Csépa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelete

Csépa Község településképének védelméről

Hatályos: 2017. 12. 28

Csépa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2017.(XII.28.) önkormányzati rendelete

Csépa Község településképének védelméről

2017-12-28-tól

Csépa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A §-ában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 1) pontjában, valamint a 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal;
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

(1) A rendelet célja Csépa Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

(2) A rendelet hatálya Csépa Község közigazgatási területén reklámhordozók útján folytatott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, valamint egyéb hirdetményezési tevékenység kapcsán közterületi kihelyezésre terjed ki.

(3) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a község közigazgatási területén közterületen hirdetményt helyez el.

(4) E rendelet hatálya alól kivételek:

a) településrészek, közterületek és lakások névtáblái és a házszámok,

b) a Csépa Községi Önkormányzat és az intézmények címeres táblái

c) választási plakátok és hirdetések,

d) önkormányzati hirdetmények.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet alkalmazásában:

1.) Használatba adó: Csépa Község Önkormányzata nevében a polgármester.

2.) Reklámcélú közterület használat: közterületen, illetve közterületről érzékelhetően reklámhordozó, reklámfelület, hirdetmény elhelyezése. Reklámcélú közterület használatnak minősül, ha a nem közterületen lévő reklámhordozó, vagy bármely tartozéka közterületre kinyúlik vagy a közmű-felépítmény talajszint feletti műtárgyának burkolatán (villamos-, gáz-, víz-, telekommunikációs berendezésen, csatlakozó elosztó szerelvényen, szekrényen, egyéb épített házas felépítményen, mint másodlagos funkciójú reklámhordozón), a közterülettel közvetlenül határos építményeken, épületeken gazdasági reklám elhelyezés történt vagy történik.

3.) Önálló hirdető-berendezés: minden olyan reklámhordozó és reklámfelület, függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől (közterületen vagy közterülettel határosan), amelyet közterületről érzékelni lehet.

4.) Reklámhordozó: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott szabadtéri reklámhordozó. Háttér nélküli reklámhordozó beszámítandó felülete a betűk, illetve ábrák konvex befoglaló formájának területe, beleértve a betű- és sorközöket is.

5.) Reklámfelület: reklámhordozó felülete vagy reklám közzétételére alkalmas egyéb felület.

a.) Cégér: az épület, építmény, helyiség (helyiség együttes) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára, üzemeltetőjére - az általa folytatott mesterségre, tevékenységre utaló, azt megjelenítő, a homlokzatra merőlegesen elhelyezett, természetes anyagból készült (pl.: fa, fém, üveg, stb.) feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék, amely az 1 m2 -t nem haladja meg. A homlokzatra merőlegesen elhelyezett, de műanyagból készült, kívülről vagy belülről megvilágított reklámhordozó nem minősül cégérnek (fényreklám).

b.) Cég- és címtábla, cégfelirat: az ipar, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes és egyéb intézmény nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető, legfeljebb 2 m² nagyságú tábla közvetlenül a bejárat feletti vagy melletti homlokzatrészen.

c.) Épületi transzparens: nem közterület felett, hanem adott építményen kifeszített, írásos vagy képi információt tartalmazó hirdető-berendezés.

d.) Fényreklám: állandó vagy változó tartalmú hirdetmények elhelyezésére alkalmas, belülről vagy kívülről megvilágított reklámhordozó.

e.) Hirdetőoszlop: állandó vagy cserélhető felületű (változtatható, átragasztható), oszlopszerű vagy oszlopon elhelyezett, helyhez kötött reklámhordozó.

f.) Megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdető-berendezés.

g.) Alkalmi rendezvény, esemény, megnyitó mobil reklámhordozón történő reklámozása: Üzleti és szolgáltató egységek, szolgáltatást végző vállalkozások rendezvényeinek, azok megnyitásának közzététele, hirdetése, reklámozása továbbá civil és egyéb szervezetek rendezvényeinek, eseményeinek hirdetése mobil hirdető-berendezés útján, melynek reklámozási időtartama a rendezvény időtartamával együtt nem haladja meg a 10 napot.

h.) Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, 2,5 m2 vagy annál nagyobb felületű építmény. Óriásplakátnak minősül a 2,5 m2-en vagy azt meghaladó felületen több külön álló részből (a képkocák nem illeszkednek szorosan) összefüggő képet alkotó reklám is.

