Jászladány Nagyközség Önkormányzat

Képviselő-testülete

6/2011. (IV. 03.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatról

(egységes szerkezetben)[1]

Jászladány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§. (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, pecsétjei

1. § 

(1)Jászladány Nagyközség Önkormányzatának jelképe a községi pecsét, a községi címer, a községi zászló, és a millenniumi pecsét.

(2)A községi pecsét a település címerével ellátott, 1901-ben készült pecsét. A pecsét körfeliratát a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Jászladány község 1901.” Szöveg képezi.

(3)A községi pecsétet kell használni:

a)ünnepi ülések meghívóján

b)helyi kitüntetések, elismerő díjak és címek adományozási okiratain.

Minden egyéb esetben a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott bélyegzőt kell használni.

4. A községi címeren egy pajzs alakot balról arannyal árnyékolt piros színű, jobbról ezüsttel árnyékolt kék színű liliom díszít és fon körül. A pajzsban kék mezőben egy kardot tartó, vállig látszó kar, a kar alatt hatágú arany csillag, a kar fölött hatszirmú ezüst virág található. A pajzs tetején arany koronával koronázott sisak, tetején – szájában gyűrűvel – fekete madár áll. A pajzs alatt felirat: Jász Ladány 1828.
5. A községi zászló színe kék, közepén világosbarna alapon a község címere található.

2. § 

Az önkormányzat a helyi elismerő díjak – Díszpolgári Díj, Az Év embere Jászladányon Díj, Jászladány Közszolgálatáért Díj – alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.

3. § 

A képviselő-testület üléseinek helyszínén – a Polgármesteri Hivatal Dísztermében – a Nagyközség címerét és a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.

Általános rendelkezések

4. § 

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászladány Nagyközségi[2] Önkormányzat.
2. Az önkormányzat székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.
3. Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: [3]Jászladányi Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.
4. Az önkormányzat közigazgatási területének leírását a 7. számú függelék tartalmazza.

5. § 

Jászladány Nagyközség Önkormányzatának működési területe Jászladány közigazgatási területe.

6. § 

[4]Az Önkormányzat szerveit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

7. § 

1. Az önkormányzat hivatalos lapja a Ladányi Hírek. A hivatalos lap egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattára őrzi.
2. Az önkormányzat hivatalos lapja havonta jelenik meg.
3. Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a)a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában,

b)közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,

3. a fontosabb társadalmi, lakossági eseményeket.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata és hatásköre

Az önkormányzat által ellátott feladat és hatáskörök

8. § 

1. [5]^, [6] Jászladány Nagyközségi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)Az önkormányzat kötelező feladatai mellett önként vesz részt különösen az alábbi feladatok ellátásában:

a)civil szerveződések támogatása,

b)sportegyesület támogatása,

c)[7]hagyományőrző és települési rendezvények tartása, Ladány Napja, Jász Piknik, Hagyományőrző disznóvágás,

d)Művelődési Ház és Könyvtár fenntartása,

e)helyi újság megjelentetése,

f)helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

g)nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (pl: Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj-támogatás, méltányossági közgyógyellátás),

h)lakáshoz jutás támogatása,

i)bölcsőde és idősek otthona fenntartása,

j)nemzetiségi óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás.

(3)A feladatok önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület minden esetben előkészítő eljárást folytat le, melynek keretében a téma szerint illetékes bizottság ismerteti az álláspontját. Jelentősebb költségkihatással járó feladat-ellátás felvállalása előtt a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat, és külső szakértő közreműködését is igénybe veheti.

(4)Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

(5)A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési források biztosításának módját.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

9. § 

(1)Az önkormányzat jogi személy.

(2)Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

3. [8]A Képviselő-testület hatásköreinek átruházására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(4)A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyköröket a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.

(5)A hatáskör átruházásnál a képviselő-testület a következő elveket követi:

a)kollektív döntést igénylő ügyekben a hatáskör csak bizottságra ruházható át,

b)operatív döntést igénylő ügyekben a határkör a polgármesterre ruházható át,

c)az átruházott hatáskör gyakorlója az általa ellátott feladatokról beszámol,

d)az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület határozatban közölt utasítása alapján jár el,

e)a hatáskör indoklás nélkül visszavonható, a hatáskört a képviselő-testület visszavonja, amennyiben ennek elmaradása a feladat ellátását veszélyezteti,

f)a hatáskör visszavonása a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A képviselő-testület megalakulása

10. § 

(1)A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

2. [9]Az alakuló ülés összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3)A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

4. A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint esküt tesz, majd aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
5. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.
6. A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, majd aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

11. § 

(1)A képviselő-testület titkos szavazással dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.

