Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2006. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi építés szabályairól
Hatályos: 2010. 04. 12- 2017. 10. 11
Öcsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2006. (IX. 25.) önkormányzati rendelete
a helyi építés szabályairól
2010.04.12.
I. Fejezet
1. § (1) E rendelet hatálya Öcsöd nagyközség teljes közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett 1. § (3) bekezdésében részletezett tevékenységre terjed ki.
(2)1 Jelen rendeletet a településre a helyi építési szabályzat mellékletét képező beazonosító térkép figyelembevételével kell alkalmazni, kivéve az OPTIMUNKA BT. által OM-09-09 törzsszám alatt készített az M44-es gyorsforgalmi út környezete, Pecz János dűlője, Petősemjék, valamint Sporttelep és környéke szabályozási tervvel érintett területeket, ahol azokat kell alkalmazni.
(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, létesítményt létesíteni, bővíteni, lebontani, valamint ezekre hatósági engedélyt illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.
2. § Ahol e rendelet mellékletét képező beazonosító térkép belvízveszélyes területet tüntet fel, ott építési engedély csak úgy adható ki, ha előzetesen a tervezett épületek 3 méteres körzetével bezárólag 30 cm-es terepfeltöltés megtörténik, úgy hogy a belterületen az ingatlanról a szomszédos ingatlanra víz a terepen ne folyhasson át, és a csapadékvíz elvezetés a telekről a közterületre megoldást nyerjen. Oldalhatáron álló beépítésnél az építési telekhatár mentén a 3 méter széles feltöltést nem kell biztosítani.
II. Fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
3. § A település igazgatási területe – melynek határa kialakult, nem változik,
b) külterületre tagozódik.
III. Fejezet
4. § (1) Építési használat szerint a település belterülete:
a) beépítésre szánt területet és
b) beépítésre nem szánt területet foglal magába
(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:
a) településközpont vegyes terület
c) kereskedelmi, szolgáltató terület
(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:
a) közlekedési és közműterület
TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET
(1) A terület elsősorban a település intézményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3) Jelen rendelet 5. § (2) bekezdés c. pontja alá tartozó létesítmény csak abban az esetben helyezhető el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zajterhelési határérték nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.
(4) A telek beépítési módja oldalhatáron álló, az építési hely egyik építési határvonala – amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik – a telek oldalhatárán van. A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik, az épületek megengedett építménymagassága 6,5 méter, a kialakítható telek legkisebb területe 800 m2 .
(5) A területen elhelyezett épületeket magas tetővel kell ellátni. A tetőformát a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazítani. A fő funkciót tartalmazó épület, utcai telekhatár felőli homlokzatával igazodnia kell valamelyik szomszédos épület homlokvonalához.
(6) A telkek beépítettsége maximum 50% lehet.
(7) A telek zöldfelülete minimum 30% lehet.
(8) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 0 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig vagy zárt szennyvíztároló létesíthető vagy korszerű házi szennyvíztisztító létesítendő.
(10) Állattartó épület a területen nem létesíthető.
5Kertvárosias lakóterület
5/A. § (1) Az övezetben nem helyezhető el
- Két lakásnál többet magában foglaló lakóépület
- Sportépítmény
- Üzemanyagtöltő
(2) A kialakítható legkisebb telekméret 2000 m2
(3) A telek beépítési módja szabadon álló
(4) Az építési hely lehatárolása a következő
- előkert mérete 15,0 méter
- oldalkert mérete 6,0 méter
- hátsókert mérete 10,1 méter
(5) A telek beépíthetősége maximum 30 %.
(6) Az épületek építménymagassága maximum 7,5 méter.
(7) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(8) A zöldterület legkisebb mértéke 50 %.
(9) Terepszint alatti építmények közül tűz- és robbanásveszélyesek nem létesíthetők.
(10) A kialakítható telek legkisebb utcafronti szélessége 22,0 méter .
(11) Az épületek csak magastetővel 22-45o-os hajlásszöggel épülhetnek.
