Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) b) pontjában, a 26. §, a 62.§ (2) bekezdésében, és a 132.§ (4) g) pontjában megállapított feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

1. §.

(1) E rendelet hatálya kiterjed

 a)  Csépa község közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező, valamint hontalan személyekre, és a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

b) Csépa Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Csépa község közigazgatási területét tartózkodási helyként jelöli meg.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulóknak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a következő pénzben és természetben nyújtott támogatásokra és személyes gondoskodásra.

(2) Pénzben nyújtott támogatások:

a) rendkívüli települési támogatás

b) települési lakásfenntartási támogatás^[1]

c) gyógyászati segédeszköz vásárlási támogatás^[2]

(3) Természetben nyújtott támogatások

a) környezetvédelmi támogatás

b) köztemetés

(4) Személyes gondoskodás

a) szociális étkezés

b) házi segítségnyújtás

c) bentlakásos ellátás

2. A hatáskör

3.§

(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról a (2), (3), (4)^[3] bekezdés kivételével a képviselő-testület dönt.

(2) A köztemetésről átruházott hatáskörben, a polgármester dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 48.§-a alapján..

(3) A személyes gondoskodást biztosító ellátások a rendelet 10-12.§-ai alapján kerülnek megállapításra.

(4) Települési lakásfenntartási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.^[4]

3. Pénzbeli és természetbeni támogatások

4. §

Rendkívüli települési támogatás

(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen:

a) betegség, kórházi kezelés esetén,

b) hozzátartozó eltemettetéséhez,

c) gyermek étkezési térítési díjához,

d) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

f) lakásfenntartás költségeihez,

d) elemi kár esetén

e) talajterhelési díj kifizetéséhez^[5]

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg.

(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva – az (4) és (8)^[6] bekezdés kivételével - alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet, azzal, hogy egy család részére egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal nyújtható támogatás.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás összege 30.000 Ft.

(5) Hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás. Ebben az esetben a támogatás összege maximum 20.000 Ft-ig terjedhet.

(6) Az e paragrafusban szabályozott rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban étkeztetés, tüzelősegély, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére céljából.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, annak elbírálására a benyújtást követő testületi ülésen kerül sor.

(8) A talajterhelési díj kifizetéséhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmező által a tárgyévben befizetett talajterhelési díj összegét^[7]

4/A. §^[8]

Települési lakásfenntartási támogatás

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás nyújtható.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege:

a) 2.000 Ft, , ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

b) 1.000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtásának hónapjának első napjától illeti meg.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosulnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A támogatás iránti kérelmet jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, csatolva hozzá az ingatlanban lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek lakcímkártyájának másolatát.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltségének házipénztárból kerül kifizetésre.

(9) Települési lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások tagjai a rendelet 4.§ (1) f) pontja alapján nem részesíthetők támogatásban.”

4/B. §^[9]

Gyógyászati segédeszköz vásárlási támogatás

(1) Támogatás nyújtható a kérelmező életminőségét javító gyógyászati segédeszköz vásárlásához.

(2) Gyógyászati segédeszköz vásárlásához támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át.

(3) A támogatás összege a gyógyászati segédeszköz árának 50%-a, de legfeljebb 50.000 Ft.

(4) A kérelemhez csatolni kell a gyógyászati segédeszközre vonatkozó árajánlatot.

(5) Gyógyászati segédeszköz vásárlási támogatás évente legfeljebb 10 fő részére állapítható meg.

(6) A támogatás iránti kérelmet jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani

(7) A kérelmek beadási határideje október 31.

(8) A kérelmeket a Képviselő- testület a beadási határidő követő testületi ülésen bírálja el.

4. Természetben nyújtott támogatások

5. §

Környezetvédelmi támogatás

(1) Az önkormányzat 150.000 Ft értékben átvállalhatja azon háztartások szennyvízhálózatra való csatlakozását, amelyeknek a kirótt talajterhelési díj megfizetése létfenntartását veszélyezteti.

(2) Környezetvédelmi támogatás arra az állandó lakóhely szerinti ingatlanra igényelhető, ahol a kérelmező életvitelszerűen él.

(3) A kérelmeket a képviselő-testület évente 2 alkalommal bírálja el, a környezetterhelési díj összegének, és a háztartás jövedelmének figyelembe vételével, a beadási határidőt követő testületi ülésén.

(4) A kérelmek beadási határideje május 31., és október 31.

(5) A környezetvédelmi támogatás évente legfeljebb 20 fő részére állapítható meg.

(6) A környezetvédelmi támogatásban részesített háztartások tagjai a megállapító határozatot követő 2 évig nem részesülhetnek rendkívüli települési támogatásban, az 1.§ (2) bekezdésének kivételével.

6. §

Köztemetés

A polgármester – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően.

5. A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó

általános eljárási szabályok

7. §

(1) A szociális támogatások iránti kérelmet a Kirendeltségen lehet előterjeszteni írásban, az erre rendszeresített igénylőlapon.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti eljárást az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.    

