül helyezhető el.
14. Bármilyen állattartó épület csak zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó, szilárd és hígtrágya tárolást biztosító módon engedélyezhető.
15. A területen belül csak olyan épület és építmény helyezhető el, melyek az állattartást szolgálják.

Turisztikai terület - K/tu

16. A turisztikai területhasznosításra kijelölt terület azon épületek, építmények elhelyezésére szolgál, melyek a település idegenforgalmában szerepet játszhatnak.
17. Az övezeten belül elhelyezhető:
    

1. szálláshely,
   
2. kulturális, vendéglátó, kereskedelmi és sportlétesítmény,
3. kiállítási építmény,
4. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységű épület,
   
5. a terület felhasználásához szükséges közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
6. közművek, nyomvonal jellegű vezetékek, köztárgyak,
7. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

18. Az övezeten belül kivételesen sem helyezhető el:

1. állattartó épület, építmény,
   
2. üzemanyagtöltő állomás.

Egészségügyi terület - K/eü

19. Az övezeten belül elhelyezhető:

1. egészségügyi és szociális építmények,
   
2. szolgálati lakás,
3. fő rendeltetést kiszolgáló irodaépület,
4. pihenést, testedzést szolgáló építmény.

20. Az övezeten belül kivételesen sem helyezhető el:
    

1. önálló lakóépület,
   
2. üzemanyagtöltő állomás.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

24.  §.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.
2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
4. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
5. A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:

1. ^[11]
   
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
4. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
5. távbeszélő fülke elhelyezése,
6. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
7. zöldfelületek, fasorok,
8. közművek felépítményei,
   
9. egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

6. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
   
7. Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.
8. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.
9. Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen

25.  §.

Közlekedési és közmű területek (KÖ)

1. A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
2. A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.
3. A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
4. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.

26. §.

Közlekedési területek

1. A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

1. Köu - közutak területe
   
2. Kök - kötöttpályás közlekedési terület - vasúti pálya területe

2. A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

1. Országos mellékút (települési főút) - Köu/1
   
2. Települési gyűjtőút - Köu/2
3. Kiszolgáló út - Köu/3
4. Kiemelt külterületi kiszolgáló út - Köu/4
5. Gyalogút - Köu/5
6. Vegyes használatú út - Köu/6 - Gyalogos és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fenntartott, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított terület. Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre.
   
7. Kerékpárút - Köu/7
8. Parkoló - Köu/P

3. A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani.
4. Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

1. szolgálati lakóépületek és szállásépületek
   
2. az utazóközönséget ellátó
3. épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)
4. egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.)
   
5. külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.

5. Az országos közlekedési létesítmények és az országos vasutak védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávjában építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.
6. Köu/1 országos mellékút, települési főút

• Szabályozása:
  

• belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
  
• külterületen: az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal - a meglévő jogi határokkal
  

1. az út építési területe min. 30 méter
   
2. az út védőtávolsága 100 méter

7. Köu/2 települési gyűjtőút

• Szabályozása: belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
  

8. Köu/3 kiszolgáló út

• Szabályozása:
  
  • Méretezés nélkül minimális szélessége 12 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték
    

9. Köu/4 kiemelt külterületi kiszolgáló út

• Szabályozása:
  
  • Méretezés nélküli minimális szélessége 8 méter, illetve a szabályozási terv szerinti érték
    

10. Köu/5 gyalogút

• Szabályozása:
  
  • Méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
    

11. Köu/6 vegyes használatú út

• Szabályozása:
  

• Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
  

12. Köu/7 kerékpárút

• Szabályozása:
  
  • Méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
    

13. A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
14. Köu/P

A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni várakozó- (parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után legalább 1 db, nagy koronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani (253/1997. Korm. rend.)

15. Kök - vasútvonal és vasútállomás

• Szabályozás:
  
  • jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint
    
  • védőtávolsága: 50-50 méter.

27. §.

Közmű területek

1. A település területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell legalább a részleges közművesítettséget. A közművesítés az építmény használatának feltétele.
2. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
3. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
4. A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

1. A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezeték rendszerben épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
   
2. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
3. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
4. A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával, indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
5. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült vagy kiépül, az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

5. A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
6. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
7. ^[12]
8. Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték lehetőség szerint eltávolítandó a földből.
9. ^[13]
10. A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása esetén engedélyezhető. Igény esetén - ha a meglévő árok a felszíni vízrendezésben ma már szerepet nem tölt be - az árokként történő jelölése felülvizsgálható, és az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti, ill. területfelhasználása megváltoztatható.
11. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

28.  §.

