Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014. (II. 01.) önkormányzati rendelete
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 6/2011. (IV. 03.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 03. 30- 2014. 07. 19Nagyközségi Önkormányzat
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014. (II. 01.) önkormányzati rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 6/2011. (IV. 03.) önkormányzati rendelet módosításáról
2014-03-30-tól 2014-07-19-ig
Jászladány Nagyközség Önkormányzat
Képviselő-testülete
6/2011. (IV. 03.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
(egységes szerkezetben)[1]
Jászladány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18.§. (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, pecsétjei
1. §
- Jászladány Nagyközség Önkormányzatának jelképe a községi pecsét, a községi címer, a községi zászló, és a millenniumi pecsét.
- A községi pecsét a település címerével ellátott, 1901-ben készült pecsét. A pecsét körfeliratát a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Jászladány község 1901.” Szöveg képezi.
- A községi pecsétet kell használni:
- ünnepi ülések meghívóján
- helyi kitüntetések, elismerő díjak és címek adományozási okiratain.
Minden egyéb esetben a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott bélyegzőt kell használni.
- A községi címeren egy pajzs alakot balról arannyal árnyékolt piros színű, jobbról ezüsttel árnyékolt kék színű liliom díszít és fon körül. A pajzsban kék mezőben egy kardot tartó, vállig látszó kar, a kar alatt hatágú arany csillag, a kar fölött hatszirmú ezüst virág található. A pajzs tetején arany koronával koronázott sisak, tetején – szájában gyűrűvel – fekete madár áll. A pajzs alatt felirat: Jász Ladány 1828.
- A községi zászló színe kék, közepén világosbarna alapon a község címere található.
2. §
Az önkormányzat a helyi elismerő díjak – Díszpolgári Díj, Az Év embere Jászladányon Díj, Jászladány Közszolgálatáért Díj – alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
3. §
A képviselő-testület üléseinek helyszínén – a Polgármesteri Hivatal Dísztermében – a Nagyközség címerét és a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni.
Általános rendelkezések
4. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászladány Nagyközségi[2] Önkormányzat.
- Az önkormányzat székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.
- Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: [3]Jászladányi Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.
- Az önkormányzat közigazgatási területének leírását a 7. számú függelék tartalmazza.
5. §
Jászladány Nagyközség Önkormányzatának működési területe Jászladány közigazgatási területe.
6. §
[4]Az Önkormányzat szerveit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
7. §
- Az önkormányzat hivatalos lapja a Ladányi Hírek. A hivatalos lap egy-egy példányát a Polgármesteri Hivatal irattára őrzi.
- Az önkormányzat hivatalos lapja havonta jelenik meg.
- Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
- a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában,
- közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
- a fontosabb társadalmi, lakossági eseményeket.
II. Fejezet
Az Önkormányzat feladata és hatásköre
Az önkormányzat által ellátott feladat és hatáskörök
8. §
- [5], [6] Jászladány Nagyközségi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
- Az önkormányzat kötelező feladatai mellett önként vesz részt különösen az alábbi feladatok ellátásában:
- civil szerveződések támogatása,
- sportegyesület támogatása,
- [7]hagyományőrző és települési rendezvények tartása, Ladány Napja, Jász Piknik, Hagyományőrző disznóvágás,
- Művelődési Ház és Könyvtár fenntartása,
- helyi újság megjelentetése,
- helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
- nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (pl: Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj-támogatás, méltányossági közgyógyellátás),
- lakáshoz jutás támogatása,
- bölcsőde és idősek otthona fenntartása,
- nemzetiségi óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás.
- A feladatok önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület minden esetben előkészítő eljárást folytat le, melynek keretében a téma szerint illetékes bizottság ismerteti az álláspontját. Jelentősebb költségkihatással járó feladat-ellátás felvállalása előtt a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat, és külső szakértő közreműködését is igénybe veheti.
- Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
- A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési források biztosításának módját.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
9. §
- Az önkormányzat jogi személy.
- Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.
- [8]A Képviselő-testület hatásköreinek átruházására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyköröket a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.
- A hatáskör átruházásnál a képviselő-testület a következő elveket követi:
- kollektív döntést igénylő ügyekben a hatáskör csak bizottságra ruházható át,
- operatív döntést igénylő ügyekben a határkör a polgármesterre ruházható át,
- az átruházott hatáskör gyakorlója az általa ellátott feladatokról beszámol,
- az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület határozatban közölt utasítása alapján jár el,
- a hatáskör indoklás nélkül visszavonható, a hatáskört a képviselő-testület visszavonja, amennyiben ennek elmaradása a feladat ellátását veszélyezteti,
- a hatáskör visszavonása a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése
A képviselő-testület megalakulása
10. §
- A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
- [9]Az alakuló ülés összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
- A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint esküt tesz, majd aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
- A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.
- A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, majd aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
11. §
- A képviselő-testület titkos szavazással dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.
- A választás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül három tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdeti ki.
- Amennyiben a tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a tisztség betöltéséről a soron következő ülésen a képviselő-testület ismételten szavaz.
Juttatások meghatározása
12. §
A képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester, alpolgármester megválasztását követően dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, a képviselők, valamint a bizottsági tagok tiszteletdíjáról, melyet a képviselő-testület külön rendeletben szabályoz.
Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
13. §
- A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
- A képviselő-testület tagjai közül a polgármester helyettesítésére 1 alpolgármestert választ.
14. §
- A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést, [10] valamint közmeghallgatást tart. Az ülések helye a Művelődési Ház nagyterme és a Polgármesteri Hivatal díszterme.
- A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, az elfogadott munkaterv szerinti időpontban.
- A soros képviselő-testületi ülés időpontja a munkatervben meghatározott ülés hónapjának utolsó csütörtöki napja. Ettől az időponttól a képviselő-testület eltérhet, ha azt pénzügyi, vagy más jellegű napirendek elfogadásának határideje indokolja.
- A képviselő-testület évente egy alkalommal, valamely intézményében kihelyezett ülést tart.
15. §
- A polgármester hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.
- A képviselő-testület üléseit a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze írásos meghívóval, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök, akadályoztatása esetén a Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
- A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.
- Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására hívja össze a polgármester.
- A polgármester soron kívüli képviselő-testületi ülést hív össze a kezdeményezéstől számított 8 napon belül a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére, valamint a könyvvizsgáló kifejezett kérésére. A soron kívüli ülés összehívása történhet telefonon, elektronikus úton, vagy telefaxon is. A soron kívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
- A képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal hivatal vezetője [11] is indítványozhatja.
- Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a napirendi javaslat megjelölésével.
16. §
(1) A képviselő-testület ülésére meghívást kapnak:
- a képviselők,
- a bizottság(ok) nem képviselő tagjai,
- a jegyző,
- az önkormányzati intézmények vezetői,
- a nemzeti és etnikai kisebbség nem képviselő-testületi tag helyi szószólója,
- polgármester által meghívott; szakértők; szükség esetén a belső ellenőr,
- a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes előadói.
(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:
- település országgyűlési képviselője,
- Megyei Kormányhivatal [12] képviselője,
- a bizottságok nem képviselő tagjai,
- helyi kisebbségi önkormányzat elnöke,
- jegyző,
- önkormányzat intézményének vezetője,
- napirend előadója, az előterjesztés készítője,
- a helyi pártszervek vezetői,
- tevékenységi körükben a civil szervezetek és egyesületek képviselői,
- az önkormányzat belső ellenőrzésével megbízott Jászsági Többcélú Társulás belső ellenőr.
(4) A képviselő-testület ülésén a jegyző – akadályoztatása esetén az aljegyző, vagy a helyettes jegyző [13] – részt vesz.
Meghívó
17. §
- A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívón kívül az őket érintő előterjesztést a polgármester olyan időpontban küldi meg, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- Soron kívüli képviselő-testületi ülés esetén a meghívó kiküldésének időpontja az ülést megelőző egy nap.
- [14]Vis maior körülmény, esemény, természeti katasztrófa, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület azonnal – három órán belül – összehívható. A sürgősség okát azonban a meghívottal az ülés összehívója ebben az esetben is közli.
- A meghívó tartalmazza az ülés pontos helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat, azok előterjesztőit, mellékletként az előterjesztéseket, valamint a rendelet- illetve határozat-tervezeteket.
- A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és az ülés írásos anyaga, amennyiben az nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra, a Polgármesteri Hivatalban, és a József Attila Művelődési Ház és Könyvtár helyiségeiben megtekinthető.
