Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat

18/2006. /IX. 25./ Ör. rendelete

a helyi építés szabályairól

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hatáskörében a településrendezési feladatai megvalósítása érdekében a helyi építés szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

(1) E rendelet hatálya Öcsöd nagyközség teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységre terjed ki.

(2) Jelen rendeletet a településre a helyi építési szabályzat mellékletét képező beazonosító térkép figyelembevételével, valamint a 02, részben 03, 05, 06, részben 07, 08. hrsz-ú területekre készült OM-99-4 törzsszámú  szabályozási tervvel  együtt kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, létesítményt létesíteni, bővíteni, lebontani, valamint ezekre hatósági engedélyt illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.

2. §

Ahol e rendelet mellékletét képező beazonosító térkép belvízveszélyes területet tüntet fel, ott építési engedély csak úgy adható ki, ha előzetesen a tervezett épületek 3 méteres körzetével bezárólag 30 cm-es terepfeltöltés megtörténik, úgy hogy a belterületen az ingatlanról a szomszédos ingatlanra víz a terepen ne folyhasson át, és a csapadékvíz elvezetés a telekről a közterületre megoldást nyerjen. Oldalhatáron álló beépítésnél az építési telekhatár mentén a 3 méter széles feltöltést nem kell biztosítani.

-2-

II. fejezet

A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

3. §

A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik,

1. belterületre,
2. külterületre tagozódik.

III. fejezet

A TELEPÜLÉS BELTERÜLETE

4. §

(1) Építési használat szerint a település belterülete:

1. beépítésre szánt területet és
2. beépítésre nem szánt területet foglal magába

(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:

1. településközpont vegyes terület
2. falusias lakóterület
3. kereskedelmi, szolgáltató terület
4. különleges terület

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

1. közlekedési és közműterület
2. zöldterület

-3-

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

5. §

TK jelű építési övezet

(1) A terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3) Jelen rendelet 5. § (2) bekezdés c. pontja alá tartozó létesítmény csak abban az esetben helyezhető el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.
A zajterhelési határérték nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(4) A telek beépítési módja oldalhatáron álló, az építési hely egyik építési határvonala – amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik – a telek oldalhatárán van. A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik, az épületek megengedett építménymagassága 6,5 méter, a kialakítható telek legkisebb területe 800 m².

(5) A területen elhelyezett épületeket magas tetővel kell ellátni.
A tetőformát a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazítani.
A fő funkciót tartalmazó épület, utcai telekhatár felőli homlokzatával igazodnia kell valamelyik szomszédos épület homlokvonalához.

(6) A telkek beépítettsége maximum 50% lehet.

(7) A telek zöldfelülete minimum 30% lehet.

(8) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 0 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 6 méter.

(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig vagy zárt szennyvíztároló létesíthető vagy korszerű házi szennyvíztisztító létesítendő.

(10) Állattartó épület a területen nem létesíthető.

-4-

Falusias lakóterület

6. §

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. sportlétesítmény.

(2) A telek beépítési módja oldalhatáron álló, az építési hely egyik építési határvonala – amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik – a telek oldalhatárán van. A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik.

(3) A kialakítható telek legkisebb telekterület méret 800 m² lehet, és közterületről megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 18 m lehet új telkek kialakításánál.

(5) Jelen rendelet 6. § (1) bekezdés b. c. d. e. f. és g. pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zajterhelési határértékek nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.

(6) A területen elhelyezett épületeket magas tetővel kell ellátni. A fő funkciót tartalmazó épületek tetőformáját a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazítani. A fő funkciót tartalmazó épület utcai telekhatár felőli homlokzatával igazodnia kell valamelyik szomszédos épület homlokvonalához.

(7) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet.

(8) A telek zöldfelülete minimum 40 % kell hogy legyen.

(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
A közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizet zárt szennyvíztárolókban kell elhelyezni.

(10) A meglévő oktatási-, egészségügyi-, szociális- és művelődési létesítmények, valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épülettől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.

(11) Állattartó épület védőtávolsága az állattartási rendelet szerint.