(3) A támogatás folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható

(4) Nem állapítható meg rendszeres és rendkívüli pénzbeli és természetbeli települési támogatás annak, akinek Csépa Község Önkormányzata és intézményei felé lejárt határidejű tartozása, hátraléka van.^[10]

8. §

(1) A kérelemre indult eljáráshoz minden esetben szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a személyi adatokat /név, szül. hely, idő, anyja neve, lakcím, eltartottak száma, munkahely, / a családi viszonyokat és a jövedelmi helyzetet, vagyoni helyzetet.

Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek külön-külön személyenként büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemhatárok megállapításához:

a) a havi rendszerességgel mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap jövedelemigazolása,

b) a havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmét kell igazolni és figyelembe venni.

c) Az őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknél igazolásként, az őstermelői betétlapon bejegyzett jövedelem elfogadható.

(3) Amennyiben az igénylő és családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódiságát illetően, meg lehet kérni a NAV illetékes Megyei Adóigazgatóságát az érintettek személyi jövedelemadó alapjának igazolására.

9. §

(1) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Sztv-ben meghatározott hatásköreinek részleges gyakorlását e rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármesterre ruházza át. E hatáskörök gyakorlásához a képviselő – testület utasítást adhat, a hatáskörök bármelyikét visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a hatáskör jogosultja köteles a következő testületi ülésen beszámolni a képviselő-testületnek.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek.

(5) A körülmények tisztázása során az igénylő a Kirendeltséggel köteles együttműködni, amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, kérelmét el kell utasítani.

6. Személyes gondoskodás

10. §

Szociális rászorultság

(1) szociálisan rászorultak akik:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

 f) hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott rászorulók közül elsősorban azt a személyt lehet étkeztetésben részesíteni, aki egyedülálló és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) kétszeresét, illetve aki családban él, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.

11. §

Szociális étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetés - amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent - az Egyesített Szociális Intézmény biztosítja

a) az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,

b) elviteli lehetőséggel,

c) indokolt esetben házhoz szállítással.

(3) Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a szociális és egészségügyi rászorultságot igazoló jövedelemigazolást és orvosi igazolást az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az étkeztetési ellátás igénybevételéről, valamint az ellátás megszüntetéséről.

(4) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet szabályozza.

12. §

Házi segítségnyújtás

(1) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

a) egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,

b) saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre,

c) segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény keretében működő házi gondozó szolgálata útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél, jövedelemigazolás és orvosi igazolás mellékelésével kell benyújtani.

(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjakat külön rendelet szabályozza.

7. Szakosított ellátások

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Idősek Otthona – bentlakásos ellátás

13. §

(1) Idősek otthonában való elhelyezésre jogosult elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött személy, aki önmaga ellátásáról nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes gondoskodni,

a) ha otthonában történő ellátása az alapszolgáltatások keretében, illetve családjában sem biztosított,

b) akinek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel,

c) aki nem szenved olyan pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben, ami miatt idősek otthonában nem gondozható.

(2) Az idősek otthonában történő ellátást az önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthonában biztosítja.

(3) Az Idősek Otthonában az önkormányzat 21 férőhelyen átlagos szintű, ápolást, gondozást nyújtó ellátást működtet.

(4) Az ellátást bejelentett csépai lakcímmel rendelkezők vehetik igénybe. Amennyiben az elhelyezésre várakozók között nincs csépai lakos, abban az esetben csépai bejelentett lakcímmel nem rendelkező igénylő is felvételt nyerhet.

(5) Az Idősek Otthona igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az intézményi elhelyezést megelőzően a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet melléklete szerinti adatlap felhasználásával elvégzi az előgondozást.”

(6) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel megállapodást köt.

(7) Az intézményi jogviszony megszűnése

- jogosult vagy törvényes képviselője kezdeményezésére

- másik intézményben történő elhelyezés indokolt (pl. betegség)

- a jogosult a házi rendet súlyosan megsérti

(8) Az intézményi jogviszony megszűntetése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az intézményvezető döntése ellen a jogosult, vagy törvényes képviselője a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(9) Az Idősek Otthona igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjat külön rendelet határozza meg.

8. Vegyes rendelkezések

14. §

(1) Az önkormányzat szociális tevékenysége során a feladat jobb ellátása érdekében együttműködik más szervekkel, elsősorban:

- gyermekintézményekkel

- ESZI-el

- az érdekvédelmi, karitatív és egyéb civil szerveződésekkel,

- Vöröskereszttel,

- egyházakkal,

- területi munkaügyi központtal,

- közüzemi szolgáltató vállalatokkal, pénzintézetekkel,

- kisebbségi önkormányzattal

(2) Az együttműködés kapcsán az érintett szervek tevékenységük összehangolásával segítik a ténylegesen rászorulók minél teljesebb körének felmérését, a párhuzamosságok kiküszöbölését, a felhasználás hatékonyságának elősegítését és figyelemmel kisérését.

9. Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 26/2013.(XII.30.) számú rendelete.