Csépa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2022. 05. 01- 2022. 06. 29Csépa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Csépa Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a), illetve e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében és a 84. §-ában, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény 8. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy a törvény keretei között az önkormányzat tulajdonosi jogát erősítve a bérlők méltányos érdekeit figyelembe véve, az önkormányzati lakás és helyiség vagyonnal való gazdálkodásban, a piaci és a szociális szempontok együttes érvényesülését elősegítse, továbbá szabályozza az önkormányzat tulajdonában levő a lakások lakbére megállapításának alapján alkalmazandó növelő, illetve csökkentő körülmények figyelembe vételét, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázat vagy versenytárgyalás alapján történő hasznosítása során alkalmazandó induló árat.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdés kivételével kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) A bérlő kijelölésre, bérlő kiválasztásra jogosult önállóan határozza meg a feladatai ellátásához biztosított helyiség, valamint lakások bérbeadásának feltételeit.
3. A bérbeadói jogok gyakorlása
3. § (1) A rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket
a) lakások bérbeadói joga tekintetében a polgármester
b) nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadói joga tekintetében a polgármester
c) szükséglakás céljából, átmeneti lakás bérbeadói joga tekintetében a polgármester
átruházott hatáskörben gyakorolja.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási, kezelői feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint – Csépai Gazdasági És Műszaki Ellátó Szervezet (továbbiakban: Csépai GAMESZ) az alábbi feladatokat látja el:
a) közreműködik a lakásgazdálkodással kapcsolatos végrehajtási eljárásokban,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyek a lakáskezelési, fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások rendeltetésszerű használatra átadásával, visszavételével, a lakbérek és egyéb szolgáltatási díjak közlésével, beszedésével kapcsolatosak, végzi behajtásukkal kapcsolatos feladatokat
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint – a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal az alábbi feladatokat látja el:
a) nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, a bérlőkről, a befizetett lakbérekről és a hátralékokról,
b) a döntéseknek megfelelő tartalommal aláírásra előkészíti a bérleti szerződéseket, azok felmondását,
c) közreműködik a lakásgazdálkodással kapcsolatos végrehajtási eljárásokban,
d) információt nyújt a polgármester Képviselő-testület részére a döntéshozatal elősegítése érdekében a megüresedő lakásokról és a fizetési hátralékkal rendelkező bérlőkről.
(4) A lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.). 12. § (4) bekezdése szerinti bérbeadói ellenőrzésre évente legalább egyszer kerül sor, melyet a Csépai GAMESZ a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályaival együttműködve végez. A helyszíni ellenőrzés előtt 8 nappal értesítést kell küldeni a bérlőnek a helyszíni szemle időpontjáról. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető.
4. A lakásbérlet szabályai
4. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára – a (2) bekezdés kivételével – nem adható bérbe.
(2) Amennyiben a több szobás lakás bérlője a lakás egy részét nem lakás céljára kívánja hasznosítani, köteles a bérbeadótól előzetes írásbeli hozzájárulást és a szerződés módosítását kérni.
(3) A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálását követően dönt az írásbeli hozzájárulás megadásáról és a szerződés új tartalommal történő módosításáról, ha a bérlő lakása egy részében fő- vagy mellékfoglalkozásban kereső tevékenységet folytat, és a működését igazoló hatósági és szakhatósági engedélyekkel rendelkezik, feltéve, hogy a bérlő más lehetőséget kereső tevékenysége folytatására nem talál, és kereső tevékenységét más módon megoldani nem tudja.
(4) Azt a bérlőt, aki a szerződéstől eltérő módon nem lakás céljára használja a lakását, a bérbeadó köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a szerződést felmondani a Ltv. 25. § (5) bekezdésében meghatározott módon és időben.
(5) Önkormányzati lakás határozatlan időre, határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott időre szóló szerződés legfeljebb 5 évre köthető, indokolt esetben meghosszabbítható.
(6) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.
(7) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérbeadásának általánosan alkalmazandó feltétele: a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendelkezés megszegése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:348. §-ában foglalt felmondást vonhatja maga után abban az esetben, ha a bérlő nem tesz eleget az Ltv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott írásbeli bejelentési kötelezettségének.
(8) A 2 hónapot meghaladó távollét a következő esetekben tekinthető indokoltnak:
a) egészségügyi ok, gyógykezelés;
b) munkahely megváltozása, munkavállalás;
c) iskolai tanulmányok folytatása.
