Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásról

 (egységes szerkezetbe foglalva)^[1]

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében, a 45. § -ban (1) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, és a 140/R. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) és (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságokat figyelembe véve meghatározza, az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

2.         A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § -ban és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

3. Hatásköri rendelkezések

3. §

1. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
2. A települési támogatás keretében, a képviselő-testület további, az általa támogatandónak ítélt, - e rendeletben szabályozott - élethelyzetekre nyújthat saját hatáskörben pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként támogatást.

4.         Eljárási rendelkezések

4. §

1. E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. március 1-jén hatályba lépő 132. § (4) bekezdés g) pontjában leírtakkal, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
2. Az e rendeletben szabályozott és a képviselő-testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Jászladány Nagyközség Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
3. A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól a kérelem beadásakor nyilatkozzék, illetve azokat hitelt érdemlően igazolja.

A jövedelemszámítás tekintetében a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

5. A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozat(ok)hoz, minden esetben csatolni kell a jövedelem/jövedelmek valódiságát igazoló alábbi iratokat:

1. minden érintett esetében, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással,
2. az álláskeresési támogatást, az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás kifizetését igazoló szelvénnyel, vagy folyószámla kivonattal,
3. a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell, a folyósított ösztöndíj összegét is,
4. elvált vagy házastársától külön élő, - de egy ingatlanban lakó - kérelmező esetében, a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával,
5. nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások estén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal,
6. családtámogatási ellátások estén, a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
7. őstermelők estén, a bevételekről vezetett dokumentummal, vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által, a lezárt adóévről kiállított igazolással,
8. a vállalkozásból származó jövedelem estén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolással, a még le nem zárt időszakra vonatkozóan, pedig könyvelői igazolással, vagy a vállalkozó nyilatkozattal,
9. egyéb, nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.

6. Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozat(ok)ban és az igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, úgy a hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni.
7. A szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottságot, (továbbiakban: bizottság) a hivatal ügyintézőjén keresztül.
8. A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést-végzővel együttműködni, a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.

5. Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai

5. §

1. A települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is megállapítható.
2. Általánosságban egy személy egy időszakra kizárólag csak egyfajta jogcímen igényelhet támogatást. Amennyiben ugyanazon személy más jogcímen is kér támogatást, a képviselő-testület illetékes bizottsága külön határozatban dönt a kérelemben foglaltak megítéléséről, vagy elutasításáról.
3. A település területén működő idősek otthonában lakó, teljes ellátásban részesülő gondozottak részére egyéni kérelem, egyéni elbírálás alapján minden körülmény figyelembevételével adható támogatás.

II. fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

6.   Települési támogatás

6. §

1. Települési támogatásban részesülhet, aki eseti jelleggel és igazolható módon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint olyan időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, akiknek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

Az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az ezen bekezdésben meghatározott összegtől évente egy alkalommal, legfeljebb 200 %-kal lehet eltérni a bizottság döntése alapján.

2. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen:
   1. a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
   2. a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
   3. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe, illetőleg létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére,
   4. eseti gyógyszerköltség mérséklésére, így különösen:

da) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz kiadást, alacsony jövedelm(ük) miatt nem képesek megfizetni, illetve

db) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költsége, együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.

5. a lakhatással egybefüggő támogatásban részesülő személyek részére

Az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől, évente egy alkalommal, legfeljebb 200 %-kal lehet eltérni a bizottság döntése alapján.

3. Ha a kérelmező:

1. hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állományba került,
2. három hónapot meghaladó, gyógyulási időszakú balesetet szenvedett,
3. súlyos, három hónapot, meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved,
4. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
5. elemi kárt szenvedett,

Az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől évente egy alkalommal, legfeljebb 200 %-kal lehet eltérni a bizottság döntése alapján.

4. A települési támogatás legfeljebb havonta egy és évente legfeljebb négy alkalommal adható.

Egyszeri összege nem lehet kevesebb 2.000,-Ft értéknél és nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét, illetve nagyon indokolt esetben a bizottság a létfenntartási gondokkal küzdő személyek esetén, a meghatározott maximum értéktől – évente egy alkalommal – a kérelmező javára, eltérhet.

A települési támogatást vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló.

Ezen rendelkezés mind a polgármesterhez, mind a bizottsághoz benyújtott kérelmekre egyaránt vonatkozik.

5. A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet bizonyító, valamint a kérelemben foglalt állításokat igazoló dokumentumokat (pl.: közüzemi számla, orvosi igazolás, táppénzes állomány igazolása, kórházi zárójelentés, rendőrségi jegyzőkönyv, stb.)
6. Az a személy, aki ápolási díjban vagy rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesült, - kérelem alapján – félévente legfeljebb egy, évente legfeljebb két alkalommal, települési támogatásban részesíthető.
7. Az a személy, aki ápolás céljából fizetés nélküli szabadságát tölti, annak időtartama alatt, - kérelem alapján – azonos jogcímen félévente legfeljebb egy, évente legfeljebb két alkalommal, települési támogatásban részesíthető.

7. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

7. §

1. ^[2]A bizottság – benyújtott kérelem alapján – a villanyáram-fogyasztás, az ivóvízfogyasztás, vagy a gázfogyasztás költségeihez való hozzájárulásra települési támogatást biztosíthat, - mely összeget az illetékes szolgáltatónak utal át - ha egy-egy fogyasztónál a rezsiköltség mértéke havonta eléri, vagy meghaladja a 3.000,-Ft értéket.
2. A támogatás mértéke: folyamatosan havonta, legfeljebb egy év időtartamra, - minden kérelmet benyújtó, - rászoruló család részére: 3.000,-Ft értékben. Egy lakcímen – a támogatás időtartama alatt – mindösszesen egy kérelem nyújtható be.
3. A rászorultság mértéke: a kérelmező családjában, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem mértéke, amely nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.
4. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás – a felsorolt szolgáltatók közül, - csak egy szolgáltatónál vehető igénybe.

Házasság esetén, amennyiben különélésről nyilatkozik a kérelmező, köteles a kérelem mellé csatolni a válásról szóló, jogerős bírói ítéletet, továbbá minden esetben csatolni kell, a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) is.

5. A villanyáram-fogyasztás támogatásának feltétele, hogy a támogatást kérő rendelkezzen előrefizetős mérőórával. A települési támogatásban részesülő személy védendő fogyasztónak minősül, amely alapján – térítésmentesen – megilleti az előrefizető mérőhöz való jog.
6. Az ellátás biztosítása, - természetben történik - a szolgáltató részére való folyósítással.
7. A szemétszállítási díjkedvezmény mértéke a következő:
   1. 65 év feletti család részére havi 25% díjkedvezmény,
   2. 65 év feletti egyedülálló személy részére havi 50 % díjkedvezmény,
   3. 80 év feletti család és egyedülálló személy részére 100 % díjkedvezmény adható, amely természetbeni juttatás a szolgáltató részére minden negyedév végén kerül átutalásra.

8. A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

8. §

1. A mindennapi gyógyszerszükséglet, illetve a szükséges gyógyászati segédeszközök megvásárlására, egyaránt igényelhető támogatás, amely - eseti jelleggel – félévente legfeljebb három, évente legfeljebb hat alkalommal nyújtható
2. A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás mértéke: egy-egy igénylés alkalmával a gyógyszerek teljes térítési költsége, de legfeljebb 5.000,-Ft/fő nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal.
3. A térítési díj igazolásának rendje:

1. kezelőorvos által felírt, - gyógyszertár által beárazott - orvosi vény bemutatása,
2. kérelmezett gyógyászati segédeszköz:

ba)    megnevezése,

bb)    kiszerelése,

bc)    árajánlata

                     melyet, a szakorvos írásban előír/javasol.

9. Természetben és pénzben is nyújtható rendkívüli eseti támogatás

9.   §

1. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani, (pl. iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, stb.)
2. A képviselő-testület meghatalmazása alapján, a polgármester egy személyben is rendkívüli eseti települési támogatás odaítéléséről dönthet, ha a támogatás megítélése bizonyos esetekben soron kívüli eljárást igényel, illetve nem várt események esetén (pl. betegség, halál, természeti katasztrófa, elemi kár, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, stb.)
3. A rendkívüli eseti települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

10. Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás

10. §

1. Elhunyt személy, eltemettetési költségeihez való hozzájárulásra, települési támogatást igényelhet az eltemettető.
2. A temetés költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege, a temető üzemeltetője által kiszámított, számlával igazolt temetési költség 10 %-a, maximum 20 000,- forint.
3. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.
4. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez, csatolni kell a temetés költségeiről, az eltemettető nevére kiállított számla, eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

11.       A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás

11. §

1. Gyermeknevelés támogatásához nyújtandó települési támogatásban részesülhet:

1. a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
2. a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
3. a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.

1. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat lehet alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak:
2. a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen:

ba)    elemi károsultság, (pl: árvíz, tűzeset, viharkár, stb.)

bb)    hatvan napot meghaladó közüzemi – áram, víz és fűtési – díjhátralék, tüzelő hiánya.

3. A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás félévente legfeljebb egy, évente legfeljebb két alkalommal nyújtható.

Összege éves szinten gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

1. 25%-át, ha a kérelmező részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben,
2. 50%-át, ha a kérelmező nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át.

4. A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként is megállapítható.
5. Természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig:

1. ^[3]minden bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek részére, aki Jászladányon jár bölcsődébe, óvodába, illetve általános iskolába és nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, – kérelemre – havi rendszerességgel, a jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül, a tanítási időszak idejére (10 hónapra) 100 %-os gyermekintézményi étkezési térítési díj nyújtható, a támogatás mértéke a törvényes képviselő által megfizetett térítési díj.
2. minden jászladányi állandó lakóhelyű általános iskolai, középiskolai, felsőfokú tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytató személy részére, aki nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban – kérelemre – tanévenként, a tanév kezdetekor 6.000,-Ft/fő tankönyv, illetőleg tanszerellátás nyújtható.
3. tandíj, kollégiumi díj, vagy

d)   köznevelési intézmény, illetve sportegyesület javaslatára, a sport-táborozási vagy versenyeztetési
költségre nyújtható.

