Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(II.28.) önkormányzati rendelete

Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Hatályos: 2026. 02. 13

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(II.28.) önkormányzati rendelete

Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

2026.02.13.

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §-ban biztosított jogkörében figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásaira, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Cibakháza Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő vagyontárgyakra terjed ki.

(2) A rendelet személyi (szervi) hatálya az

a) önkormányzatra

b) az önkormányzat szerveire

c) az önkormányzat költségvetési szerveire

d) az önkormányzat egyes vagyontárgyait megbízás alapján kezelő, vagyonkezelő, vagy üzemeltető szervezetre, vagy magánszemélyre (c) és d) együtt: jogszerű használók)

(3) Az önkormányzatot megilleti és terheli a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége, melyeket részben saját maga, részben a polgármester, e rendeletben szabályozott módon gyakorol.

(4) A jogszerű használók a rájuk bízott vagyonnal a mindenkori vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint gazdálkodnak.

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon):

- törzsvagyonból, és
- vállalkozói vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon a jogszabály, vagy az önkormányzat határozata által forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak összessége.
(3) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból, értékpapírokból, üzletrészekből, pénzvagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

A vagyontárgyak minősítése, nyilvántartása

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképtelenné minősítéséről - törvényi rendelkezés hiányában - az önkormányzat dönt.

(2) E rendelet hatálybalépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő, törvényi minősítés alá nem eső vagyontárgyak forgalomképes tárgyaknak minősülnek, kivéve, ha az önkormányzat egyedi határozattal azt forgalom-képtelenné, vagy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítja.

4. § (1) Az önkormányzat vagyonát - a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban - nyilván kell tartani, a jogszabályban meghatározott személyek, szervezetek által.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási feladatokat a jegyző látja el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók, az egyes vagyontárgyakat üzemeltetők a vagyont érintő változásokat a külön meghatározott formában és tartalommal kötelesek jelezni a jegyzőnek.

(4) A vagyonnal gazdálkodók és az egyes vagyontárgyakat üzemeltetők, vagyonkezelők a rájuk bízott vagyonról a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően kötelesek december 31-i fordulónappal jogszabályban meghatározottak szerint kétévente leltározást végrehajtani.

(5) Az önkormányzat vagyona az ASP Ingatlanvagyon kataszter és eszköznyilvántartó rendszerében kerül teljes körűen nyilvántartásra.

II. Fejezet

A vagyongazdálkodás általános szabályai

5. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

6. § (1) Vagyongazdálkodás alatt az egyes vagyontárgyak használata (fenntartása), új vagyontárgyak megteremtése, a hasznosítható vagyontárgyak bérbe, használatba, haszonbérbe vagy vagyon-kezelésbe adása, megterhelése, illetőleg a feladatok ellátásához szükséges mértékig történő elidegenítése értendő.

(2) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységekben csak az önkormányzati feladatok ellátása mellett nélkülözhető vagyontárgyakkal lehet részt venni.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók, vagyont kezelők a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

6/A. §1 (1) Az önkormányzat a forgalomképes ingatlan és ingó vagyonát

a) értékesítheti,

b) bérbe,

c) működtetésbe (használatba, üzemeltetésbe),

d) vagyonkezelésbe

adhatja.

(2) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint értékesítheti,

b) bérbe,

c) működtetésbe (használatba, üzemeltetésbe),

d) vagyonkezelésbe

adhatja.

(3) Az önkormányzat a forgalomképtelen vagyonát

a) bérbe,

b) működtetésbe (használatba, üzemeltetésbe),

c) vagyonkezelésbe

adhatja.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot az Nvt. 14. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog illeti meg.

(5) A nemzeti vagyon ingyenes átruházására az Nvt. 13. § (3)-(7) bekezdése, valamint a 14. § (1) bekezdése az irányadó.

(6) A nemzeti vagyon ingyenes hasznosítására, vagyonkezelésbe adására az Nvt. 11. § (13) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

6/B. §2 (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése történhet:

a) pályázati felhívással,

b) egyedi döntés alapján.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítása a történhet:

a) pályázati felhívással,

b) egyedi döntés alapján,

c) vagyonkezelői jog létesítésével.

(3) Amennyiben törvény ellentétesen nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon értékesítésére és hasznosítására 400 ezer forint egyedi nettó forgalmi érték felett versenyeztetés útján, pályázati felhívás keretében kerülhet sor.

(4) A (3) bekezdésben foglalt hasznosítási értékhatár alól kivételt képeznek ezen rendelet 11/B. § (1) bekezdésében foglalt ingyenesen vagyonkezelésbe adott vagyonelemek.(7) A polgármester egyedi döntés alapján 100 ezer forint egyedi nettó forgalmi érték alatti ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja.