(9) A bérlő a távollét okát orvosi, munkáltatói stb. igazolással köteles alátámasztani.
(10) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, akkor a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadható személy(ek) az Ltv. 32. § (3) bekezdése szerint jogosult(ak) a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.
5. Az Önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
5. § (1) Önkormányzati lakásokat
a) szociális helyzet alapján
b) piaci elven, ezen belül:
ba) bérlőkijelölésre, illetve bérlőkiválasztásra jogosult szerv döntése alapján,
bb) a rendeletben megállapított közérdekű célok – szakember ellátás – megvalósítása érdekében,
bc) lakásgazdálkodási feladatok végrehajtására,
bd) pályázat útján,
be) törvényi kötelezettség alapján,
bf) az önkormányzat elővásárlási joga alapján
lehet bérbe adni.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell bérbe adni.
(3) A rendelet 1. mellékletében megjelölt bérlakásokat kizárólag piaci elven lehet bérbe adni.
6. Lakás bérbeadása szociális helyzet alapján
6. § (1) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:
a) A bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző csépai állandó lakos,
b) A bérlő, vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együtt lakó, vagy együtt költöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető lakása,
c) A bérlő családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a bérbeadáskori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét.
d) A család nem rendelkezik olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj huszonötszörösét meghaladja, és elidegenítése veszélyeztetné a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit.
(2) A havi nettó jövedelem megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra számított -a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt - nettó jövedelmet kell alapul venni.
(3) Jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a pályázót vagy házastársát (élettársát) terhelő megfizetett tartásdíj összegét.
(4) A jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat tartalmát a rendelet 7. és 8. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a képviselő testület méltányossági jogkörben eljárva, az igénylő vagyoni helyzete és életkörülménye alapján eltekinthet a 6. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő feltételtől.
(6) Szociális rászorultsági alapon történő bérlőkijelölés esetén bérleti jogviszony határozott időtartamra, legfeljebb egy évre létesíthető. A bérleti szerződés indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő lejárt lakbér- illetve közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.
7. Lakásigény mértéke szociális bérlet esetén
7. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéke – együtt lakó személyek számától függően – a következő:
a) egy személy: 1 lakószoba
b) két személyig: 1-2 lakószoba
c) három, négy személyig: 1,5 – 2 lakószoba,
d) öt, hat személyig: 2-3 lakószoba,
e) hét, vagy több személy esetében: 3-4 lakószoba.
(2) A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együtt lakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laknak.
8. Bérleti ajánlat
8. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra – arra rendszeresített formanyomtatványon – lakásigénylést kell benyújtani.
(2) A lakásigényeket az igazgatási ügyintéző soron következő ülésén hozott döntése alapján veszi nyilvántartásba és a névjegyzékre kerülésről a lakásigénylőt 15 napon belül értesíti.
(3) A névjegyzékre kerülés érdekében az igénylés benyújtásakor a 5., 7. és 8. mellékletben foglalt adatokat kell közölni, és megfelelő okmányokkal igazolni.
(4) A névjegyzékre a 4. mellékletben felsorolt körülmények értékelésével szerzett pontszámokkal lehet felkerülni. A névjegyzéken az igénylők pontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra. A rangsor a bérlő lakáskiutalásánál a képviselő testületet nem köti.
(5) A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható:
a) ha az igénylő a 6. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek nem felel meg
b) az igénylő és a vele együtt költöző hozzátartozó meg nem fizetett lakbérhátralékkal, közüzemi-díj hátralékkal rendelkezik.
(6) Valótlan adat rosszhiszemű közlése esetén el kell utasítani a lakásigénylést.
(7) Az éves lakásigénylési névjegyzéket minden év június 30-ig a képviselő testület hagyja jóvá.
(8) A bérbeadó csak akkor adhat engedélyt a szerződés megkötésére, ha a képviselő testület döntését követően a bérleti ajánlatot tevő szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetében nem következett be lényeges változás. A hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(9) Az igénylő a nyilvántartásba vételt követően minden adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentés elmulasztása – megfelelő igazolás hiányában – súlyosabb esetben az igénylés visszautasítását, enyhébb esetben az igény kielégítés időbeni elhalasztását vonhatja maga után.
