Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdés bb) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § -ban (1) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, a 132. § (3) bekezdés g) pontjában, és a 140/R. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, a 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és a kapott felhatalmazás alapján, az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja
   

1. §

A rendelet célja, hogy Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságokat figyelembe vételével meghatározza az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

2. Hatásköri rendelkezések
   

2. §

A képviselő testület saját hatáskörben pénzbeli szociális ellátásként önkormányzati segélyt biztosít.

3. Eljárási rendelkezések
   

3. §

(1) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel (a továbbiakban: Sztv.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott és a képviselő-testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Jászladányi Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő, az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

A jövedelemszámítás tekintetében a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát, igazoló iratokat.

A rendszeres pénzellátásokat, az alábbi dokumentumokkal kell igazolni:

1. a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással,
2. az álláskeresési támogatást az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás kifizetését igazoló szelvénnyel vagy folyószámla kivonattal,
3. a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíj összegét is,
4. elvált vagy házastársától külön élő kérelmező esetében a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával,
5. nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások estén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és egy nyugdíjszelvénnyel,
6. családtámogatási ellátások estén a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
7. őstermelők estén a bevételről vezetett dokumentummal vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által, a lezárt adóévről kiállított igazolással,
8. a vállalkozásból származó jövedelem estén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolással, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolással vagy a vállalkozó nyilatkozattal,
9. egyéb, nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.

(7) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és az igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, úgy a hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni.

(8) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről a bizottságnak hivatalos tudomása van vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány harminc napnál nem régebbi és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás.

(9) A szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a bizottságot, a hivatalon keresztül.

(10) A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.

4. Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai
   

4. §

Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható.

5. §

(1) A képviselő-testület bizottsága, átruházott hatáskörben a Sztv. 17. § (1) bekezdésében  foglaltak megvalósulása esetén, a csökkentésre és elengedésre vonatkozóan a Sztv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott értékhatár figyelembevételével járhat el.

(2) A képviselő-testület bizottsága, a hatáskörébe tartozó szociális ellátás jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőjének legfeljebb egy évre részletfizetést biztosíthat. Egy évet meghaladó részletfizetés esetén az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben kell visszafizetni a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátást.

II. fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

5. Együttműködési eljárás rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére
   

6. §

(1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat III. számú Szakmai Központjával köteles együttműködni, amelyről támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Jászladány Nagyközségi Önkormányzattal (továbbiakban: önkormányzat) való együttműködés keretében, az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

1. az önkormányzatnál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni,
2. a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni.

(3) A rendszeres segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy köteles, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat III. számú Szakmai Központjának (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) segítő szolgáltatását igénybe venni, illetve együttműködni az alábbiak szerint:

1. nyilvántartásba vétel céljából az együttműködésre kijelölt szervhez bejelentkezni, adatait és az azokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül közölni,
2. a beilleszkedési programról írásban megállapodni, az együttműködésre kijelölt szervvel,
3. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(4) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy köteles részt venni, az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedési segítő programban.

(6) A beilleszkedést segítő programok az alábbiak:

a) egyéni képességeket fejlesztő programok,

b) életmódot formáló tanácsadás,

c) munkavégzésre irányuló felkészítő egyéni tanácsadás.

(7) A polgármester az együttműködési kötelezettség betartását évente felülvizsgálja.

(8) Az együttműködés megszegésének minősül, ha:

1. a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, nem veteti magát nyilvántartásba és távolmaradásának okát, nem igazolja vagy
2. a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

6. Önkormányzati segély
   

7. §

(1) Önkormányzati segélyben részesül, aki eseti jelleggel és igazolható módon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

(2) Önkormányzati segély igényelhető:

1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,
2. eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.

(3) Ha a kérelmező:

1. hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állományba került,
2. három hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenvedett,
3. súlyos, három hónapot, meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved,
4. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
5. elemi kárt szenvedett,

az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200 %-kal lehet eltérni.

(4) Az önkormányzati segély évente legfeljebb négy alkalommal adható, egyszeri összege nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét. Az önkormányzati segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló. Ezen rendelkezés mind a polgármesterhez mind, a bizottsághoz benyújtott kérelmekre vonatkozik.

(5) Nagyon indokolt esetben a bizottság, a (4) bekezdésben meghatározott maximum értéktől, - évente egy alkalommal – a kérelmező javára, növelt értékhatárral eltérhet.