-5-

(12) A 44-es számú út menti telkeknél a lakóépületek fokozott hanggátlású nyílászárókkal kell hogy épüljenek.

Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások

7. §

FL-1 jelű építési övezet

(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,0 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 35-40° lehet

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 0 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 3 méter.

(3) Az új főépület utca felőli homlokzata és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.

8. §

FL-2 jelű építési övezet

(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 0 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 6 méter.

(3) Az új főépület utca felőli homlokvonala és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.

-6-

9. §

FL-3 jelű építési övezet

(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet.

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 5 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 6 méter.

(3) A kötelező építési vonal az utcafronttól 5 méterre halad.

10. §

FL-4 jelű építési övezet

(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet

(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 0 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 3 méter.

(3) Az új épület utca felőli homlokvonala és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11. §

KSZ jelű építési övezet

(1) A területen elhelyezhető:

• minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

-7-

• igazgatási és egyéb irodaépület,
• üzemanyagtöltő,
• sportlétesítmény.

(2) A területen kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:

• egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

      A kialakítható legkisebb telekterület 2000 m².

      A beépítettség legnagyobb mértéke 50 %.

      A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter.

      A zajterhelési határérték éjjel 50 dBA, nappal 60 dBA.

      Az épületeket magas tetősre kell tervezni.

      A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolóba kell elhelyezni.

(4) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 5 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 6 méter.

Különleges terület

12. §

K-1 jelű építési övezet

(1) A temető területén síremléket csak az üzemeltetőnek benyújtott engedély alapján lehet létesíteni.

(2) A temető fejlesztése során érvényre kell juttatni a temetőkről szóló 1999. évi számú törvény, valamint a 145/1999. (XI. 1.) Kormányrendelet előírásait. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni.

(3) A temető Déli határán a lakóterületekkel szemben 30 méteres sávban új temetés nem eszközölhető. Ezen a területen be kell tartani a 145/1999.
(X. 1.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdése szerinti védőfásítást.

(4) A temető területén az építési tevékenységből eredő zajterhelési határérték nappal 40 dBA, éjjel ilyen tevékenység nem végezhető.

-8-

13. §

K-2 jelű építési övezet

(1) A területen csak sportlétesítmény helyezhető el.

(2) Az árvízvédelmi töltés körömpontjától számított 40 méteren belül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az elő-oldal és hátsókert mérete 6 méter.

14. §

K-3 jelű építési övezet

(1) A területen csak a vásártér funkciót kiszolgáló épület helyezhető el.

(2) A 44-es út tengelyétől számított 50 méteren belül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az oldal és hátsókert mérete 10 méter.

Közlekedési és közműterület

15. §

Köu-1 jelű övezet

(1) A területen az országos közutak kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, autóbusz megálló, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m² felületű reklámhordozók a közúti szakhatóság hozzájárulásával, tömegközlekedési váróhelyiségek, a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

(3) A kerékpárút helye a 4627 sz. közúton a burkolat két oldalán kerékpársávként, a 44. sz. közúton a meglévő kerékpárút folytatásaként a közterület burkolattól D-re eső területén.

(4) A 44-es és 4627-es közlekedési út keresztezésénél kialakítandó közlekedési csomópont számára a 44-es úton 10,5 m széles burkolatnak, míg a 4627-es úton 9,0 m széles burkolat számára kell

-9-

     területet szabadon hagyni a 44-es úton 100-100 m hosszan, míg a
4627-es úton 50 m hosszan.

(5) A területen parkolóhelyek kialakítása a burkolathoz csatlakozóan csak a csomóponton kívüli területen párhuzamosan alakítható ki.

(6) A burkolat és a padka számára a 44-es úton 9,5 métert, a 4627 sz. úton 9,0 métert szabadon kell hagyni.

16. §

Köu-2 jelű övezet

(1) A területen a helyi gyűjtő utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények és fasorok helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m² felületű reklámhordozók a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

(3) Az utcán a meglévő fasorok csak akkor számolhatók fel, ha különben
6 méter széles útburkolat nem építhető ki.

