Csépa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)
bekezdésének a) pontja által megállapított feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.* (4) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat (a
továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 5475 Csépa, Rákóczi utca 24.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(4) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 732934

2. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat
Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület szervei:
a) főállású polgármester,
b) pénzügyi bizottság,
c) a jegyző,
d) Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati
Hivatal
Cím: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.
Telephely megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai
Kirendeltsége (továbbiakban: Csépai Kirendeltség)
Cím: 5475 Csépa, Rákóczi u. 24.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló
használatának rendjét a község címeréről zászlójáról szóló önkormányzati rendelet
szabályozza.

(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Községi Önkormányzat, Jász
Nagykun-Szolnok megye Csépa felirattal, középen Magyarország címerével.

(3) A polgármester hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Község Önkormányzatának
Polgármestere, Jász-Nagykun-Szolnok megye Csépa felirattal, középen Magyarország
címerével.

(4) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal
Jegyzője, Jász-Nagykun-Szolnok megye felirattal, középen Magyarország címerével.

(5) A hivatal hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal,
Jász-Nagykun-Szolnok megye felirattal, középen Magyarország címerével.

II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet
illetik meg.

(2) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket
továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más
szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő
testület az önkormányzat éves költségvetésében — a fedezet biztosításával — dönt.

(3) A helyi közügyek, valamint helyi lakosság alapvető létfeltételei, a gazdasági
teljesítőképesség és lakossági igény függvényében helyben biztosítható Önkormányzati
közfeladatokat törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. ~ (1) bekezdése tartalmazza.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület rendeletében egyes átruházható hatáskör gyakorlásának jogát
átengedheti a polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának.

(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról — az átruházás visszavonásáról
— minősített többséggel dönt, és egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának általános
szempontjait, feltételrendszerét.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(4) A képviselő-testület nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre
és a bizottságra ruházza át, az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A polgármester, a bizottság az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről az
intézkedést követő legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámolnak.

(7) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület
által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

6. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb
ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan
gazdálkodhat.

III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása, munkaterv

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 15. A képviselő-testület tagjainak és a
képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását az SZMSZ I. számú függeléke
tartalmazza.

(2) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) rendes ülést, amely lehet munkaterv szerinti és nem munkaterv szerinti rendes ülés,
e) rendkívüli ülést és
3 41
d) közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület üléseit — eltérő képviselő-testületi döntés hiányában —az
önkormányzat székhelyén tartja.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós
akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és
vezeti.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell
dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az
alpolgármester választásáról, a bizottsági szerkezet kialakításáról.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit — félévre előre elfogadott munkaterv alapján — havonta és
szükség szerint tartja, de évente legalább 10 ülést tart.

(2) Rendes ülés a képviselő-testület munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.

(3) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal
rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni,
hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának
nevét, aláírását és dátumozását az előterjesztést, és annak előadójának nevét.

10. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének,
bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára, továbbá a kormányhivatal vezetőjének
indokolással ellátott indítványára.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés
meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező
meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni.

(3) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon — a felmerült szoros határidő, az
önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt — nem
terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át, a Képviselő-testület tagjainak — a
polgármester vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően — a Képviselő-testület
egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

(4) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (p1. vis maior)
bármilyen értesítési mód igénybe vehető, illetve a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el
lehet tekinteni.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági
részvétel lehetőségét.

11. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület féléves
munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző
állítja össze és gondoskodik a képviselők, valamint az érintettek részére történő kiadásáról.

(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első
rendes ülésen, illetve az adott félévet megelőző hónap utolsó rendes ülésén terjeszti a
képviselő-testület elé jóváhagyásra. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.

(3) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét,
kihelyezett ülés esetén annak helyét, a napirend előadóját.

12. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések
alapján tárgyalja.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a kirendeltségvezetőt,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a térség országgyűlési képviselőit,
e) az őket érintő napirendhez az érintett intézmények vezetőit,
f) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőjét,
g) továbbá azokat, akiket a polgármester tanácskozási joggal meghív.

(3) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki
kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást
tart. Közmeghallgatást kell tartani a munkatervben meghatározott esetekben.

(2) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 14 nappal közhírré kell tenni, és
gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben
a közmeghallgatásra készül előterjesztés.

(3) Közmeghallgatásra sor kerülhet konkrét téma megjelölésével és anélkül is.

(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés
vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra lehetőség szerint azonnal, de
legkésőbb 15 napon belül köteles a képviselő-testület, vagy annak szerve választ adni.