Zöldterületek (Z)

1. A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.
2. Új zöldterületek kialakítása, ^[14] csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
3. A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
4. A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
5. A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
6. A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:

• Közpark - Z/kp
  
• Közkert - Z/kk

29.     §.
Közpark

1. ^[15]

2. Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.
   
3. ^[16]
4. A közpark legkisebb kialakítható mérete: 3000 m²

30.§. Közkert

1. Az övezetben épület nem helyezhető el.
2. Az övezetben elhelyezhető:

1. A pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),
   
2. Sétaút (min. 1,5 m széles),
3. Pihenőpad,
4. Hulladékgyűjtő edény,
5. Növénykazetta.

31. §. Erdőterületek (E)

1. Az erdőterület erdő (meglévő és tervezett erdő) céljára szolgáló terület. A jelenleg hatályos, magasabb szintű rendelet értelmében erdőterületnek kell tekinteni:

1. a meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik;
   
2. az erdő által elfoglalt 1500 m² vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;
3. az olyan 1500 m² vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;
   
4. az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb 30 évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított 1500 m², vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét (a továbbiakban: fa-ültetvény).

2. A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

• Ev - védelmi célú erdő (védő, illetve védett erdő)
  
• Ee - egészségügyi célú erdő;
• Eg - gazdasági célú erdő.

3. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
4. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A körzeti erdőtervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket a Helyi Építési Szabályzatban és Szabályozási tervben figyelembe kell venni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazandók.
5. Nemesnyárasok, akácosok, fekete és erdei fenyvesek, ill. egyéb tájidegen faültetvények fafajcseréjét fokozatosan el kell végezni honos, természetközeli, vegyes állományú erdők kialakításával. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.
6. Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
7. Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
   
2. közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
3. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
4. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
5. geodéziai, turisztikai jelek,
6. köztárgyak,
7. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők (rendszeres ürítésüket meg kell szervezni),
8. biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
   
9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
10. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
11. termékvezeték és műtárgyai.

8. Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.
   
9. ^[17]

32. §.

Védelmi rendeltetésű erdő (Ev)

1. Védelmi rendeltetésű erdő besorolású a település teljes erdőállománya az alábbi okokból:

1. Védett természeti területen,
   
2. Természeti területen,
3. Érzékeny természeti területen,
4. Natura 2000 területen,
5. Tájképvédelmi övezeten belül,
6. Hullámtérben (nyílt ártérben),
7. Vízbázis külső védőterületén,
   
8. Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen,
   
9. Vízmosásban stb. helyezkedik el.

2. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
   

33. §.
    

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdő (Ee)

(1) Az alövezetben érvényesíteni kell az erdőkre (Evt) vonatkozó előírásokat, emellett:

1. A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.
   
2. Csak olyan - a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett - szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (pl.: pihenőhely, sétautak, azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők)),
   
3. Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.
   

34. §.
    

Gazdasági rendeltetéssel (Eg)

1. Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
   
2. A gazdasági erdőre vonatkozó előírásokat magasabb szintű törvény (Evt.) szabályozza.

35. §.

Mezőgazdasági területek (M) Mezőgazdasági területek általános előírásai

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

1. Má - Általános mezőgazdasági terület
   

1. Má/gy - gyep
   
2. Má/sz - szántó
   

2. Mkf- korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület 1.   Mkf/gy - Korlátozott funkciójú gyepterület
   

4. A mezőgazdasági rendeltetésű területen - az alövezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével - az alábbi építmények helyezhetők el:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,
   
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
5. a távközlés létesítményei,
6. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
7. geodéziai jelek, köztárgyak,
8. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i)     nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j)     a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k)    biztonsági okokból szükséges őrház,

l)     komposztáló telep és építményei

5. Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.
6. A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet a befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
7. A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
8. A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített határoló cserjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.
9. Vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek, ahol gazdasági épületek csak az illetékes szakhatóság engedélyével létesíthetők.
10. Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
    

Birtokközpontok

11. Birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létesíthető.
    
12. Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
13. A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szüksé­ges építmények elhelyezésére szolgál.
14. A birtokközpontot legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

Általános mezőgazdasági területek - Má

15. Az általános mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni az OTÉK előírásai alapján lehet.
16. Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtároló)
17. Az övezetben birtokközpont kialakítható.
18. Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

1. Szántó (Má/sz),
   
2. Gyep (Má/gy)

19. Az mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.

Szántóterületek - Má/sz

20. A szántóterületeken művelési ág váltás esetén gyepesítés, vagy gyümölcsös telepítése engedélyezhető.
21. Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő gazdasági épület lehet. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.