(4) A területen parkolóhelyek kialakítása a burkolathoz csatlakozóan, párhuzamosan, ferdén vagy merőlegesen is történhet az útkeresztezések 10 m-es körzetének kivételével. 

17. §

Köu-3 jelű övezet

(1) A területen lakó utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, és fasorok helyezhetők el.

(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m² felületű reklámhordozók a közúti szakhatóság hozzájárulásával, a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.

(3) Az utcákon meglévő fasorok nem számolhatók fel.

(4) A lakóút burkolatszélessége minimum 4,0 méter.

-10-

Zöldterületek

18. §

Z-1 jelű övezet

(1) A területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges épület, kivéve a Kiritó keleti csatornát követő zöldterületet, ahol semmilyen épület nem helyezhető el.

IV. fejezet

TELEPÜLÉS KÜLTERÜLETE

19. §

(1) A település külterülete használat szerint:

• beépítésre szánt és
• beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(2) A beépítésre szánt külterületek közé tartoznak:

• hétvégi házas üdülőterület,
• falusias lakóterület,
• gazdasági területek,
• különleges területek.

(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:

• mezőgazdasági terület,
• közlekedési terület,
• erdő terület,
• vízgazdálkodási terület.

(4) A beazonosító tervlapon a belvízzel közepesen veszélyeztetett területeken mindenfajta épület elhelyezésénél előzetesen a meglévő terepszintet az épületek alatt és 5 m-es körzetében minimum 30 cm-rel meg kell emelni.

-11-

Hétvégi házas üdülőterület

20. §

(1) A területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
Egy telken csak egy épület építhető.

(2) A területen az üdülőterületet kiszolgáló kereskedelmi szolgáltató létesítmény is elhelyezhető.

(3) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(4) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%.

(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 méter.

(6) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m²

(7) A zöldterület legkisebb mértéke 60%.

(8) Épületet a Holt-Körös partfelőli telekhatárától 15 méteren belül nem lehet elhelyezni. Melléképítmények közül a Holt-Körös partjától számított 6 méteren túl elhelyezhető:

• kerti építmény,
• kerti víz és fürdőmedence,
• kerti lugas,
• lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel.

(9) A területet legalább hiányos közművesítettséggel kell ellátni, a közüzemi vízhálózat kiépítéséig legalább a második talajvízadó rétegre telepített kútból kell a vízellátást biztosítani. Szennyvizet csak zárt szennyvíztárolóba lehet elhelyezni.

(10) Kizárólag magas tetős épület építhető, a megengedett hajlásszög 25-45° közötti.

(11) Az oldalkert mérete 3 méter,

        Az előkert mérete 10 méter.

(12) Kötelező építési vonal nem kerül előírásra.

(13) A zajterhelési határérték nappal 40 dBA, éjjel 35 dBA.

-12-

Falusias lakóterület

21. §

FL-5 jelű építési övezet

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. kézműipari építmény.

(2) A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik.

(3) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%.

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter.

(5) A megengedett legkisebb telekméret 1000 m²

(6) A zöldterület legkisebb mértéke 50%.

(7) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 16 méter.

(8) A területen az épületeket nyeregtetővel kell ellátni, a tetők hajlásszöge 30-45˚ közötti.

(9) A területet hiányos közművesítettséggel kell ellátni, azzal a kikötéssel, hogy a vízellátást a szomszédos majortól kell biztosítani. A szennyvizet zárt tárolóba kell elhelyezni.

(10) Állattartó épületek védőtávolsága az állattartási rendelet szerint.

(11) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:

• az előkert mérete 5 méter,
• az oldalkert mérete 6 méter,
• a hátsókert mérete 6 méter.

-13-

Különleges területek

22. §

K-4 jelű építési övezet

Különleges terület:

• a szennyvíztisztító és a dögkamra területe csak a fenti célt szolgáló építmények helyezhetők el.

A szennyvíztisztító telep technológiáját úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye a 300 métert ne haladja meg. A telepet 50 méter széles védőerdősávval kell körülvenni. A szennyvíztisztító telep mellett kell elhelyezni az állati hullakamrát is, mely az átmeneti tárolást biztosítja.

