Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (IX. 19.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2025. 10. 30Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (IX. 19.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
[1] Csépa Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete elkötelezett a település épített és természeti környezetének megőrzése, értékeinek védelme, valamint a fenntartható és élhető településfejlődés biztosítása mellett. Ennek érdekében a jogszabályi felhatalmazások alapján, az államigazgatási szervek, a szomszédos önkormányzatok, valamint a helyi lakosság és gazdálkodó szervezetek bevonásával, a közösségi érdekek figyelembevételével alkotja meg jelen rendeletét.
[2] Csépa Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról , elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62.§ (1) bekezdése szerinti véleményezési jogkörében eljáró: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály; Közép - Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály; Építésügyi és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr Főkapitányság; Építésügyi és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály; Építésügyi és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat; Szelevény Község Önkormányzata; Tiszasas Község Önkormányzata; Tiszakürt Község Önkormányzata; Cserkeszőlő Város Önkormányzata; Csongrád Város Önkormányzata; továbbá a településtervek tartalmáról , elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a település közigazgatási területén állandó lakhellyel, tartózkodási hellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek; székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek; székhellyel, telephellyel rendelkező vallási közösségek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rész
1. A rendelet hatálya
1. § A közigazgatási területre vonatkozó helyi építési szabályzat mellékletei az alábbiak
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv.
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak megállapítása.
c) 3. melléklet: Az elhelyezhető és tiltott rendeltetés, önálló rendeltetési egység meghatározásának megállapítása.
d) 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott melléképítmények meghatározásának megállapítása.
e) 5. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott egyéb építmények meghatározásának megállapítása.
f) 6. melléklet: A biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területek megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó épület: Az állatok elhelyezésére szolgáló önálló épület.
2. Állattartó telepek: Több állattartó épületet magában foglaló, nagyüzemi állattartás területei.
3. Főépület: Az építési övezetben , övezetben elhelyezhető rendeltetést magában foglaló épület, épületek.
4. Közterület zöldfelületként fenntartandó része: közterületen kialakított és fenntartott díszítő jellegű vagy funkcionális zöldfelület
5. Melléképület: A főépülethez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget magába foglaló épület.
3. A szabályozási elemek típusai
3. § (1) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt és tájékoztató elemeket tartalmaz.
(2) Szabályozási alapelemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) méretvonal,
d) kötelező megszüntető jel,
e) javasolt megszüntető jel.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok:
aa) felszíni víz parti sávja,
ab) fakadó és szivárgó víz által veszélyeztett terület,
ac) nagyvízi meder területe,
ad) bányatelek,
ae) ivóvízbázis külső védőövezete,
af) országos mellékút védőtávolsága,
ag) rendszeresen belvízjárta terület.
b) országos művi értékvédelem: nyilvántartott régészeti lelőhely,
c) helyi művi értékvédelem: helyi védett egyedi érték
d) táj- és természetvédelem:
da) Natura 2000 SAC terület,
db) Natura 2000 SPA terület,
dc) országos ökológiai hálózat magterület,
dd) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,
de) országos ökológiai hálózat pufferterület,
df) tájképvédelmi terület,
dg) országos jelentőségű természetvédelmi terület: ex-lege szikes tó
(4) Tájékoztató elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) belterületi határ,
c) földrészlet,
d) szintvonalak,
e) minőségi osztály határa,
f) egyéb rajzi elem,
g) országos infrastruktúra hálózat elemei,
h) közterület zöldfelületként fenntartandó része (egyéb tájékoztató elem).
4. Az épített környezetre és régészetre vonatkozó előírások
4. § A közigazgatási területeken található lelőhelyeket a rendelet 1. mellékletét képező szabályozási tervlap ábrázolja, mely területeken az építési tevékenység a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével történhet.
5. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Táj- és természetvédelem szempontjából országos jelentőségű természetvédelmi terület, valamint a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, a Natura 2000 madárvédelmi területek, a rendelet 1. mellékletét képező szabályozási tervlap alapján került lehatárolásra, mely területeken épületet elhelyezni nem lehet.
(2) Az ökológiai folyosó területen műtárgyak oly módon helyezhetők el, hogy a természetes- és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyeiket, és azok kapcsolatát biztosítani kell.
(3) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó övezetével érintett területeken az erőművek közül csak a háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
(4) A közterület zöldfelületként fenntartandó részét településképi, növényállomány-védelmi célból a közterületek rendezése során fenn kell tartani.
6. Környezetvédelmi előírások
6. § Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület területének a határát nem érintheti.
