Csépa Község Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésének c) pontjában, a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában, 8. § (2) bekezdésében, 142/C § (1) – (2) bekezdésében valamint a 143.§ (4) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el: ^[1]

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

(1) A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyekkel biztosítható a települési környezet tisztasága, valamint a parlagfű okozta allergiás betegségek csökkentése érdekében Csépa Község közigazgatási területén elszaporodott parlagfű, valamint más allergén gyomnövény irtása és visszaszorítása.

(2) A rendelet területi hatálya Csépa Község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(3) A rendelet hatálya kiterjed Csépa Község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

 E rendelet alkalmazásában:

1. ingatlanhasználó:az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett használati jog jogosultja illetve az, aki az ingatlant bármilyen jogcímen ténylegesen birtokolja. ^[2]
2. ipari eredetű hulladék: vegyipari, gépipari, könnyűipari vagy élelmiszer ipari (pl. húsipari, növényolaj ipari) hulladékok
3. hó- és síkosság elleni védekezés: a hó, ónos eső, jég eltávolítása, síkosságának csökkentése érdekében végzett tevékenység
4. környezetre káros hulladék: amely önmaga, vagy bármely bomlásterméke, közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten az emberi életre, egészségre illetve az élővilágra károsító hatást fejt ki.
5. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván; amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
6. más allergén gyomnövény: pl.: keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.), stb.
7. tisztán tartás: egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, gyommentesítése, fűnyírása – különös tekintettel az allergén gyomnövényekre – hó- és síkosság mentesítése és pormentesítése, csapadékvíz elvezető árkok/csatornák működőképességének biztosítása.
8. vegetációs időszak: a növény kikelésétől a virágzáson át, egészen az év szeptember- október hónapjáig tartó időszak
9. vonalas létesítmény: pl. utak, vasutak, vezetékes közművek, töltés, árok, bevágás, csatorna, stb.
10. zöldterület: növényzettel borított közterület, különösen a közkertek, közparkok, játszóterek.

3. A közterület tisztán tartásával, használatával kapcsolatos általános szabályok

3. §

 (1) A települési környezet tisztaságának biztosítása érdekében Csépa Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) háruló köztisztasági feladatok ellátásához – az e rendeletben foglaltak szerint – mindenki köteles hozzájárulni.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő közterületek, elsősorban a zöldterületek, közparkok, játszóterek tisztán tartásával kapcsolatos feladatait a Csépai Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezet (a továbbiakban: Gamesz) közreműködésével látja el.

(3) A közterületek, különösen a zöldterületek szennyezését, károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól mindenki köteles tartózkodni.

(4) Közterületen kempingezni és azon ideiglenes szálláshelyet létesíteni tilos. Tilos továbbá a zöldterület fenntartását akadályozó tevékenységet folytatni.

(5) Közterületen hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított hulladékgyűjtőbe lehet elhelyezni.

4. Az ingatlanhasználó feladatai a közterület tisztán tartásával kapcsolatban

4. §

 (1) Az ingatlanhasználónak a közterület tisztán tartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

1.  Az ingatlan előtti járda, úszótelek esetén az épület körüli járda, illetve járda hiányában egy méter széles területsáv, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének legfeljebb 10 méterig terjedő szakaszán való gondozása, tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság-mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant több közterület is határolja, úgy ezek a feladatok minden irányba kötelezőek. ^[3]
2. Az ingatlan előtti, melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása.
3. Az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) A két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy járda nélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok, vagy földhasználók között fele- fele arányban oszlik meg. A sarokteleknél az átjáróban lévő járdákat a keresztezett út középvonaláig a saroktelek tulajdonosai, vagy földhasználói kötelesek tisztán tartani.

(3) - ^[4]

(4) Az építési területek és felvonulási útvonalak tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezési eljárásig a fővállalkozó kivitelező köteles gondoskodni. A kivitelezési munkák időtartama alatt a terület tisztán tartásáról, elkerítéséről, az építési tevékenységgel kapcsolatban keletkezett elváltozások és károk helyreállításáról a fővállalkozó kivitelező, ezt követően az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

5. §

(1) Építési, bontási, karbantartási/felújítási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet közterületen úgy kell elvégezni, hogy annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza.

(2) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítójának kell eltakarítani.