Mezőgazdasági terület

23. §

Má-1-es övezet

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:

1. az OTÉK 29. §-ában felsorolt létesítmények,
2. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépgyártó),
3. növénytermesztés céljára szolgáló üvegház és fóliasátor,
4. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló és pince,
5. biztonsági okból szükséges őrház,
6. lakást magába foglaló tanyaépület helyezhető el.

(3) A földrészletek a telkek nagyságától függően az alábbiak szerint építhetők be:

1. 720 m²-t el nem érő telken létesítményt elhelyezni nem szabad,
2. 720-1500 m² nagyságú telken – nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – a (2) bekezdés a. és c.

- 14-

pontjában foglaltakon túlmenően 3%-os beépítettséggel a b.  d.  e. pontokban ismertetett, de legfeljebb egyetlen épület.               Ezen épületek építménymagassága  maximum 4,0 m lehet.        Az épületeket 30-45˚-os lejtésű nyeregtetővel kell ellátni.            A tetőtér beépíthető.

3. 1500 m²-t meghaladó nagyságú telken 3%-os beépítettséggel a

(2) bekezdés f. pontjában foglaltak kivételével helyezhető el épület. Az épületeket 30-45˚-os nyeregtetővel kell ellátni. A tetőtér beépíthető.

(4) Szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén legalább 3000 m², egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m² telekterület felett helyezhető el a
(2) bekezdés f. pontjában ismertetett épület, melynek építménymagassága maximum 7,0 méter lehet,

1. ha az nem esik valamely a beazonosító térképen jelölt védőterületbe,
2. ha a telek legalább magánútról megközelíthető,
3. ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz biztosított,
4. ha a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,
5. ha a használat során keletkező hulladékok elszállításának illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított,
6. ha a rendeltetés szerint szükséges gépkocsi elhelyezése az  OTÉK 42. §-ában előírtaknak megfelelően biztosított.
   
   

(5) A (4) szerinti teleknagyság mellett a beépítettség maximum 3% lehet, ezen belül önálló tanyaépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át teheti ki.

(6) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni, minimum 3 m elő-oldal és a hátsókertet szabadon kell hagyni.

(7) A közutak tengelyétől az épületek építésénél minimum az alábbi távolságot kell betartani:

• földút mellett 10 méter,
• burkolt út mellett 25 méter,
• 44-es főközlekedési útnál 50 méter,
• M44-es gyorsfogalmi útnál 100 méter.

(8) A Hármas-Körös hullámterén és az I. rendű árvízvédelmi töltéseken, valamint a II. rendű lokalizációs töltéseken semmilyen építmény nem helyezhető el, csak keresztező közművek és vízgazdálkodási létesítmények.

 (9) A beazonosító tervlapon közepesen belvízveszélyes területnek jelölt részen épület csak minimum 30 cm-es feltöltés mellett építhető, a feltöltéshez szükséges anyagot vagy saját terület tereprendezésével, vagy legálisan működő bányából kell biztosítani.

-15-

(10) A beazonosító tervlapon feltüntetett tájképvédelmi terület határától 1000 m-en belül szélerőmű és átjátszó torony nem létesíthető.

(11) Az övezet előírásait a 02, részben a 03, 05, 06, részben a 07, 08. hrsz-ú területekre az alábbi eltérésekkel  kell alkalmazni:

        a. A terület kertészet kialakítására vehető igénybe.

    b. A területen épületet elhelyezni csak a szabályozási terven feltüntetett  építési hely határán belül lehet, ezen bekezdésben felsorolt hrsz-ú területek szabályozási tervvel érintett összterülete 50 %-os beépítettségének figyelembe vételével. Az 50 %-os beépítettségen belül a nem üvegház vagy fóliaház csak 3 %-os beépítettséget érhet el, és az OTÉK 29. § szerinti előírások alkalmazandók.

