Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés c) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.    Általános rendelkezések

1. § A rendelet előírásait Csépa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére és elidegenítésére kell alkalmazni.

2. § Önkormányzati lakás és önkormányzati helyiség bérbeadásáról és elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

3. § Az Önkormányzat költségvetési szerve, vállalata a saját feladataihoz biztosított önkormányzati lakás vagy helyiség bérbeadásáról javaslatot tehet az önkormányzatnak.

2. Lakásbérlet

4. § Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján nem adható bérbe.

5. § Önkormányzati lakás bérbeadásakor óvadék nem köthető ki.

6. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő nem köteles életvitelszerűen az önkormányzati lakásban lakni.

7. § Önkormányzati lakásra házastársak és bejegyzett élettársi kapcsolatban élők közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

8. § Az önkormányzati lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A felmerülő költséget a bérlő viseli.

 9. § A lakásbérlő köteles saját költségén gondoskodni
             a) a lakás rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról, rágcsálóirtásáról,
             b) a közös használatra szolgáló terület hó- és síkosság mentesítésről,
             c) a közös használatra szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatáról és tisztántartásáról,
             d) a lakás berendezési és felszerelési tárgyainak állagmegóvásáról, javításáról, pótlásáról.

10. § Önkormányzati lakás bérlete évente egyszer ellenőrizhető, melyről jegyzőkönyv készül.

11. § (1) A bérlő az önkormányzati lakást saját költségén - az Önkormányzattal való előzetes megállapodás alapján - átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) Ha az önkormányzati lakás komfortfokozata a munka elvégzése következtében megváltozik, az eredeti szerződést akkor kell módosítani, ha a felmerülő költséget az Önkormányzat viseli.

12. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony szünetelésének kezdő időpontja a bérlő tényleges kiköltözésének napja, záró napja az önkormányzati lakásbérlőnek történő visszaadás napja.

13. § Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapot követő hónap első napjától a kétszeresére emelkedik, amíg a jogcím nélküli lakáshasználat fennáll.

14. § A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az Önkormányzat a bérlőnek másik lakást nem ad bérbe és nem fizet pénzbeli térítést.

15. § A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés Önkormányzat által történő felmondása esetén a cserelakás felajánlása helyett fizetendő pénzbeli térítés mértékéről és fizetésének feltételeiről a felek megállapodást kötnek. A pénzbeli térítés mértékét szakértői vélemény alapján kell megállapítani.

16. § Önkormányzati lakás bérletére kötött szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésére az Önkormányzat kötelezettséget nem vállalhat.

17. § Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

18. § Önkormányzati lakások lakbérét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

19. § (1) Önkormányzati lakás csak piaci alapon adható bérbe.

(2) A lakásbérlet időtartama legfeljebb öt év, mely akkor hosszabbítható meg legfeljebb öt évvel, ha a bérlő a lakásbérlet lejáratának napján a lakásbérleti szerződésből fakadó valamennyi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, és nincs lakbér tartozása vagy közüzemi díjtartozása.

20. § Az önkormányzati lakás átadásakor, átvételekor jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az átadás-átvétel időpontját, közüzemi mérőóra állásokat, a berendezési és felszerelési tárgyakat, a lakás állapotának leírását.

21. § Önkormányzati lakásra az Önkormányzat külön szolgáltatást nem nyújt.

3. Helyiségbérlet

22. § Önkormányzati helyiség piaci alapon adható bérbe.

23. § Önkormányzati helyiség bérbeadásakor óvadék nem köthető ki.

24. § A helyiségbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő nem köteles folyamatosan az önkormányzati helyiséget használni.

25. § Önkormányzati helyiségre házastársak és bejegyzett élettársi kapcsolatban élők közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

26. § Az önkormányzati helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a megfelelő berendezésekkel. A felmerülő költséget a bérlő viseli.

27. § A helyiségbérlő köteles saját költségén gondoskodni
               a) az önkormányzati helyiség rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról, rágcsálóirtásáról,
               b) a közös használatra szolgáló terület hó- és síkosság mentesítésről,
               c) a közös használatra szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatáról és tisztántartásáról,
               d) az önkormányzati helyiség berendezési és felszerelési tárgyainak állagmegóvásáról, javításáról, pótlásáról.

28. § Önkormányzati helyiség bérletét évente egyszer ellenőrizni kell, melyről jegyzőkönyv készül.

29. § A bérlő az önkormányzati helyiséget saját költségén - az Önkormányzattal való előzetes megállapodás alapján - átalakíthatja, korszerűsítheti.

30. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a helyiségbérleti jogviszony szünetelésének kezdő időpontja a bérlő tényleges kiköltözésének napja, záró napja az önkormányzati helyiségbérlőnek történő visszaadás napja.

31. § Az önkormányzati helyiséget jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapot követő hónap első napjától a kétszeresére emelkedik, majd kéthavonta a kétszeresére emelkedik mindaddig, amíg a jogcím nélküli helyiséghasználat fennáll.

32. § A helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az Önkormányzat a bérlőnek másik helyiséget nem ad bérbe és nem fizet pénzbeli térítést.

33. § A határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződés Önkormányzat által történő felmondása esetén az Önkormányzat cserehelyiséget nem biztosít, és nem fizet pénzbeli térítést.

34. § Önkormányzati helyiség bérletére kötött szerződés megszűnése után a helyiségben visszamaradó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet másik helyiségben való elhelyezésére az Önkormányzat nem vállal kötelezettséget.

35. § Önkormányzati helyiségre az Önkormányzat külön szolgáltatást nem nyújt.

36. § Önkormányzati helyiség albérletbe nem adható, bérleti jogát másra átruházni, elcserélni nem lehet.

37. § (1) Önkormányzati helyiség csak piaci alapon adható bérbe.

(2) A helyiségbérlet időtartama legfeljebb öt év, mely akkor hosszabbítható meg legfeljebb öt évvel, ha a bérlő a helyiségbérlet lejáratának napján a helyiségbérleti szerződésből fakadó valamennyi kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, és nincs lakbér tartozása vagy közüzemi díjtartozása.

38. § Az önkormányzati helyiség átadásakor, átvételekor jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az átadás-átvétel időpontját, közüzemi mérőóra állásokat, a berendezési és felszerelési tárgyakat, a helyiség állapotának leírását.

39. § A helyiségbér mértékét a képviselő-testület határozattal szabályozza.

4. Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

40. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett forgalomképes önkormányzati lakás és helyiség pályázat útján történő értékesítése megfelelően közzétett, nyílt és feltételhez nem kötött pályázati eljárás útján történhet.

(2) Megfelelően közzétett és nyílt a pályázat, ha legalább kettő hónapon át ismételten meghirdetésre kerül megyei sajtóban, más megfelelő kiadványban, vagy ingatlan-ügynökségen keresztül.

(3) Feltételhez nem kötött a pályázat, ha az ingatlant bármely vevő szabadon megszerezheti, és saját céljaira használhatja.

(4) Nem minősül feltételhez kötésnek, ha a pályázati kiírás a közrend megsértésének megelőzése érdekében, környezetvédelmi okból, spekulációs célú ajánlat elkerülése érdekében, a hatályos település-szerkezeti terv, illetve a helyi építési szabályzat előírásai miatt tartalmaz feltételeket. A környezetvédelmi és közegészségügyi okokból, közérdekből előírt kötelezettségek akkor nem minősülnek feltételhez kötésnek, ha azokat valamennyi potenciális vevő köteles és képes betartani.

41. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett forgalomképes önkormányzati lakás és helyiség pályázati eljárás nélküli értékesítése esetén független, értékbecslésre jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. A szakértői véleményben meghatározott árat minimális vételárnak kell tekinteni.

(2) Ha az állapítható meg, hogy az értékbecslő által megállapított áron az önkormányzati lakás vagy helyiség nem értékesíthető, akkor a vételár legfeljebb 5%-kal csökkentett értéken értékesíthető.

(3) Ha további ésszerű idő elteltével nyilvánvaló, hogy az önkormányzati lakás vagy helyiség ezen az áron sem értékesíthető, akkor a szerzett tapasztalatokat, valamint a beérkezett ajánlatokat is figyelembe vevő új értékbecslést kell készíttetni.

(4) Ha az önkormányzati lakást vagy helyiséget az Önkormányzat az értékesítést megelőző három éven belül vásárolta, akkor az értékesítési ár a vásárlási árnál alacsonyabb csak abban az esetben lehet, ha független értékbecslő az adott piacon konkrétan általános visszaesést állapít meg.

5. Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet 2013. december 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 20/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 21/2013.(XI.22.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet a 11/2019.(V.23.) önkormányzati rendelethez

Csépa Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakás ingatlanok

2019. június 01. napjától érvényes bérleti díjai

^[1]