Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
Hatályos: 2025. 02. 22Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025. (II. 21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
[1] Csépa Község Önkormányzata meghatározza az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételeinek és kiadásainak előirányzott összegét úgy, hogy a tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatai ellátásához indokoltan szükséges mértékben kerüljenek meghatározásra. A kiegyensúlyozott gazdálkodás fenntartása, a helyi közszolgáltatások színvonalának biztosítása, az állampolgári igényeknek megfelelő, tervezhető és működtethető feladatellátás finanszírozásának megteremtése érdekében megalkotja 2025. évi költségvetését.
[2] Csépa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3)-(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Csépa Községi Önkormányzatára, annak szerveire, az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervekre, valamint a támogatásban részesülő magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
2. A költségvetés címrendje
2. § (1) Az önkormányzat költségvetésében az irányítása alá tartozó költségvetési szervek egy-egy címet alkotnak az alábbiak szerint:
a) Csépai Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet,
b) Vackor Művészeti Óvoda és Mini Bölcsőde
c) Egyesített Szociális Intézmény,
d) Önkormányzati Konyha,
(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok önálló címet alkotnak.
3. A költségvetés bevételei és kiadásai
3. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2025. évi költségvetésének főösszegét 707.105.819 Ft-ban
ezen belül
a) bevételi főösszegét 707.105.819 Ft-ban,
b) kiadások főösszegét 707.105.819 Ft-ban,
c) a hiány összegét 0 e. Ft-ban.
állapítja meg.
(2) A képviselő-testület:
a) a működési célú finanszírozási bevétel összegét 50.867.133 Ft-ban,
b) a működési célú finanszírozási célú kiadások összegét 12.133.437 Ft-ban,
c) a finanszírozási műveletek többletét 38.733.696 Ft-ban
d) felhalmozási hiány összegét 0 e Ft-ban
állapítja meg.
(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
4. § E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 25. § (4) bekezdése alapján – tartalmazzák az e rendelet elfogadásáig beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat.
5. § Az önkormányzat bevételeit és kiadásait kiemelt előirányzatonként, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban az 1. melléklet szerint állapítja meg a képviselő-testület.
6. § Az önkormányzat és az önkormányzat által irányított intézmények bevételeit és kiadásait kiemelt előirányzatonként, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti bontásban, a felújítási feladatokat célonként, a fejlesztési feladatokat feladatonként a 2. melléklet részletezi.
7. § A működési célú bevételek és kiadások és a felhalmozási bevételek és kiadások mérlegét a Képviselő-testület a 3. melléklet szerint hagyja jóvá. A melléklet tartalmazza a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.
8. § Az önkormányzat engedélyezett létszámát a 4. mellékletben, az alkalmazotti létszámot és az intézmények által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak összesen létszámát a 4 a mellékletben, kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerint fogadja el.
9. § Az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat az 5. melléklet szerint hagyja jóvá.
10. § A 6. melléklet tartalmazza 2025. költségvetési év fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.
11. § A költségvetési év bevételi és kiadási előirányzatainak várható teljesítéséről az előirányzat felhasználási és likviditási tervet a 7. melléklet szerint fogadja el.
12. § A 8. és a 9. melléklet az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből fennálló kötelezettségeinek, valamint a saját bevételnek költségvetési évet követő három évre várható összegeinek meghatározását tartalmazza.
4. A költségvetéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések
13. § Az önkormányzati intézményeknél a bérfizetés napja minden hónap 5-ig.
14. § A Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal munkavállalói tekintetében az éves cafetéria juttatás mértéke a költségvetési törvényben meghatározott 200 e. Ft, amely magába foglalja a juttatást és annak közterheit is.
15. § A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője felsőfokú iskolai végzettség esetén, illetve középiskolai végzettség esetén alapilletménye 10 %-ának megfelelő mértékű illetménykiegészítésre jogosult.
16. § Az államháztartáson kívüli egyéb működési célú támogatásokat 2.950.000 Ft-ban, tételesen hagyja jóvá a Képviselő-testület.
17. § A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét alaptevékenységként kell besorolni. A vállalkozási tevékenység a támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység, amit a költségvetési szerv haszonszerzés céljából végez. Minden más tevékenység alaptevékenységnek minősül.
18. § A képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.
5. Tartalékok felhasználási rendje
19. § A költségvetés általános tartaléka 1.850.000 Ft mely az évközben felmerülő többlet kiadásokra illetve az elmaradt bevételek pótlására szolgál.
6. A költségvetés végrehajtásának szabályai
20. § Költségvetési hiány finanszírozása céljából hitelfelvétellel kapcsolatos jogkörök kizárólagosan a Képviselő-testületet illetik meg. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) rendelkezései alapján, mint adósságot keletkeztető ügyletben a kormány hozzájárulás megszerzése szükséges, vagy szükséges lehet.
21. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséből támogatott szervezetek számára számadási kötelezettséget ír elő a részükre juttatott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. A számadási kötelezettség nem teljesítése, a rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén a támogatást vissza kell fizetni.