(3) Szóródó jellegű anyagok belterületen csak letakarva szállíthatók. Ha a szállított anyaggal a közterület szennyeződik (olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás, stb.) a szennyeződés előidézője köteles azonnal gondoskodni annak eltávolításáról. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés haladéktalan megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.

6. §

 (1) Az állatok által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az állat felügyeletét ellátó személy, amennyiben az állat felügyeletét ellátó személye nem állapítható meg, vagy nem vonható felelősségre, az állat tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) Gazdátlan állatok etetése céljából közterületre élelmiszert kihelyezni tilos.

(3) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

5. A közterületek hó- és síkosság-mentesítése

7. §

(1) A síkosság-mentesítés során a környezetkímélő anyagokon – homok, salak, kőzúzalék, hamu, fűrészpor, stb. – kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20 g/m² mennyiséget ne haladja meg. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetkímélő módon lehetséges.

(2) A közterületek közvetlen környezetében lévő növényzet mellett, zöldterületen, klorid tartalmú vegyszerek használata tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni útkereszteződésben, útburkolati jelen, járdasziget és járda közé, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, kapubejárat elé, annak teljes szélességében, közműre és közcélú műtárgyra (pl.: vízelzáró csap, gázberendezés, csapadékvíz- elvezető csatorna lefolyója, stb.).

(4) - ^[5]

6. A magánterület tisztán tartásával kapcsolatos feladatok

8. §

(1) Az ingatlanhasználó saját ingatlana tisztán tartásával kapcsolatos feladatai:

1. Az ingatlan tisztán tartása, gyommentesítése, az ingatlanról a járda, az úttest vagy a szomszédos épület fölé, vezetékekhez nyúló ágak, bokrok metszése,
2. az épület előtt lévő fák lehullott lombjának eltakarítása,
3. - ^[6]
4. az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozása, az ingatlanon keletkező csapadékvíz, hólé saját telken való elvezetése, elszivárogtatása, illetve szakszerű, kiépített vízelvezetés megléte esetén az abba történő szakszerű bevezetése.
5. az üzlet, szolgáltató egység üzemeltetője ezeken túl köteles gondoskodni az ingatlan területén lévő, a közforgalom számára megnyitott területek, illetve parkolóhelyek tisztán tartásáról.

(2) A kisfeszültségű hálózattal érintett területeken a vezetéket megközelítő, elérő fák gallyazását az elektromos szolgáltatónál előzetesen be kell jelenteni, a szükséges feszültségmentesítés érdekében.

9. §

 (1) Az ingatlanhasználó köteles a tevékenysége során képződő hulladék mennyiségét – a környezet terhelésének és igénybevételének csökkentése érdekében – a tőle elvárható legalacsonyabb szintre szorítani, valamint a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását elősegíteni.

(2) Az ingatlanhasználó a közterületi sávok takarításából keletkezett települési hulladékot köteles saját ingatlanán keletkezett települési hulladékkal együtt gyűjteni.

(3) Azok a vendéglátó egységek, üzletek, melyek a közterületen is fogyasztható élelmiszert árusítanak, kötelesek a nyitva tartás ideje alatt a bejárat mellett hulladékgyűjtő edényt kihelyezni, azoknak az ingatlanhoz tartozó és a szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.

10. §

 Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanon a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.

7. Utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

11. §

(1) Az utcai árus a részére kijelölt területet és annak közvetlen környékét köteles tisztán tartani, valamint a tevékenysége során keletkezett hulladék gyűjtéséről és elszállításáról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni.

(2) A rendezvény szervezője köteles gondoskodni a közterületen rendezett vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása és várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a közterület és közvetlen környezetének tisztán tartásáról, a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

8. Az élő környezet védelme

12. §

 (1) Csépa Község területén tilos a közterületen, természetvédelmi területen és egyéb zöldterületen – a gyomnövények kivételével – az ott élő élővilág károsítása, irtása. Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos.

(2) Közterületen fás szárú növények kivágása csak a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendeletben szabályozott előzetes engedély alapján, fapótlási kötelezettség mellett lehetséges. ^[7]

(3) Csépa Község területén tilos élő fákra plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy az élő növényzet bármely módon történő károsítása. Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az erre a célra kijelölt helyen szabad.