(12) A 66., 67., 68. számú régészeti lelőhelyek 50 m-es körzetén belül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodáját az építési engedélyezési eljárásban érintett szakhatóságnak kell tekinteni.
6. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) a. szálláshely szolgáltató épület,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
(2) A telek beépítési módja oldalhatáron álló, az építési hely egyik építési határvonala – amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik – a telek oldalhatárán van. A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik.
(3) A kialakítható telek legkisebb telekterület méret 800 m 2 lehet, és közterületről megközelíthetőnek kell lennie.
(4) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 18 m lehet új telkek kialakításánál.
(5) Jelen rendelet 6. § (1) bekezdés b. c. d. e. f. és g. pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket. A zajterhelési határértékek nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA.
(6) A területen elhelyezett épületeket magas tetővel kell ellátni. A fő funkciót tartalmazó épületek tetőformáját a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazítani. A fő funkciót tartalmazó épület utcai telekhatár felőli homlokzatával igazodnia kell valamelyik szomszédos épület homlokvonalához.
(7) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet.
(8) A telek zöldfelülete minimum 40 % kell hogy legyen.
(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni. A közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizet zárt szennyvíztárolókban kell elhelyezni.
(10) A meglévő oktatási-, egészségügyi-, szociális- és művelődési létesítmények, valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épülettől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.
(11) Állattartó épület védőtávolsága az állattartási rendelet szerint.
(12) A 44-es számú út menti telkeknél a lakóépületek fokozott hanggátlású nyílászárókkal kell hogy épüljenek.
Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások
(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,0 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 35-40° lehet
(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 0 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 3 méter .
(3) Az új főépület utca felőli homlokzata és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.
(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet
(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 0 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(3) Az új főépület utca felőli homlokvonala és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.
(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet.
(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(3) A kötelező építési vonal az utcafronttól 5 méterre halad.
(1) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet, a főépület tetőhajlásszöge 30-45° lehet
(2) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 0 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 3 méter.
(3) Az új épület utca felőli homlokvonala és az utcafront közötti távolságnak a szomszédos épületek valamelyikével kell egyezőnek lenni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) A területen elhelyezhető:
- minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási és egyéb irodaépület,
- üzemanyagtöltő,
- sportlétesítmény.
(2) A területen kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
A kialakítható legkisebb telekterület 2000 m 2 .
A beépítettség legnagyobb mértéke 50 %.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter .
A zajterhelési határérték éjjel 50 dBA, nappal 60 dBA.
Az épületeket magas tetősre kell tervezni.
A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolóba kell elhelyezni.
(4) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(1) A temető területén síremléket csak az üzemeltetőnek benyújtott engedély alapján lehet létesíteni.
(2) A temető fejlesztése során érvényre kell juttatni a temetőkről szóló 1999. évi számú törvény, valamint a 145/1999. (XI. 1.) Kormányrendelet előírásait. A temetőt áttört kerítéssel kell körülvenni.
(3) A temető Déli határán a lakóterületekkel szemben 30 méteres sávban új temetés nem eszközölhető. Ezen a területen be kell tartani a 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdése szerinti védőfásítást.
(4) A temető területén az építési tevékenységből eredő zajterhelési határérték nappal 40 dBA, éjjel ilyen tevékenység nem végezhető.
(1) A területen csak sportlétesítmény helyezhető el.
(2) Az árvízvédelmi töltés körömpontjától számított 40 méteren belül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az elő-oldal és hátsókert mérete 6 méter .
(1) A területen csak a vásártér funkciót kiszolgáló épület helyezhető el.
(2) A 44-es út tengelyétől számított 50 méteren belül semmilyen építmény nem helyezhető el. Az oldal és hátsókert mérete 10 méter .
(1) A terület kegyeleti park elhelyezésére szolgál.
(2) A területen csak síremlék helyezhető el.
(3) A területen új temetés nem végezhető.
Közlekedési és közműterület
(1) A területen az országos közutak kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, autóbusz megálló, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, valamint fasorok helyezhetők el.
