Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015.(XI.19.) önkormányzati rendelete

A vásárok és a piacok tartásáról

Hatályos: 2024. 05. 01- 2024. 06. 30

Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015.(XI.19.) önkormányzati rendelete

A vásárok és a piacok tartásáról

2024.05.01.

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet alapján a következőket rendeli el.1

1. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya az önkormányzat által fenntartott piacokra, vásárokra (továbbiakban piacok) terjed ki:

a) napi élelmiszerpiacra

b) helyi kirakodó vásárra

c) országos kirakodó vásárra

d) búcsúvásárra

e) használtcikk piacra

f) karácsonyi vásárra

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magánszemélyre, egyéni vállalkozóra, őstermelőre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre aki vagy amely a piacon vagy vásárban bármilyen értékesítési vagy szolgáltató tevékenységet folytat (továbbiakban együtt: Kereskedő), valamint a piac vagy vásár területén tartózkodókra.

Értelmező rendelkezések

2. § Jelen rendelet alkalmazásában

a) vásár, piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely;

b) árusítóhely: Üzlethelyiség és üzlethelyiségnek nem minősülő árusító vagy szolgáltató tevékenységre alkalmas, az üzemeltető által kijelölt hely.

c) helypénz: napijegy vagy bérlet formájában megfizetendő térítési díj az árusítóhely használatáért cserébe.

d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható, újraértékesített termékeket árulnak;

e) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, szervezet, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult;

f) helyfoglalás: az árusító által a rendelkezésre bocsátott területre az árujának elhelyezése

2. A vásárok, piacok fenntartása és üzemeltetése

3. § (1) A piacok üzemeltetésére a fenntartó és az üzemeltető szerződést köt. A szerződés kötelező tartalmi elemeit képezik a (2) bekezdésében szabályozottak.

(2) Az Üzemeltető feladatai:

a) a kereskedelmi hatóságtól a vásár- és piac üzemeltetési engedély beszerzése,

b) a vásárok és piacok rendjének, az árusítás zavartalanságának biztosítása,

c) az árusítóhelyek kijelölése,

d) a piac megnyitása, az odaérkező árusok elhelyezése;

d) a helypénzek és egyéb jogcímen meghatározott díjak beszedése

e) a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal lássa el az árusítóhelyeket,

f) a vásár és piac bejáratánál olyan térképet vagy helyszínrajzot helyezzen el, amelyen naprakészen feltünteti a sorszámmal ellátott kereskedelmi árusítóhelyeket,

g) az üzemeltetési rend jól látható helyen történő kifüggesztése, a kereskedők és vásárlók tájékoztatása,

h) a nyitvatartási idő alatt a piac rendjének folyamatos ellenőrzése,

i) a piacon árusított termékkörök jegyzékének elkészítése,

j) a piac kiszolgáló helyiségeinek, illemhelyeinek üzemeltetése,

k) gondoskodás a piacok és vásárok tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről.

l) a piac területén lévő közös helyiségek tisztántartása, a megfelelő számú hulladéktároló elhelyezése, szükség szerinti fertőtlenítése, a hulladék elszállítása,

m) a vásár, piac biztonságát fenyegető veszély esetén a vásár, piac működésének felfüggesztése,

(3) Az üzemeltetőt a piac területén a hivatali dolgozók és a piacfelügyelők képviselik.

4. § (1) Piacon és vásáron azok üzemeltetési rendjének megfelelő termékek hozhatók forgalomba, az előírások betartása mellett.

(2) Vizsgálatot igénylő terméket csak igazolás, engedély bemutatásával lehet árusítani.

5. § (1) Piacon és vásáron kereskedői tevékenységet az végezhet:

a) aki a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel.

b) az árusításra vonatkozó szabályokat betartja,

c) az általa igénybe vett árusítóhely használatáért a helypénzt megfizette,

d) nevét, címét igazolta,

e) a tevékenységre feljogosító iratot, hatósági engedélyeket bemutatta az üzemeltető megbízottjának.

f) a piac felügyeletét ellátó személynek az áru származása, minősége, mennyisége, valamint az ára tekintetében a szükséges felvilágosítást megadta.