i.) Reklámfelületű védőháló: az építkezéseknél az állványzat előtt függőlegesen elhelyezett háló hirdető-berendezés.

j.) Járműreklám: olyan jármű (utánfutó, platós teherautó, illetve kerékpár, tricikli vagy ahhoz kapcsolt bármely szerkezet), melyet a tulajdonos azzal a másodlagos céllal közlekedtet, hogy azon reklámhordozót helyez el. Ezen kategóriához tartozik az az autó, melyet a tulajdonos azzal a másodlagos céllal telepít le, hogy azt reklámozza, vagy azon reklámot helyez el (autó-kiállítás).

k.) Szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal testére erősített hirdetményt, reklámcélú transzparenst hordoz.

l.) Reklámgrafika: reklámozás vagy útbaigazítás céljára szolgáló, bármely építési technológiával készített, alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.

m.) Egyéb, máshova nem sorolható reklám (pl. szórólap, tájékoztató osztás)

6.) Idejét múlt hirdetmény- és reklám: minden olyan hirdetmény, vagy reklám, amely meghatározott időpontokhoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról, stb. nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információtartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.

7.) Útirányjelző tábla, út mellett elhelyezett kereskedelmi információs tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó, útirányt jelző, információt adó eszköz.

8.) Hirdetmény:

a.) Olyan közérdekű helyi információ, amely az épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltató, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti.

b.) Olyan művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági vagy más társadalmi eseményről szóló tájékoztatás, amely állami, önkormányzati, alapítványi vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli, tárgyi támogatása, illetve jogi és természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható (pl.: színházi előadások, képzőművészeti kiállítások, komolyzenei koncertek stb.).

c.) Méretétől függetlenül minden, valamely más helyhez kötött vagy mozgó eszközre rögzíthető általában papíralapú és cserélhető közvetítő eszköz (plakát).

9.) Autóbuszváró reklám: közterületen álló autóbuszváró reklámhordozó elhelyezésére kijelölt, zárt reklámfelülete.

10.) Hangos reklám: hangosító berendezés használatával történő reklámcélú közterület-használat.

11.) Reklámzászló: építményen vagy talajszinten tartóoszlopban elhelyezett zászló, melynek felirata, festése, megjelenése valamely tevékenységre, termékre hívja fel a figyelmet.

12) Földszínek: (más néven terraszínek) sötét színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga - barna.

13.)Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

II. Fejezet

Helyi védelem

3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

a) településszerkezetre

b) utcaképre

c) közterületekkel határolt településrészre

d) település és tájkarakter elemekre terjed ki.

(3) Az önkormányzat helyi területi védelem alá e rendeletben nem helyez területet.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

c) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendelet 2. és 3. mellékletében felsorolt művi értékeket helyezi.

(6) Az önkormányzat helyi védelem alá e rendeletben természeti értékeket nem helyez.

(7) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület a településképi rendelet elkészítésére, módosítására, egyeztetésére és elfogadására vonatkozóan a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott előírások betartásával dönt.

(8) A Képviselő – testület a védetté nyilvánításról, megszüntetésről szóló döntését a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozza meg.

(9) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása

g) a védett érték védelembe vételkor fennálló állapotrögzítő dokumentációja

(10) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 2 -3. melléklete alapján – a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D § a) –d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

a) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

b) fotókat.

(11) A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(12) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c) a védelem alapját képező értékek helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felelnek meg,

(13) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d) fotódokumentációt,

(14) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. A helyi védett érték fenntartása

4. §

(1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(4) A védelem alá eső területek és emlékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetnek kötelessége

IIII. Fejezet

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

5. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

5. §

(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Csépa településen településképi szempontból meghatározó településrész a történelmi településrész

IV. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

6. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

6. §

(1) Helyi védett lakóépület esetén:

a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

d) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható

e) az épület tégla architektúrája megtartandó,

f) az épület homlokzatán lévő szoborfülke nem távolítható el

g) a tetőfedés eredeti formájában, színében megtartandó

(2) Helyi védett templomok esetén:

a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó

b) A fő rendeltetés nem változtatható meg

c) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

d) a tetőfedés eredeti formájában, színében megtartandó

(3) Helyi védett műalkotás esetén:

a) Helyi védettségű műalkotás eredeti helyéről nem mozdítható el

b) Helyi védett műalkotás felújítása szakértő bevonásával történhet, a felújítás kivitelezése során a műalkotás épségét biztosítani kell

(4) A településen helyi területi védelem nem kerül elrendelésre.