2. A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül három tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdeti ki.
3. Amennyiben a tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a tisztség betöltéséről a soron következő ülésen a képviselő-testület ismételten szavaz.

Juttatások meghatározása

12. § 

A képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester, alpolgármester megválasztását követően dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, a képviselők, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról, melyet a képviselő-testület külön rendeletben szabályoz.

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

13. § 

1. A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
2. A képviselő-testület tagjai közül a polgármester helyettesítésére 1 alpolgármestert választ.

14. § 

(1)A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést, [10] valamint közmeghallgatást tart. Az ülések helye a Művelődési Ház nagyterme és a Polgármesteri Hivatal díszterme.

2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, az elfogadott munkaterv szerinti időpontban.
3. A soros képviselő-testületi ülés időpontja a munkatervben meghatározott ülés hónapjának utolsó csütörtöki napja. Ettől az időponttól a képviselő-testület eltérhet, ha azt pénzügyi, vagy más jellegű napirendek elfogadásának határideje indokolja.
4. A képviselő-testület évente egy alkalommal, valamely intézményében kihelyezett ülést tart.

15. § 

1. A polgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.
2. A képviselő-testület üléseit a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze írásos meghívóval, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök, akadályoztatása esetén a Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
3. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.
4. Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására hívja össze a polgármester.
5. A polgármester soron kívüli képviselő-testületi ülést hív össze a kezdeményezéstől számított 8 napon belül a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére, valamint a könyvvizsgáló kifejezett kérésére. A soron kívüli ülés összehívása történhet telefonon, elektronikus úton, vagy telefaxon is. A soron kívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
6. A képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal hivatal vezetője [11] is indítványozhatja.
7. Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a napirendi javaslat megjelölésével.

16. § 

(1) A képviselő-testület ülésére meghívást kapnak:

a)a képviselők,

b)a bizottság(ok) nem képviselő tagjai,

c)a jegyző,

d)az önkormányzati intézmények vezetői,

e)a nemzeti és etnikai kisebbség nem képviselő-testületi tag helyi szószólója,

f)polgármester által meghívott; szakértők; szükség esetén a belső ellenőr,

g)a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes előadói.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:

1. település országgyűlési képviselője,
2. Megyei Kormányhivatal [12] képviselője,
3. a bizottságok nem képviselő tagjai,
4. helyi kisebbségi önkormányzat elnöke,
5. jegyző,
6. önkormányzat intézményének vezetője,
7. napirend előadója, az előterjesztés készítője,
8. a helyi pártszervek vezetői,
9. tevékenységi körükben a civil szervezetek és egyesületek képviselői,
10. az önkormányzat belső ellenőrzésével megbízott Jászsági Többcélú Társulás belső ellenőr.

(4) A képviselő-testület ülésén a jegyző – akadályoztatása esetén az aljegyző, vagy a helyettes jegyző [13] – részt vesz.

Meghívó

17. § 

(1)A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknaka meghívón kívül az őket érintő előterjesztést a polgármester olyan időpontban küldi meg, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

2. Soron kívüli képviselő-testületi ülés esetén a meghívó kiküldésének időpontja az ülést megelőző egy nap.
3.  [14]Vis maior körülmény, esemény, természeti katasztrófa, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület azonnal – három órán belül – összehívható. A sürgősség okát azonban a meghívottal az ülés összehívója ebben az esetben is közli.
4. A meghívó tartalmazza az ülés pontos helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat, azok előterjesztőit, mellékletként az előterjesztéseket, valamint a rendelet- illetve határozat-tervezeteket.
5. A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és az ülés írásos anyaga, amennyiben az nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra, a Polgármesteri Hivatalban, és a József Attila Művelődési Ház és Könyvtár helyiségeiben megtekinthető.