(10) A bérbeadás iránti igényt törölni kell, ha
a) a nyilvántartásba vételt követően kerül megállapításra, hogy az igénylést vissza kellett volna utasítani.
b) az igénylővel szemben kizáró körülmény áll fenn
c) az igénylő az igényjogosultságot érintő adatok körében megtévesztő információkat közölt
d) bejelentési kötelezettségének nem tett eleget
e) az igénylő lakást vásárolt, örökölt, ajándékba kapott, igényét önkormányzati bérlakással kielégítette
f) jogos lakásigényének megfelelő szobaszámú, felajánlott lakást két alkalommal nem fogadja el, vagy indokolatlanul 30 napon belül nem köt lakásbérleti szerződést,
g) a részére küldött hivatalos megkeresésre két alkalommal nem jelentkezik.
(11) A bérbevételi ajánlatot benyújtónak nyilatkozatot kell tennie, hogy önkéntesen hozzájárul, hogy az önkormányzat a személyes adatait az igénye elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig jogosult kezelni. A kezelt személyes adatokat az igénylés elutasítása, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnése után meg kell semmisíteni.
(12) A bérbevételi ajánlat benyújtását követően, ha a kiutalandó lakás rendelkezésre áll, a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését ismételten vizsgálni kell. A tényleges bérbeadás akkor lehetséges, ha az a)-d) pontokban foglalt feltételek továbbra is teljesülnek és az igénylő és a vele együtt költöző hozzátartozó meg nem fizetett lakbérhátralékkal, közüzemi-díj hátralékkal nem rendelkezik.
9. Lakások bérbeadása a bérlőkijelölésre jogosult szerv döntése alapján
9. § (1) Ha önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa kijelölt személlyel kell szerződést kötni.
(2) Bérlőkiválasztási joggal érintett megüresedő lakás esetén a jogosultat – 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni a bérlő személyének bejelentésére.
(3) A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult szervet terhelik.
10. Bérbeadás közérdekű célból
10. § (1) Csépa Község közigazgatási területén lévő intézmények, az önkormányzat szervei, valamint a községben közfeladatot ellátó szervek megfelelő szakemberellátása érdekében bérbeadási névjegyzék mellőzésével, – jövedelmi, vagyoni és szociális helyzettől függetlenül – bérlakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a kötelező feladat ellátásához feltétlenül indokolt.
(2) Rendkívül indokolt esetben - ha ezt a községi szakember-ellátási érdeke is indokolja – a bérlet időtartama ismételten is meghosszabbítható, esetenként legfeljebb 5 év határozott időtartamra.
(3) Szakember elhelyezése céljából lakást az (4) bekezdés szerinti feltételekkel lehet bérbe adni.
(4) A szakember elhelyezése céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a lakásbérleti szerződés legfeljebb a munkaviszony fennállásáig szólhat,
b) bérleti jogviszony folytatására a közeli hozzátartozó nem jogosult,
c) a bérlő a munkaviszony megszűnése, illetőleg a lakásbérlet megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthat igényt,
d) a bérlő a lakásba a házastársán és gyermekén kívül csak a lakásbérleti szerződésben megjelölt személyt fogadhat be,
e) a bérlő a lakást nem cserélheti el.
(5) Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony nyugdíjazás miatt megszűnik, a bérleti jogviszony kérelem alapján méltányosságból meghosszabbítható.
11. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok ellátására
11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.
12. Bérbeadás törvényi kötelezettség alapján
12. § Jogszabály vagy bírói ítélet rendelkezése szerint önkormányzati tulajdonú bérlakás kötelező biztosítása helyett, megállapodás esetén a jogosultnak pénzbeli térítés nem fizethető.
13. Bérbeadás önkormányzat elővásárlási joga alapján
13. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület abban az esetben dönthet, ha az adós, zálogkötelezett az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárás időpontja előtt legalább 30 nappal kérelmet terjesztett elő az önkormányzatnál a lakóingatlan önkormányzat által történő megvásárlása és részére határozatlan időre történő bérbeadása érdekében.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni.
(4) A megvásárolandó ingatlan vételárának költségvetési fedezetéről a Képviselő-testület az elővásárlási jogának gyakorlásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönt.
(5) Az önkormányzat elővásárlási joga alapján megvásárolt lakás bérleti díját piaci elven kell megállapítani.
14. A lakáscsere
14. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló lakás bérleti joga kizárólag másik ingatlan-nyilvántartás szerinti önálló lakás tulajdonjogára, vagy másik, önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető el, a lakásigény mértékének figyelembe vételével a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását követően.
(2) A határozott időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás cseréjéhez a tulajdonos csak akkor járul hozzá, ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti időtartama nem változik.
(3) A lakáscsere szerződést írásban kell megkötni.
