Csépa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja által megállapított feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 5475 Csépa, Rákóczi utca 24.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(4) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 732934

2. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület szervei:

a) főállású polgármester,

b) pénzügyi bizottság,

c) a jegyző,

d) Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal

Cím: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.

Telephely megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége (továbbiakban: Csépai Kirendeltség)

Cím: 5475 Csépa, Rákóczi u. 24.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a község címeréről zászlójáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Községi Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok megye Csépa felirattal, középen Magyarország címerével.

(3) A polgármester hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Község Önkormányzatának Polgármestere, Jász-Nagykun-Szolnok megye Csépa felirattal, középen Magyarország címerével.

(4) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Jász-Nagykun-Szolnok megye felirattal, középen Magyarország címerével.

(5) A hivatal hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal, Jász-Nagykun-Szolnok megye felirattal, középen Magyarország címerével.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.

(3) A helyi közügyek, valamint helyi lakosság alapvető létfeltételei, a gazdasági teljesítőképesség és lakossági igény függvényében helyben biztosítható önkormányzati közfeladatokat törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület rendeletében egyes átruházható hatáskör gyakorlásának jogát átengedheti a polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának.

(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról – az átruházás visszavonásáról – minősített többséggel dönt, és egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait, feltételrendszerét.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(4) A képviselő-testület nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre és a bizottságra ruházza át, az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A polgármester, a bizottság az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről az intézkedést követő legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámolnak.

(7) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

6. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület összehívása, munkaterv

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület

a) alakuló ülést,

b) rendes ülést, amely lehet munkaterv szerinti és nem munkaterv szerinti rendes ülés,

c) rendkívüli ülést és

d) közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület üléseit – eltérő képviselő-testületi döntés hiányában –az önkormányzat székhelyén tartja.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, a bizottsági szerkezet kialakításáról.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit – félévre előre elfogadott munkaterv alapján – havonta és szükség szerint tartja, de évente legalább 10 ülést tart.

(2) Rendes ülés a képviselő-testület munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.

(3) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának nevét, aláírását és dátumozását az előterjesztést, és annak előadójának nevét.

10. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének, bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára, továbbá a kormányhivatal vezetőjének indokolással ellátott indítványára.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni.

(3) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át, a Képviselő-testület tagjainak – a polgármester vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően – a Képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

(4) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (pl. vis maior) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, illetve a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el lehet tekinteni.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági részvétel lehetőségét.

11. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és gondoskodik a képviselők, valamint az érintettek részére történő kiadásáról.

(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első rendes ülésen, illetve az adott félévet megelőző hónap utolsó rendes ülésén terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.

(3) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét, kihelyezett ülés esetén annak helyét, a napirend előadóját.

12. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a kirendeltségvezetőt,

c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) a térség országgyűlési képviselőit,

e) az őket érintő napirendhez az érintett intézmények vezetőit,

f) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőjét,

g) továbbá azokat, akiket a polgármester tanácskozási joggal meghív.

(3) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart. Közmeghallgatást kell tartani a munkatervben meghatározott esetekben.

(2) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 14 nappal közhírré kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben a közmeghallgatásra készül előterjesztés.

(3) Közmeghallgatásra sor kerülhet konkrét téma megjelölésével és anélkül is.

(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles a képviselő-testület, vagy annak szerve választ adni.

(6) A képviselők beszámolót tarthatnak választópolgároknak a képviselő-testület tevékenységéről.

2. Képviselő-testület ülése

14. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása meghívóval történik.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Figyelemmel a 10. § (4) bekezdésére, amennyiben alapos okkal következtetni lehet arra, hogy egy ügy megtárgyalása, illetve döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot a polgármester sürgősséggel, meghívó kiküldése nélkül rendkívüli ülést hív össze, és az írásba foglalt előterjesztés(eke)t a meghívottak az ülés kezdetekor nyomtatott formában kapják kézhez. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A zárt ülés tartására kizárólag a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, kirendeltségvezető vehet részt. Nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalása esetén vehet részt zárt ülésen.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérése vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendeletben foglaltak szerint történt,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

e) napirendi pontonként, illetve előterjesztésenként vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

g) szavazásra bocsátja az előterjesztéseket, megállapítja a szavazás eredményét,

h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.

17. § (1) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül egyszerű többséggel dönt, e tekintetben nem kerül sor határozat-hozatalra.

(2) Figyelemmel e rendelet 10. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzat elnöke - sürgősségi indítványként - javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő, napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. A napirend meghatározásakor – indítványonként – kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat után tárgyalja.

(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

18. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

• polgármesteri beszámoló,
  
• rendelet-tervezet,
• beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
• sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
• kérdés és interpelláció,
  
• tájékoztató és egyéb bejelentés.
  

3. Az előterjesztés

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a jegyző, képviselő-testület vagy a pénzügyi bizottság által javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, valamint a szóbeli előterjesztést.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy előadója köteles figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek lakossági érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt.

(4) Az előterjesztések rendjét, tartalmi és formai követelményeit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

4. A tanácskozás rendje, szavazás

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) a napirend előterjesztője szóbeli beajánlást tesz egy alkalommal legfeljebb 5 perc terjedelemben,

b) ezt követően a pénzügyi bizottság elnökei legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottság véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről,

c) a vita megkezdése előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid, legfeljebb 5 perc időtartamban választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat 5 perc időtartamban.

(5) A nyílt ülésen, tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez kapcsolódva legfeljebb 2 perces időkeretben kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban hozzászólhatnak.

21. § (1) Az előterjesztő a javaslatot vagy a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.

(4) Szavazás előtt a polgármester vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (legfeljebb 10 perc) javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

22. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.

(2) A döntéshozatalból kizárható, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a döntés meghozatala előtt a képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét, az ülés vezetője figyelmeztetésben részesíti és a döntéshozatalban leadott szavazatát érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben az érvénytelen szavazat a képviselő-testület döntését (egyszerű többség, minősített többség) befolyásolja, úgy a képviselő-testület döntését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben a személyes érintettség vita tárgyát képezi a Pénzügyi Bizottság a soron következő ülésen a személyes érintettséget kivizsgálja.

5. A képviselő-testület döntései

23. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.

(2) A rendelet elfogadásához a képviselő-testület megválasztott tagjai többségének "igen" szavazata szükséges (minősített többség).

(3) A határozathozatalhoz - a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével - a jelenlévő képviselők többségének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges

a) közterület elnevezéséhez,

b) önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozásához,

c) az 5.§ (1) bekezdésében felsorolt kérdések eldöntéséhez és

d) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához.

(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők “igen”, “nem” szavazatukat, vagy tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.

24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.  A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület egy háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Az eseti bizottság elnöke szóban tájékoztatja a képviselő-testületet a szavazás eredményéről, a szavazás során felmerült körülményekről.

(3) Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasították. Ismételt szavazás a kérdésben a következő képviselő-testületi ülésen tartható.

(4) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend tárgyalásának során bármelyik települési képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha azt a törvény írja elő, vagy

b) a polgármester vagy legalább három képviselő javaslatára.

(6) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.

6. Interpelláció

25. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a:

a) polgármestertől (alpolgármestertől),

b) jegyzőtől,

c) bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.

(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

7. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések

26. § A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.

Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

8. Napirend előtti felszólalás

27. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

28. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester illetve képviselő-testületi ülést vezető személy, gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának a csökkentését.

(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek illetve az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

10. A jegyzőkönyv

29. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a hivatal jegyzője által kijelölt ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját jegyzete alapján.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) a testületi ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c) a testületi ülés helyét és idejét,

d) a testületi ülésre meghívottak nevét, a megjelent képviselők, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

e) a testületi ülésről távolmaradó képviselők nevét,

f) a javasolt és elfogadott napirendet,

g) napirendi pontként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítést, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett módosító vagy kiegészítő határozati javaslatot,

h) a hozzászóló kérelmére az ügyhöz kapcsolódó szó szerinti véleményét,

i) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,

j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

k) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

l) a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát,

m) a döntéshozatal módját, eredményét és a döntés szószerinti szövegét,

n) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket illetőleg határozatokat,

o) az ülésen történt fontosabb eseményeket

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók, az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy eredeti példányt évente bekötve a hivatal irattárban kell őrizni, a második példányt a jegyző a testület ülését követő 15 napon belül megküldi az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, a harmadik példányt közzé kell tenni a községi könyvtárban.