Gyepterületek - Má/gy

(22) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő lakó, ill. gazdasági épület lehet.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület - Mkf

23. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

1. a természeti területek,
   
2. a Natura 2000 hálózat,
3. az Érzékeny Természeti Területek,
4. a hullámtér, ill. nyílt ártér,
   
5. a vízbázisok védőterülete,
6. a vízfolyások menti 50 m széles sáv által érintett területeken kerültek kijelölésre.

24. Az övezetben a területeken az értékek védelme érdekében a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, törvényeket be kell tartani.
25. Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el, növényvédő-szerek, nitrogén alapú műtrágyák kihelyezését kerülni kell.
26. Az övezet területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji-, természeti értéket nem károsítja.
27. Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak (az egyes alövezetekben ennél szigorúbb előírások is lehetnek):

1. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe legalább 1,0 ha (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%);
   
2. lakóépület legalább 10 ha (100.000 m²) területű telekre építhető (homlokzatmagassága a 6 métert nem haladhatja meg. A lakóépület alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg, ugyanakkor az épület alapterülete max. 200 m² lehet).
   

Mkf/gy - Természetközeli területek

28. Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató- és sportolási célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.
29. Építmények csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhetők el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%-nál.

30. Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.
31. Az övezet gyepeinek fenntartása szükséges, feltörésük nem engedélyezhető. A legeltetett állatlétszámot fenn kell tartani. Az állatállomány növelése a gyepek eltartó-képességéig növelhető.
32. A gyepek égetése tilos! Felülvetésük, műtrágyázásuk kerülendő.
33. A gyepek vegyszeres kezelésének mellőzése szükséges. Az illetékes nemzeti park iránymutatása mellett a biodinamikus gazdálkodás szerei használhatók.
34. A gyepterületeken a nagyüzemi libatarás, libalegeltetés tilos.

36. §.

Vízgazdálkodási területek (V)

1. A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
   

1. Vá/f - Folyóvíz medre és parti sávja
   
2. Vá/á - Állóvíz medre és parti sávja (holtág, morotva, halastó)
3. Vi/cs - Közcélú nyílt csatorna és árok medre és parti sávja, és vésztározó
4. Vi /v- Időszakos vízmosások, árkok, vízjárta területek
5. V/m - Vízbeszerzési és vízműterület
6. V/át -Árvízvédelmi töltés

2. A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.
3. A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az elvi építési engedély és ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
4. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:
   

1. A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,
   
2. Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,
3. Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,

Vá/f - Folyóvíz medre és parti sávja

5. Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni.
6. Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségének megőrzése érdekében meg kell őrizni.
7. A település közigazgatási területét érintő vízfolyás(ok) mentén a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormányrendeletben előírt parti sávokat kell biztosítani. E területek hasznosítása és használata csak a rendeletben leírtaknak megfelelő lehet.
8. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki.
9. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából.
10. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.
11. Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság - a vízügyi hatóság hozzájárulásával - a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.
12. Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen - ha azt a vonatkozó magasabb szintű törvény, továbbá az OTÉK által meghatározott hatóság, valamint az illetékes vízügyi-, természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával - lehet elhelyezni. Parti sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható. A partélt, illetve a 10 m-es fenntartási sávot érintő telekalakításhoz az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
13. Külterületen a természetes, illetve természetközeli vízfolyások mellett természetközeli élőhelyek megőrzése, helyreállítása szükséges az ökológiai folyosó kibővítése érdekében, amennyiben az mederfenntartási és árvízvédelmi feladatokat nem akadályoz.
14. A vízfolyások menti természetes élőhelyek fenntartása, szakszerű kezelése, vágása az érintett telek tulajdonosának feladata.
15. A vízfolyások, mint természetvédelmi értelemben vett ökológiai folyosók esetében az ökológiai folyosókra vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.
16. A meder kísérő felületeként, településeken kívül legalább a meder természetes átmérőjének háromszorosát elérő területet, folyók esetén a teljes hullámteret, épületmentesen meg kell tartani az ökológiai rendszer fejleszthetősége érdekében.

Vá/á - Állóvíz meder és parti sávja

17. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.
18. Az állóvíz partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.
19. A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitől számított 10,0­10,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.
20. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki (még ideiglenes építményt, kerítést, benyúló épülő részt stb. sem lehet elhelyezni).
21. Külterületen a parti sávban (parttól számított 3-3 méterig) általában csak gyepgazdálkodás folytatható.