(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m 2 felületű reklámhordozók a közúti szakhatóság hozzájárulásával, tömegközlekedési váróhelyiségek, a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.
(3) A kerékpárút helye a 4627 sz. közúton a burkolat két oldalán kerékpársávként, a 44. sz. közúton a meglévő kerékpárút folytatásaként a közterület burkolattól D-re eső területén.
(4) A 44-es és 4627-es közlekedési út keresztezésénél kialakítandó közlekedési csomópont számára a 44-es úton 10,5 m széles burkolatnak, míg a 4627-es úton 9,0 m széles burkolat számára kell területet szabadon hagyni a 44-es úton 100- 100 m hosszan, míg a 4627-es úton 50 m hosszan.
(5) A területen parkolóhelyek kialakítása a burkolathoz csatlakozóan csak a csomóponton kívüli területen párhuzamosan alakítható ki.
(6) A burkolat és a padka számára a 44-es úton 9,5 métert, a 4627 sz. úton 9,0 métert szabadon kell hagyni.
(1) A területen a helyi gyűjtő utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények és fasorok helyezhetők el.
(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m 2 felületű reklámhordozók a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.
(3) Az utcán a meglévő fasorok csak akkor számolhatók fel, ha különben 6 méter széles útburkolat nem építhető ki.
(4) A területen parkolóhelyek kialakítása a burkolathoz csatlakozóan, párhuzamosan, ferdén vagy merőlegesen is történhet az útkeresztezések 10 m-es körzetének kivételével.
(1) A területen lakó utak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények, és fasorok helyezhetők el.
(2) A területen elhelyezhetők továbbá maximum 1 m 2 felületű reklámhordozók a közúti szakhatóság hozzájárulásával, a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad.
(3) Az utcákon meglévő fasorok nem számolhatók fel.
(4) A lakóút burkolatszélessége minimum 4,0 méter.
(1) A területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges épület, kivéve a Kiritó keleti csatornát követő zöldterületet, ahol semmilyen épület nem helyezhető el.
(1) A területen semmilyen építmény nem építhető.
(2) Nyílás a védőerdőn a mögöttes területek feltárása érdekében létesíthető.
IV. Fejezet
19. § (1) A település külterülete használat szerint:
- beépítésre szánt és
- beépítésre nem szánt területeket foglal magába.
(2) A beépítésre szánt külterületek közé tartoznak:
- hétvégi házas üdülőterület,
- falusias lakóterület,
- gazdasági területek,
- különleges területek.
(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:
- mezőgazdasági terület,
- közlekedési terület,
- erdő terület,
- vízgazdálkodási terület.
(4) A beazonosító tervlapon a belvízzel közepesen veszélyeztetett területeken mindenfajta épület elhelyezésénél előzetesen a meglévő terepszintet az épületek alatt és 5 m-es körzetében minimum 30 cm-rel meg kell emelni.
Hétvégi házas üdülőterület
20. § (1) A területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Egy telken csak egy épület építhető.
(2) A területen az üdülőterületet kiszolgáló kereskedelmi szolgáltató létesítmény is elhelyezhető.
(3) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
(4) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
(5) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 méter .
(6) A kialakítható legkisebb telekméret 800 m 2
(7) A zöldterület legkisebb mértéke 60%.
(8) Épületet a Holt-Körös partfelőli telekhatárától 15 méteren belül nem lehet elhelyezni. Melléképítmények közül a Holt-Körös partjától számított 6 méteren túl elhelyezhető:
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence,
- kerti lugas,
- lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel.
(9) A területet legalább hiányos közművesítettséggel kell ellátni, a közüzemi vízhálózat kiépítéséig legalább a második talajvízadó rétegre telepített kútból kell a vízellátást biztosítani. Szennyvizet csak zárt szennyvíztárolóba lehet elhelyezni.
(10) Kizárólag magas tetős épület építhető, a megengedett hajlásszög 25-45° közötti.
(11) Az oldalkert mérete 3 méter ,
Az előkert mérete 10 méter .
(12) Kötelező építési vonal nem kerül előírásra.