(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albérlő), továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – megállapodásuk szerint – ki költözik a bérlővel együtt a cserélt lakásba, vagy máshova, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradnak vissza a lakásban.
(5) A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.
(6) Ha a bérlő a lakását két, vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője.
(7) A csere folytán nem válhat bérlővé, bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetve bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező.
(8) A lakáscsere – szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás tulajdonosa és haszonélvezője,
b) tartási szerződés esetén az eltartó,
c) bérlőtársi jogviszonynál a bérlőtárs,
d) bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jog esetén a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát.
(9) Az önkormányzat az előzetes hozzájárulást megelőzően helyszíni szemlét tart a cserélni szándékozott ingatlan lakható állapotának megállapítása céljából.
15. A lakáscseréhez való hozzájárulás
15. § (1) A lakáscseréhez való írásbeli hozzájárulást a bérbeadónak meg kell tagadnia, ha
a) a lakás jogvita alatt áll. Az eljárás jogerős befejezéséig az nem cserélhető. A lakás akkor áll jogvita alatt, ha az önkormányzatnál, vagy a korábbi jogszabályok szerint illetékes közigazgatási hatóságnál, illetőleg a bíróságon eljárás van folyamatban.
b) a csere folytán – e rendeletben meghatározott kivételekkel - bérlővé, bérlőtárssá válna az aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező.
(2) A lakáscseréhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:
a) a bérlőnek lakáshasználati díj tartozása, lakbértartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van, és felszólításra azt még nem fizette ki, vagy a bérbeadóval nem kötött a hátralék megfizetésére megállapodást,
b) ha a cserélő felek a jogszabályban előírt határidőn belül nem csatolják a meghatározott iratokat.
(3) A bérbeadó a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.
(4) Lakáscsere-szerződést a hozzájárulás céljából:
a) a lakás bérbeadójához kell benyújtani,
b) ha több bérbeadó érdekelt a cserében, akkor a csereszerződés bármelyikhez benyújtható.
(5) A bérbeadó a lakáscsere-szerződés benyújtását követő 30 napon belül dönt az írásbeli hozzájárulás megadásáról.
(6) Ha a bérbeadó a csereszerződés hozzá történő benyújtását követő 30 napon belül – határidő meghosszabbítás esetén további 30 napon belül – nem dönt, azt a csereszerződéshez történő hozzájárulásnak kell tekinteni.
(7) A bérbeadó a lakáscseréhez hozzájáruló, vagy elutasító nyilatkozatát a lakáscsere szerződésre indokolással együtt rávezeti.
(8) Ha a bérlő az önkormányzati lakást nem önkormányzati lakásra kívánja elcserélni, a bérbeadó a hozzájárulás kérdésében csak az önkormányzati lakásról dönt.
(9) Több önkormányzati lakás cseréje esetén a bérbeadó nyilatkozatával együtt az iratokat továbbítja a következő érdekelt bérbeadóhoz, és egyidejűleg döntéséről a cserélő feleket értesíti.
(10) A lakáscserét akkor lehet végrehajtani, ha ahhoz a cserével érintett bérbeadók mindegyike írásban hozzájárul.
16. Bérlőtársi szerződés
16. § Önkormányzati lakásra a kijelölt bérlő kérelmére a bérlő – a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti - közeli hozzátartozójával bérlőtársi szerződés nem köthető.
17. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz
17. § A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
18. Tartási szerződések
18. § (1) Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora, egészségi állapota és szociális helyzete indokolttá teszi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának feltétele, hogy az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján a tartásra képes legyen.
(3) Önkormányzati lakás esetében a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való írásbeli hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó tartásra nem képes.
(4) Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja – kivéve ha Csépa területén beköltözhető lakása van.
(5) A (4) bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból kiköltözni.
19. Lakásbérlet megszűnése
19. § A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel:
f) a bérlő lakást vásárolt, örökölt, ajándékba kapott illetve csépai állandó lakóhelye megszűnt.
20. § A lakásbérleti szerződés a Ltv. 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott megszűnési okok bekövetkezése alapján szűnik meg.
21. § (1) Amennyiben a lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, illetve a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra nem tart igényt, részére pénzbeli térítés nem fizethető.
(2) Amennyiben a felek a bérlakásra fennálló bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek alacsonyabb lakbérű cserelakást biztosít, a bérlő részére pénzbeni térítés nem fizethető.
(3) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést – a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás kivételével – a bérbeadó 3 hónapos felmondási idő megjelölésével indokolás nélkül felmondhatja a hónap utolsó napjára a lakásigény mértékének megfelelő cserelakás felajánlása mellett.
(4) Szociális helyzet alapján határozatlan időre kötött bérleti szerződés felmondására csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.
22. § (1) Az a bérlő, aki szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében köthetett bérleti szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig, és az idő alatt lakhatását nem tudta, vagy tudja más módon biztosítani, újabb bérbevételi ajánlatot nyújthat be a képviselő testülethez legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt. Az újabb bérbevételi ajánlathoz ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az eredeti bérbevételi ajánlathoz.
(2) Amennyiben az iratok és a hivatalosan ismert tények alapján megállapítható, hogy a bérlő jelenleg is jogosult lehet szociális, vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére, a képviselő testület döntése alapján a bérleti szerződés újabb legfeljebb 5 évre meghosszabbítható.
23. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat 3. hónapjától a lakbér kétszerese, az ezt követő 3. hónaptól pedig a lakbér háromszorosa.
(3) A bérbeadó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt szükséges jogi intézkedéseket megtenni.
20. A lakbér mértéke
24. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások lakbérének megállapítása a Képviselő-testület határkörébe tartozik. Az erre vonatkozó döntést a polgármester kezdeményezi.
(2) A bérlakások bérleti díjának megállapítása piaci elven történik, amelynek során figyelembe kell venni, hogy az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással kapcsolatos ráfordítások megtérüljenek.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat és azok bérleti díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő testület 25. § (2) bekezdése alapján hozott egyedi döntésében a kiutalt bérlakás bérleti díját a bérlő jövedelmi helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon legfeljebb 50 %-kal csökkentheti.
(5)1 ) A rendelet 10. §-a alapján közérdekű célból történő bérbeadás esetén a lakáshasználat térítésmentes.
21. A szükséglakás bérbeadásának szabályai
25. § (1)2 ) A polgármester az Ltv. 23. § (4) bekezdésében szabályozott esetben, azonnali intézkedés keretében átmeneti jelleggel 30 napra kijelölheti az önkormányzati tulajdonban lévő Csépa, Honvéd utca 7. szám alatti bérlakást az arra rászoruló részére (szükséglakás).
(2) A szükséglakás átmeneti bérbeadása legfeljebb egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. Az átmeneti bérlet időtartama alatt a lakás rezsiköltségeit és e rendelet szerinti lakbért a bérlő viseli.
(3)3 Szükséglakás kiutalása esetén a bérleti díj mértékének a rendelet 24. § (3)-(4) bekezdése szerinti megállapítása a képviselő testület hatáskörébe tartozik. A bérleti díj mértékéről a képviselő testület a szükséglakás kiutalását követő ülésén, a kiutalás időpontjától kezdődő (visszamenő) hatállyal dönt. A bérleti díj mértékéről a 2. melléklet rendelkezik.
22. A felek jogai és kötelezettségei
26. § (1) A bérbeadó a bérlővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződést a bérleti jogosultságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a bérbeadóval megkötni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló idő alatt a szerződést nem köti meg, a bérleti jogosultságát elveszíti.
(2) A bérbeadó a 24. § (4) bekezdésének figyelembevételével a rendelet 1. mellékletében megállapított lakbérek alapján köt szerződést a bérlővel.
(3) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 1. napjától, illetve a helyi rendeletnek megfelelően év közben, erről a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül tájékoztatni kell a bérlőt.
(4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.
(5) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület felújítása, valamint a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről, kivéve, ha a bérlő vagy vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett a meghibásodás.
(6) A szociális rászorultsági alapon kiutalt bérlakás bérlője minden személyes adataiban illetve vagyoni és jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett adatváltozást köteles az adatváltozást követő 15 napon belül bejelenteni a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal részére.
27. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és mindkét fél által elfogadott szakértővel készített költségvetés szerinti szükséges összeget.
(3) A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.
28. § (1) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult.
(2) A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfortfokozatának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére, és a költségek megtérítésére egyebekben a 28. § előírásai az irányadóak.
(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
23. A helyiségbérlet szabályai
Az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételei
29. § (1) Az önkormányzat tulajdonában levő, valamint bérbeadás útján hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekről a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) Gépkocsi tárolásra szolgáló helyiséget egyéb célra bérbe adni nem lehet.