(4) A zöldterületeken csak közérdekű létesítmények érdekében szabad olyan munkát végezni, amely a növényekben kárt okoz.

13. §

 (1) Az ingatlan telekhatárához csak olyan növényzet és csak olyan távolságra telepíthető, amely élettani sajátosságát figyelembe véve, a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, abban kárt nem okoz. A telepítési távolságokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Szomszédos ingatlan tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását, vagy dísznövény felfuttatásához szükséges tartók, kötélzet, vagy állványzat szomszédos ingatlan épületéhez, épületszerkezetéhez történő rögzítését, és terhelését csak a tulajdonos engedélyével lehet megvalósítani.

(2) Közterületen fa, cserje a következő feltételekkel ültethető:

1. vonalas létesítmények, hírközlési objektumok - vonatkozó előírások szerinti - védőtávolságát meg kell tartani; ezen létesítmények üzemeltetőivel, kezelőjével a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni szükséges,
2. légvezeték alatt csak olyan kis növésű, lombkoronájú fa ültethető, melynek rendszeres csonkolása nem szükséges az előírt védőtávolság megtartásához.

9. A felszíni és talajvizek védelme

14. §

(1) Csépa Község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, élővízbe, holtágba, csapadékcsatornába való bejutását, beszivárgását.

(2) Az élővizek, holtágak, csapadékvíz csatornák kialakult állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi jogszabályok betartásával, külön engedéllyel szabad.

15. §

(1) Az ingatlanon keletkező szennyvizet csak zárt, szigetelt szennyvízgyűjtő aknába lehet bevezetni. Amennyiben az utcában már kiépített szennyvíz- gerincvezeték található, kötelező a települési szennyvízhálózatra rákötni.

(2) A települési szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanokról a szennyvíz rendszeres elszállítását csak az Önkormányzat által közszolgáltatási szerződéssel kijelölt engedéllyel rendelkező szervezet igénybevételével szabad végeztetni.

(3) Trágyát, hígtrágyát, trágyalét kommunális szennyvízzel keverni tilos. Trágyát, hígtrágyát, trágyalevet elhelyezni csak a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett, mezőgazdasági művelés alatt álló területen szabad.

(4) Tilos bármilyen eredetű szennyvizet holtágakba, nyílt vízfolyásokba, bányagödrökbe, nyílt- vagy zárt csapadékcsatornákba, ásott kútba vezetni, önteni.

16. §

(1) Amennyiben az ingatlan előtt csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árok húzódik, az ingatlan előtt keletkezett csapadékvíz elvezetéséről, a pangó vizek keletkezésének megakadályozásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni. ^[8]

(2) Tilos a csapadékvíz elvezető árok, csatorna bármilyen okból való betemetése, elzárása, folyási irányának megváltoztatása. Az ingatlanról a nyílt, vagy zárt csapadékcsatornába csak csapadékvíz vezethető be, oly módon, hogy a bevezetésre kerülő csapadékvíz ne okozzon a közterületi árok, csatorna kialakításában kimosatási, partfal- leszakadási, eldugulási változásokat.

(3) Új kapubejárót csak a közterület kezelőjével előzetesen egyeztetett módon, a megfelelő méretű áteresz(ek) beépítésével szabad létesíteni.

17. §

 (1) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos közcsatornába bevezetni, elhelyezni.

(2) Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén a gyűjtővezeték védőtávolságán a környezetre káros hulladékok tárolása és felhasználása tilos.

10. Gépjármű mosása

18. §

 (1) Csépa Község közigazgatási területén tilos gépjárművet, munkagépet mosni:

1. közkifolyók igénybevételével,
2. a település közterületének szilárd parkolójában, gondozott parkjában,
3. közkifolyótól számított 15 méteren belül.

(2) Gépjármű karosszéria csak felsőmosással mosható mosószer használata nélkül, a KRESZ előírásainak betartásával, a közúti közlekedés akadályozása nélkül. A mosás befejezése után a tevékenységet végzőnek gondoskodnia kell a közterület megtisztításáról és a víz elvezetéséről.

(3) Magánterületen tilos a gépjárművek, munkagépek csapadékvíz- elvezető csatornát, élővizet, holtágat illetve közterületet közvetlenül szennyező módon történő mosása.