(2) Mezőgazdasági kistermelő kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, a maga termelte mezőgazdasági termékből előállított, nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, saját tenyésztésű, -nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást árusíthat.

(3) Gombát és egyéb vizsgálatot igénylő terméket csak valamennyi tétel megvizsgálása után szabad árusítani. Tilos az első szállítmány vizsgálata után „azonos”, de vizsgálat nélküli terméket beszállítani, az árut így pótolni. Amennyiben a kereskedő a szakvizsgálatra szoruló árut nem mutatja be, az árusításból ki kell zárni.

(4) E rendelet hatálya alá tartozó piacon és vásáron a piac és vásár jellegének megfelelő termék hozható forgalomba, melynek forgalmazását jogszabály nem tiltja, illetve a forgalomba hozatal jogszabályi előírásait a forgalmazó betartja.

6. § (1) A kereskedő köteles az árusítóhelyén a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, székhelyét, telefonszámát, és elektronikus levelezési címét.

(2) A gombát értékesítő személy köteles a gombaszakértő által kiállított igazolást – amely naptári napra szól – nevének, lakhelyének, az árusított gomba fajtájának feltüntetésével feltűnő helyre kitenni.

(3) A kereskedő az árusítóhelyen kizárólag hitelesített mérleget, súlyt vagy egyéb mérőeszközt használhat. Ha az áru mérlegelése külön kosár, doboz stb. felhasználásával történik, azon a mérőedény súlyát maradandó módon, a vevő által is jól láthatóan fel kell tüntetni.

(4) Tilos az árusításra ki nem jelölt helyeket, közlekedőket árubemutatásra vagy árusításra igénybe venni. A piac és vásár közlekedőútjait szabadon kell hagyni, ezen a területen árut, göngyöleget, járművet és egyéb dolgot tárolni tilos.

(5) A piac és vásár területén áruszállításra alkalmas eszköz, ljármű csak az áru be- és kiszállítása céljából mehet be a piac területére. Az áru be- és kiszállítása alatt más árus tevékenységét nem zavarhatják.

Járműről történő árusítás tilos. A piac területén gépjárművel parkolni tilos.
A piac, vásár területén a járművek max.5 km/h sebességgel közlekedhetnek.
(6) A piacok, vásárok területén nyitvatartási idő alatt csak gyalogos forgalom engedélyezett.
(7) Az árusítás során keletkezett hulladékot a kereskedő köteles folyamatosan összegyűjteni, azt az erre rendszeresített tárolóba elhelyezni, és a piac bezárásáig a terméket és a göngyölegeket elszállítani. Amennyiben a kereskedő nem tesz eleget köztisztasági kötelezettségének, úgy az üzemeltető jogosult a területhasználati szerződés felmondására.

3. Az árusítás rendje

7. § (1) Az árusításra kijelölt helyet a nyitást követően reggel öt órától lehet elfoglalni.

(2) A bérlettel rendelkezők helyeit az üzemeltető nyári nyitva tartási idő alatt reggel 7 óráig tartja fenn, ezután az el nem foglalt helyek az adott napon szabadon értékesíthetők napi díj alkalmazásával.

(3) Napi helyfoglalás esetén a kereskedők az árusított cikkek szerint kijelölt helyen, az érkezés sorrendjében válthatnak helyet, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

(4) Az árusításra kijelölt hely másnak át nem adható, másra át nem ruházható. A kereskedő közeli hozzátartozója bejelentés után jogosult árusítást végezni a kijelölt árusítóhelyen.

(5) Az árusítást végző személy az árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül máshol nem árusíthat, árut vagy göngyöleget nem rakhat le.