7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7. §

(1) Új lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullám vagy fém trapézlemez alkalmazása

(2) Új épület építése és felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3) Az épületek homlokzatának felületképzése új épület építése és felújítása esetén vakolt, pasztell színezésű lehet,

(4) Új épület építése és felújítása esetén tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.

8. Helyi védett értékekre és településképi szempontból meghatározó területekre együttesen vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8. §

Lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullámlemez, valamint fém trapézlemez alkalmazása.

9. Egyéb, nem védett és nem meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9. §

Csépa hatályos helyi építési szabályzatában lakóterületnek nyilvánított területen lakóépület csak magastetővel építhető.

10. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

10. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a külterület védett területei és a belterület helyi védelemmel érintett területei.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(5)Természetvédelemmel érintett területeken

a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

b) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

11. Reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó előírások

11.§

(1) A reklámelhelyezésnél az alábbi szempontok veendők figyelembe:

a) a reklámeszköznek a meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,

b) az építményen elhelyezett reklámeszköznek az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása,

c) egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett reklámeszköznek más reklámeszközzel és az építménnyel való összhangja.

(2) Amennyiben a reklámelhelyezés építésügyi hatósági engedély vagy településképi bejelentés igazolása alapján történhet, úgy a reklámeszköz környezetbe illeszkedését az elhelyező az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez vagy a településképi bejelentéshez mellékelt építési-műszaki tervdokumentációhoz csatolt látványtervvel mutatja be.

(3) Új reklámeszköz építése, meglévő reklámeszköz felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása a jogszabályok keretei között – az e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően – az építésügyi hatósági eljárásra vagy a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján végezhető.

(4) Hirdetmény kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezésen helyezhető el. A hirdetmény elhelyezésekor keletkező hulladék eltávolításáról – a köztisztasági szabályok – betartásával az gondoskodik, aki elhelyezte, ha az elhelyező nem ismert, az, akinek érdekében a hirdetményt elhelyezték.

(5) Természetvédelemmel érintett területen reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.

12. Az eltávolításra vonatkozó előírások

12.§

(1) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások, stb. reklámhordozóit elsősorban a kihelyező, ha a kihelyező szűnt meg, akkor az köteles lebontani, akinek az érdekében a kihelyezés történt, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa.

(2) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosa és a hirdetmény közzétevője egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a használatba adó ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület tulajdonosa (továbbiakban használatba adó) a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja.

(3) A használatba adó eltávolítja azokat a közterületen lévő reklámhordozókat és hirdetményeket

a.) amelyek létesítésére, fenntartására vonatkozóan nincsen érvényes és hatályos közterület-használati szerződés, vagy

b.) amelyekre vonatkozóan a rendelet szerinti közterület-használati díjat nem fizetik meg

c.) amelyek a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátjairól szóló jogszabály szerint tiltott tartalmú hirdetmények.

(4) A használatba adó a felszólításában megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a reklámhordozó tulajdonosának költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja a közterületen lévő (3) bekezdés szerinti reklámhordozókat. Ugyanez irányadó az idejét múlt hirdetmények esetében is.

13. Eljárási szabályok

13.§

(1) Közterület-használati bejelentés nélkül létesíthető reklámhordozók:

a.) érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező és ténylegesen is működőképes, önjáró gépjármű eredeti, át nem alakított felületének (karosszériájának) fóliázás vagy festés révén reklámhordozóként történő felhasználása,

(2) Közterület -használati bejelentés alapján létesíthető reklámhordozók:

a.) a közforgalom céljára átadott magánterületeken, illetve állami tulajdonú területeken való elhelyezés esetén. A tulajdonosi hozzájárulást a kérelmező csatolja a beadványhoz. Ebben az esetben az önkormányzat részére közterület-használati díjat nem kell fizetni.

(3) Az önkormányzati reklámhordozókra a 2.§ 9.) pontjában szereplő hirdetmények díjmentes kihelyezése kérelemre, a polgármester engedélyével történhet. A mentességi kérelem elutasítása esetén a használatba vevőnek a közterület-használatának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott díjat kell megfizetni.