6. A képviselő-testület soros  [15] üléseiről a lakosságot

a)a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval,

2. a Polgármesteri Hivatal hangos-hirdetője útján,
3. a Művelődési Házban és a Könyvtárban elhelyezett meghívóval és anyaggal,
4. a Ladányi Hírek helyi újságban történő megjelentetéssel

tájékoztatja.

(7)A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a képviselő-testület legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel) hozza nyilvánosságra.

Gazdasági program és munkaterv

18. § 

(1)Az önkormányzat tevékenységének, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

2. A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

3. A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

19. § 

(1)A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó munkaterv.

(2)A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, melyet jóváhagyásra legkésőbb minden év januári soros ülésen a képviselő-testület elé terjeszt.

(3)A munkaterv tartalmazza:

a)a feladatok meghatározását,

b)a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

c)a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

d)a tervezett napirendi pont előkészítésében részt vevők nevét,

e)az egyes napirendeknél a közmeghallgatás, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,

f)előkészítésben részt vevők nevét,

g)azoknak a témaköröknek a tételes megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

h)egyéb szervezési feladatokat a közmeghallgatás és a falugyűlés előkészítésére.

(4)A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:

a)a képviselő-testület tagjaitól,

b)a képviselő-testület bizottságainak tagjaitól,

c)a fontosabb közszolgáltatást nyújtó szervezetektől,

d)az önkormányzati intézmények vezetőitől,

e)a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek vezetőitől,

f)a polgármesteri hivatal osztályvezetőitől.

(5)A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azok nem kerültek be a munkaterv tervezetébe.

(6)A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a)a települési képviselőknek,

b)a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c)a polgármesteri hivatal osztályvezetőinek,

d)az állandó meghívottaknak,

e)mindazoknak, akiket az abban foglalt napirendi téma érint.

Előterjesztés

20. § 

(1)A képviselő-testület napirendjeit előterjesztés alapján tárgyalja.

(2)Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot lehetőleg akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(4)Kizárólag írásban készülhet előterjesztés a munkatervben szereplő és az alábbi témakörökben:

a)önkormányzati rendeletalkotás,

b)intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c)helyi népszavas kiírása,

d)önkormányzati jelképek meghatározása,

e)kitüntetés adományozása,

f)munkaterv,

g)gazdasági program,

h)hitelfelvétel, kötvény kibocsátása,

i)alapítvány létrehozása,

j)valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos döntés,

k)önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés,

l)társulások létrehozása, társuláshoz csatlakozás, társulásból való kilépés.

(5)Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)polgármester,

b)képviselő-testület tagja,

c)képviselő-testület bizottsága,

d)jegyző,

e)igazgatási és pénzügyi osztályvezető,

f)önkormányzati intézmények vezetője,

a polgármesterrel és a jegyzővel való egyeztetés után a testületi ülést megelőző csütörtök déli 12 óráig.

(6)Az előterjesztés világos, közérthető, lényegre törő és érdemben tárgyalható.

(7)Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a)az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

b)jogszabályi háttér bemutatása, érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

c)mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

d)anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

e)az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, mely szervesen kapcsolódik az előterjesztéshez, törvényes, célszerű, végrehajtható.

(8)A határozati javaslat rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról (módosítás, hatályon kívül helyezés), tartalmazza a végrehatási határidőt és a végrehajtásért felelőst.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

21. § 

(1)A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a polgármester engedélye alapján a jászladányi állampolgár maximum 5 percben felszólalhat.

(2)A képviselő-testület zárt ülésének elrendelésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3)A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4)Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett személy, vagy annak hivatalos meghatalmazottja, a kormányhivatal vezetője, a kisebbségi szószóló[16],valamint a jegyző tekinthet be.

22. § 

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.[17]

(2)A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, és a jelenléti ív alapján megállapítja számszerűen az ülés határozatképességét. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3)A határozatképesség megállapítása után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(4)Új napirendi pont javaslatot – a napirend elfogadásáig – bármely képviselő-testületi tag írásban vagy szóban előterjeszthet. A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.

(5)Aktualitástól függően, soros ülésen, lehetőség szerint [18] első napirendi pontként a polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, közérdekű eseményekről és átruházott hatáskörben hozott döntéséről. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

23. § 

(1)Az elfogadott napirendnek megfelelően az előterjesztések külön-külön kerülnek tárgyalásra, az ülés vezetője azonban javasolhatja az egyes napirendek összevonását.