(13) A zajterhelési határérték nappal 40 dBA, éjjel 35 dBA.
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
(2) A telek beépítését meghatározó épület számára építési vonal a telek oldalhatárai közül az, amely a már kialakult építési telekhatárok rendjéhez igazodik.
(3) A beépítettség legnagyobb mértéke 30%.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 méter .
(5) A megengedett legkisebb telekméret 1000 m 2
(6) A zöldterület legkisebb mértéke 50%.
(7) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 16 méter .
(8) A területen az épületeket nyeregtetővel kell ellátni, a tetők hajlásszöge 30-45˚ közötti.
(9) A területet hiányos közművesítettséggel kell ellátni, azzal a kikötéssel, hogy a vízellátást a szomszédos majortól kell biztosítani. A szennyvizet zárt tárolóba kell elhelyezni.
(10) Állattartó épületek védőtávolsága az állattartási rendelet szerint.
(11) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
21/A. §8 (1) Az övezet elsősorban a nagyszámú állattartás létesítményeinek, a mezőgazdasági műveléshez szükséges géptelepek, valamint műtrágya és vegyszertárolók elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezeten belül elhelyezhető még olyan nem vegyipari tevékenység épülete is, mely nincs zavaró hatással az állattartásra, és a tevékenységnek nincs védőtávolság igénye az állattartással szemben.
Továbbá elhelyezhető:
- a területen dolgozók ellátását biztosító szociális épületek,
- a gazdasági tevékenységhez szükséges irodák,
- a terület ellátását szolgáló infrastruktúra létesítményeivel.
(3) A telkekre és az épületekre vonatkozó előírások:
- a kialakítható legkisebb telekméret 4000 m 2 ,
- az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni,
- a beépítettség legnagyobb mértéke 40 %,
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 7 méter , ez alól kivételt képez ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igénnyel,
- a terület részleges közművesítettséggel kell ellátni, hiányában használatbavételi engedély nem adható ki,
- az épületet magas tetősre kell tervezni,
- a zöldterület legkisebb mértéke 30 %,
- minden telken belül a mezőgazdasági terület felőli határán építési engedély kiadásakor egyes fasor telepítését kell előírni,
- új telek csak úgy alakítható ki, ha az közterületről, vagy közhasználat számára megnyitott útról megközelíthető.
(4) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter ,
- az oldalkert mérete 6 méter ,
- a hátsókert mérete 6 méter .
Különleges terület:
- a szennyvíztisztító és a dögkamra területe csak a fenti célt szolgáló építmények helyezhetők el.
A szennyvíztisztító telep technológiáját úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye a 300 métert ne haladja meg. A telepet 50 méter széles védőerdősávval kell körülvenni. A szennyvíztisztító telep mellett kell elhelyezni az állati hullakamrát is, mely az átmeneti tárolást biztosítja.
9Mezőgazdasági üzemi terület
22/A. § (1) Az övezetben elhelyezhető minden a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épület és építmény.
(2) A kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2.
(3) A telek beépítési módja szabadon álló.
(4) Az építési hely lehatárolása a következő:
- előkert mérete 5,0 méter
- oldalkert mérete 5,0 méter
- hátsókert mérete 5,0 méter
(5) A telek beépíthetősége maximum 40 %.
(6) Az épületek építménymagassága maximum 7,5 méter, kivéve, ha a technológia ennél nagyobb magasságot igényel.
(7) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni, de a vízellátás saját vízműből történhet.
(8) A zöldterület legkisebb mértéke 40 %.
(9) Terepszint alatti létesítmények korlátozás nélkül létesíthetők.
(10) Az épületek csak magastetővel 12-38o-os hajlásszöggel épülhetnek.
(1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a település külterületének a növénytermesztés és az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen:
a) az OTÉK 29. §-ában felsorolt létesítmények,
b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terménytároló, feldolgozó, mezőgazdasági gépgyártó),
c) növénytermesztés céljára szolgáló üvegház és fóliasátor,
d) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló és pince,
e) biztonsági okból szükséges őrház,
f) lakást magába foglaló tanyaépület helyezhető el.