6. A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító illetékes bizottság dönt.
7. A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha:

1. a kérelem a gyermek térítési díjának, tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának fizetendő díjhátralék rendezésére irányul, vagy
2. az ügy összes körülményeire tekintettel, joggal feltételezhető, hogy a gyermeket gondozó szülő, a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, illetve gondozására fordítaná.

8. A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt települési támogatás megállapításához csatolni kell a 3. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.
9. A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege, az adott naptári évben nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket.

12. Lakásépítéssel, vásárlással, bővítéssel és korszerűsítéssel kapcsolatos támogatások ^[4],[5]

12. §^[6]

1. ^[7]Cselekvőképes, jászladányi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Jászladányon tartózkodó állampolgár kérelmére – négyévente egy alkalommal – az Önkormányzat költségvetéséből, a szociális keret terhére, lakásépítésre, lakásvásárlásra, bővítésre és korszerűsítésre felhasználható települési támogatás nyújtható.

2. ^[8] A támogatás új lakás építése estén, a jogerős építési engedély kiadásától számított egy éven belül, lakásvásárlás esetén a szerződés megkötésétől számított egy éven belül kérelmezhető. Bővítés vagy korszerűsítés esetén, a kérelmet az összes szükséges melléklettel, - az ellenőrizhetőség végett - a bővítés illetve a korszerűsítés megkezdése előtt kell benyújtani.

3. Új lakás építése esetén, - a kérelmező lakásépítéssel összefüggő körülményeinek figyelembevételével - max. 400.000,-Ft támogatás nyújtható családonként.

4. Lakható lakóingatlan vásárlása vagy építése esetén, - a kérelmező vásárlással vagy építéssel összefüggő körülményeinek figyelembevételével – a támogatás mértéke:

1. 1.000.000,-Ft bekerülési költségig családonként max. 200.000,-Ft,
2. 1.000.000,-Ft és 2.000.000,-Ft bekerülési költség között max. 300.000,-Ft,
3. 2.000.000,-Ft bekerülési költség felett max. 400.000,-Ft nyújtható családonként.

5. A támogatás kérelmezhető, lakható új lakás és lakható használt lakás vásárlására, valamint új lakás építésére egyaránt.

6. Új lakás építése esetén igényelt támogatáshoz, a kérelem benyújtásakor jogerős építési engedély hiteles másolatát is mellékelni kell.

7. Lakható lakásvásárlás esetén a lakhatóság igazolásához, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait kell figyelembe venni, amely előírt feltételek meglétét, a kérelem benyújtását követően minden esetben az igazgatási osztály műszaki ügyintézőjének, a helyszínen le kell ellenőriznie és arról írásos feljegyzést kell készítenie.

8. ^[9]Bővítés vagy korszerűsítés esetén – a kérelmezőnek, a bővítéssel vagy
   korszerűsítéssel összefüggő körülményeinek figyelembevételével – utólagos kifizetéssel, a bekerülési költség max. 50 %-a, de maximum 400.000,- Ft nyújtható támogatásként.

9. ^[10] A bővítési vagy korszerűsítési kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat:

1. nyilatkozat, hogy az ingatlan a kérelmező saját tulajdonát képezi;
2. engedélyhez kötött bővítési vagy korszerűsítési tevékenység esetén, a jogerős építési engedély hiteles másolata;
3. szakember – kőműves, felelős műszaki vezető, mérnök – által készített részletes költségvetés,
4. a bővítést vagy korszerűsítést végző szakember neve, elérhetősége;
5. a bővítéssel vagy korszerűsítéssel érintett épületről, épületrészről készített fénykép-dokumentáció

10. ^[11] A bővítés vagy korszerűsítés befejezését követően, csatolni kell a következő dokumentumokat:

1. a költségvetésben szereplő tételekről – a bővítéssel vagy korszerűsítéssel kapcsolatban – keletkezett számla másolatok;
2. fénykép-dokumentáció a bővítéssel vagy korszerűsítéssel érintett épületről, épületrészről.”

11. ^[12]A lakásépítésre, lakásvásárlásra, bővítésre vagy korszerűsítésre vonatkozó támogatási kérelmek minden évben csak egy alkalommal kerülnek elbírálásra.

12. ^[13]A kérelmek beadási határideje, minden év május 15.-e, az elbírálások határideje minden év május 31.-e. Az igényléshez, az érintettek részéről munkahelyi igazolás és jövedelemigazolás is szükséges, amely alapján a bizottság – a lakhatással kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – hozza meg döntését.

13. ^[14]Nem jogosult lakásépítésre, lakásvásárlásra, bővítésre és korszerűsítésre irányuló támogatásra, akinek az önkormányzat felé köztartozása van.

III. fejezet

13.       Záró rendelkezések

13. §

1. Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
2. E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, - helyben szokásos módon - a jegyző gondoskodik.
3. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló, 18/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet.
4. Ez a rendelet nem tartalmaz az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást.

Jászladány, 2015. február 19.

Ez a rendelet 2015. február 23. napján kerül kihirdetésre.

                                                                                                                Lajkó Terézia

                                                                                                                      Jegyző