III. Fejezet

A törzsvagyon használata, hasznosítása

7. § (1) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak használati és hasznosítási jogát, üzemeltetési, fenntartási feladatait azok a jogszerű használók gyakorolják, illetve végzik akik/amelyek jogszabály alapján közszolgáltatást teljesítenek, továbbá azok akiket/amelyeket az önkormányzat erre felhatalmazott.

(2) A jogszerű használók a rájuk bízott törzsvagyont - alapfeladataik sérelme nélkül - bérbeadás útján hasznosíthatják.

A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó hasznosítási döntés a jogszerű használó feladatellátását nem veszélyeztetheti.
(3) A törzsvagyon hasznosításából származó bevételek a jogszerű használókat illetik meg. A hasznosításból keletkezett bevételekről és kiadásokról a jogszerű használók a gazdálkodási év végén kötelesek beszámolni az önkormányzatnak.
(5) A törzsvagyont érintően e fejezetben nem szabályozott egyéb tulajdonosi nyilatkozatot - értékhatártól függetlenül - a polgármester teheti meg.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

8. § Az önkormányzat képviselő testülete dönt a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó tárgyi eszköz értékesítéséről, használatra átengedéséről, egyéb hasznosításáról, vagy selejtezéséről.

9. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megterheléséről egyedi határozattal kizárólag az önkormányzat jogosult dönteni.

IV. Fejezet

A vállalkozói vagyon hasznosítása

10. § (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó vagyon hasznosításáról, kezeléséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása az önkormányzat vagyongazdálkodási irányelveivel, illetve az éves költségvetési rendeletben előírtakkal összhangban történik.

(3) bekezdésébe tartozó vállalkozói vagyontárgyak elidegenítéséről, adás-vételéről 400 ezer Ft forgalmi érték alatt a polgármester, 400 ezer forint forgalmi értékhatár felett az önkormányzat dönt. A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlóját 400 ezer forint forgalmi értékhatár felett forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

(4) Vállalkozói vagyontárgy bérbeadása és használatba adása esetén, ha a bérleti díj összege a bérbeadáskori bruttó bérleti díjjal számolva a bérlet időtartama alatt a 400 ezer Ft-ot meghaladja, valamint határozatlan időre, továbbá 1 évet meghaladó bérbeadás esetén az önkormányzat hozza meg a tulajdonosi döntést. Amennyiben a szerződésben foglalt feltételek teljesítése automatikusan a szerződés meghosszabbítását eredményezi, akkor a bérlet időtartamát a meghosszabbítás figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Vállalkozói vagyon ingyenes, vagy jelképes ellenértékű átruházásáról egyedi határozattal az önkormányzat dönt. Vállalkozói vagyon jelképes ellenértékű, ingyenes bérbeadásáról, jelképes ellenértékű, ingyenes használatba adásáról

- ha annak időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 30 napot egyedi határozattal az önkormányzat,
- ha annak időtartama 12 hónapon belül 30 nap vagy annál rövidebb a polgármester dönt.
A Vállalkozói vagyon ingyenes, vagy jelképes ellenértékű átruházása, ingyenes, vagy jelképes ellenértékű bérbeadása, ingyenes vagy jelképes ellenértékű használatba adása során felmerülő költségeket a jogosultságot szerzőnek kell vállalnia.
Vállalkozói vagyon gazdasági társaságba történő beviteléről egyedi határozattal az önkormányzat dönthet.
Vállalkozói vagyontárgy állapotának, állagának javítására, megőrzésére irányuló felajánlások elfogadásáról a polgármester jogosult dönteni, amennyiben jogszabály, vagy helyi rendelet eltérően nem rendelkezik. A felajánlás elfogadása az önkormányzat részére kiadást nem keletkeztethet, kötelezettséget nem származtathat, a felajánló az ingatlanon csak az állapot, állag javítására, megőrzésére irányuló munkálatok elvégzésének idejéig tartózkodhat. A felajánlások elfogadásáról a önkormányzat munkaterv szerinti soros ülésén tájékoztatni kell.
(6) Az (1) - (6) bekezdésbe nem tartozó - vállalkozói vagyont érintő - egyéb tulajdonosi nyilatkozatot értékhatártól függetlenül a polgármester tehet.
(7) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő vállalkozói vagyontárgyra e § szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatáskör megállapításakor az önkormányzati tulajdoni hányad bruttó forgalmi értékét kell figyelembe venni. A felmerülő költségeket az önkormányzat legfeljebb tulajdoni arányának megfelelő mértékben viselheti.