(3) Üzlethez nem tartozó, kizárólag raktározási célra hasznosítható helyiséget nyilvános pályázat kiírása nélkül is bérbe lehet adni akkor, ha a bérlő tevékenysége önkormányzati beruházások, fejlesztések megvalósításához kapcsolódik.
(4) A helyiség bérbeadása történhet határozott időre, legfeljebb 5 évre, határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig.
(5) A határozatlan időre kötött szerződést a bérbeadó a Ptk. 6:347. §-ában meghatározott esetek fennállása és cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja.
30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási, kezelői feladatok tekintetében a rendelet 3. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelője a Csépai GAMESZ, mely az alábbi feladatok elvégzését foglalja magában:
a) az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségeken szükségszerűen elvégzendő karbantartási munkák, e rendelet 35. §-ában meghatározott, bérlők által kötelezően elvégzendő munkák kivételével,
b) udvarral rendelkező helyiségek esetében az udvar rendben tartása,
c) nem rendszeresen használt helyiségek esetében azok évszaknak megfelelő karbantartása (pl.:télen a víz elzárása, szükség esetén fűtési rendszer üzembe helyezése).
bérleti jogát felajánlani. Ha a 2. legjobb ajánlattevő sem tart igényt a bérleti jogra, ismételt pályázatot kell kiírni.
(3) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles átadni a bérlőnek.
(4) Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást 30 napon belül meg kell ismételni.
24. A helyiségbérleti jogviszony létesítése
31. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződéssel hozza létre.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás időtartamát;
b) a bérleti díjat;
c) a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor az üzlethelyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodást;
d) a bérbeadó és a bérlő jogait, kötelességeit;
e) a felmerülő rezsiköltségek megfizetésével kapcsolatos megállapodást.
25. A bérleti jog átruházása, cseréje
32. § A bérlő bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti vagy a helyiséget albérletbe nem adhat.
26. A bérleti jog megszűnése
33. § (1) A helyiségek bérleti jogának megszűnésekor az Ltv. lakásokra vonatkozó rendelkezéseit valamint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a korábban fizetett használati díj kétszerese.
27. A bérlők jogai és kötelezettségei
34. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésével, a helyiség visszaadásával kapcsolatban a rendelet 28-29. §-ában foglaltak mellett az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, kivéve, ha ez alól a bérbeadó külön hozzájárulásával mentesíti.
(3) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetve ezek cseréjéről.
(4) A bérlő köteles gondoskodni az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.
28. A helyiség elidegenítés feltételei bérlő elővásárlási joga gyakorlásával
35. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak forgalmi értékbecsléssel megalapozottan lehet értékesíteni
(2) Elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 100 %-a.
(3) A helyiség értékesítésének szándékáról a tulajdonos önkormányzat írásban értesíti a bérlőt azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló ajánlati kötöttségét 15 napig tartja fenn.
A forgalmi érték megállapításánál nem lehet figyelembe venni az üzleti tevékenység jellegéhez kötődő olyan beruházásokat, amelyek a rendeltetésszerű használathoz nem feltétlenül szükségesek.
(4) A helyiség vételárának megfizetése történhet:
a) készpénzzel, vagy
b) csereingatlannal, vagy
c) készpénzzel és csereingatlannal.
(5) A vételárat egy összegben vagy a vételár legalább 50 %-ának egyösszegű megfizetése után, havi egyenlő részletekben, a mindenkori infláció mértékével egyenlő kamattal és legfeljebb egy év alatt kell megfizetni. A teljes vételár vagy az első vételárrész befizetése az adás-vételi szerződés megkötésekor esedékes.
29. A lakás elidegenítés feltételei bérlő elővásárlási joga gyakorlásával
36. § (1) Az elővásárlási jogot a jogosult - az Ltv. és e rendelet feltételei között - akkor gyakorolhatja, ha a Képviselő-testület a lakást, a helyiséget, az ingatlant, a tulajdoni hányadot elidegenítésre kijelölte.
(2) A lakás értékesítésének szándékáról a tulajdonos önkormányzat írásban értesíti a lakás bérlőjét azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló ajánlati kötöttségét 15 napig tartja fenn.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
37. § (1) Az önkormányzat az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek elidegenítéséből származó bevételeit a számláját vezető hitelintézetnél vezetett számlán köteles elhelyezni.
30. A lakások vételára
38. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások igazolt értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a.
(2) Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakás értékesítése az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott módon történik.
31. A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények
39. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő, - kérelme alapján - a vételárat egy összegben, fizetheti meg.