(6) A képviselők beszámolót tarthatnak választópolgároknak a képviselő-testület
tevékenységéről.

2. Képviselő-testület ülése

14. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása meghívóval történik.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Figyelemmel a 10. ~ (4) bekezdésére, amennyiben alapos okkal következtetni lehet arra,
hogy egy ügy megtárgyalása, illetve döntés meghozatalának elmaradása hátrányos
helyzetbe hozná az Önkormányzatot a polgármester sürgősséggel, meghívó kiküldése nélkül
rendkívüli ülést hív össze, és az írásba foglalt előterjesztés(eke)t a meghívottak az ülés
kezdetekor nyomtatott formában kapják kézhez. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell
az ülés nyilvánosságát.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A zárt ülés tartására kizárólag a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, kirendeltségvezető vehet részt.
Nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalása esetén vehet
részt zárt ülésen.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérése vagy akadályoztatása esetén az
alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A
képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan Figyelemmel kell kísérni.
Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan
napirenddel.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendeletben foglaltak szerint
történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt Fontosabb eseményekről,
e) napirendi pontonként, illetve előterjesztésenként vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,
f) folyamatosan Figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
g) szavazásra bocsátja az előterjesztéseket, megállapítja a szavazás eredményét,
h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.

17. § (1) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül egyszerű többséggel dönt, e tekintetben
nem kerül sor határozat-hozatalra.

(2) Figyelemmel e rendelet 10. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a
képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzat elnöke - sürgősségi
indítványként - javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő,
napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. A napirend meghatározásakor —
indítványonként — kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a
képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött
napirendi sorozat után tárgyalja.

(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok
sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet.
Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

18. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
— polgármesteri beszámoló,
— rendelet-tervezet,
— beszámoló (Jelentés) és határozati javaslat,
— sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
— kérdés és interpelláció,
— tájékoztató és egyéb bejelentés.

3. Az előterjesztés

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a jegyző, képviselő
testület vagy a pénzügyi bizottság által javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és
tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a
polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az
ülésen történő kiosztását, valamint a szóbeli előterjesztést.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy
előadója köteles Figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek lakossági
érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a
tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt.

(4) Az előterjesztések rendjét, tartalmi és formai követelményeit az SZMSZ 3. számú
melléklete tartalmazza.

4. A tanácskozás rendje, szavazás

20.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön
nyit vitát, amelynek során:
a) a napirend előterjesztője szóbeli beajánlást tesz egy alkalommal legfeljebb 5 perc
terjedelemben,
b) ezt követően a pénzügyi bizottság elnökei legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottság
véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről,
c) a vita megkezdése előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület ta~ai, a tanácskozási joggal
résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid, legfeljebb 5 perc
időtartamban választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama
legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet
nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat 5 perc
időtartamban.

(5) A nyílt ülésen, tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez
kapcsolódva legfeljebb 2 perces időkeretben kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban
hozzászólhatnak.

21. § (1) Az előterjesztő a javaslatot vagy a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig
megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) A Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő
észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.

(4) Szavazás előtt a polgármester vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (legfeljebb 10
perc) javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

22. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként
bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület — az
elhangzás sorrendjében — majd az egész javaslatról.

(2) A döntéshozatalból kizárható, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő
kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített
többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából
jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a döntés meghozatala előtt a képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben
való személyes érintettségét, az ülés vezetője figyelmeztetésben részesíti és a
döntéshozatalban leadott szavazatát érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben az
érvénytelen szavazat a képviselő-testület döntését (egyszerű többség, minősített többség)
befolyásolja, Úgy a képviselő-testület döntését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben a
Személyes érintettség vita tárgyát képezi a Pénzügyi Bizottság a soron következő ülésen a
személyes érintettséget kivizsgálja.

5. A képviselő-testület döntései

23. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.

(2) A rendelet elfogadásához a képviselő-testület megválasztott tagjai többségének “igen”
szavazata szükséges (minősített többség).

(3) A határozathozatalhoz - a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével - a jelenlévő
képviselők többségének “igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges
a) közterület elnevezéséhez,
b) önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
c) az 5.~ (1) bekezdésében felsorolt kérdések eldöntéséhez és
d) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához.

(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A
képviselők “igen”, “nem” szavazatukat, vagy tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.