A vagyon hasznosításával kapcsolatos eljárás rendje

11. § (1) A vállalkozói vagyon hasznosítására a nyilvánosság és a versenysemlegesség biztosítása érdekében - a (2) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve - nyilvános versenyeztetés útján kerülhet sor. A versenyeztetés kiírása a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának felhatalmazása alapján a polgármester feladata.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés:

a) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adásánál amennyiben az ingatlan forgalmi értéke a bruttó 10 millió forintot nem haladja meg,

b)3 az Nvt. 11. § (17) bekezdésében szereplő esetekben

(3) Ugyanazon vagyontárgyra benyújtott több vagyonhasznosításra, valamint értékesítésre vonatkozó ajánlat esetén, értékhatártól függetlenül, versenytárgyalást kell kiírni.

11/A. §4 Ezen rendelet 1. mellékletében foglalt vagyontárgyakra vonatkozóan az önkormányzat az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseire tekintettel vagyonkezelői jogot létesíthet:

a) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződés megkötésével jön létre.

b) A vagyonkezelői szerződés csak az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pontjának b) alpontjában foglalt jogi személyekkel köthető.

c) A vagyonkezelői szerződésben a vagyonkezelő vállalja az Nvt, 11. § (11) bekezdésben, és az Mötv. 109. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt feltételek teljesítését.

11/B. §5 (1) Vagyonkezelésbe az 1. melléklet szerinti vagyontárgyak ingyenesen az Nvt. 11. § (13) bekezdésében foglalt célok alapján, az azokhoz szükséges mértékben önkormányzati költségvetési szervnek adható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a vagyonkezelés ellenérték fejében létesíthető. A vagyonkezelői jog ellenértékét értékbecslő szakértői vélemény alapján az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai szerint, az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani.

11/C. §6 (1) A vagyonkezelés során a vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,

c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,

f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.

(2) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyvszerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, és az értékében bekövetkezett egyéb változásokat, valamint az elszámolt költségeket.

11/D. §7 (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésében meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha

a) megszűnik az a közfeladata, melynek ellátása biztosításához kapta vagyonkezelésbe a vagyont;

b) ellene csőd, felszámolási, végelszámolási eljárást vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedést kezdeményeznek;

c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárt és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott;

d) tulajdonosi szerkezete az Nvt. alapján megváltozik;

e) az Nvt.-ben meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek.

(3) Az önkormányzat megbízásából a belső ellenőr, vagy más személy jogosult

a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – az adatvédelmi szabályok betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni,c) információt, adatot kérni.

12. § (1) A vagyonhasznosítási szerződést a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának döntése alapján a polgármester köti meg.

Értékpapírokkal és üzletrészekkel való gazdálkodás külön szabályai

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló értékpapírok, üzletrészek, részvények elidegenítéséről, értékpapírok, üzletrészek, részvények tulajdonjogának megszerzéséről az önkormányzat dönt.

(2) Az önkormányzat tulajdonába került értékpapírok őrzéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(3) Az értékpapírokról, üzletrészekről a jegyző - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - leltárt készít, illetve azokat nyilvántartja.

Nem önkormányzati tulajdonú vagyontárgy tulajdon - vagy bérleti jogának, illetve használati jogának megszerzése

14. § (1) A nem önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak tulajdon, bérleti, illetve használati jogának megszerzéséről 200 ezer Ft forgalmi érték alatt a polgármester, 200 ezer Ft értékhatár felett az önkormányzat dönt.

(2) A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlóját a forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján - kivéve ingóság esetén a hasznosítási jog megszerzésének ellenértéke alapján - kell megállapítani, amennyiben arra az önkormányzat éves költségvetése fedezetet nyújt és jogszabály, vagy e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

(3) Az (1) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni az éves költségvetésben meghatározott tulajdonszerzésekre.

14/A. § (1) Az önkormányzati ingatlan vagyon gyarapításáról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően az ingatlan vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni, az értékbecslés 9 hónapnál régebbi nem lehet.

(3) Az ingatlan tulajdon megszerzése előtt, a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához szükséges, fel kell tárni a tovább hasznosítás lehetőségeit.

(4) Amennyiben az ingatlan megszerzése terület- és településrendezés, kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló nevelési, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, sportinfrastruktúra fejlesztése, helyi természet és környezetvédelem, vízgazdálkodás, illetve fejlesztési pályázathoz kapcsolódik, abban az esetben az értékbecsléstől felfelé a Képviselő-testület legfeljebb 15 %-kal eltérhet.

V. Fejezet

Vagyonhasznosítás és a költségvetés kapcsolata

15. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről való lemondásról, engedményezésről a kötelezett kérelmére kizárólag az dönthet amennyiben a kötelezett önkormányzati feladatot lát el, vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Cibakháza Nagyközség vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/1999. (XII. 16.) rendelet hatályát veszíti.

1

A 6/A. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 6/B. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 11. § (2) bekezdés b) pontja a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 11/A. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

5

A 11/B. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 11/C. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

7

A 11/D. §-t a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

8

Az 1. mellékletet a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.