    c. Beültetési kötelezettséget /Étv. 29. §/ kell elrendelni a szabályozási terven jelölt helyeken kettős fasorral és bokorsorral – a benapozást csak kis mértékben befolyásoló távolságban, esetleg a meglévők figyelembe vételével – az üvegház körbeültetése az építési engedélyezéskor, külön határozattal, mint beültetési kötelezettség előírandó, csak őshonos fa és cserjefajok telepíthetők.

    d. Az épületek

• csak szabadon állóan helyezhetők el
• maximum 5,5 m-es építménymagasságúak lehetnek
• csak egyszintesek lehetnek, kivéve ha a technológia követeli meg a kétszintűséget.

         e. A megengedett legkisebb telekméret 5000 m².

   f. A községi szennyvízcsatorna hálózat elkészültéig a keletkező kommunális szennyvíz csak zárt műtárgyban gyűjthető, kihordásáról engedélyezett ürítő helyről gondoskodni kell.

24. §

Má-2-es övezet

A területen semmilyen épület nem létesíthető.

-16-

25. §

Tanya (mezőgazdasági területen elhelyezhető lakóépület)

építésére vonatkozó előírások

(1) Tanya építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet a művelés alól ki kell vonni az engedélyezést megelőzően. A tanyaudvar területe minimum 500 m² kell legyen, a tanyaudvaron az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A tanyaudvar maximum 30%-ig építhető be, kiváló termőhelyi adottságú területen, mely a beazonosító tervlapon jelölt, a beépíthetőség maximum 40 %.

(2) Az épületek építménymagassága az általános mezőgazdasági területen a 7,0 métert nem haladhatja meg, ez alól kivételt csak az az építmény képezhet, melynek technológiája azt feltétlenül megköveteli.

(3) Az épületek építménymagassága a kert és gyümölcsös területén a
4,5 métert nem haladhatja meg.

(4) Az épületeket az általános mezőgazdasági területen 30-45˚-os magas tetővel kell megépíteni, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög is használható.

(5) Lakóépületet a beazonosító tervlapon jelölt védőterületeken belül építeni nem lehet.

(6) A tanyaudvart kettős fasorral kell szegélyezni, a hozzávezető utat kétoldali fasorral kell ellátni, a használatbavételi engedélyt megelőzően.

(7) Egyidejűleg a 23. § és 24. § elírásait is be kell tartani.

26. §

Birtokközpontra vonatkozó előírások

(1) Birtokközpont kialakítását az OTÉK 29. § (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint kell elvégezni.

(2) A birtokközpont határán a belső oldalon minimum hármas fasort kell kialakítani a használatbavételi engedély kiadását megelőzően.

(3) Az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke 45%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,00 méter, ez alól kivételt képez, ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi

-17-

       ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető. Az épületeket magas tetősre 30-45˚-os nyeregtetővel kell megépíteni, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.

(4) Épületeket csak a 23. § (7) bekezdésében előírt feltételekkel lehet megvalósítani.

Közlekedési terület

27. §

Köu-4 jelű övezet

(1) A területen az országos közutak és gépjármű várakozóhelyek, autóbusz megálló, vízelvezető rendszer, továbbá közművek és hírközlési építmények helyezhetők el.

(2) A területen reklámhordozók nem helyezhetők el.

28. §

Köu-5 jelű övezet

(1) A terület mezőgazdasági gyűjtő utak céljára szolgál. 

(2) A közterület szélességét burkolattal történő ellátásuk előtt 12 méterre kell növelni.

(3) A területen az útburkolat, vízelvezető rendszere és fasor létesíthető.

Zöldterület

29. §

Z-2 jelű övezet

A rekultiválásra került szeméttelep helyén az OTÉK 27. §-a szerint elhelyezhető létesítmények közül nem helyezhető el vendéglátó épület.

-18-

Erdő terület

30. §

A meglévő és tervezett erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.

Védőerdő

31. §

A tervezett védőerdősávok területén épületet elhelyezni nem lehet.
Az erdősávok a mögöttes mezőgazdasági tábla megközelíthetősége érdekében bejáróval megszakíthatók.