24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt
ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő
testület egy háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az
arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Az eseti bizottság elnöke szóban
tájékoztatja a képviselő-testületet a szavazás eredményéről, a szavazás során felmerült
körülményekről.

(3) Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasították.
Ismételt szavazás a kérdésben a következő képviselő-testületi ülésen tartható.

(4) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend tárgyalásának során bármelyik
települési képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról szótöbbséggel, vita nélkül
határoz.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény Írja elő, vagy
b) a polgármester vagy legalább három képviselő javaslatára.

(6) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik
nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az
eredményt a polgármester hirdeti ki.

6. Interpelláció

25. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a:
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől,
c) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen — vagy
legkésőbb 15 napon belül Írásban — érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell
írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is
előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az
interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Ha az interpelláló képviselő Írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen
nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.

(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy Írásbeli választ a képviselő nem fogadja
cl, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az
esetben, ha a választ a Képviselő-testület Sem fogadja cl, az interpelláció címzettje köteles az
ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten
megválaszolni.

7. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések

26. § A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel
fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.
Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni. .

8. Napirend előtti felszólalás

27. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől Írásban bármelyik képviselő, a
felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő
testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan
bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

28. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester illetve képviselő-testületi
ülést vezető személy, gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem
illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő
testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának a
csökkentését.

(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás
rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő
rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek illetve az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései
ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

10. A jegyzőkönyv

29. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás
lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a
hivatal jegyzője által kijelölt ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját
jegyzete alapján.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) a testületi ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
c) a testületi ülés helyét és idejét,
d) a testületi ülésre meghívottak nevét, a megjelent képviselők, valamint a tanácskozási joggal
jelenlévők nevét,
e) a testületi ülésről távolmaradó képviselők nevét,
f) a javasolt és elfogadott napirendet,
g) napirendi pontként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítést, a felszólalók nevét és
mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett módosító vagy kiegészítő határozati
javaslatot,
h) a hozzászóló kérelmére az ügyhöz kapcsolódó szó szerinti véleményét,
i) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,
j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
1) a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét és a
kizárás indokát,
m) a döntéshozatal módját, eredményét és a döntés szószerinti szövegét,
n) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat,
döntéseket illetőleg határozatokat,
o) az ülésen történt fontosabb eseményeket

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók,
az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a
jelenléti ívet.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy eredeti példányt évente bekötve a hivatal
irattárban kell őrizni, a második példányt a jegyző a testület ülését követő 15 napon belül
megküldi az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, a harmadik
példányt közzé kell tenni a községi könyvtárban.

(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe, jegyzővel történt előzetes,
a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban a hivatal helyiségében, bárki
betekinthet.

30. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön
folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak jelzése:
a) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../20..( ) önkormányzati
rendelete (zárójelben a kihirdetés időpontja),
b) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../20..( ) határozata (zárójelben
a kihirdetés időpontja).

(3) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat Úgy kell
nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(4) A rendeleteket és a normatív határozatokat közzé kell tenni. A közzététel a községi
könyvtárban, a rendeletek az önkormányzat honlapján is közzéteendők.

(5) A — nyílt és zárt ülésen hozott — képviselő-testületi döntések nyilvánosságát az
önkormányzat a döntés község honlapján történő közzétételével biztosítja. Közzététel során
gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe
vételével.

IV. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

31. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi
állandó bizottságokat hozza létre:
Pénzügyi Bizottság                                       3 tag
Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság 3 tag,

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot
hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
- a polgármester,
- bármely képviselő.

(4) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi.
Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.
Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselőtestületet.

(6) A Pénzügyi Bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét 3. számú melléklet, névsorát a 2.
számú függelék tartalmazza.

(7) Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét 4. számú
melléklet, névsorát a 3 számú függelék tartalmazza.

32. § (1) A képviselő-testület bizottságai
> A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit,
szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
> A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület
döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a
bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való
eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását
észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
> Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.

(2) Minden esetben csak a pénzügyi bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő
testület elé a következő ügyek:
- Költségvetés
- Zárszámadás

(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke összehívja.

(5) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének
megjelölésével - legalább 5 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes
alpolgármestert és a jegyzőt Írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli
előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(6) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
> tisztségviselők,
> bármelyik képviselő,
> a polgármesteri hivatal illetékes szervének megbízottja,
> a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

(7) A bizottság üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.

33. § (1) A bizottság döntéseit határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű
szótöbbséggel hozza meg.

(2) A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság által választott képviselő bizottsági
tag vezeti.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és
idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott
döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők
bármikor megtekinthetik.

(5) A bizottság működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

V. Fejezet
A települési képviselő

34. § (1) A képviselőt megilletik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben
(továbbiakban: Ötv.) és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési
képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő:
a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és
ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a bizottságok
— a képviselőtestület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntéseit,
d) a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést
igényelhet,
e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon
belül érdemi választ köteles adni,
I) a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől a képviselő
testületi ülésen önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció) amelyre az
ülésen — vagy legkésőbb 15 napon belül írásban — érdemi választ kell adni,
g) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg
kérésére a véleményét rögzíteni kell aljegyzőkönyvben,
h) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók
bizalmára,
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző
vizsgálatokban,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a
megbízatásának lejárta után is fennáll,
I) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági
közösségekkel,
g) a személyes érintettség bejelentése,
h) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január- 1-től
számított 30 napon belül - törvényben szabályozott - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A
képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas -
vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig — a képviselői
jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem
részesülhet.

35. § A települési képviselő összeférhetetlenségi szabályait a helyi önkormányzati képviselők
jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény tartalmazza.

36. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél

VI. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
11. A polgármester

37. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet
szabályozza és tartalmazza.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű
nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság
önszerveződő közösségeivel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért.
Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más
önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
f) a polgármester — a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő — képviselő-testületi
döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
g) rendszeres fogadóórát tart,
h) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.

(5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület
határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztésről a képviselő-testület a
következő ülésén határoz,
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése
alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen
érinti.

38. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint véleményezi a közös
önkormányzati hivatal feladatait. E körben:
a) együttműködik Kunszentmárton Város Polgármesterével a Kunszentmártoni Közös
Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek megfelelően,
jegyző javaslatainak figyelembevételével előterjesztést nyújt be a Csépai Kirendeltség
feladatainak szervezésében.
b) dönt a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, hatósági
hatáskörben, egyes hatásköreinek gyakorlásának átruházásáról és a kiadmányozás rendjéről
c) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való
gazdálkodást,
d) véleményezési joga van a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez
e) egyetértési joga van a kirendeltségvezető megbízásához, megbízásának visszavonásához,
jutalmazásához.

(2) A polgármester, a jogviszony létesítésével és megszüntetése kivételével gyakorolja az
egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők
tekintetében.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles
tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők
vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. tartalmazza.

12. Az alpolgármester

39. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját
tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással
alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester segíti a polgármester gazdálkodással és bizottságokkal kapcsolatos
tevékenységét.

13. A jegyző

40. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével
kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli
tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok
ülésein,
d) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt - ha szükséges -
törvényességi észrevételt tesz,
I) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél
jogszabálysértést észlel,
h) a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül
köteles megküldeni az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá a
döntést követő 15 napon belül megküldi az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, képviselő-testületnek, bizottságoknak az
önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
j) tájékoztatja a képviselő-testületet a Csépai Kirendeltség munkájáról, az ügyintézésről.
k) segíti a nemzetiségi önkormányzat törvényes működését, tanácskozási joggal részt vesz
ülésein, gondoskodik jegyzőkönyveik elkészítéséről és továbbításáról.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által
meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége valamint tartós akadályoztatásuk
esetén a jegyzői feladatok ellátásáról, a kirendeltségvezető gondoskodik a Csépai
Kirendeltség tekintetében.

VII. Fejezet
A tanácsnok

4l. § (1) A tanácsnokot a képviselők közül választják, nyílt szavazással. Megbízatása szólhat
határozott vagy határozatlan időre is a feladat jellegétől függően.

(2) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet —
megválasztásakor — a képviselő -testület határoz meg.

(3) A tanácsnokot tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg.

42. § (1) Kommunikációs feladatok ellátásáért felelős tanácsnok feladatai:
a) A nemzetiségi önkormányzattal és képviselőkkel, civil szervezetekkel való
kapcsolattartás.
5) Segíti a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, valamint koordinálja a
képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzatok közötti információ áramlását.
o) Véleményt nyilvánít az Önkormányzat civil szervezeteket érintő feladataiban,
közreműködik ezen önkormányzati feladatok végrehajtásában.
d) Közreműködik a civil szervezeteket érintő ügyek előkészítésében.
e) Figyelemmel kíséri, és kapcsolatot tart a civil szervezetekkel
f) Részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken.
g) a lakosságot érintő önkormányzati rendeleteket, határozatokat feladatkörében
szerkeszti, és közzéteszi a Csépai Naplóban
h) felügyeli a csépai honlap működtetését, és adattartalmát
i) feladatát érintő önkormányzati ülések napirendek előkészítésében részt vesz