(6) Az elhullott állatot a piac és vásár területéről a tulajdonos saját költségén köteles azonnal eltávolítani.

(7) Az árusítás történhet:

a) elárusító helyről (kiépített asztal, üzlet, sátor),

b) élőállat árusítás a kijelölt helyen ketrecből,

c) zöldség, gyümölcs: kosárból, ládából, gyékényről.

(8) Az árusok a vásár, piac időtartamára sátrat, standot létesíthetnek az üzemeltető engedélyével.

(9) Tilos az árusítóasztalt áthelyezni, elvinni, megbontani, vagy más módon mozgatni. Az árusító asztalok szerkezettel vagy felépítményekkel történő kiegészítésére és az árusító asztalok környezetének részleges vagy teljes lefedésére, körbekerítésére csak az üzemeltető jogosult.

4. Helypénz megfizetésének szabályai

8. § (1) Piacon és vásáron csak az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján, jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartása és a díjak megfizetése mellett lehet árusítani. A helypénz beszedése az engedély megadásának minősül.

(2) A piacon vagy vásárban igénybe vett terület után a helypénzt előre kell készpénzben megfizetni – számla vagy nyugta ellenében – az üzemeltető megbízottjának.

(3) A helypénz megfizetése történhet napi helyfoglalás vagy bérlet formájában.

(4) A bérlet huzamosabb időre szóló helyhasználati engedély, mely az árusítóhely állandó biztosítását szolgálja piacos napokon. A bérlet a tárgyidőszak valamennyi piaci napján jogosít árusításra. A bérleti szerződések megkötése az üzemeltető feladata.

(5) Bérlet határozott vagy határozatlan időre váltható. A határozott idejű bérlet legrövidebb időtartama 30 nap. A bérleti szerződéssel rendelkező kereskedők a területhasználati díjat havonta, a tárgyhó 3. napjáig kötelesek megfizetni az üzemeltető számlázása alapján.

(6) A fizetendő díjak mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(7) A helypénz megállapításánál az elfoglalt alapterületet, az áru fajtáját és mennyiségét kell alapul venni. Az alapterületet négyzetméterben kell meghatározni. Minden megkezdett m2 egésznek számít. Egy m2 –nél kisebb területárusításra nem adható ki.

Az elfoglalt alapterületbe be kell számítani a göngyölegekkel (láda, zsák, doboz, kosár stb.) elfoglalt területet, valamint az árusítóhelyek előtt bemutatott áruk által elfoglalt területet is.
(8) Az árusítás ideje alatt a kereskedő köteles megőrizni és ellenőrzésre átadni az árusító helyről szóló számlát, nyugtát vagy bérletet. Amennyiben ezt bemutatni nem tudja, úgy köteles az elfoglalt terület után ismételten helypénzt fizetni.
(9) Annak a kereskedőnek, aki helypénz megfizetése nélkül kereskedik, vagy az általa kért területnél többet vesz igénybe, és az erre történő figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg a díjat, a piacon, vásáron történő további árusítást meg kell tiltani és a kereskedőt fel kell szólítani a piac területének elhagyására.
(10) A helypénz megfizetésének rendjét megszegőkkel szemben az üzemeltető 10000 Ft pótdíjat szab ki. Amennyiben a kereskedő a pótdíjat nem fizeti meg, akkor üzemeltető jogosult az írásban kötött megállapodás azonnali hatályú felmondására.

5. Vegyes és záró rendelkezések

9. §2

10. §3

11. § (1) Ez a rendelet 2015. december 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Cibakháza nagyközség Önkormányzatának a vásárok és piacok tartásának rendjéről szóló 17/1995. (IX.07.) sz. rendelete.

(2) Jelen rendelet 2. sz. melléklete a hatályba lépését követő napon hatályát veszíti.

1

A bevezető a Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 9. §-t a Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 10. §-t a Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

4

Az 1. melléklet a Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.