Vi /v- Időszakos vízmosások, árkok, vízjárta területek

22. A vízmosásokban vízmosás-megkötéssel (főként mérnökbiológiai módszerekkel történhet) kell csökkenteni a gyűjtőcsatornákba mosódó hordalék mennyiségét.
23. Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természetes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

V/m - Vízbeszerzési és vízműterület

24. A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül, olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.
25. A vízművek védőterületén belül a vízbázis védelme érdekében a vegyszerek használatát kerülni kell.

V/át -Árvízvédelmi töltés

26. Az árvízvédelmi előírásokról magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.
27. Az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos feladatok ellátását a töltés kezelője végzi.

V. FEJEZET

37. §.

Általános előírások

1. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
   

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
   
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

2. Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.
   
3. A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

1. a levegőtisztaság-védelem,
   
2. a zaj és rezgés elleni védelem,
3. a föld és vízvédelem,
4. a hulladékgazdálkodás,
5. a sugárzás,
6. a természetvédelem,
7. az épített környezet védelmének témaköreire, valamint
8. az állattartással kapcsolatos előírásokra.

A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

38.  §.

Levegőtisztaság-védelem

1. A Nagyközség területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
2. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
3. A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
4. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.

39.  §.

Zaj és rezgés elleni védelem előírásai

1. A Nagyközség belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
2. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
3. A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni.

40.  §.

A föld védelme

1. A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
2. A termőföld védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
3. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi és Természeti Területek, valamint a NATURA 2000 védett területei kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
4. Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
5. A volt szeméttelepek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a külterületi szabályozási terven jelölt funkcióknak.

41.  §.

A vizek védelme

1. Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe kell venni.
2. A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
3. Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
4. A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
5. Magasabb rendű jogszabály értelmében az 500 m³/év-nél nem nagyobb, kizárólag magánházi vízigényt kielégítő, ezen kívül talajvizet felhasználó kutakat a település jegyzője engedélyezi, 30 m-es legnagyobb mélységhatárral. A 15-20 m közé eső homokréteg vízminőség-védelme céljából az alkalmazott béléscső és lyukfal között körgyűrűs teret 0-10 m között minden esetben cementezéssel kell szigetelni a felülről jövő szennyeződések lejutásának megakadályozása miatt.

42.  §.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

1. A hulladék elhelyezéséről magasabb rendű jogszabályok intézkednek.
2. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását a 17/2004. (IV.30.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza.
3. A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával, magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
4. A település területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

43. §.
    

Környezetbiztonság

(1) A környezetbiztonság védelméről a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokban és szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

44. §.
    

Sugárzásvédelem

(1) A sugárzásvédelemről magasabb rendű jogszabályok betartásával kell gondoskodni.

45. §.

A természet értékeinek védelme

(1) A természet védelméről magasabb rendű jogszabályok rendelkeznek.

VI. FEJEZET

46. §.

A táj- és a természet értékeinek védelme

1. A természeti értékek és az erdők védelméről szóló magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.
   
2. A természeti területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága gondoskodik.
3. A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
4. Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.
5. A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji, környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
   
6. A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Természeti területek

7. Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a Nemzeti Parkkal egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
   
8. Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.
9. Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
10. Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természetközeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés.
    
11. A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.
12. Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Natura 2000 területek

13. Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 terüle­teken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.
14. A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természetvédelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.
15. Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.
16. Natura 2000 területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

1. a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez;
   
2. a terület helyreállításához, jellegének, termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz;
3. az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
4. talajfelszínen zajló, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.

17. A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

1. telekalakítás, területfelhasználás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez;
   
2. nyomvonalas létesítmény és földmű építése engedélyezéséhez;
3. vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez;
4. ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéshez;
5. erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásban;
6. bányatelek megállapítására, módosítására;
   
7. az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, vagy a kitermelés szünetelésére;
8. meddőhányó hasznosítására;

i)  bányászati létesítmények építésére és üzembe helyezésére;

j)  továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokra.

Érzékeny Természeti Területek övezete

18. Az övezetbe - a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban - a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

(19) Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet kell kialakítani.

Egyedi Tájértékek területei

(20) Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.

47. §.

Települési zöldfelületek, növényzet védelme

1. A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet.
   
2. A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
3. Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
4. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
5. A közterületen található fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.
6. A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.
7. A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t.
8. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
9. Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
10. A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.
11. A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában OTÉK 25.§-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.
12. Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.
13. Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.
14. Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.
15. Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.
16. Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni

VII. FEJEZET

48. §. ^[18]

49. §. ^[19]

50. §. ^[20]

51. §. ^[21]

52. §. ^[22]

53. §.