Vízgazdálkodási terület

32. §

V-1 jelű övezet

(1) Ide tartozik a Hármas-Körös medre, hullámtere és árvízvédelmi töltése.

(2) A Körös folyón és hullámterén csak az illetékes Környezetvédelmi, Vízügyi  és  Természetvédelmi  Felügyelőség, valamint a Csongrád Megyei  Közlekedési  Felügyelet engedélyével helyezhető el             vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.

(3) A területen csak vízgazdálkodási célú épület, illetve közmű építmény kivételesen vízi sport és sporthorgászati építmény az LNV magasságáig lábakon állva helyezhető el a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági közreműködése mellett.

-19-

Vízgazdálkodási terület

33. §

V-2 jelű övezet

(1) Ide tartoznak a mentett oldali holtágak és tavak.

(2) A területen csak vízgazdálkodási építmény, illetve stég létesíthető az illetékes Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével.

34. §

V-3 jelű övezet

(1) Ide tartoznak a közcélú nyílt csatornák medre és partja. 

(2) Csak a vízgazdálkodás építményei helyezhetők el.

V. fejezet

környezet és természetvédelem

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

35. §

Építészeti értékek védelme

(1) Helyi védelemre javasolt épületek a 2. sz. mellékletben felsorolva, a helyi értékvédelmi terület határa a beazonosító térképen jelölve.

(2) A (1) bekezdésben javasolt épületekre és területekre vonatkozó külön megkötések az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet szerint.

-20-

36. §

Régészeti értékek védelme

A régészeti lelőhelyek területét a beazonosító térkép mutatja. Az érintett ingatlanokon az építési engedélyezési eljárásban érintett szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Felügyeleti Igazgatóság Budapesti Regionális Irodáját.

A település területén az építkezések során váratlanul előkerülő régészeti lelet esetén értesíteni kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

37. §

Környezetvédelem

(1) A talaj védelme miatt be kell tartani jelen rendelet 23. § (11) bekezdése és a 26. § (2) bekezdésében előírt fasortelepítéseket.

(2) A Harangzugi és a Csengeti üdülőterület és a mellette lévő Holtág területe zajvédelmi szempontból fokozott védelemben részesül a betartandó határértékek nappal 45 dBA, éjjel 35 dBA.

(3) A zajkibocsátásnál a jelen rendeletben az építési övezetekre előírt határértékeket kell betartani.

(4) A felszíni vizek védelménél a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.

(5) Az ipari (mezőgazdasági ipari) létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.

(6) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig az új közműpótló berendezéseket szigetelt kivitelben lehet engedélyezni, rendszeres kihordásukról történő gondoskodás mellett.

(7) Új állattartó telepet a belterülettől mért 500 m-es távolságon belül létesíteni tilos. Új állattartó telep engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 6 §-ára. Minden földút mentén legalább az egyik oldalon fasor telepítését kell fokozatosan megvalósítani.

(8) Levegőtisztaság védelmi szempontból Öcsöd igazgatási területe
F zónacsoportba tartozik, kivéve a szilárd (PM 10) anyagot, amely
E csoportba tartozik. A létesítmények engedélyezésénél ezeket kell figyelembe venni.

-21-

38. §

Természetvédelem

(1) Helyi védelem alatt áll:

• A liget 24 db 135 és 295 cm közötti kerületű tölgyfái.

(2) A beazonosító tervlapon tervben jelölt védett védelemre tervezett és természeti területeken természeti terület védőterületén minden építési munka során, valamint esetleges művelési ág váltás esetén is szakhatóságnak kell tekinteni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, be kell tartani az 1996. évi LIII, törvény 21. §-ának előírásait, valamint a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet előírásait.

(3) A kurgánok ex lege védett terület az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján.

39. §

Általános biztonsági előírások

A rendelet 1. sz. melléklete szerint.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

40. §

(1) A rendelet  kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1987. (IX. 17.) számú határozattal jóváhagyott Öcsöd nagyközség összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 4/1987. (X. 1.)  tanácsrendelet és az azt módosító 3/1992. (V. 14.) Ör., 15/1995. (X. 6.) Ör., 1/2000. (II. 29.) Ör. és a  14/2001. (X. 19.) Ör. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia.