(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe, jegyzővel történt előzetes, a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.

30. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak jelzése:

a) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../20..(.........)  önkormányzati rendelete (zárójelben a kihirdetés időpontja),

b) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../20..(.........) határozata (zárójelben a kihirdetés időpontja).

(3) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(4) A rendeleteket és a normatív határozatokat közzé kell tenni. A közzététel a községi könyvtárban, a rendeletek az önkormányzat honlapján is közzéteendők.

(5) A – nyílt és zárt ülésen hozott – képviselő-testületi döntések nyilvánosságát az önkormányzat a döntés község honlapján történő közzétételével biztosítja. Közzététel során gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe vételével.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

31. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

Pénzügyi Bizottság                                                           5 fő

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

- a polgármester,

- bármely képviselő.

(4) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

 (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

 (6) A Pénzügyi Bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét 3. számú melléklet, névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

32. § (1)          A képviselő-testület bizottságai

• A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
• A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
• Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.
  

 (2) Minden esetben csak a pénzügyi bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek:

- Költségvetés

- Zárszámadás

(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke összehívja.

(5) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(6) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

• tisztségviselők,
  
• bármelyik képviselő,
  
• a polgármesteri hivatal illetékes szervének megbízottja,
• a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
  

(7) A bizottság üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.

33. § (1) A bizottság döntéseit határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(2) A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.

(5) A bizottság működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

V. Fejezet

A települési képviselő

34. § (1) A képviselőt megilletik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (továbbiakban: Ötv.) és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő:

a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a bizottságok – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntéseit,

d) a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,

e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

f) a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől a képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

g) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

h) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,

b) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

g) a személyes érintettség bejelentése,

h) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január- 1-től számított 30 napon belül - törvényben szabályozott - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas - vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem részesülhet.

35. § A települési képviselő összeférhetetlenségi szabályait a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény tartalmazza.

36. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

11. A polgármester

37. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet szabályozza és tartalmazza.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért. Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,

f) a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

g) rendszeres fogadóórát tart,

h) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.

(5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

38. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint véleményezi a közös önkormányzati hivatal feladatait. E körben:

a) együttműködik Kunszentmárton Város Polgármesterével a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, jegyző javaslatainak figyelembevételével előterjesztést nyújt be a Csépai Kirendeltség feladatainak szervezésében.

b) dönt a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörben, egyes hatásköreinek gyakorlásának átruházásáról és a kiadmányozás rendjéről

c) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,

d) véleményezési joga van a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez

e) egyetértési joga van a kirendeltségvezető megbízásához, megbízásának visszavonásához, jutalmazásához.

(2) A polgármester, a jogviszony létesítésével és megszüntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. tartalmazza.

12. Az alpolgármester

39. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester segíti a polgármester gazdálkodással és bizottságokkal kapcsolatos tevékenységét.

13. A jegyző

40. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt - ha szükséges - törvényességi észrevételt tesz,

f) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,

g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

h) a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá a döntést követő 15 napon belül megküldi az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.

i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

j) tájékoztatja a képviselő-testületet a Csépai Kirendeltség munkájáról, az ügyintézésről.

k) segíti a nemzetiségi önkormányzat törvényes működését, tanácskozási joggal részt vesz ülésein, gondoskodik jegyzőkönyveik elkészítéséről és továbbításáról.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége valamint tartós akadályoztatásuk  esetén a jegyzői feladatok ellátásáról, a kirendeltségvezető gondoskodik a Csépai Kirendeltség tekintetében.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

41. § (1) A képviselő-testület hivatala a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal. A Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége ellátja Csépa Község Önkormányzata és Csépa közigazgatási területe vonatkozásában mindazon szervezési, igazgatási, pénzügyi, vagyongazdálkodási feladatokat, amelyeket a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve jogszabály nem utal más osztály kizárólagos feladat és hatáskörébe. A Csépai Kirendeltség szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VIII. Fejezet

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés lakossági fórumok

16. KÖZMEGHALLGATÁS

42. § (1)   A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 30 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.