7. § Az építési övezetekben kizárólag olyan építési tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesítik.
8. § (1) A szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás a (4) bekezdésben megjelölt esetek kivételévl kötelező.
(2) Állattartó telepek csak a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.
(3) A szennyvízcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges megfelelően méretezett műtárgyak kiépítése és szakszerű üzemeltetése kötelező.
(4) Újonnan kialakításra kerülő ingatlanok és létesítmények esetén amennyiben a szennyvízcsatorna hálózatra történő rácsatlakozás nem biztosítható, akkor a képződött szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
9. § Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.
7. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
10. § (1) A szabályozási terv a következő más jogszabály által elrendelt korlátozásokat jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közmű létesítmények,
c) természeti területek.
(2) A közművek, közmű létesítmények védőtávolsága:
a) középnyomású földgáz elosztóvezeték: 24 méter
b) nagynyomású földgáz szállítóvezeték: 5 méter
c) villamos energia elosztó hálózat 22 kV-os: 5 méter.
8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
11. § (1) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, már kialakult telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és egyéb előírás betartásával a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(2) A tervezett beépítés előtt, amennyiben egy földrészleten kettő vagy több építési övezet, vagy övezet kerül kijelölésre, a szabályozási terven jelöltek szerint a telekalakítást kötelező elvégezni.
12. § Az építési övezetekben nyúlványos telek nem alakítható ki.
9. Közművek előírásai
13. § (1) A tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára elsődlegesen közterületen kell helyet biztosítani.
(2) Átjátszó állomás, mobil hírközlő torony elsősorban a külterület nem védett területein helyezhető el.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő ingatlanok és létesítmények ivóvízigényét, amennyiben műszaki lehetőség adott, a meglévő ivóvíz hálózatról kell biztosítani.
10. Építés általános szabályai
14. § (1) Az építési övezetekben az építési helyen belül, az utcai homlokvonaltól mérve az építési hely első felében melléképület csak főépülettel egybeépítve helyezhető el. Az építési övezetekben az építési helyen belül, az építési hely hátsókert felőli építési határvonalától mérve 10,00 méter távolságon túl melléképület önállóan elhelyezhető.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a z építési határvonallal egybeeső telekhatártól 18,00 méternél keskenyebb telek esetén maximum 1,00 m-re történhet.
(3) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával.
(4) A lakóterületeken, a falusias lakóterület kivételével, amennyiben lakó rendeltetésű épület kerül elhelyezésre, akkor a lakó rendeltetés biztosítása és védelme érdekében az egyes telkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe – kivéve a szálláshely rendeltetést - nem haladhatja meg a lakó rendeltetésű épületek területét.
(5) Kialakult beépítési területen a beépített utcasoron megjelenő beépítetlen telek esetén, a beépítésnél az illeszkedés szabályai szerint – a telektömb adott közterület felőli részén jellemző előkert méretet figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.
Részletes övezeti előírások, építési övezetek és övezetek
15. § (1) Beépítésre szánt terület építési övezetei:
a) Lakóterület:
aa) falusias
ab) kertvárosias
ac) kisvárosias
b) Vegyes terület: településközpont terület
c) Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató
d) Különleges beépítésre szánt területek:
da) mezőgazdasági üzemi terület
db) vízmű
dc) temető
dd) szabadidő központ
de) állatvásártér
df) sportpálya
dg) turisztikai célú terület
e) Üdülő terület: hétvégiházas üdülő terület
(2) Beépítésre nem szánt terület övezetei:
a) Különleges beépítésre nem szánt területek: turisztikai célú terület
b) Közúti közlekedési terület:
ba) országos mellékút
bb) külterületi feltáróút
bc) települési kiszolgáló és egyéb utak
c) Egyéb közlekedési terület: egyéb közlekedési terület (vasút)
d) Zöldterület : közpark
e) Erdőterület :
ea) védelmi erdőterület
eb) egyéb erdőterület
ec) rekreációs erdőterület
f) Mezőgazdasági területek
fa) általános mezőgazdasági terület
fb) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
fc) kertes mezőgazdasági terület
g) Vízgazdálkodási terület:
ga) Tisza folyó
gb) Holtágak
gc) csatorna
gd) töltés
h) Természetközeli terület
(3) Az építési övezetek és övezetek építési használatának határértékeit a 2. melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.