22. § A kötött felhasználású feladat finanszírozásokat csak a célnak megfelelően lehet igénybe venni.
23. § Az intézmények pályázatot a képviselő-testület előzetes állásfoglalása mellett nyújthatnak be. Nem szükséges a képviselő-testület hozzájárulása, azon pályázathoz mely 100%-os támogatású és bruttó 1.500 e. Ft-os értékhatárt nem haladja meg és nem jár több éves kötelezettségvállalással.
24. § A Képviselő-testület a költségvetési egyensúly megteremtése és megőrzése érdekében az alábbi intézkedéseket rendeli el:
a) E rendelet mellékleteiben meghatározott kiadási előirányzatok nem léphetők túl, azokra többletkötelezettség nem vállalható.
b) A költségvetési kiadások csökkentése, minden területen a bevételi lehetőségek feltárása, a bevételek beszedése kiemelt feladat kell, hogy legyen.
25. § A szabad költségvetési maradványról és a többletbevételeknek a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokat meghaladó részének felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.
A költségvetési maradvány összegét a költségvetési beszámoló elfogadásakor hagyja jóvá a testület.
7. A költségvetési szervek gazdálkodása
26. § A költségvetési szervek e rendelettel felhatalmazást kapnak a bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére, azokkal a részükre jóváhagyott előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni. A gazdálkodás részletes szabályait az önkormányzat szabályzatai tartalmazzák.
27. § Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettséget, amelyhez többlet költségvetési támogatást igényelnének 2025. évre, illetve a következő évekre. Tájékoztatási kötelezettség terheli az intézményvezetőket a munkajogi létszám változása esetén.
28. § A rendelet 4. mellékletében meghatározott és engedélyezett közszolgálati, közalkalmazotti és munkatörvénykönyv szerint foglalkoztatott létszámot az intézmények saját hatáskörben nem növelhetik, a létszám növelését csak a képviselő-testület engedélyezheti. A közfoglalkoztatott létszám képviselő-testület általi jóváhagyása a nyitó létszámhoz képest akkor szükséges, ha a létszámmozgás a 10%-ot eléri.
29. § A központi költségvetésből származó bevételek (feladatfinanszírozás) biztonsága érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az intézményi feladatmutatókat, változás esetén jogszabály által meghatározott határidőben gondoskodni kell a lemondásról, illetve a pótigénylésről. A feladat finanszírozás alapjául szolgáló mutatószámok statisztikai, egyéb szakmai dokumentumokon alapuló kimutatásai megfelelő, pontos meghatározásáért az intézmény vezetője teljes körű felelősséggel tartozik.
30. § A költségvetési szerveknél a bevételi előirányzatok elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás emelkedését. Amennyiben az intézmény saját bevételi előirányzat teljesítése az I. félév végére várhatóan elmarad a tervtől, olyan időpontban köteles az intézményvezető a szükségesnek tartott intézkedéseket megtenni, hogy év végére a ténylegesen realizálható bevétel nyújtson fedezetet a kiadások teljes költségére, beleértve a foglalkoztatás és esetleges létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokat is.
31. § Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatokat.
32. § (1) Az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.
(2) A költségvetési év kiadásai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-ig kell meg történnie. A költségvetési szerv adott évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-ig megtörténik
(3) Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 200 e forintot el nem érő tételek, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kifizetések esetében, valamint a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség esetében.
(4) A költségvetési szerv vezetője szakmailag és gazdaságilag is felelős a feladatai ellátásához a vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a belső kontrollok megszervezéséért.
8. Előirányzat változtatása
33. § Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiemelt jogcímcsoportok közötti előirányzat átcsoportosításáról a Képviselő-testület dönt.
34. § (1) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények a bevételi többlet terhére saját hatáskörben kezdeményezhető előirányzat módosításról – azt részletesen indokolva – folyamatosan tájékoztatják a polgármestert. Az intézmények saját hatáskörű előirányzat módosításukat legkésőbb 2025. december 31-ig kezdeményezhetik.
A Csépa Községi Önkormányzat felülvizsgált saját hatáskörű előirányzat módosítási kezdeményezések költségvetési rendeleten való átvezetésére a polgármester a képviselő-testület soron következő rendes ülésén, legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló önkormányzathoz történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig intézkedik. A képviselő-testület ennek alapján költségvetési rendeletét a következő soros ülésén, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló önkormányzathoz történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig – december 31-i hatállyal – módosítja.
(2) A bevételi előirányzat módosításával együtt járó kiadási előirányzat módosítása tartós kötelezettségvállalást nem jelenthet, és nem járhat együtt többlettámogatási igénnyel.
9. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
35. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontroll rendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a Jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról megbízási szerződés útján gondoskodott. A megfelelő működtetéséről és a függetlenség biztosításáról a Jegyző köteles gondoskodni.
10. Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2025. január 01-től kell alkalmazni.