-22-

 (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű előírások az irányadók.

Öcsöd, 2006. szeptember 14.

Molnár Bálint                                                              Komlós Lajosné                  polgármester                                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése 2006. szeptember 25. napján megtörtént.

                                                                                     Komlós Lajosné

                                                                                             jegyző

1. sz. melléklet

a 18/2006. /IX. 25./ Ör. rendelethez

Öcsöd

Közlekedési létesítmények védőterületei:

1. A M 44-es gyorsforgalmi út védőterülete a tengelytől mérve 100-100 méter, a 44-es út védőterülete tengelytől mérve 50-50 méter, a többi közút esetén 25-25 méter a külterületen. Az illetékes Közlekedési Felügyelet és Közútkezelő Kht. hozzájárulása esetén a védőterületen belül elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, ha az egyéb előírás nem tiltja. Valamennyi közút területén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.

Közmű és energiaszállító vezetékek és létesítmények védőterületei:

2. A vízműtelepek és vezetékek védőterületeire a 11/1961. (Eü.K 7.) EüM-OVF együttes utasítás előírásait kell alkalmazni.
3. Csapadékvíz csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba vizet bevezetni csak a 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezéséhez kiadott Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásainak betartásával lehet.
4. A meglévő állattartó telepek védőterületein belül tilos új egészségügyi létesítményt és új élelmiszer előállítására szolgáló üzemi épületet elhelyezni, valamint lakás céljára szolgáló épületet építeni.
5. Meglévő és létesítendő közművezetékekre az MSZ 7487/2 és az MSZ 7048/3-83 előírásait kell betartani.
6. Gázvezetékekre az alábbi szabványok tartandók be:
   • 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról,
   • Gáz- és Olajipari Műszaki Szabályzat V. fejezete 10/1970. OBF utasítás),
   • Gázelosztó Vezetékek Műszaki Biztonsági Szabályzata  (17/1997.NIM.E.25.utasítás).
   • MSZ 7048-1-3 szabványsorozat.
7. Villamos berendezések biztonsági övezete:
   • föld feletti nyomvonalas létesítményeknél: 120 kV feszültségen 13 méter, nyomvonaltengelytől 15 méter, 1-20kV középfeszültségen 5,0 méter, nyomvonaltengelytől 7 méter,
   • a biztonsági övezetekre vonatkozóan a 11/1984.(VIII. 22.) IpM. rendelet 4. §-ának, 9-10. §-ainak és a 12-15 §-ainak előírásait kell betartani.

- 2 -

• hírközlési hálózatok létesítésének engedélyezése során a vonatkozó  29/1999.(X.6.) sz. KHVM rendelet előírásait be kell tartani.

Vízügyi érdekek védelme:

8.  A vízelvezető és öntözőcsatornák működőképességét – függetlenül azok tulajdonságaitól ill. kezelőjétől – fenn kell tartani. A medrek megközelítésére, fenntartására vonatkozóan az 1995. évi LVII. törvény előírásait kell betartani.

Építési tilalmi területek.

• a Hármas-Körös árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a körömponttól 20+10 méter,
• állami főművek mellett partéltől 6-6 méter,
• társulati és egyéb csatornák esetén a medertől 3-3 méter széles sáv. Töltésezett főművek esetén a védőtávolságot a mentett oldali töltéslábtól kell érteni.

9.  Hármas-Körös árvízvédelmi töltés mentett oldala melletti 110 méteres sávban építésengedélyezésnél az illetékes Vízügyi Igazgatóságot érdekelt szakhatóságnak kell tekinteni, a vízoldali töltéslábtól mért 60 méteres sávon belül a mentett oldali töltéslábtól 110 méteres sávon belül anyaggödröt nyitni nem lehet.

2. sz. melléklet

a 18/2006. /IX. 25./ Ör. rendelethez

Helyi védelem alatt álló épületek