Régészeti örökség védelme

1. Jászladány nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 1. sz. függelék tartalmazza.
2. A regisztrált régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló, magasabb szintű törvény szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés/beruházás költségeit aránytalanul megnöveli, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházás azon területén, ahol a tervezett földmunka érinti a bolygatatlan, vagy kevésbé bolygatott eredeti külső felszínt, a munkálatok megkezdése előtt megelőző régészeti feltárást kell végezni. A régészeti feltárást a beruházó és a feltárást végző területileg illetékes intézmény előzetes írásos megállapodása alapján a beruházó költségviselésével kell megvalósítani.
3. A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
4. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
5. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapot-romlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Regionális Irodájában be kell jelenteni. Az örökségvédelmi területet érintő beruházások esetében a KÖH szakhatóságként vesz részt.
6. A település területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.
7. Földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

VIII. FEJEZET

54. §.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

1. A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani (4. sz. melléklet).
2. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.
3. Építési tilalmat, vagy korlátozást kell elrendelni a célok megvalósulása érdekében.
4. Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.
5. Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.
6. A településrendezési kötelezettségek közül

1. ^[23]
   
2. beültetési kötelezettséget kell előírni.

7. A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt

1. tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,
   
2. az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,
3. a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie.

8. A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.
9. A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22. § (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.
10. Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

IX. FEJEZET

55. §.

1. Jelen rendelet a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetésről Jászladány Nagyközség Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.
2. Jelen rendelet mellékletei:

1. ^[24]1. sz. melléklet: Belterületek szabályozási terve (SZT-01) a 8-14. számú mellékletekkel együtt érvényes.
   
2. ^[25]2. sz. melléklet: Külterületek szabályozási terve (SZT-02) a 11. számú melléklettel együtt érvényes
3. 3. sz. melléklet: Szabályozási terven szereplő jelek értelmezése
4. 4. sz. melléklet: A rendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

• 4.1. Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
  
• 4.2. Építési korlátozással terhelt ingatlanok
• 4.3. Beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanok
• 4.4. Beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok
  

5. 5. sz. melléklet: Védőtávolsággal érintett ingatlanok
   
6. 6. sz. melléklet: Közlekedési- és közműterületek
7. 7. sz. melléklet: Belterületbe vonással érintett területek (SZT-03)
8. ^[26]8. sz. melléklet: az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–1 jelű „módosított szabályozási terv” (térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000),
9. ^[27]9. sz. melléklet: az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–2 jelű „módosított szabályozási terv” (térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000).”

^[28]„j) 10. sz. melléklet:    a Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről szóló 21/2008. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelethez az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–1/11 jelű „módosított szabályozási terv”

(térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000),

k) 11. sz. melléklet:       a Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről szóló 21/2008. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelethez az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–2/7-14 jelű „módosított szabályozási terv”

(térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000),

l) 12. sz. melléklet:        a Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről szóló 21/2008. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelethez az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–3/6-8-9 jelű „módosított szabályozási terv”

(térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000),

m) 13. sz. melléklet:     a Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről szóló 21/2008. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelethez az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–4/1-5 jelű „módosított szabályozási terv”

(térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000).”

n) 14. sz. melléklet:      a Jászladány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási tervéről szóló 21/2008. (XII. 07.) számú önkormányzati rendelethez az ARCHITEX Építész Kft. által 213/15 törzsszámon készített SZA–M–5/2-12 jelű „módosított szabályozási terv”

(térkép, digitális állományú rajzi munkarész, M=1:4000).”

3. Jelen rendelet függelékei:
   

1. 1. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
   
2. 2. sz. függelék: Bányatelekkel érintett terület
3. 3. sz. függelék: HÉSZ készítésénél figyelembe vett jogszabályok tájékoztató listája
4. 4. sz. függelék: kivonat a 17/2004. (IV.30.) sz. ökt. rendeletből (közterület)
5. 5. sz. függelék ^[29]

6. 6. sz. függelék: Állattartásra vonatkozó előírások
   

Jászladány, 2008. december 4.

Dankó István                                                                                                            Lajkó Terézia

polgármester                                                                                                                  jegyző

Kihirdetési záradék

A rendelet kihirdetésre került 2008. december 7. napján.

                                                                                                                                                       Lajkó Terézia

                                                                                                                                                              jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta 2018. március 1-jén:

                                                                                                                                                         Lovász Imre

                                                                                                                                                              jegyző