32. Értelmező rendelkezés
40. § E rendelet alkalmazásában
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoctv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmet,
b) vagyon: a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyont,
c) család: Szoctv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti családot,
d) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 § (1) bekezdés 1. pont 1. szerinti közeli hozzátartozót,
e) hozzátartozó: a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pont szerinti hozzátartozót
kell érteni.
33. Vegyes rendelkezések
41. § (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
34. Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követőnapon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 21/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet.
(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.
1. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
|---|---|---|---|---|
sorsz. |
cím |
ter. (m2) |
komfortfokozat |
nettó bérleti díj (Ft) |
1 |
Orv.rendelő feletti szolg. lakás. |
97 |
komfortos |
40000.- |
2 |
Orv.szolg. lakás |
71 |
komfortos |
30000.- |
4. Rendőrség Béke 133/d ingyenes használat
5. Rákóczi utca 22. 40000 Ft
6. Béke 133/d 20000 Ft
7. Hunyadi u.49. 15000 Ft
2. melléklet a 14/2019. (VI.20.) önkormányzati rendelethez4
1. Honvéd u. 7. 20.000 Ft
3. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
Ssz. |
Cím |
|---|
1. (volt TSZ iroda épülete) Csépa,Rákóczi utca 85 (hrsz.1288)
4. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
Pontszám: |
|---|
1.) Az igénylővel közös háztartásban élő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanuló |
||||
|---|---|---|---|---|
a.) 1 gyerek |
40 |
|||
b.) 2 gyerek |
60 |
|||
c.) 3 gyerek |
70 |
|||
d.) 4 vagy több gyerek |
80 |
|||
2.) Csépai bejelentett lakóhely |
||||
a.) Születésétől kezdve vagy min. 30 éve Csépán lakik |
20 |
|||
b.) Min. 20 éve csépai lakos |
15 |
|||
c.) 15-20 éve csépai lakos |
10 |
|||
d.) 10-15 éve csépai lakos |
8 |
|||
e.) 5-10 éve csépai lakos |
5 |
|||
3.) Házassági vagy élettársi életközösségben él |
20 |
|||
4.) Gyermekét egyedül neveli |
30 |
|||
5.) |
||||
a.) Munkaviszonyban áll |
40 |
|||
b.) Nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül |
40 |
|||
c.) Tanuló, nappali tagozatos hallgató |
10 |
|||
d.) Egyéb, szolgálati jogviszonynak minősülő ellátásban részesül |
40 |
|||
e.) Szolgálati jogviszonynak nem minősülő ellátásban részesül |
20 |
|||
6.) Egy főre eső jövedelem |
||||
a.) nyugdíjminimum 50 %-a (12.900,-Ft) – 20.000,- Ft |
50 |
|||
b.) 20.001 - 30.000,- Ft |
40 |
|||
c.) 30.001 - 35.000,- Ft |
30 |
|||
d.) 35.001 - 40.000,- Ft |
20 |
|||
e.) 40.001 - 45.000,- Ft |
10 |
|||
f.) 45.001 - 51.600,- Ft |
5 |
|||
g.) 51.600,- Ft felett |
1 |
|||
7.) A pályázó vagy az együtt költöző közül tartósan beteg, mozgáskorlátozott / fő |
20 |
|||
8.) A pályázó, vagy házastársa, élettársa állami gondozott, állami nevelt volt / család |
10 |
|||
9.) Családdal, rokonnal közös háztartásban él |
10 |
|||
10.) Albérletben lakik |
20 |
|||
11.) Névjegyzéken várakozó ( minden megkezdett év) |
10 |
|||
5. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
1. Igénylő (kérelmező) neve: …...................................................................................................
2. Bejelentett lakóhely címe: …...................................................................................................
3. Tartózkodási hely címe: ….......................................................................................................
4. A kérelmezővel egy családban élők száma: …............................ fő
Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
A kérelmezőn kívül, a vele egy háztartásban élő személyek felsorolása:
Neve Születési ideje Kapcsolata a kérelmezővel
Csatolandó mellékletek:
- munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap részletes jövedelméről
- nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év eleji értesítését az előző évi jövedelem összegéről
A jövedelem típusa |
A kérelmező jövedelme |
A közeli hozzátartozó jövedelme (a hozzátartozó megjelölésével) |
Forintban összesen |
|---|---|---|---|
1.Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem, alkalmi munkavégzésből származó jövedelem, táppénz |
|||
2. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások(saját jogú öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, rendszeres szociális járadék stb.) |
|||
3. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások(GYED,GYES,GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás stb.) |
|||
4. Önkormányzat, munkaügyi és egyéb szervek által folyósított egyéb rendszeres pénzbeli ellátás(munkanélküli járadék, fogyatékossági támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, időskorúak járadéka stb.) |
|||
5. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem |
|||
6. Egyéb (pl. ösztöndíj) |
|||
A család havi nettó jövedelme összesen |
A jövedelmi adatokat a csatolt jövedelemigazolások alapján, az előző 3 hónap átlagjövedelmére vonatkozóan kell kitölteni, forint összeg megjelölésével.
A család összes havi nettó jövedelme …................................. Ft, ez alapján az 1 főre jutó havi nettó jövedelem: ….......................................... Ft/hó.
Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy jelen jövedelemnyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: …..................... év …...........................hó …...............nap
…............................................
igénylő
…................................................................................................................................................
cselekvőképes hozzátartozók aláírásai
8. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
1. Igénylő neve (születési név is): …...........................................................................................
2. Anyja neve: ….........................................................................................................................
3. Születési helye, ideje: ….........................................................................................................
4. Igénylő azon lakóhelyének címe, ahol szokásosan él: …........................................................
…..............................................................................................................................................
B) Vagyoni adatok:
I. Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek tulajdon:
Címe: …...................................................................................................................................
Ingatlan alapterülete: …............................ m², tulajdoni hányad: ….......................................
Szerzés ideje (év): …................................
Becsült forgalmi érték (településen szokásos forgalmi érték): …....................................... Ft
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek tulajdon:
Címe: …...............................................................................................................
Ingatlan alapterülete: …........................... m² , tulajdoni hányad: …..................
Szerzés ideje (év): …...............................
Becsült forgalmi érték (településen szokásos forgalmi érték): …...................Ft
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdon megnevezése (üzlet, garázs, műhely stb.): ….........................................................................................................................
Címe: …..................................................................................................................................
Ingatlan alapterülete: …........................... m², tulajdoni hányad: ….......................................
Szerzés ideje (év): …...............................
Becsült forgalmi érték (településen szokásos forgalmi érték): …........................................Ft
4. Termőföld tulajdon (vagy állandó használat):
Megnevezése: …......................................................................................................................
Címe, helye: …........................................................................................................................
Ingatlan területe: …................................... m², tulajdoni hányad: …......................................
Szerzés ideje (év): …...............................
Becsült forgalmi érték (településen szokásos forgalmi érték): …........................................Ft
II. Egyéb vagyontárgyak
1. Gépjármű
szerzés ideje: …............................................
becsült forgalmi értéke (kor, állapot szerint): …............................................ Ft
típusa: …........................................................ rendszáma: …..............................
szerzés ideje: …............................................
becsült forgalmi értéke (kor, állapot szerint): …............................................ Ft
a) személygépkocsi típusa: …............................................... rendszáma: …...............................
b) tehergépjármű, autóbusz, gépi meghajtású termelő és munkaeszköz:
2. Takarékbetétben elhelyezett pénzösszeg:
pénzintézet megnevezése: …..............................................................................
Betétkönyv száma: …................................... pénzösszeg: …......................... Ft
3. Készpénz összege: …................................................ Ft
4. Értékpapír összege: …............................................... Ft
5. Egyéb ingóság értéke: …........................................... Ft
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő személyes adatok felhasználásához, kezeléséhez az eljárás során.
Kelt: …...................... év ….............................. hó …........... nap
…................................................
aláírás
9. melléklet a 14/2019.(VI.20.) önkormányzati rendelethez
1. A lakbértámogatást kérelmező bérlő neve: …................................................................................
Születési neve: …...........................................................................................................................
Anyja neve: …................................................................................................................................
Születési hely, idő: ….....................................................................................................................
Lakás címe: …................................................................................................................................
Lakás komfortfokozata: ….............................................................................................................
Havonta fizetendő lakbér: …..........................................................................................................
2. A lakásban jogszerűen lakó személyek:
Név Születési hely, idő Jogcím (rokonság)
megjelölése
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
….........................................................................................................................................................
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlése esetén a támogatásból kizárnak.
Jövedelmi viszonyaimban bekövetkezett változást 15 napon belül bejelentem.
Hozzájárulok személyes adataim felhasználásához a lakbértámogatási kérelemmel kapcsolatos eljárás során.
Csépa, 20........ év …....................................... hó …................ nap
…................................................
kérelmező aláírása
A 24. § (5) bekezdését a Csépa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a Csépa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Csépa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Csépa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.