- A képviselő-testület soros [15] üléseiről a lakosságot
- a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval,
- a Polgármesteri Hivatal hangos-hirdetője útján,
- a Művelődési Házban és a Könyvtárban elhelyezett meghívóval és anyaggal,
- a Ladányi Hírek helyi újságban történő megjelentetéssel
tájékoztatja.
- A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a képviselő-testület legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel) hozza nyilvánosságra.
Gazdasági program és munkaterv
18. §
- Az önkormányzat tevékenységének, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
- A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
- A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.
19. §
- A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó munkaterv.
- A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, melyet jóváhagyásra legkésőbb minden év januári soros ülésen a képviselő-testület elé terjeszt.
- A munkaterv tartalmazza:
- a feladatok meghatározását,
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
- a tervezett napirendi pont előkészítésében részt vevők nevét,
- az egyes napirendeknél a közmeghallgatás, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
- előkészítésben részt vevők nevét,
- azoknak a témaköröknek a tételes megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
- egyéb szervezési feladatokat a közmeghallgatás és a falugyűlés előkészítésére.
- A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:
- a képviselő-testület tagjaitól,
- a képviselő-testület bizottságainak tagjaitól,
- a fontosabb közszolgáltatást nyújtó szervezetektől,
- az önkormányzati intézmények vezetőitől,
- a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek vezetőitől,
- a polgármesteri hivatal osztályvezetőitől.
- A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azok nem kerültek be a munkaterv tervezetébe.
- A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
- a települési képviselőknek,
- a bizottságok nem képviselő tagjainak,
- a polgármesteri hivatal osztályvezetőinek,
- az állandó meghívottaknak,
- mindazoknak, akiket az abban foglalt napirendi téma érint.
Előterjesztés
20. §
- A képviselő-testület napirendjeit előterjesztés alapján tárgyalja.
- Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
- A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot lehetőleg akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
- Kizárólag írásban készülhet előterjesztés a munkatervben szereplő és az alábbi témakörökben:
- önkormányzati rendeletalkotás,
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- helyi népszavas kiírása,
- önkormányzati jelképek meghatározása,
- kitüntetés adományozása,
- munkaterv,
- gazdasági program,
- hitelfelvétel, kötvény kibocsátása,
- alapítvány létrehozása,
- valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos döntés,
- önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés,
- társulások létrehozása, társuláshoz csatlakozás, társulásból való kilépés.
- Előterjesztés benyújtására jogosult:
- polgármester,
- képviselő-testület tagja,
- képviselő-testület bizottsága,
- jegyző,
- igazgatási és pénzügyi osztályvezető,
- önkormányzati intézmények vezetője,
a polgármesterrel és a jegyzővel való egyeztetés után a testületi ülést megelőző csütörtök déli 12 óráig.
- Az előterjesztés világos, közérthető, lényegre törő és érdemben tárgyalható.
- Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
- jogszabályi háttér bemutatása, érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, mely szervesen kapcsolódik az előterjesztéshez, törvényes, célszerű, végrehajtható.
- A határozati javaslat rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról (módosítás, hatályon kívül helyezés), tartalmazza a végrehatási határidőt és a végrehajtásért felelőst.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
21. §
- A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a polgármester engedélye alapján a jászladányi állampolgár maximum 5 percben felszólalhat.
- A képviselő-testület zárt ülésének elrendelésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
- Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett személy, vagy annak hivatalos meghatalmazottja, a kormányhivatal vezetője, a kisebbségi szószóló[16], valamint a jegyző tekinthet be.
22. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. [17]
- A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, és a jelenléti ív alapján megállapítja számszerűen az ülés határozatképességét. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
- A határozatképesség megállapítása után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.
- Új napirendi pont javaslatot – a napirend elfogadásáig – bármely képviselő-testületi tag írásban vagy szóban előterjeszthet. A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.
- Aktualitástól függően, soros ülésen, lehetőség szerint [18] első napirendi pontként a polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, közérdekű eseményekről és átruházott hatáskörben hozott döntéséről. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
23. §
- Az elfogadott napirendnek megfelelően az előterjesztések külön-külön kerülnek tárgyalásra, az ülés vezetője azonban javasolhatja az egyes napirendek összevonását.
- Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban felvezetheti és kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások vagy más körülmények indokolják.
- Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
- Az ülés vezetője napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. A vita során az ülést vezető határozza meg a hozzászólások sorrendjét és időtartamát, ami maximum 5 perc lehet. Egy napirendnél a polgármester engedélye alapján a képviselők többször is hozzászólhatnak. A bizottsági tagok a polgármester engedélye alapján egy napirendnél egy hozzászólásra és egy viszontválaszra kaphatnak lehetőséget.
- Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
- A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vita lényegét.
- A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
A tanácskozás rendjének fenntartása
24. §
- A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
- A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
- ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, ennek érdekében közterület-felügyelő, rendőr intézkedését igénybe veheti.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
- Személyes megjegyzést tehet a képviselő-testületi ülésen az, aki a vita során az őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. Személyes megjegyzését 1 perc időtartamban a vita során bármikor megteheti.
- A képviselő-testület ülését a mobil telefon használata nem zavarhatja. Az ülés alatt a képviselők az ülésteremben nem telefonálhatnak.
Kérdés és interpelláció
25. §
- A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
- A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén ad választ. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a három percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban adja meg a választ.
- A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselő-testület pedig nem dönt.
- [19]Ha a képviselő elmulasztja személyes érintettségére vonatkozó kötelezettségét, a Képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.
26. §
- A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
- Az interpellációnak csak egy címzettje lehet. A képviselő az interpellációt visszavonhatja.
- Az interpellációt a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző napon írásban vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
- Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
- A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
Döntéshozatal, a szavazás módja
27. §
- Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
- A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
- Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata – szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:
- A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
- A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
28. §
- Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző [22] felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal adja meg.
- A képviselő-testület nyílt szavazást tart a megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.
29. §
- A képviselő-testület titkos szavazást tarthat:
- mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést tart,
b) [23]
- A képviselő testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben amelyeknél azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései, vagy jelen rendelet rendelkezései előírják.
- A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
- A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
- A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi – Jogi- Szociális Bizottság végzi.
- A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
Rendeletalkotás
30. §
- A képviselő-testület rendeletalkotási jogosultságára és kötelezettségére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
- a jegyző.
- A kezdeményezést a polgármesterhez lehet benyújtani, aki azt a testület elé terjeszti. Az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről a képviselő-testület dönt és meghatározza az előkészítés menetét is.
- A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
- a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő is megbízható,
- a polgármesteri hivatal akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, vagy külső szakértő készíti el,
- a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
- A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Jászladány Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének
...../..... (... ...) önkormányzati rendelete,
a rendelet tárgyának a megjelölésével.
31. §
- A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
- A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel [24]történik. [25]
- A kihirdetés napja a kifüggesztés időpontja.
Önkormányzati határozatok
32. §
- [26]A Képviselő-testület normatív és egyedi határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a közzététel időpontjával (hónap, nap) kell ellátni.
- A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
- A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá az érintett szerveknek, személyeknek.
- A normatív határozat közzétételének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.[27]
Jegyzőkönyv
33. §
- A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és két[28]példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza:
- a megjelent képviselők és meghívottak, valamint távolmaradt képviselők nevét és távolmaradásuk okát,
- a képviselő-testület határozatképességének megállapítását,
- az elfogadott napirendet,
- napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
- a határozathozatal módját,
- minden egyes kérdést, bejelentést, interpellációt, javaslatot, amellyel a képviselő-testület érdemben foglalkozott.
- A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit (az előterjesztéseket), az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
- A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és Jászladány Nagyközség Képviselő-testülete [29] pecsétjével hitelesíti.
- A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
- eredeti példányát a polgármesteri hivatal kezeli
- az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal [30] vezetőjének.
- A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – hivatalos helyiségében betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
- A képviselő-testület döntése alapján szó szerinti jegyzőkönyv készítése kötelező.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
Települési képviselő
34. §
A képviselő-testület tagjait a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
35. §
A képviselőnek a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglalt jogain túl, joga van az önkormányzati intézmények munkájába betekinteni.
36. §
A képviselő főbb kötelezettségei:
- olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
- felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
- a tudomására jutott állami, szolgálati, közületi és magántitok megőrzése a képviselő titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
- kapcsolattartás a település választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakosság közösségekkel,
- a testületi döntéshozatalnál a személyes érintettség bejelentése.