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok
elvégzéséről évente — az általános választás évében a szeptemberi rendes képviselő-testületi
ülésen - köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

43. § (1) ivóvíz minőség javító program felügyeletéért felelős tanácsnokot.
a) Figyelemmel kíséri az ivóvíz minőség javító program építési munkálatait, különös
tekintettel a belterületi, önkormányzat által kezelt úthálózat, járdák eredeti
állapotonának helyreállítására.
b) A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer (átereszek) eredeti szintre való
visszaállíttatása, vagy cseréje.
c) Kapcsolatot tart és informálja a lakosságot az építési munkálatok várható
időtartamáról, a lakosságra háruló forgalomkorlátozási és egyéb terhekről
d) Kapcsolatot tart a polgármesterrel és tájékozódik a különböző üléseken szerzett
információkról

(2) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok
elvégzéséről évente — az általános választás évében a szeptemberi rendes képviselő-testületi
ülésen - köteles beszámolni a képviselő-testületnek

VIII. Fejezet
A képviselő-testület hivatala

44. § (1) A képviselő-testület hivatala a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal. A
Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége ellátja Csépa Község
Önkormányzata és Csépa közigazgatási területe vonatkozásában mindazon szervezési,
igazgatási, pénzügyi, vagyongazdálkodási feladatokat, amelyeket a Kunszentmártoni Közös
Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve jogszabály nem utal más
osztály kizárólagos feladat és hatáskörébe. A Csépai Kirendeltség szervezetére és
működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Kunszentmártoni
Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

IX. Fejezet
Helyi népszavazás és népi kezdeményezés lakossági fórumok

16. KÖZMEGHALLGATÁS
45. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart,
melynek időpontját és helyét 30 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik
közmeghallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és
lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

46. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a
jegyző polgármesteri hivatal ügyintézői, a polgármester által kijelölt önkormányzati
intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű
ügyben szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselőtestülethez,
a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek,
amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

47. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő
testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs
lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás
tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül,
írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

17. Falugyűlés

48. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb
döntések sokoldalú előkészítése érdekében — az állampolgárok- közvetlen tájékoztatása
céljából a testület egyetértésével, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés fontosabb szabályai:
-  A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a
lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 8
nappal.
-  A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket a jegyzőt, az
intézményvezetőket, illetve a polgármesteri hivatal munkatársait.
- A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása

49. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb
rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló
önkormányzati rendelet tartalmazza.

XI. Fejezet
Nemzetiségi Önkormányzat

50. § (1) Csépa községben közvetlenül választott települési Cigány Nemzetiségi
Önkormányzat működik.

(2) A képviselő-testület és bizottságai, tisztségviselői segítik a nemzetiségi önkormányzatot
feladatai ellátásában, gondoskodnak a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok
ellátásáról, biztosítják számára a nemzetiségek jogairól szóló törvényben irt jogosítványaik
gyakorlását. Ennek keretében az önkormányzat Együttműködési megállapodást köteles kötni
a településen működő nemzetiségi önkormányzattal.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület
ülésein.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az
interpelláció és a kérdés-felvetés joga.

(5) A hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének ügyviteli és technikai
feltételeit.

(6) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi
önkormányzat támogatását.

XII. Fejezet
Záró rendelkezések
48. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csépa Községi Önkormányzatának Szervezeti és Működési
Szabályzatáról szóló 25/2013 .(XII.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 13/2014.(X.13.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

1. bentlakásos idősek otthonának működtetése,
2. községi rendezvények szervezése,
3. Csépai Napló fenntartása,
4. önkormányzati gépjárművek üzemeltetése,
5. községi civil szervezetek támogatása,
6. községi sportszervezet támogatása,
7. polgárőrség támogatása,
8. községi kiadványok megjelenésének támogatása,
9. idegenforgalmi és turisztikai feladatok finanszírozása,
10. Cigány Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatása,
11. Szövetségi, egyesületi tagság (Tiszazugi Települések Szövetsége, Leader Egyesület,
12. Alapítványokban, közalapítványokban való közreműködés (Alapítvány Csépa Községért,
Életet az Éveknek Alapítvány),
13. Önkormányzat által alapított díjak, kitüntetések,
14. Társulásban, társulatban való részvétel: Tiszáért Társulás, Kunszentmártoni Kistérség
Többcélú Társulás, Tiszazugi Ivóvízminőség Javító Társulás, Körös-Tisza Menti
Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulása, Mezőtúr — Tiszazugi Vízgazdálkodási
Társulat,

2. melléklet a 13/2014.(X.13.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre, az állandó Bizottságára átruházott - nem hatósági - hatáskörök

1.