(4) Vízpartokon – élő és mesterséges, ill. holtág – annak közvetlen közelében gépjárművet, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépet mosni tilos olyan távolságon belül, amelynél a gépjárműről lemosott szennyező anyag azt szennyezheti.

11. Levegőtisztaság védelme, zaj- és rezgésvédelem

19. §

(1) Az építési, bontási, felújítási/karbantartási, valamint közműépítési tevékenység végzése során a fővállalkozó kivitelező köteles a keletkező por és egyéb szennyező anyagok elterjedését megakadályozni. A porképző anyagokat vízzel locsolni kell.

20. §

 Az ingatlanhasználó kerti sütésre vonatkozó kötelezettségei:

1. a sütés kizárólag szélcsendes időben végezhető, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tüzet azonnal el kell oltani,
2. akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erőkkel el lehet oltani (mindig készenlétben kell tartani: víz, vödör, homok, lapát),
3. az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg műszakilag megfelelően kialakított sütőhelyen kell elhelyezni, vagy a tűzgyújtás előtt körbe kell árkolni,
4. a sütőhely kialakításánál törekedni kell arra, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen: szakszerűen kivitelezett égéstermék elvezetés, éghető anyagtól mentes környezet,
5. TILOS a tüzet őrizetlenül hagyni,
6. a gyerekeket ki kell oktatni a tűz veszélyeire,
7. a szabadtéri főzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök stabilan kerüljenek telepítésre,
8. az égetés, sütés befejeztével a tüzet úgy kell eloltani, hogy a tűz ne gyulladjon vissza: a parázsló részeket vízzel le kell locsolni, vagy homokkal, földdel összefüggően le kell fedni és várni, amíg a teljes füstölgés, gőzölgés megszűnik; továbbá meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tűzveszélyt jelent.

21. §

(1) A gépjárművön kereskedelmi, reklám, hirdetési célból alkalmazott hangosító berendezés nem zavarhatja a lakosság nyugalmát és közízlést nem sérthet. 21⁰⁰ – 06⁰⁰ óra között ilyen célú hangosító berendezés nem használható a település lakott területein.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet előírásai az irányadók.

12. A parlagfű, valamint más allergén gyomnövények irtásának szabályai

22. §

 (1) Csépa Község közigazgatási területén az ingatlanhasználó kötelezettsége az általa használt területet parlagfűtől, valamint más allergén gyomnövényektől mentesen tartani.

(2) Az ingatlanhasználó köteles minden tárgyév június 30. napjáig megakadályozni a parlagfű virágbimbójának, valamint más allergén gyomnövény kialakulását, továbbá ezt az állapotot köteles a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

(3) A területen található parlagfű, valamint más allergén gyomnövények irtása engedélyezett eszközök – kézi vagy gépi meghajtású eszközök, környezetre nem ártalmas vegyszerek – felhasználásával végezhető. A vegyszeres irtás tekintetében növényvédelmi hatóság szakvéleménye az irányadó. ^[9]

(4) A parlagfű, valamint más allergén gyomnövények felismeréséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű, valamint más allergén gyomnövények okozta allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az Önkormányzat a helyben szokásos módon, hirdetményi úton, évente gondoskodik.

13. Zöldterületek védelme, használata, fenntartása

23. §

(1) Csépa Község belterületén lévő zöldterületeket, azokon lévő építményeket, berendezéseket és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően a lakosság díjmentesen, időbeli korlátozás nélkül használhatja.

(2) Kiállítás, előadás, mutatványos tevékenység, árusítás, vásár, filmforgatás csak a közterület rendeltetéséről eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően végezhető.

(3) A területet igénybe vevőnek, a terület elhagyása után azt eredeti állapotában kell meghagynia, az esetlegesen okozott kárt, a területet igénybe vevő köteles megtéríteni a terület tulajdonosának részére.

(4) A zöldterületnek közforgalomra ki nem jelölt részén járművel közlekedni, vagy ott parkolni TILOS!

(5) A játszóterek felszereléseit a 6. életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag szülői felügyeletre jogosult személy felügyelete és felelőssége mellett használhatják. A 6-14 éves gyermekek a játszótereket szülői felügyelet nélkül, de a szülő felelőssége mellett használhatják. A 16 éven felüliek a gyermek-játszótéri játékokat nem használhatják.

(6) A Község közterületei játszóterein tilos a dohányzás.