(2)Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban felvezetheti és kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások vagy más körülmények indokolják.

(3)Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4)Az ülés vezetője napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. A vita során az ülést vezető határozza meg a hozzászólások sorrendjét és időtartamát, ami maximum 5 perc lehet. Egy napirendnél a polgármester engedélye alapján a képviselők többször is hozzászólhatnak. A bizottsági tagok a polgármester engedélye alapján egy napirendnél egy hozzászólásra és egy viszontválaszra kaphatnak lehetőséget.

(5)Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(6)A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vita lényegét.

(7)A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

A tanácskozás rendjének fenntartása

24. § 

(1)A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2)A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

b)rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

c)ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(3)A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, ennek érdekében közterület-felügyelő, rendőr intézkedését igénybe veheti.

(4)A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(5)Személyes megjegyzést tehet a képviselő-testületi ülésen az, aki a vita során az őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. Személyes megjegyzését 1 perc időtartamban a vita során bármikor megteheti.

(6)A képviselő-testület ülését a mobil telefon használata nem zavarhatja. Az ülés alatt a képviselők az ülésteremben nem telefonálhatnak.

Kérdés és interpelláció

25. § 

(1)A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2)A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén ad választ. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a három percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban adja meg a választ.

(3)A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselő-testület pedig nem dönt.

4. [19]Ha a képviselő elmulasztja személyes érintettségére vonatkozó kötelezettségét, a Képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.

26. § 

(1)A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2)Az interpellációnak csak egy címzettje lehet. A képviselő az interpellációt visszavonhatja.

(3)Az interpellációt a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző napon írásban vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(4)Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

(5)A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

Döntéshozatal, a szavazás módja

27. § 

(1)Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2)A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(3)Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata – szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a)[20]

b)[21]

c)helyi népszavazás kiírásához,

d)a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

e)titkos szavazás elrendeléséhez,

f)fegyelmi ügyek eldöntéséhez.

(4)A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(5)A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(6)A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

28. § 

(1)Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén ajegyző [22] felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal adja meg.

(2)A képviselő-testület nyílt szavazást tart a megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.

29. § 

(1)A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:

a)mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tart,

b) [23]

(2)A képviselő testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben amelyeknél azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései, vagy jelen rendelet rendelkezései előírják.

(3)A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4)A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(5)A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi – Jogi- Szociális Bizottság végzi.

(6)A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a)a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b)a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)a szavazás során felmerült körülményeket.

Rendeletalkotás

30. § 

1. A képviselő-testület rendeletalkotási jogosultságára és kötelezettségére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
2. Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a)             a képviselő-testület tagja,

b)             az önkormányzat bizottságai,

c)             a polgármester,

d)             az alpolgármester,

1. a jegyző.

(3)A kezdeményezést a polgármesterhez lehet benyújtani, aki azt a testület elé terjeszti. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről a képviselő-testület dönt és meghatározza az előkészítés menetét is.

(4)A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a)a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,

b)a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő is megbízható,

c)a polgármesteri hivatal akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, vagy külső szakértő készíti el,

d)a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

5. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
6. A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Jászladány Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének

 ...../..... (... ...)  önkormányzati rendelete,

a rendelet tárgyának a megjelölésével.

31. § 

(1)A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(2)A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Polgármesteri Hivatalhirdetőtábláján kifüggesztéssel [24]történik.[25]

(3)A kihirdetés napja a kifüggesztés időpontja.

Önkormányzati határozatok

32. § 

1. [26]A Képviselő-testület normatív és egyedi határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a közzététel időpontjával (hónap, nap) kell ellátni.

(2)A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3)A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá az érintett szerveknek, személyeknek.

Jegyzőkönyv

33. § 

(1)A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és két[27]példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza:

a)a megjelent képviselők és meghívottak, valamint távolmaradt képviselők nevét és távolmaradásuk okát,

b)a képviselő-testület határozatképességének megállapítását,

c)az elfogadott napirendet,

d)napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

e)a határozathozatal módját,

f)minden egyes kérdést, bejelentést, interpellációt, javaslatot, amellyel a képviselő-testület érdemben foglalkozott.

(2)A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit (az előterjesztéseket), az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3)A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és Jászladány Nagyközség Képviselő-testülete [28] pecsétjével hitelesíti.

(4)A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a)eredeti példányát a polgármesteri hivatal kezeli

b)az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal [29] vezetőjének.

(5)A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – hivatalos helyiségében betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(6)A képviselő-testület döntése alapján szó szerinti jegyzőkönyv készítése kötelező.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ,  A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

Települési képviselő

34. § 

A képviselő-testület tagjait a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

35. § 

A képviselőnek a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt jogain túl, joga van az önkormányzati intézmények munkájába betekinteni.

36. § 

A képviselő főbb kötelezettségei:

1. olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
2. felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. a tudomására jutott állami, szolgálati, közületi és magántitok megőrzése a képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
4. kapcsolattartás a település választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakosság közösségekkel,
5. a testületi döntéshozatalnál a személyes érintettség bejelentése.

37. § 

A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

Képviselő-testület bizottságai

38. § 

1. A képviselő-testület állandó bizottságai:
   1. Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság
   2. Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság
2. A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
3. A bizottság működésére, határozat-képességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottságok belső működési szabályait – a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az SZMSZ keretei között – maguk állapítják meg.
4. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
5. A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. számú függelék, a bizottságok feladat- és hatáskörét a 3. számú függelék tartalmazza.
6. A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

V. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

Polgármester

39. § 

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester illetményét és egyéb juttatásait – a törvény keretei között – a Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg
3. A polgármester jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
4. A polgármester feladata különösen:
   1. a nagyközség fejlődésének, a helyi közszolgáltatások fejlesztésének erősítése,
   2. a nagyközség vagyonának megőrzése és gyarapítása,
   3. a képviselő-testület működési feltételének megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
   4. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
   5. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
   6. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
   7. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.
   8. együtt működik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel

(5)A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai,

1. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
2. képviseli az önkormányzatot,
3. segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
4. szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

e)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését

(6)A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(7)Tartós akadályoztatásnak minősül:

a)15 munkanapot meghaladó betegség, külszolgálat,

b)büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

3. 15 munkanapot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

8. A polgármester fogadóórájának időpontját az 1. számú melléklet tartalmazza

40. § 

(1)A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(2)

Alpolgármester

41. § 

(1)A képviselő-testület – a polgármester javaslatára saját tagjai közül – titkos szavazással a képviselő-testület megbízatása időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítségére 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)Az alpolgármester tiszteletdíját és egyéb juttatását a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.

(4)Az alpolgármester a polgármester közvetlen irányítása alatt áll.

Jegyző

42. § 

1. A jegyző kinevezésére, jogaira, kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

2. [30]

3. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a)a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

b)gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,

c)döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

d)dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

e)tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,

f)dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

g)köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

8. az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése,
9. , a napirendek tartalmi és formai előkészítése,
10. az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez,
11. figyelemmel kíséri a képviselő-testületi és a bizottsági ülés vezetését és jelezi, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól,
12. gondoskodik a képviselő-testület üléséről történő jegyzőkönyv készítéséről, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért,
13. megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását (meghívók, ülésterem biztosítása, jegyzőkönyvezés),
14. közvetlenül vagy a polgármesteri hivatal ügyintézője segítségével segíti a bizottsági döntések szakmai előkészítését,
15. előkészíti a rendeletek módosítását, új rendeletek megalkotását,
16. gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
17. megszervezi az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerű intézését.
18. [31]a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben előírt végzettségű igazgatási osztályvezető látja el.

VI. Fejezet

POLGÁRMESTERI HIVATAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

Polgármesteri Hivatal

43. § 

(1)Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazása alapján.

(2)A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtója, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(3)A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.

(4)A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei: igazgatási osztály és pénzügyi osztály vezetőit – vezetői megbízás alapján – osztályvezetői megbízással kell ellátni.

(5)A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

(6)A polgármesteri hivatal ügyrendjét, belső szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

44. § 

(1)A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

(2)A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.

(3)[32]

(4)A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a kötelezettségének teljesítését befolyásolja.

(5)A Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezését és a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Az Önkormányzat társulásai

45. § 

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat. A társulásnak a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltakon kívül más formái is lehetnek.

2. A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezésében foglaltak szerint jár el.

VII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, FALUGYŰLÉS

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

46. § 

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét.

Közmeghallgatás

47. § 

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart  az alábbi szabályok figyelembevételével:

a)a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szervezetek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b)a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,

c)a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő,

d)a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,

e)a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel ) tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15nappal.

48. § 

(1)A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2)A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3)

Falugyűlés

49. § 

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal falugyűlést tart a Művelődési Ház nagytermében a munkaterv szerinti időpontban.
2. A falugyűlés helyéről, idejéről és annak témaköreiről a helyben szokásos módon – a Ladányi Hírek helyi újságban és a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben – tájékoztatja a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

50. § 

(1)A falugyűlést a polgármester vezeti.

(2)A falugyűlésen felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

3. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE, ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK

Az Önkormányzat vagyona

51. § 

(1)A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben – többek között - meg kell állapítani:

a)a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c)a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét.

(2)A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az Önkormányzat költségvetése

52. § 

1. Az önkormányzat meghatározza Gazdasági Programját és költségvetését.

2. Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényekben meghatározott feladatait.

3. A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

4. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési rendeletét a következők szerint fogadja el:
   1. az első fordulóban előzetes számítások alapján költségvetési koncepciót kell összeállítani a rendelkezésre álló központi irányelvek és az átadott feladatok figyelembe vételével.
   2. a második fordulóban az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei által előírt részletezésben tárgyalja a testület az éves költségvetési rendelet-tervezetet.

5. Az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza: a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervezetenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-keretet, illetve az önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások) előirányzatait.

6. A költségvetési rendeletben be kell mutatni a költségvetési évet követő három év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések alapján állapítottak meg.

7. Az önkormányzat költségvetési előirányzatait kizárólag a képviselő-testület módosíthatja.

8. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

9. A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának időarányos helyzetéről az államháztartási törvényben meghatározottak szerint számol be a testületnek.

10. A költségvetési évet követően négy hónapon belül a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Ellenőrzési szabályok

53. § 

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Jászsági Többcélú Társulás belső ellenőre látja el. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

3. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év szeptember 30-ig hagyja jóvá.

4. A FEUVE szabályai szerint a jegyző belső ellenőrzést végez. A FEUVE szabályait az 5. számú függelék szabályozza.

IX. Fejezet

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Kisebbségi Önkormányzat

54. § 

1. Jászladány nagyközségben közvetlen módon választott cigány kisebbségi önkormányzat jött létre, melynek hivatalos megnevezése:

Jászladányi Roma Önkormányzat

2. A kisebbségi önkormányzat jogi személy, önálló számlával, adószámmal és társadalombiztosítási törzsszámmal rendelkezik.

3. A helyi önkormányzat a cigány kisebbségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit a kétoldalú együttműködési megállapodás alapján. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A testületi működés feltételeinek biztosításán:

1. a testületi működéshez igazodó helyiség használat biztosítását, és a
2. postai kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését értjük.

4. A jegyző vagy annak megbízottja részt vesz a cigány kisebbségi önkormányzat testületi ülésén. A jegyző köteles jelezni a cigány kisebbségi önkormányzat testületének illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

5. A polgármesteri hivatal mint a cigány kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve végzi a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásnak és vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározottakat.

6. A kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályait a jogszabályi keretek között, valamint jelen SZMSZ figyelembe vételével maga állapítja meg. A kisebbségi önkormányzati tagok névsorát és lakcímét a 4. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

55. § 

1. Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg Jászladány Nagyközség Képviselő-testületének 17/2010. (IX.14.), 6/2010. (II.14.), 21/2009. (VI.28.) rendeletekkel módosított 7/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

2. A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési szabályzatban leírt módon a jegyző gondoskodik.

Jászladány, 2011. március 31.

    Dankó István                                                                                 dr. Szentiványi-Csomós Szilvia

     polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került 2011. április 3. napján.  

                                                                            dr. Szentiványi-Csomós Szilvia

                                                                                              jegyző

Egységes szerkezetbe foglalta 2014. február 3.-án:

                                                                                Lajkó Terézia

                                                                                     jegyző