A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

-méltányossági közgyógyellátás

3. melléklet a 13/2014.(XI. 13.)önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi Bizottság feladata, hatásköre

1./ Véleményezi
• A községi önkormányzat gazdasági koncepcióját, a költségvetésről és a
zárszámadásról szóló tervezeteket,
• Az önkormányzat bevételével kapcsolatos témákat, fejlesztésekre, felújításokra
vonatkozó javaslatokat.
• Intézmények szervezetére, átszervezésére vonatkozó javaslatokat
• M önkormányzat vagyonával kapcsolatos előterjesztéseket
• A hitel felvételére, a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék
felhasználására vonatkozó javaslatokat
• M önkormányzat tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásából
adódó pénzügyi vonzatú pénzügyi előterjesztéseket.

2./ Ellenőrzi
• A jóváhagyott költségvetés végrehajtását, az önkormányzati vagyon törvényes okszerű
felhasználását.
• A normatív hozzájárulások cél- és címzett állami támogatások elszámolását.
M önkormányzat intézményeinek gazdálkodását, az azzal összefüggő
nyilvántartásokat.
• A polgármesteri hivatalban a házi pénztári szabályzat betartását, a bizonylati rend és
bizonylati fegyelem betartását.

3./ Elvégzi a települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát. M egyes
vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

4./Előkészíti a polgármester illetményének megállapítására vonatkozó javaslatot, alakuló ülés
kivételével.

5./ Különös gondot fordít a kötelező, valamint az önként vállalt ön kormányzati feladatok
következetes szétválasztására, és annak pénzügyi költségvetési következményeire

6./ Közreműködik az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodás szabályainak
kidolgozásában.

7./ Fegyelmi eljárás megindítására tesz javaslatot, ha ellenőrzése, vizsgálata során súlyos
szabálytalanságot tár fel.

4. melléklet a 13/2014(XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság feladata, hatásköre .

a) a település bűnügyi helyzetének feltárására felmérést végez, és a feltárt problémák
megoldására évente munkatervet készít, melyben a SZMSZ-ben meghatározott
feladatok is tervezésre kerülnek erről testületi ülésen évente beszámol.
b) javaslatot tesz a közbiztonsági koncepció elfogadására vonatkozóan
c) bűnmegelőzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásból adódó feladatok
ellátása
d) bűnmegelőzéssel kapcsolatos pályázatok benyújtásában közreműködés
e) bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok szervezése az iskola, és a rendőrség
bevonásával
a környezet- és természetvédelmi feladatok településszintű összehangolása,
figyelemmel kíséri és vizsgálja a közterületek rendjét, tisztaságát, a környezet- és
természetvédelmet, illetőleg indítványozza a szükséges intézkedések megtételét,
g) javaslatot tesz településkép jelentőségű lakóépületek védetté nyilvánítására, ezen
épületek állagára vonatkozó szükséges intézkedések megtételére, feltárja és
figyelemmel kíséri a település idegenforgalmi lehetőségeit, közreműködik a település
rendezési terve kidolgozásában,
h) előterjeszti a képviselő-testület elé a környezetvédelem és településrendezés
szakterülethez tartozó rendeletek és határozatok tervezeteit,
i) kapcsolatot tart a helyi és a térségi környezetvédelemmel foglalkozó csoportokkal,
szervezetekkel, intézményekkel és támogatja tevékenységüket,
j) gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásáról, a
végrehajtás feltételeinek biztosításáról. A programot szükség szerint felülvizsgálja,
elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi
egészségre gyakorolt hatását, és arról szükség szerint tájékoztatja a lakosságot.
k) felméri a településen lévő romos épületeket, elhagyott ingatlanokat, közreműködik a
tulajdonos felkutatásában, a szükséges államigazgatási eljárás elindítására a jegyzőnek
javaslatot tesz.
l) parkok, közintézmények előtti területek gondozására, településkép kialakítására
javaslatot tesz

5. melléklet a 13/201 4(XI. 13.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által tárgyalandó előterjesztések tartalmi és formai
követelményeiről és az önkormányzati rendeletek alkotásáról

1. Előterjesztések
1.1. A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:
- a képviselő-testület bizottsága,
- a polgármester,
- települési képviselő,
-jegyző,
- a testület munkatervében meghatározott előadó.