(6) A polgármester köteles a hozzá beérkező kérelmeket 5 munkanapon belül elbírálni és az általa nyújtott önkormányzati segélyről, a soron következő bizottsági ülésen beszámolni.

(7) A mennyiben a polgármester kimerítette, a számára éves szinten biztosított keretösszeget, a hozzá benyújtott kérelmeket továbbítja a bizottsághoz.

(8) A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet bizonyító, valamint a kérelemben foglalt állításokat igazoló dokumentumokat (pl.: közüzemi számla, orvosi igazolás, táppénzes állomány igazolása, rendőrségi jegyzőkönyv, stb.)

(9) Az a személy, aki ápolási díjra nem jogosult, vagy nem részesül rendszeres pénzbeli ellátásban, - kérelem alapján – azonos jogcímen legfeljebb két alkalommal, önkormányzati segélyben részesíthető.

(10) Az a személy, aki ápolás céljából fizetés nélküli szabadságát tölti, annak időtartama alatt, - kérelem alapján – azonos jogcímen legfeljebb két alkalommal önkormányzati segélyben részesíthető.

7. Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély
   

8. §

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

1. családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
2. egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege, a temető mindenkori üzemeltetője által kiadott, temetési költségekről szóló tájékoztató alapján kerül megállapításra.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez, csatolni kell a temetés költségeiről,

az eltemettető nevére kiállított számla, eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

9. §

(1) A polgármester, a temetés költségének 50 % feletti részének kifizetése alól mentesítheti, az elhunyt személy közeli hozzátartozóját, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

1. családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetén annak 200 %-át,
2. valamint az elhunyt személy közeli hozzátartozója, nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező:

1. hosszabb kórházi ápolással járó táppénzes állományba kerül, vagy
2. súlyos, három hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, vagy
3. három hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, vagy
4. háztartásában nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadás keletkezik, vagy
5. elemi kárt szenved, vagy
6. más szociális ellátásra nem jogosult.

(3) A mentesítésről szóló döntést határozatban kell meghozni.

8. A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély
   

10. §

(1) Gyermeknevelés támogatásához nyújtandó önkormányzati segélyben részesülhet:

1. a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
2. az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
3. az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.

(2)

1. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak:
2. a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen:

ba) elemi károsultság,

bb) hatvan napot meghaladó közüzemi – áram, víz és fűtési – díjhátralék, tüzelő hiánya.

(3) A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély évente legfeljebb két alkalommal nyújtható, összege éves szinten gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

1. 25%-át, ha a kérelmező részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
2. 50%-át, ha a kérelmező nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át.

(4) A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni támogatásként is megállapítható.

(5) Természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig:

1. a gyermekintézményi étkezési térítési díj,
2. tankönyv, tanszerellátás,
3. tandíj, kollégiumi díj, vagy
4. egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása
5. közüzemi számlák átvállalása.

(6) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító szerv dönt.

(7)  A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

1. a kérelem a gyermek térítési díjának, tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának fizetendő díjhátralék rendezésére irányul, vagy
2. az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermeket gondozó szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(8) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a 3. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(9) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege, az adott naptári évben nem haladhatja meg a 3. bekezdésben meghatározott mértéket.

9. Közgyógyellátás
   

11. §

(1) Közgyógyellátásra jogosult, aki a Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül, az a szociálisan rászorult személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

1. családban élő személy estén a 150 %-át,
2. egyedül élő személy esetében a 200 %-át, amennyiben, a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

10. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
    

12. §

(1) Az önkormányzat biztosítja, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat.

(2) Az önkormányzat az étkeztetéssel, a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a családsegítéssel, a támogató szolgáltatással, a nappali ellátással, a közösségi ellátással és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos teendőket saját hatáskörében végzi.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos rendelkezéseket, a képviselő-testület által elfogadott személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjainak megállapításáról szóló, többször módosított 12/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet szabályozza.

III. fejezet

Záró rendelkezések

13. §

1. Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

2. Ez a rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

3. Ez a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, módosított 13/2004. (IV. 3.) önkormányzati rendelet.

4. Ez a rendelet nem tartalmaz az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást.

Jászladány, 2013. december 18.

Ez a rendelet 2013. december 20. napján került kihirdetésre.