Beépítésre szánt terület építési övezetek előírásai
11. Kisvárosias lakóterület
16. § (1) Lk1 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, jellemzően kistelkes lakóterület.
a) A kisvárosias lakóterület Lk1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter, 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek esetén 0,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület, az a) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
ea) a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető,
eb) két 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek hátsókertjeit elválasztó telekhatár csatlakozásánál, 0,00 méter hátsókert esetén egymással tűzfalasan összeépíthetők a melléképületek,
f) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
(2) Lk2 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, központi részen lévő lakóterület.
a) A kisvárosias lakóterület Lk2 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter, 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek esetén 0,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület, az a) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
ea) a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető,
eb) két 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek hátsókertjeit elválasztó telekhatár csatlakozásánál, 0,00 méter hátsókert esetén egymással tűzfalasan összeépíthetők a melléképületek,
f) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
12. Kertvárosias lakóterület
17. § Lke1 jelű építési övezet: kertvárosias lakóterület, központi részen lévő lakóterület.
a) A kertvárosias lakóterület Lke1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter, 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek esetén 0,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület, az a) pontban foglaltak figyelembevételével elhelyezhető. Elhelyezésük tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
ea) a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető,
eb) két 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek hátsókertjeit elválasztó telekhatár csatlakozásánál, 0,00 méter hátsókert esetén egymással tűzfalasan összeépíthetők a melléképületek,
f) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül,
13. Falusias lakóterület
18. § (1) Lf1 jelű építési övezet: falusias lakóterület, kisebb telkes lakóterület.
a) A falusias lakóterület Lf1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület a főépülettel legfeljebb azonos épületmagassággal építhető,
f) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül,
(2) Lf2 jelű építési övezet: falusias lakóterület, szabályos lakóterületek.
a) A falusias lakóterület Lf2 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület a főépület mögött, oldalhatáron állóan, a főépülettel legfeljebb megegyező épületmagassággal építhető,
f) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
(3) Lf3 jelű építési övezet: falusias lakóterület, tervezett lakóterületek
a) A falusias lakóterület Lf3 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület a főépület mögött, oldalhatáron állóan, a főépülettel legfeljebb megegyező épületmagassággal építhető,
f) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
(4) Lf4 jelű építési övezet: falusias lakóterület, a Kósa szőlő területén lévő lakóterületek
a) A falusias lakóterület Lf4 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület a főépület mögött, oldalhatáron állóan, a főépülettel legfeljebb megegyező épületmagassággal építhető,
f) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig állattartó épület nem helyezhető el,
g) Lakó rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül,
h) Falusi turizmus számára szálláshely kialakítható maximum 6 fő elhelyezésével.
14. Településközpont vegyes terület
19. § (1) Vt1 jelű építési övezet: településközpont, vegyes terület, történelmi településközpont területe.
a) A településközpont vegyes terület Vt1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető,
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter,
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 6,00 méter,
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület, az a) pontban foglaltak figyelembevételével, a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 épületmagassággal helyezhető el,
f) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
g) Településközpont vegyes területen rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
(2) Vt2 jelű építési övezet: településközpont vegyes terület, településközpont területe.
a) A településközpont vegyes terület Vt2 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják, azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató egység létesíthető.
b) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter
c) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 6,00 méter
d) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben melléképület a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 épületmagassággal helyezhető el.
f) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
g) Településközpont vegyes területen rendeltetésenként 1 parkolóhely létesítése szükséges telken belül.
15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
20. § (1) Gksz1 jelű építési övezet: kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület, kisebb gazdasági terület.
a) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
c) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter,
d) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 6,00 méter,
e) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
f) Az építési övezetben melléképület a főépülettől kisebb, legfeljebb 4,00 épületmagassággal helyezhető el,
g) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
h) A kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telken belül kell biztosítani.
(2) Gksz2 jelű építési övezet: kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület, nagyobb gazdasági terület.
a) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz2 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 6,00 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter,
g) Az építési övezetben melléképület a főépülettől kisebb épületmagassággal helyezhető el,
h) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el,
i) A kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építményekhez szükséges gépjármű parkoló igényt telken belül kell biztosítani.
16. Beépítésre szánt, különleges területek
21. § (1) K-Mü1 jelű építési övezet: mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasággal, állattartással kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
a) A különleges, mezőgazdasági üzemi terület K-Mü1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
d) Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltató tevékenység kizárólag a mezőgazdasági, állattartási tevékenységhez kapcsolódóan folytatható,
e) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
g) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
h) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani,
i) Üzemanyagtöltő kizárólag a saját mezőgazdasági gépek számára helyezhető el.