1.2. Az írásbeli előterjesztés két részből áll.
1.2.1. Az első részben ismertetni kell:
- a képviselő-testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait,
- a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményeit,
- meg kell nevezni az előterjesztés előkészítésében résztvevő személyeket és szerveket,
- az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző összehangoló munkának, az esetleges eltérő
véleményeknek,
- fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a
meghozandó döntést,
- az előterjesztéseknek a határozati javaslatban foglaltakat tartalmaznia kell.
1.2.2. Az előterjesztés második része a határozati javaslat:
- a határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,
indokolást nem tartalmazhat,
- a határozati javaslat ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,
- az eltérő tartalmú alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,
- a határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy
megnevezését és a végrehajtás határidejét,
- a végrehajtás határidejére tettjavaslat “azonnal, folyamatos’ vagy naptár szerinti megjelölést
használhat,

1.3. Az előterjesztések előkészítői érdemben terjesszék a testület elé az előkészítés alkalmával
felmerült nézeteket, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt, hogy a testület ezek
ismeretében a legalkalmasabb változatot választhassa ki.

1.4. Az előterjesztések tartalmáért a felelősség az előterjesztőt terheli, ha az előkészítő és az
előterjesztő személye nem azonos, a felelősségük közös.

1.5. Egyszerűbb ügyekben, ahol egy-egy előterjesztés hátterében álló motívumok
gyakorlatilag közismertek, szükségtelen terjedelmes, formalizált előterjesztéseket
összeállítani. Elegendő egy-egy jól megszerkesztett
és világosan megfogalmazott határozati javaslat is.

1.6. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napon kell a
jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik a testületi
anyag postázásáról.

1.7. A polgármester engedélyt adhat e szabályzatban az előterjesztésre vonatkozó
követelményektől való eltérésre.

2. Önkormányzati rendeletalkotás

2.1. A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására. A
rendelet alkotását kezdeményezheti:
- képviselő,
- bizottság elnöke,
- a jegyző,
- a polgármester, alpolgármester,
- a nemzetiségi önkormányzat,
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.
A kezdeményezést a polgármesterhez nyújthatják be.
A polgármester a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

2.2. Rendelettervezet előkészítése:
A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek
előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg. A rendelettervezet szakmai előkészítését a
jegyző irányítása mellett a hivatal látja el. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület
szükség esetén szakértőt is felkérhet.

2.3. Rendelettervezet véleményeztetése:
A lakosság széles rétegeit érintő helyi rendeleteket társadalmi vitára kell bocsátani. Ha a
tervezett szabályozás indokolja, gondoskodni kell a kétlépcsős megvitatásról Úgy, hogy mind
a koncepció mind pedig a tervezet a vita tárgya legyen. A szervezés során arra kell törekedni,
hogy a viták résztvevői a lakosságnak abból a rétegéből kerüljenek ki, amelyet a tervezett szabályozás a
leginkább érint. A vita során elhangzott javaslatokról, észrevételekről a képviselő-testület
tájékoztatása szükséges. Az állampolgárok széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább
30 napra nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtáblán) csak ezt követően lehet a tervezetet a
képviselő-testület elé terjeszteni.

2.4. A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése:
A rendelettervezetet és annak indokolását, a polgármester vagy a jegyző, vagy pedig az
előkészítésével közvetlenül megbízott személy terjeszti elő. A képviselő-testületet tájékoztatni
kell az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is. A
rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

2.5. Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányítása mellett nyilvántartást kell vezetni,
amely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének
időpontját és a megjegyzés rovatban a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát,
időpontját.

2.6. A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és a lakosság széles
körét érintő határozatairól a lakosság tudomást szerezzen.

2.7. Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni:
- 15 napon belül az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,
- a községi könyvtárnak.

3. A döntések nyilvántartása

(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a kirendeltségen betűrendes és határidős nyilvántartást kel vezetni

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásba a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

(4) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

1. számú függelék a 13/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

A települési képviselők névsora

Fialka György                           polgármester      Csépa, Kossuth u.S.
Flavrilla Sándorné                  alpolgármester   Csépa, Május 1 u. 12.
Kovácsné Németh Mária      képviselő               Csépa, Béke u. 151.
Pigniczki Árpád                        képviselő              Csépa, Kossuth u. 53.
Pintér Csaba Gábor               képviselő              Csongrád, Tanya 1019.
Szabó Károlyné                       képviselő               Csépa, Béke u. 82/a
Varjasi Ferenc                          képviselő              Csépa, Kossuth u.78/a.