(3)  A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § (1)          A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző polgármesteri hivatal ügyintézői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2)   Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(3)   Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

44. § (1)          Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2)       A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

17. Falugyűlés

45.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok- közvetlen tájékoztatása céljából a testület egyetértésével, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés fontosabb szabályai:

• A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
• A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket a jegyzőt, az intézményvezetőket, illetve a polgármesteri hivatal munkatársait.
• A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
  

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

46. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

X. Fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

47. § (1) Csépa községben közvetlenül választott települési Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) A képviselő-testület és bizottságai, tisztségviselői segítik a nemzetiségi önkormányzatot feladatai ellátásában, gondoskodnak a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, biztosítják számára a nemzetiségek jogairól szóló törvényben írt jogosítványaik gyakorlását. Ennek keretében az önkormányzat Együttműködési megállapodást köteles kötni

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdés-felvetés joga.

(5) A hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének ügyviteli és technikai feltételeit.

(6) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat támogatását.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csépa Községi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a  25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

1. bentlakásos idősek otthonának működtetése,

2. községi rendezvények szervezése,

3. Csépai Napló fenntartása,

4. önkormányzati gépjárművek üzemeltetése,

5. községi civil szervezetek támogatása,

6. községi sportszervezet támogatása,

7. polgárőrség támogatása,

8. községi kiadványok megjelenésének támogatása,

9. idegenforgalmi és turisztikai feladatok finanszírozása,

10. Cigány Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatása,

11. Szövetségi, egyesületi tagság (Tiszazugi Települések Szövetsége, Leader Egyesület,

12. Alapítványokban, közalapítványokban való közreműködés (Alapítvány Csépa Községért, Életet az Éveknek Alapítvány),

13. Önkormányzat által alapított díjak, kitüntetések,

14. Társulásban, társulatban való részvétel: Tiszáért Társulás, Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulás, Tiszazugi Ivóvízminőség Javító Társulás, Körös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulása,  Mezőtúr – Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat,

2. melléklet a 25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre, az állandó

Bizottságára átruházott - nem hatósági - hatáskörök

1.

A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

- méltányossági közgyógyellátás

3. melléklet a 25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi Bizottság feladata, hatásköre

1./ Véleményezi

• A községi önkormányzat gazdasági koncepcióját, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló tervezeteket,
• Az önkormányzat bevételével kapcsolatos témákat, fejlesztésekre, felújításokra vonatkozó javaslatokat.
• Intézmények szervezetére, átszervezésére vonatkozó javaslatokat
• Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos előterjesztéseket
• A hitel felvételére, a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználására vonatkozó javaslatokat
  
• Az önkormányzat tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásából adódó pénzügyi vonzatú pénzügyi előterjesztéseket.

2./ Ellenőrzi

• A jóváhagyott költségvetés végrehajtását, az önkormányzati vagyon törvényes okszerű felhasználását.

• A normatív hozzájárulások cél- és címzett állami támogatások elszámolását.

• Az önkormányzat intézményeinek gazdálkodását, az azzal összefüggő nyilvántartásokat.

• A polgármesteri hivatalban a házi pénztári szabályzat betartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem betartását.

3./ Elvégzi a települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

4./ Előkészíti a polgármester illetményének megállapítására vonatkozó javaslatot, alakuló ülés kivételével.

5./ Különös gondot fordít a kötelező, valamint az önként vállalt ön kormányzati feladatok következetes szétválasztására, és annak pénzügyi költségvetési következményeire

6./ Közreműködik az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodás szabályainak kidolgozásában.

7./ Fegyelmi eljárás megindítására tesz javaslatot, ha ellenőrzése, vizsgálata során súlyos szabálytalanságot tár fel.

4. melléklet a 25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által tárgyalandó előterjesztések tartalmi és formai követelményeiről és az önkormányzati rendeletek alkotásáról

1. Előterjesztések

1.1. A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

- a képviselő-testület bizottsága,

- a polgármester,

- települési képviselő,

- jegyző,

- a testület munkatervében meghatározott előadó.

1.2. Az írásbeli előterjesztés két részből áll.

1.2.1. Az első részben ismertetni kell:

- a képviselő-testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait,

- a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményeit,

- meg kell nevezni az előterjesztés előkészítésében résztvevő személyeket és szerveket,

- az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző összehangoló munkának, az esetleges eltérő véleményeknek,

- fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

- az előterjesztéseknek a határozati javaslatban foglaltakat tartalmaznia kell.