(2) K-V1 jelű építési övezet: különleges, vízmű terület.
a) A különleges, vízmű terület K-V1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
g) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani,
h) A vízbeszerzési területek (vízműkutak) 10,00 méteres sugarú védőtávolságán belül (hidrogeológiai védőidom) mindenfajta építési tevékenység tilos.
(3) K-Tur1 jelű építési övezet: különleges, turisztikai terület.
a) A különleges, turisztikai terület K-Tur1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű építmény is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben elhelyezhető egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
d) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
e) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
g) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
h) Az építési övezeten belül állattartó épület elhelyezhető,
i) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani,
(4) K-Á1 jelű építési övezet: különleges, állatvásártér terület.
a) A különleges, állatvásártér terület K-Á1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű építmény is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
g) Az építési övezeten belül állattartó épület elhelyezhető,
h) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani,
(5) K-Sz1 jelű építési övezet: különleges, szabadidős terület.
a) A különleges, szabadidős terület K-Sz1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű építmény is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben elhelyezhető egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
d) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
e) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
g) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
h) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani.
(6) K-T1 jelű építési övezet: különleges, temető terület.
a) A különleges, temető terület K-T1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű építmény is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben az üzemeltetéshez szükséges műtárgyak elhelyezhetők,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter,
g) A temető telkén belül a településközpont vegyes területtel és a lakóterületekhez közeli telekhatárok mentén, telekhatártól mért 10 méteres sávban védőzöld telepítendő, melynek létesítése az üzemeltető feladata.
(7) K-Sp1 jelű építési övezet: különleges, sportpálya terület.
a) A különleges, sportpálya terület K-Sp1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül több önálló rendeltetésű építmény is elhelyezhető,
c) Az építési övezetben a funkcióhoz szükséges raktár, tároló elhelyezhetők,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 10,00 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 10,00 méter.
17. Hétvégiházas üdülőterület
22. § Üh1 jelű építési övezet: hétvégiházas üdülőterület a holtág mellett.
a) A hétvégiházas üdülőterület Üh1 jellel jelölt építési övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
b) Az építési övezetben az építési helyen belül legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el,
c) Az építési övezetben a funkcióhoz szükséges tároló elhelyezhető,
d) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 méter,
e) Az építési övezetben az oldalkert mérete: 4,50 méter,
f) Az építési övezetben a hátsókert mérete: 6,00 méter.
Beépítésre nem szánt terület övezetek előírásai
18. Beépítésre nem szánt, különleges területek
23. § Kb-Tur1 jelű övezet: különleges, beépítésre nem szánt, turisztikai terület
a) A különleges, beépítésre nem szánt turisztikai terület Kb-Tur 1 jellel jelölt övezetében elhelyezhetők a turisztika rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények,
b) Az övezetében elhelyezhető önálló rendeltetési egységek a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják,
c) Az övezetben elhelyezhető egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás,
d) Az övezetben elhelyezhető egy turisztikai szolgáltatáshoz kapcsolódó épület,
e) Az övezetben állattartó épület elhelyezhető.
19. Közúti közlekedési terület
24. § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a közigazgatási területen az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A közúti közlekedési területet a szabályozási terv KÖu jelű övezetbe sorolja.
Az övezetben elhelyezhető főépítmény a 3. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(4) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül az övezetben elhelyezhető rendeltetéseken túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(5) A tervezett közlekedési területek szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
(6) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(7) Az (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Csépán az alábbiakra tagozódik:
a) KÖu1: országos mellékút,
b) KÖu2 : külterületi feltáróút Építési terület szélessége: 8,00 -12,00 méter,
c) KÖu3: kiszolgáló és egyéb utak Építési terület szélessége: 8,00 – 12,00 méter.
(8) A közlekedési területek szabályozási szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(9) Külterületi feltáróutak és külterületi egyéb utak esetén az út szélétől mért 15 - 15 m-en belül épület nem helyezhető el.
(10) Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek melletti szakaszokon legalább egyoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsiparkolói.
(11) Települési kiszolgálóutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik, kerékpársáv kialakítható.
(12) Újonnan 8 méternél kisebb szélességű út csak vegyes használatú magánútként alakítható ki.
(13) A település igazgatási területén magánút szélessége minimum 5 méter lehet.
20. Egyéb közlekedési terület
25. § Köe1 jelű övezet: egyéb közlekedési terület
a) Egyéb közlekedési terület a közigazgatási területen a Köe1 jelű kötöttpályás közlekedés létesítményei elhelyezésére szolgáló terület.
b) Az egyéb közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint biztosítani kell.
21. Zöldterület
26. § Zkp1 jelű övezet: zöldterület, közpark
a) Állandó növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, a pihenést, testedzést szolgáló terület,
b) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet,
c) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy az akadálymentes közlekedés követelményeinek megfeleljen,
d) Az övezet területein közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.
22. Erdőterületek
27. § (1) Ev1 jelű övezet: védelmi erdőterület.
a) A védelmi rendeltetésű Ev1 jellel jelölt övezet elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál,
b) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(2) Ee1 jelű övezet: egyéb erdőterület.
a) Az egyéb rendeltetésű Ee1 jellel jelölt övezet elsősorban erdőgazdasági területek jelölésére szolgál,
b) Az övezetben építményt elhelyezni az 3. melléklet figyelembevételével lehet,
c) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el,
d) Kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésével összefüggő, azt kiszolgáló egy iroda rendeltetési egység.
(3) Er1 jelű övezet: rekreációs erdőterület.
a) A rekreációs rendeltetésű Er1 jellel jelölt övezet elsősorban közjóléti célt szolgál, pihenést, testedzést szolgáló és ezzel összefüggő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál,
b) Az övezetben építményt elhelyezni az 3. melléklet figyelembevételével lehet,
c) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el,
d) Kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésével összefüggő, azt kiszolgáló egy iroda rendeltetési egység.
23. Mezőgazdasági területek
28. § (1) Má1 jelű övezet: általános mezőgazdasági terület
a) Az általános mezőgazdasági terület Má1 övezetében épületet elhelyezni a 3. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltató tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható,
b) Az övezetben az előkert legalább 10 m,
c) Az övezetben a szomszédos telekhatártól 10 méter oldalkertet kell biztosítani,
d) Lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el,
e) Lakóépület építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,0 méter,
f) Lakóépület építése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %,
g) Az övezetben birtokközpont kialakítható a hatályos jogszabályoknak megfelelően,
h) Tanya területén lakórendeltetést tartalmazó épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) Mt1 jelű övezet: tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
a) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület Mt1 övezetében épületet elhelyezni a 3. melléklet figyelembevételével lehet,
b) Az övezetben az előkert legalább 10 m,
c) Az övezetben a szomszédos telekhatártól 10 méter oldalkertet kell biztosítani,
d) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el,
e) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(3) Mk1 jelű övezet: kertes mezőgazdasági terület
a) Kertes mezőgazdasági terület Mk1 övezetében épületet elhelyezni a 3. melléklet figyelembevételével lehet,
b) Az övezetben zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el,
c) Az övezetben lakóépület nem építhető.
24. Vízgazdálkodási terület
29. § (1) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természetvédelemmel érintett terület esetén az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.
(2) V1 jelű övezet: vízgazdálkodási terület, Tisza folyó
a) Árvízvédelmi töltés lábától számított vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül építmény kizárólag vízkárelhárítási és vízszabályozás érdekében helyezhető el,
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet,
c) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) V2 jelű övezet: vízgazdálkodási terület, Holtágak területe
a) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki,
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján vízvédelmi és vízkárelhárítási céllal lehet,
c) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(4) V3 jelű övezet: vízgazdálkodási terület, csatorna
a) Az öntöző és belvízcsatornák partéltől mért 3,00 – 3,00 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként, rétként, legelőként alakítható ki,
b) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet,
c) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(5) V4 jelű övezet: vízgazdálkodási terület, töltés.
a) Árvízvédelmi töltésen építmény, a c) pontban előírtak kivételével, csak vízszabályozási céllal létesíthető,
b) Árvízvédelmi töltés lábától számított vízoldali 10,00 méteres védősávjában, valamint a mederéltől számított 10,00 méteren belül építmény kizárólag vízkárelhárítási és vízszabályozás érdekében helyezhető el,
c) Az övezetben kerékpárút csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető,
d) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban meghatározottak alapján lehet,
e) Az övezetben mindennemű építési tevékenység az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján végezhető.
25. Természetközeli terület
30. § Tk1 jelű övezet: természetközeli terület, mocsarak, nádasok területe,
a) Az övezet területén a művelési ág nem változtatható, az élőhely fenntartandó,
b) Az övezetben építményt elhelyezni nem lehet.
c) Az övezet telke nem osztható meg.
Záró rendelkezések
31. §
(1) Ez a rendelet 2025. október 30-án lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidőben Csépa község önkormányzat Képviselő – testületének Csépa község helyi építési szabályzatról szóló 14/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.