37. §
A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
Képviselő-testület bizottságai
38. §
- A képviselő-testület állandó bizottságai:
- Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság
- Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság
- A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
- A bizottság működésére, határozat-képességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottságok belső működési szabályait – a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az SZMSZ keretei között – maguk állapítják meg.
- A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
- A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. számú függelék, a bizottságok feladat- és hatáskörét a 3. számú függelék tartalmazza.
- A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
V. Fejezet
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
39. §
- A polgármester megbízatását főállásban látja el.
- A polgármester illetményét és egyéb juttatásait – a törvény keretei között – a Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg
- A polgármester jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- A polgármester feladata különösen:
- a nagyközség fejlődésének, a helyi közszolgáltatások fejlesztésének erősítése,
- a nagyközség vagyonának megőrzése és gyarapítása,
- a képviselő-testület működési feltételének megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
- az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.
- együtt működik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel
- A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
- képviseli az önkormányzatot,
- segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
- szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését
- A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.
- Tartós akadályoztatásnak minősül:
- 15 munkanapot meghaladó betegség, külszolgálat,
- büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
- 15 munkanapot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
- A polgármester fogadóórájának időpontját az 1. számú melléklet tartalmazza
40. §
- A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
- A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult.
Alpolgármester
41. §
- A képviselő-testület – a polgármester javaslatára saját tagjai közül – titkos szavazással a képviselő-testület megbízatása időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítségére 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
- Az alpolgármester tiszteletdíját és egyéb juttatását a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
- Az alpolgármester a polgármester közvetlen irányítása alatt áll.
Jegyző
42. §
- A jegyző kinevezésére, jogaira, kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
- A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
- dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
- tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,
- az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése,
- , a napirendek tartalmi és formai előkészítése,
- az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez,
- figyelemmel kíséri a képviselő-testületi és a bizottsági ülés vezetését és jelezi, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól,
- gondoskodik a képviselő-testület üléséről történő jegyzőkönyv készítéséről, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért,
- megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását (meghívók, ülésterem biztosítása, jegyzőkönyvezés),
- közvetlenül vagy a polgármesteri hivatal ügyintézője segítségével segíti a bizottsági döntések szakmai előkészítését,
- előkészíti a rendeletek módosítását, új rendeletek megalkotását,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
- megszervezi az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerű intézését.
- [32]a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben előírt végzettségű igazgatási osztályvezető látja el.
VI. Fejezet
POLGÁRMESTERI HIVATAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
Polgármesteri Hivatal
43. §
- Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazása alapján.
- A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtója, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.
- A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
- A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei: igazgatási osztály és pénzügyi osztály vezetőit – vezetői megbízás alapján – osztályvezetői megbízással kell ellátni.
- A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
- A polgármesteri hivatal ügyrendjét, belső szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
44. §
- A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
- A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.
- [33]
- A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a kötelezettségének teljesítését befolyásolja.
- A Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezését és a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az Önkormányzat társulásai
45. §
- Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat. A társulásnak a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltakon kívül más formái is lehetnek.
- A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény rendelkezésében foglaltak szerint jár el.
VII. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, FALUGYŰLÉS
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
46. §
A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét.
Közmeghallgatás
47. §
A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
- a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szervezetek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
- a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,
- a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő,
- a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,
- a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel ) tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
48. §
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
- A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Falugyűlés
49. §
- A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal falugyűlést tart a Művelődési Ház nagytermében a munkaterv szerinti időpontban.
- A falugyűlés helyéről, idejéről és annak témaköreiről a helyben szokásos módon – a Ladányi Hírek helyi újságban és a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben – tájékoztatja a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
50. §
- A falugyűlést a polgármester vezeti.
- A falugyűlésen felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
- A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
VIII. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE, ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK
Az Önkormányzat vagyona
51. §
- A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben – többek között - meg kell állapítani:
- a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
- a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
- a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét.
- A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az Önkormányzat költségvetése
52. §
- Az önkormányzat meghatározza Gazdasági Programját és költségvetését.
- Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényekben meghatározott feladatait.
- A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
- A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési rendeletét a következők szerint fogadja el:
- az első fordulóban előzetes számítások alapján költségvetési koncepciót kell összeállítani a rendelkezésre álló központi irányelvek és az átadott feladatok figyelembe vételével.
- a második fordulóban az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei által előírt részletezésben tárgyalja a testület az éves költségvetési rendelet-tervezetet.
- Az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza: a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervezetenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-keretet, illetve az önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások) előirányzatait.
- A költségvetési rendeletben be kell mutatni a költségvetési évet követő három év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések alapján állapítottak meg.
- Az önkormányzat költségvetési előirányzatait kizárólag a képviselő-testület módosíthatja.
- A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.
- A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának időarányos helyzetéről az államháztartási törvényben meghatározottak szerint számol be a testületnek.
- A költségvetési évet követően négy hónapon belül a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Ellenőrzési szabályok
53. §
- Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
- A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Jászsági Többcélú Társulás belső ellenőre látja el. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
- A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év szeptember 30-ig hagyja jóvá.
- A FEUVE szabályai szerint a jegyző belső ellenőrzést végez. A FEUVE szabályait az 5. számú függelék szabályozza.
IX. Fejezet
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Kisebbségi Önkormányzat
54. §
- Jászladány nagyközségben közvetlen módon választott cigány kisebbségi önkormányzat jött létre, melynek hivatalos megnevezése:
Jászladányi Roma Önkormányzat
- A kisebbségi önkormányzat jogi személy, önálló számlával, adószámmal és társadalombiztosítási törzsszámmal rendelkezik.
- A helyi önkormányzat a cigány kisebbségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit a kétoldalú együttműködési megállapodás alapján. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A testületi működés feltételeinek biztosításán:
- a testületi működéshez igazodó helyiség használat biztosítását, és a
- postai kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését értjük.
- A jegyző vagy annak megbízottja részt vesz a cigány kisebbségi önkormányzat testületi ülésén. A jegyző köteles jelezni a cigány kisebbségi önkormányzat testületének illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.
- A polgármesteri hivatal mint a cigány kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve végzi a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásnak és vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározottakat.
- A kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályait a jogszabályi keretek között, valamint jelen SZMSZ figyelembe vételével maga állapítja meg. A kisebbségi önkormányzati tagok névsorát és lakcímét a 4. számú függelék tartalmazza.
X. Fejezet
Záró rendelkezések
55. §
- Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg Jászladány Nagyközség Képviselő-testületének 17/2010. (IX.14.), 6/2010. (II.14.), 21/2009. (VI.28.) rendeletekkel módosított 7/2007.(IV.1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
- A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési szabályzatban leírt módon a jegyző gondoskodik.
Jászladány, 2011. március 31.
Dankó István dr. Szentiványi-Csomós Szilvia
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került 2011. április 3. napján.
dr. Szentiványi-Csomós Szilvia
jegyző
Egységes szerkezetbe foglalta 2014. április 2-án:
Lajkó Terézia
jegyző
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (IV. 03.), 11/2012.(IV. 01.), 2/2013. (II. 16.), 9/2013.(III. 30.), 1/2014. (II. 01.), 7/2014. (III. 29.) rendeletei
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2013.(II.16.) rendelet 1. §-a, hatályos 2013. 02. 16-tól
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2013.(II.16.) rendelet 1. §-a, hatályos 2013. 02. 16-tól
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2013.(II.16.) rendelet 2. §-a, hatályos 2013. 02. 16-tól
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2013.(II.16.) rendelet 3. §-a, hatályos 2013. 02. 16-tól
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 1. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 1. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 2. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 3. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 1. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 2. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 3. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 4. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 5. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 5. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 6. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 7. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től.
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 8. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Beiktatta a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 4. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Törölte a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 9. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Törölte a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 9. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012.(I.22.)rendelet 10. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Törölte a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012. (I.22.)rendelet 11. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 11/2012.(IV.1.)rendelet 1.§-a, hatályos 2012.04.01-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012.(I.22.)rendelet 12. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 5. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Beiktatta a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 7/2014. (III. 29.) rendelet 1. §-a, hatályos 2014. 03.30.-tól
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012.(I.22.)rendelet 13. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012.(I.22.)rendelet 14. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2012.(I.22.)rendelet 15. §-a, hatályos 2012. 01. 22-től
Törölte a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 2/2013.(II.16.) rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2013. 02. 16-tól
Beiktatta a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 5. §-a, hatályos 2014.02.02.-től
Törölte a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 1/2014.(II.01.) rendelet 9. §-a, hatályos 2014.02.02.-től