1.2.2. Az előterjesztés második része a határozati javaslat:

- a határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, indokolást nem tartalmazhat,

- a határozati javaslat ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,

- az eltérő tartalmú alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,

- a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,

- a végrehajtás határidejére tett javaslat "azonnal, folyamatos" vagy naptár szerinti megjelölést használhat,

1.3. Az előterjesztések előkészítői érdemben terjesszék a testület elé az előkészítés alkalmával felmerült nézeteket, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt, hogy a testület ezek ismeretében a legalkalmasabb változatot választhassa ki.

1.4. Az előterjesztések tartalmáért a felelősség az előterjesztőt terheli, ha az előkészítő és az előterjesztő személye nem azonos, a felelősségük közös.

1.5. Egyszerűbb ügyekben, ahol egy-egy előterjesztés hátterében álló motívumok gyakorlatilag közismertek, szükségtelen terjedelmes, formalizált előterjesztéseket összeállítani. Elegendő egy-egy jól megszerkesztett

és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.

1.6. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik a testületi anyag postázásáról.

1.7. A polgármester engedélyt adhat e szabályzatban az előterjesztésre vonatkozó követelményektől való eltérésre.

2. Önkormányzati rendeletalkotás

2.1. A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására. A rendelet alkotását kezdeményezheti:

- képviselő,

- bizottság elnöke,

- a jegyző,

- a polgármester, alpolgármester,

- a nemzetiségi önkormányzat,

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

A kezdeményezést a polgármesterhez nyújthatják be.

A polgármester a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

2.2. Rendelettervezet előkészítése:

A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek

előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg. A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző irányítása mellett a hivatal látja el. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén szakértőt is felkérhet.

2.3. Rendelettervezet véleményeztetése:

A lakosság széles rétegeit érintő helyi rendeleteket társadalmi vitára kell bocsátani. Ha a tervezett szabályozás indokolja, gondoskodni kell a kétlépcsős megvitatásról úgy, hogy mind a koncepció mind pedig a tervezet a vita tárgya legyen. A szervezés során arra kell törekedni, hogy a viták

résztvevői a lakosságnak abból a rétegéből kerüljenek ki, amelyet a tervezett szabályozás a leginkább érint. A vita során elhangzott javaslatokról, észrevételekről a képviselő-testület tájékoztatása szükséges. Az állampolgárok széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtáblán) csak ezt követően lehet a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

2.4. A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése:

A rendelettervezetet és annak indokolását, a polgármester vagy a jegyző, vagy pedig az előkészítésével közvetlenül megbízott személy terjeszti elő. A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

2.5. Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányítása mellett nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját és a megjegyzés rovatban a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, időpontját.

2.6. A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és a lakosság széles körét érintő határozatairól a lakosság tudomást szerezzen.

2.7. Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni:

- 15 napon belül az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

- a községi könyvtárnak.

3. A döntések nyilvántartása

(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a kirendeltségen betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

(4) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

1. számú függelék a  25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

Kimutatás

Csépa Község Képviselő-testületének tagjairól,

az önkormányzat állandó bizottságainak tagjairól,

nemzetiségi önkormányzat tagjairól

1./ Képviselő-testület tagjai:

A települési képviselők névsora

Fialka György            polgármester               Csépa, Kossuth u.5.

Havrilla Sándorné      alpolgármester            Csépa, Május 1 u. 12.

Bíró József                  képviselő                  Csépa, Május 1 u. 3.

Diószegi Sándor         képviselő                    Csépa, Kossuth u. 88.

Mészáros Mária          képviselő                    Csépa, Perényi u. 37.

Sajó István                 képviselő                    Csépa, Rákóczi u. 98.

Varjasi Ferenc            képviselő                    Csépa, Kossuth u.78/a.

2. számú függelék a  25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

 A Pénzügyi Bizottság névsora

Sajó István                                       elnök

Mészáros Mária                                 tag

Varjasi Ferenc                                    tag

Sántáné Solymosi Bernadett             kültag

Túri Ferencné                                   kültag

3. számú függelék a  25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

 Szervezeti egységei, telephelyei                 Háziorvosi szolgálat

                                                                      Csépa, Somogyi u. 2/b

                                                                      Védőnői szolgálat

                                                                      Csépa, Somogyi u. 2/b

                                                                      Művelődési Ház és Könyvtár

                                                                       Csépa, Béke u. 133/A

                                                                       Csépai Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet

                                                                       Karbantartó Műhely

                                                                       Csépa, Hunyadi J. u. 16

                                                                       Családsegítés és Gyermekjóléti

                                                                       Szolgáltatás

                                                                       Csépa, Rákóczi u. 24.

                                                                       Önkormányzati Konyha

                                                                       Csépa, Béke u. 167.

                                                                       Egyesített Szociális Intézmény

                                                                       Csépa, Rákóczi u. 15.

                                                                       Vackor Művészeti Óvoda

                                                                       Csépa, Béke u. 133/e.

                                                                       Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal

                                                                       Csépai Kirendeltsége

                                                                       Csépa, Rákóczi u. 24.

4. számú függelék a  25/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelethez

Csépa Községi Önkormányzat alkalmazott szakfeladatai:

010000  Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

020000  Erdőgazdálkodás

360000  Víztermelés,- kezelés,- ellátás

370000  Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381103  Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000  Lakó- és nem lakó épület építése

421100  Út autópálya építése

422100  Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

522001  Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

552001  Üdülői szálláshely-szolgáltatás

561000  Éttermi, mozgó vendéglátás

562912  Óvodai intézményi étkeztetés   

562913  Iskolai intézményi étkeztetés 

562917  Munkahelyi étkeztetés

562920  Egyéb vendéglátás

581400  Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

680001  Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002  Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése  

750000  Állat-egészségügyi ellátás

811000  Építményüzemeltetés

813000  Zöldterület-kezelés

821000  Adminisztratív kiegészítő szolgáltatás

841112  Önkormányzati jogalkotás

841133  Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841154  Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841172  Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken

841191  Nemzeti ünnepek programjai

841192  Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

841225  Környezetvédelem és természetvédelem helyi igazgatása és szabályozása

841229  Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, kisebbségekkel, egyházakkal

              összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása

841352  Mezőgazdasági támogatások

841358  Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek 

841383  Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok

841402  Közvilágítás

841403  Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901  Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841902  Központi költségvetési befizetések

841907  Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

841908  Fejezeti és általános tartalékok elszámolása

842155  Önkormányzatok (máshová nem sorolható) nemzetközi kapcsolatai

842421  Közterület rendjének fenntartása

842510  Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi  és területi igazgatása

842541  Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

851000  Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011  Óvodai nevelés, ellátás

851012  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013  Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

856020  Pedagógiai szakmai szolgáltatások

852000  Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

854314  Szociális ösztöndíjak

860000  Egészségügy intézményeinek, programjainak komplex fejlesztési támogatása

862101  Háziorvosi alapellátás

862102  Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301  Fogorvosi alapellátás

869037  Fizikoterápiás szolgáltatás

869041  Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042  Ifjúság-egészségügyi gondozás

869043  Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

869052  Település-egészségügyi feladatok

873000  Idősek, fogyatékossággal élők bentlakásos szociális ellátásának komplex támogatása

873011  Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása 

873013  Demens betegek bentlakásos ellátása

873019  Időskorúak bentlakásos egyéb szociális ellátása  

881012  Demens betegek nappali ellátása 

882000  Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása

882111  Aktív korúak ellátása

882113  Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114  Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882116  Ápolási díj méltányossági alapon

882117  Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások

882118  Kiegészítő gyermekvédelmi támogatások

882119  Óvodáztatási támogatások

882121  Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122  Átmeneti segély

882123  Temetési segély

882121  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129  Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882201  Adósságkezelési szolgáltatás

882202  Közgyógyellátás

882203  Köztemetés

889201  Gyermekjóléti szolgáltatás

889921  Szociális étkeztetés    

889922  Házi segítségnyújtás 

889923  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

889924  Családsegítés

889942  Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

889943  Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 

890216  Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások

890222  Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatások

890301  Civil szervezetek működési támogatása

890302  Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

890411  Hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programja

890441  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442  Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb

              időtartamú közfoglalkoztatása

890443  Egyéb közfoglalkoztatás

890505  Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése

900400  Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

910121  Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123  Könyvtári szolgáltatások

910501  Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

910502  Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102  Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931201  Versenysport-tevékenység és támogatása 

931204  Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatás        

931301  Szabadidősport – tevékenység és támogatása  

931903  Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás         

960302  Köztemető-fenntartás és működtetés

960900  Máshová nem sorolható egyéb személyi szolgáltatás