(7) Tilos a település zöldterületein:

1. olyan magatartást tanúsítania, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja,
2. a fák, virágok és egyéb növényzet, berendezési tárgyak, part-él, parti sáv rongálása,
3. a madarak pusztítása, összefogása, a madárfészkek fosztogatása, valamint lőfegyver, légpuska, illetve a madarak irtására, vagy összefogására alkalmas egyéb eszközök használata,
4.  felszerelési tárgyakon, növényzeten bármilyen tábla, hirdetés, plakát elhelyezése,
5. a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül tárgy, építmény elhelyezése.

14. A helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás jogkövetkezményei

24. §

(1) Az e rendeletben foglaltak megszegése tiltott, szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő, a helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartásnak minősül.

(2) A tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás kapcsán induló hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján lefolytatott eljárás során megállapított jogszabálysértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények kiszabására a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jegyző hatásköre kiterjed a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezettség végrehajtásának foganatosítására is. ^[10]

25. §

 (1) A közterületek, a beépített és beépítetlen ingatlanok, az elhanyagolt területek rendjét a jegyző hivatalból ellenőrzi, jogellenes magatartás tanúsítása esetén az ingatlanhasználó ellen eljárást kezdeményez. A helyszíni ellenőrzéseket a jegyző által kijelölt ügyintéző végzi. A helyszíni ellenőrzésről az ingatlanhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

(2) A tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bármely személy megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartás helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(4) A tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a bejelentéstől számított 30 napon belül indítható meg. A jogsértő magatartás megvalósításától számított egy éven túl közigazgatási hatósági eljárás nem indítható.

26. §

(1) Az e rendeletben meghatározott tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás elkövetőjével szemben 10.000.- Forinttól – 150.000.- Forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.^[11]

(2) A közigazgatási bírság kiszabása helyett, különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára való tekintettel figyelmeztetés is alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható el.

(3) Fiatalkorúval szemben közigazgatási- vagy helyszíni bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(4) A közigazgatási bírságot a határozat közlésétől számított 30 napon belül meg kell fizetni.

(5) A kiszabásra kerülő közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a tiltott, helyi közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, és

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, (amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra önként igazolja) melyeket a jegyző köteles minden esetben vizsgálni.

(6) - ^[12]

27. §

 (1) Ha a közterületek használata során állagsérelem következik be, és ezáltal a közterület tulajdonosát kár éri, a használó köteles az általa okozott kárt megtéríteni.

(2) - ^[13]

28. §

 (1) A parlagfű, valamint más allergén gyomnövények helyszíni ellenőrzése során az ellenőrzést végző, a vidékfejlesztési miniszter által rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során bizonyítást nyer, hogy az ingatlanhasználó nem gondoskodik a parlagfű, valamint más allergén gyomnövények irtásáról, visszaszorításáról, vagy az ingatlanhasználó nem lelhető fel, úgy belterületen – a 221/2008.(VIII.30.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve – a jegyző a tulajdonos költségére közérdekű védekezést rendel el. A tulajdonos, ill. ingatlanhasználó köteles a közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni. Aki a közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza növényvédelmi bírsággal sújtható.

15. Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet az 12/2020.(VI.17.) önkormányzati rendelethez

TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOK AZ INGATLAN HATÁRÁTÓL

Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat:

1) Belterületen

a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcsbokor és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,00 méter

b.) 3 m-nél nem magasabbra növő gyümölcsfa és egyéb fa esetében 2,00 méter

c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfa, valamint gyümölcsbokor és egyéb bokor (élősövény) esetében 3,00 méter

2) Külterületen

a.) gyümölcs- faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, pöszméte, ribiszke és málna bokor esetében 1,00 méter

b.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter

c.) meggy, szilva, kajszi, birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa, törpealanyra oltott almafa, őszibarack és mandulafa esetében 3,00 méter

3) bel- és külterületen:

a.) vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 3,00 méter

b.) cseresznyefa esetében 4,00 méter

c.) diófa, gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt nagy lombkoronájú gyümölcsfa és egyéb fa esetében 5,00 méter

d.) erdőtelepítés esetén a beépített ingatlan határától * 8,00 méter

* Az erdőtelepítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány függőleges koronavetülete növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse.