Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2023. 07. 02

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről

2023.07.02.

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Mötv.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, az Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Általános szabályok

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Jászladány közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és amelyet e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.

2. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokat tanúsítókkal szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben alkalmazott közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedhet.

(2) Helyszíni intézkedés során a közterület-felügyelő természetes személyek esetén ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

3. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló mindenkor hatályos jogszabályból a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság szankció alkalmazható.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

3. A köztemető használatára vonatkozó szabályok

4. § (1) A köztemetőben a temetési helyek gondozásáról a sírok közötti terület gyomtalanításáról a temetési hely felett rendelkező személy gondoskodik.

(2) A köztemetőben keletkező hulladékot a kijelölt gyűjtőhelyre kell helyezni.

(3) A köztemető használata során mindenki köteles a hely méltóságának megfelelően viselkedni, a hozzátartozók gyászát, a szertartások rendjét, a kegyeleti érzéseket zavaró cselekményektől tartózkodni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében tilos

a) a köztemetőbe vakvezető és rendőrségi kutya kivételével állatot bevinni,

b) kegyeletet sértő módon hangoskodni, zenét hallgatni,

c) olyan magatartást tanúsítani, tevékenységet végezni, amely sérti a kegyeletet és megbotránkozást válthat ki a temetőhasználók körében.

(5) Tilos a köztemetőben:

a) bármilyen reklámtevékenységet folytatni,

b) tüzet rakni, szemetet, elszáradt koszorúkat meggyújtani.

(6) A köztemetőben tilos gépkocsival közlekedni. Díjmentesen behajthat:

a) a mozgássérültet szállító jármű,

b) a temetkezési szolgáltató gépjárműve,

c) az egyéb, temetőgondnoki engedéllyel rendelkező gépjármű (pl: sírköves, kertész).

5. § A köztemető használatára vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 4. §-ban foglaltakat megszegi.

4. Az ingatlanok és a közterületek tisztántartása, zöldterületek fenntartása, használata

6. § (1) A település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, amennyiben az ingatlan haszonélvezeti vagy bérleti joggal terhelt, abban az esetben az ingatlan haszonélvezője vagy bérlője (a továbbiakban együtt: ingatlan tisztántartására kötelezett) kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlan tisztántartására kötelezett közterület tisztántartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, kaszálása, hulladék- és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hóeltakarítás és síkosságmentesítés,

b) az ingatlan előtti és melletti szakaszra kiterjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, gaztalanítása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása érdekében,

c) az ingatlan előtti és melletti járda, valamint az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése,

d) az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezése, valamint kiépített csapadékcsatorna esetén az abba saját területen történő bevezetése.

7. § (1) Két szomszédos terület, épület közötti kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség (kaszálás, síkosság-mentesítés stb.) a szomszédos ingatlan tisztántartására kötelezettek között fele - fele arányban oszlik meg.

(2) A ingatlan tisztántartására kötelezett a közterületi sávok takarításakor keletkezett közterületi és kerti hulladékot a saját háztartási hulladékgyűjtő edényében köteles elhelyezni.

(3) Tilos az ingatlanról szennyvizet más ingatlanára átengedni, közterületre kiengedni.

8. § Az ingatlanok és a közterületek tisztántartására, zöldterületek fenntartására és használatára vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 6-7. §-ban foglaltakat megszegi.

5. Síkosságmentesítésre és hóeltakarításra vonatkozó szabályok

9. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(2) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

(3) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(4) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspontcsökkentő szer (pl.: konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke a 40 g/m2-nél több ne legyen.

(5) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve annak közvetlen környékén tilos.

(6) Tilos fagyáspontcsökkentő szer használata olyan helyen, ahol olvadás esetén közvetlen felszíni vízbe juthat (vízpartok útkeresztezései, csapadék- és belvízelvezető csatornák hídja, áteresze stb.).

10. § A síkosságmentesítésre és a hóeltakarításra vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 9. §-ban foglaltakat megszegi.

6. Közterület tisztántartásával, használatával összefüggő egyéb szabályok

11. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) A közterületen folytatott, szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet folytató köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni, a tevékenység befejeztével a közterületet rendeltetésének megfelelő eredeti állapotába helyreállítani.

(3) Az ingatlan tisztántartására kötelezett gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

12. § (1) Közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne jusson ki.

(2) Parkot, füves területet, játszóteret rendeltetésszerűen kell használni. A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, a növényeket, növényi részeket leszedni, illetve a fákat megcsonkítani, a zöldterületet bármi módon károsítani tilos.

(3) Ivóvizet szolgáló kutakat, közkifolyókat csak rendeltetésszerűen szabad használni.

(4) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen engedély nélkül tilos.

(5) A játszótereken az állatok sétáltatása tilos.

13. § (1) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényből hulladékot kiönteni, szétszórni, abból még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

(2) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősködők részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

14. § A közterület tisztántartására, használatára vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 11-13. §-ban foglaltakat megszegi.

7. Építési tevékenység közterülettel kapcsolatos szabályai

15. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a helyi közútkezelő, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek a hulladékudvarba kell elszállítani és a közterületet helyre kell állítani, valamint meg kell tisztítani.

16. § Az építési tevékenység közterületre vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 15. §-ban foglaltakat megszegi.

8. Hirdetményekre vonatkozó szabályok

17. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen, egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

18. § A hirdetményekre vonatkozó közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki a 17. §-ban foglaltakat megszegi.

III. Fejezet

Eljárási rendelkezések

19. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás észlelése esetén bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indulhat eljárás. Az eljárás hivatalból indul. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy arról feljegyzést kell készíteni.

(2) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

20. § E rendelet alapján indult eljárásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

22. §1

23. §2

1

A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.