(4) A közterület-használati kérelem vagy bejelentés mellékleteként csatolni kell az elhelyezést bemutató fotót, fotómontázst vagy látványtervet, valamint alkalmi rendezvény reklámozási szándéka esetén beméretezett helyszínrajzot a reklámhordozó függőleges és vízszintes méretének megadásával.

14.§

(1) Reklámcélú közterület-használat esetén a rendelet előírásait a közterület használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A használatba vevő a tulajdonosi hozzájárulást és a közútkezelői hozzájárulást a nem építési engedélyköteles reklámhordozónál és reklámfelületnél a reklámcélú közterület-használati szerződés megkötése előtt köteles megkérni.

(3) Az építési engedély vagy építésügyi hatósági bejelentés köteles reklámhordozók, reklámfelületek esetén a reklámcélú közterület-használati szerződés csak a jogerős építési engedély vagy az építésügyi hatósági bejelentést tudomásul vevő igazolás birtokában köthető meg.

(4) Európa parlamenti képviselőválasztás, országgyűlési képviselőválasztás, helyi önkormányzati képviselőválasztás, valamint országos és helyi népszavazás esetén a választási kampány időszakában a közterületen elhelyezésre kerülő hirdető-berendezésekre az erről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

14. A használati jogviszony legfontosabb tartalmi elemei

15.§

(1) A közterület használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet előírásai mellett jelen rendelet szerinti szerződéskötésre a használatba adó részére történő közterület-használati díj megfizetése ellenében kerülhet sor.

(2) Reklámcélú közterület-használat esetén fizetendő díjakra a közterület használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni

(3) A díjfizetés alapja a reklámfelület hasznos felülete, hangos reklám esetén a közzététel időtartama.

(4) Ha a reklámcélú közterület használat bármely okból megszűnik, akkor használatba vevő köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(5) A reklámcélú közterület használat közös megegyezéssel, közérdekből, vagy városfejlesztési okból megszűntethető. Ilyen esetekben az igénybe nem vett időre befizetett közterület-használati díj a használatba vevőnek visszajár.

(6) A használatba vevőt megilleti a reklámcélú közterület-használati szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt az azonnali hatályú felmondás joga, ha a használatba adónak felróható okból a közterületet nem tudja a szerződésben rögzített célra és módon használni. Az igénybe nem vett időre befizetett közterület-használati díj a használatba vevőnek visszajár, a használatba adó részéről felmerülő költségek levonása nélkül.

(7) A közterület-használat díjának megállapítása során a hónapban meghatározott alapdíj esetén minden megkezdett 30 nap és m2 egésznek számít.

A használatba adó elbírálás alapján az éves vagy azt meghaladó időtartamú szerződések esetében változtathat a fizetési feltételeken, amelyet a közterület-használati szerződés módosításával rögzít.

(8) Az Európai Uniós projektek táblája után, amelynek kihelyezését a támogató kötelezővé teszi, közterület-használati díjat nem kell fizetni.

(9) Az egyes körzetekhez tartozó közterület-használati díjtételeket Csépa Község Önkormányzatának a közterület használatának szabályairól szóló hatályos önkormányzati rendeletének 2. melléklete tartalmazza.

15. Felszíni energia ellátás

16. §

Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

16. Egyéb műszaki berendezések

17. §

(1) Településképi szempontból meghatározó területen az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapetkonvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.

(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

V. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

17. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

18. §

Jelen rendeletben önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer nem kerül bevezetésre.

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan) építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, valamint helyi egyedi védelemmel érintett elem.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

19. A településképi véleményezési eljárás

20. §

E rendeletben településképi véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

20. A településképi bejelentési eljárás

21. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) a település helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokat érintő

aa) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

ab) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,

b) a teljes közigazgatási terület tekintetében reklámok, illetve hirdető berendezések elhelyezése esetén.

(2) Amennyiben reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott feltétel figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(7) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén 1 év,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

21. A településképi kötelezés

22. §

Jelen rendeletben településképi kötelezés nem kerül elrendelésre.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet 2017. december 28. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Csépa Községi Önkormányzat reklámelhelyezés szabályairól szóló 14/2017. (IX.30.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti a Csépa Község Képviselő - testület a település történeti értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló 4/1999. (III.4.) önkormányzati rendelet.

(4) Hatályát veszti Csépa Község Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi építési szabályzatról szóló 14/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendeletének: