1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

(2) A rendeletben foglalt értékhatárokat nettó értékként kell értelmezni.

2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.

3. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.

4. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat a Polgármester adja ki.

(3) A vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni. A biztosítási szerződések megkötésére, aláírására a Polgármester jogosult.

5. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

6. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog és a vagyonkezelői jog átadása ingyenes.

(2) Az önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.

(3) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(4) Az intézmények a használatukba adott vagyontárgyakkal önállóan gazdálkodnak.

(5) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére hasznosíthatja.

(6) Az intézmény köteles a használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról gondoskodni, továbbá köteles az ezekkel kapcsolatos kiadásokat az önkormányzat költségvetésének tervezése során írásban az önkormányzat felé jelezni.

(7) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata.

(8) Az intézmények használatában lévő, a feladatellátását szolgáló ingatlanok felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában ingóságok esetében a nyilvántartási érték, értékpapír esetében a tőzsdei árfolyam, ingatlanok esetében 90 napnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés az irányadó.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, az érték meghatározására a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(3) A Képviselő-testület munkahelyteremtő beruházás megvalósítása céljából történő ingatlanértékesítés esetén az 1. § (1) bekezdésben meghatározott mértéktől eltérő mértékben –ingatlanforgalmi értékbecslés nélkül- is meghatározhatja az ingatlan értékét.

8. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:

(5) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik:

(6) A költségvetési szervek a használatukba adott vagyontárgyakkal önállóan gazdálkodnak. Kötelesek a vagyon védelmét teljes körűen biztosítani.

A vagyon védelme érdekében biztosítási szerződést saját hatáskörben köthetnek.

A vagyonkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért a vagyon kezelésével megbízott a felelős.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá földterületek és eszközök bérlőit a polgármester jelöli ki.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb bérleménynek (nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi földterületek, eszközök) bérleti díját a képviselő-testület állapítja meg.

(8) Az önkormányzat tulajdonában álló egyéb bérlemények éves bérleti díja nem lehet kevesebb az ingatlanok vagyonkataszter szerinti bruttó forgalmi értékének 10 %-ánál.

(9) A munkahelyteremtő beruházás megvalósítása céljából történő vagyongazdálkodás során, törekedni kell annak megvalósításának elősegítésére, egyedi érték meghatározása mellett. A 7. § (3) bekezdés alkalmazása esetén önkormányzati ingatlant értékesíteni a Képviselő-testület egyedi döntése alapján is lehet. Ebben az esetben visszavásárlási jogot az önkormányzat javára legfeljebb 5 éves időtartamra - a beruházás megvalósulásától függően - ki kell kötni.

(10)¹ A civil szervezetek és karitatív szervezetek esetében a (8) bekezdéstől el lehet tekinteni.

9. § (1) Ha valamely vagyonról az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek javára lemondtak (Ptk-ban szabályozott jogcímek alapján: öröklés, ajándékozás, ellenszolgáltatás nélküli, stb.), ezt a lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő-testület hozzájárult. Ha a Képviselő-testület a felajánlott vagyon elfogadásához hozzájárult, illetve a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

- olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

- olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

10. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

11. § (1) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt építési telkek elidegenítése esetén beépítési kötelezettséget kell előírni.

(2) A beépítési kötelezettség időtartama az ingatlan birtokba adásától számított 4 év.

(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául az adásvételi szerződésben az önkormányzat javára fennálló visszavásárlási jogról, valamint kötbér kikötéséről kell rendelkezni.

(4) A visszavásárlási jogot a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) A beépítési kötelezettség teljesítése jogerős használatbavételi engedéllyel igazolható.

(6) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, az önkormányzat élhet a visszavásárlási jogával.

(7) A visszavásárlási ár az eredeti vételárral azonos, azzal azonban, hogy a visszavásárlás időpontjában a már megkezdett beruházás következtében előállott értékváltozásokat figyelembe kell venni. Jelen rendelkezés nem alkalmazható a telekár növekedésre.

(8) Amennyiben a vevő az építkezést megkezdte, de azt határidőre nem fejezte be, egy alkalommal további 12 hónapra kérheti a beépítési kötelezettség határidejének meghosszabbítását, legkésőbb a határidő lejártának napjáig.

(9) Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesítette és az Önkormányzat a visszavásárlási jogát nem érvényesítette vagy érvényesíthette, a vevő a beépítési kötelezettség lejártát követő naptól kezdődően a jogerős használatba vételi engedély megszerzésének napjáig kötbért köteles fizetni az Önkormányzat részére, melynek mértéke 100,-Ft/nap. A kötbér kikötéséről az adásvételi szerződésben rendelkezni kell.

12. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok mezőgazdasági haszonbérletbe adhatóvá nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

(2) A mezőgazdasági művelési ágú ingatlanok haszonbérletbe adása jogszabályokban foglalt feltételekkel határozott időre szólhat, mely legalább 1 és legfeljebb 5 év, a képviselő-testület döntésének függvényében.

(3) A haszonbérletbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét, - amely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, művelési ágát, jellemzőit és a bérletre vonatkozó speciális kikötéseket – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közszemlére kell tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell hirdetni.

13. § (1) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén, a beszerzésekről szóló döntés megalapozottsága érdekében ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni:

- ha a beszerzés egyedi értékhatára meghaladja az 500.000,- Ft-ot

(2) Az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt.

(3) Az ajánlatkérési eljárás az ajánlattételi felhívás közzétételével indul. Az ajánlattételi felhívást a polgármester írja alá és teszi közzé. Az ajánlattételi felhívást az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni, azt közvetlenül meg lehet küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is.

(4) Az ajánlattételi felhívást úgy kell megjelentetni, hogy az ajánlatok beadására legalább 7 munkanap álljon rendelkezésre.

(5) Amennyiben előre nem látható okból sürgős beszerzésre van szükség, az ajánlattételi felhívást a közzétételen kívül közvetlenül meg kell küldeni legalább három lehetséges ajánlattevőnek is, ebben az esetben az ajánlatkérési eljárás megindításáról a polgármester dönt és határozza meg az ajánlattételre felhívandók körét.

(6) Az ajánlatokat írásban kell benyújtani.

(7) Az ajánlatkérési eljárás eredményéről a szakmai javaslat alapján a döntést a hatáskörrel rendelkező képviselő-testület, polgármester hozza meg.

(8) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén a mindenkori beszerzési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2012. (X.02.) és az azt módosító 22/2012.(XII.01.), 2/2013. (III.4.) önkormányzati rendelet.