2. számú függelék a 13/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi Bizottság névsora

3. számú függelék a 13/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság tagjai

4. számú függelék a 13/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelethez

Szervezeti egységei, telephelyei

Háziorvosi Szolgálat
Csépa, Somogyi u. 2/b

Védőnői szolgálat
Csépa, Somogyi u. 2/b

Művelődési Ház és Könyvtár
Csépa, Béke u. 133/A

Csépai Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet Karbantartó Műhely
Csépa, Hunyadi J. u. 16

Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgáltatás
Csépa, Rákóczi u. 24.

Önkormányzati Konyha
Csépa, Béke u. 167.

Egyesített Szociális Intézmény
Csépa, Rákóczi u. 15.

Vackor Művészeti Óvoda
Csépa, Béke u. 133/e.

Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltség
Csépa, Rákóczi u. 24.

5. számú függelék a 13/2014.(XI.23.) önkormányzati rendelethez

Csépa Községi Önkormányzat alkalmazott szakfeladatai:

010000 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
020000 Erdőgazdálkodás
360000 Víztermelés,- kezelés,- ellátás
370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
412000 Lakó- és nem lakó épület építése
421100 Út autópálya építése
422100 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás
561000 Éttermi, mozgó vendéglátás
562912 Óvodai intézményi étkeztetés
562913 Iskolai intézményi étkeztetés
562917 Munkahelyi étkeztetés
562920 Egyéb vendéglátás
581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
750000 Állat-egészségügyi ellátás
811000 Építményüzemeltetés
813000 Zöldterület-kezelés
821000 Adminisztratív kiegészítő szolgáltatás
841112 Önkormányzati jogalkotás
841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
841154 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
841172 Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken
841191 Nemzeti ünnepek programjai
841192 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
841225 Környezetvédelem és természetvédelem helyi igazgatása és szabályozása
841229 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása
841352 Mezőgazdasági támogatások
841358 Turizmus-fejlesztési támogatások és tevékenységek
841383 Területfejlesztési és területrendezési helyi feladatok
841402 Közvilágítás
841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
841902 Központi költségvetési befizetések
841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
841908 Fejezeti és általános tartalékok elszámolása
842155 Önkormányzatok (máshová nem sorolható) nemzetközi kapcsolatai
842421 Közterület rendjének fenntartása
842510 Tűz-, polgári és katasztrófavédelem központi és területi igazgatása
842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011 Óvodai nevelés, ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások
852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
854314 Szociális ösztöndíjak
860000 Egészségügy intézményeinek, programjainak komplex fejlesztési támogatása
862101 Háziorvosi alapellátás
862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás
862301 Fogorvosi alapellátás
869037 Fizikoterápiás szolgáltatás
869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás
869043 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
869052 Település-egészségügyi feladatok
873000 Idősek, fogyatékossággal élők bentlakásos szociális ellátásának komplex támogatása
873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
873013 Demens betegek bentlakásos ellátása
873019 Időskorúak bentlakásos egyéb szociális ellátása
881012 Demens betegek nappali ellátása
882000 Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása
882111 Aktív korúak ellátása
882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon
882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882116 Ápolási díj méltányossági alapon
882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások
882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatások
882119 Óvodáztatási támogatások
882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122 Átmeneti segély
882123 Temetési segély
882121 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882201 Adósságkezelési szolgáltatás
882202 Közgyógyellátás
882203 Köztemetés
889201 Gyermekjóléti szolgáltatás
889921 Szociális étkeztetés
889922 Házi segítségnyújtás
889923 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
889924 Családsegítés
889942 Onkormányzatok által nyújtott lakástámogatás
889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások
890216 Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatások
890222 Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatások
890301 Civil szervezetek működési támogatása
890302 Civil szervezetek program- és egyéb támogatása
890411 Hátrányos helyzetű kistérségek speciális komplex felzárkóztató programja
890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb
időtartamú közfoglalkoztatása
890443 Egyéb közfoglalkoztatás
890505 Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése
900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése
910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910123 Könyvtári szolgáltatások
910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk
910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése
931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
931201 Versenysport-tevékenység és támogatása
931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatás
931301 Szabadidősport — tevékenység és támogatása
931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás
960302 Köztemető-fenntartás és működtetés
960900 Máshová nem sorolható egyéb személyi szolgáltatás