(3) A földrészletek a telkek nagyságától függően az alábbiak szerint építhetők be:
a) 720 m2-t el nem érő telken létesítményt elhelyezni nem szabad,
b) 720- 1500 m
2 nagyságú telken – nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – a
(2) bekezdés a. és c. pontjában foglaltakon túlmenően 3%-os beépítettséggel a b. d. e. pontokban ismertetett, de legfeljebb egyetlen épület. Ezen épületek építménymagassága maximum 4,0 m lehet. Az épületeket 30-45˚-os lejtésű nyeregtetővel kell ellátni. A tetőtér beépíthető.
c) Beültetési kötelezettséget /Étv. 29. §/ kell elrendelni a szabályozási terven jelölt helyeken kettős fasorral és bokorsorral – a benapozást csak kis mértékben befolyásoló távolságban, esetleg a meglévők figyelembe vételével – az üvegház körbeültetése az építési engedélyezéskor, külön határozattal, mint beültetési kötelezettség előírandó, csak őshonos fa és cserjefajok telepíthetők.
(4) Szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén legalább 3000 m
2 , egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m
2 telekterület felett helyezhető el a
(2) bekezdés f. pontjában ismertetett épület, melynek építménymagassága maximum 7,0 méter lehet,
a) ha az nem esik valamely a beazonosító térképen jelölt védőterületbe,
b) ha a telek legalább magánútról megközelíthető,
c) ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz biztosított,
d) ha a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,
e) ha a használat során keletkező hulladékok elszállításának illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított,
f) ha a rendeltetés szerint szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ában előírtaknak megfelelően biztosított.
(5) A (4) szerinti teleknagyság mellett a beépítettség maximum 3% lehet, ezen belül önálló tanyaépület legfeljebb a beépítettség 1,5%-át teheti ki.
(6) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni, minimum 3 m elő-oldal és a hátsókertet szabadon kell hagyni.
(7) 10 A közutak tengelyétől az épületek építésénél minimum az alábbi távolságot kell betartani:
- földút mellett 10 méter
- burkolt út mellett 25 méter
- 44. sz. főközlekedési útnál 50 méter
(8) A Hármas-Körös hullámterén és az I. rendű árvízvédelmi töltéseken, valamint a II. rendű lokalizációs töltéseken semmilyen építmény nem helyezhető el, csak keresztező közművek és vízgazdálkodási létesítmények.
(9) A beazonosító tervlapon közepesen belvízveszélyes területnek jelölt részen épület csak minimum 30 cm-es feltöltés mellett építhető, a feltöltéshez szükséges anyagot vagy saját terület tereprendezésével, vagy legálisan működő bányából kell biztosítani.
(10) A beazonosító tervlapon feltüntetett tájképvédelmi terület határától 1000 m-en belül szélerőmű és átjátszó torony nem létesíthető.
(11) Az övezet előírásait a 02, részben a 03, 05, 06, részben a 07, 08. hrsz-ú területekre az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A terület kertészet kialakítására vehető igénybe.
b) A területen épületet elhelyezni csak a szabályozási terven feltüntetett építési hely határán belül lehet, ezen bekezdésben felsorolt hrsz-ú területek szabályozási tervvel érintett összterülete 50 %-os beépítettségének figyelembe vételével. Az 50 %-os beépítettségen belül a nem üvegház vagy fóliaház csak 3 %-os beépítettséget érhet el, és az OTÉK 29. § szerinti előírások alkalmazandók.
c) Beültetési kötelezettséget /Étv. 29. §/ kell elrendelni a szabályozási terven jelölt helyeken kettős fasorral és bokorsorral – a benapozást csak kis mértékben befolyásoló távolságban, esetleg a meglévők figyelembe vételével – az üvegház körbeültetése az építési engedélyezéskor, külön határozattal, mint beültetési kötelezettség előírandó, csak őshonos fa és cserjefajok telepíthetők.
d) Az épületek
- csak szabadon állóan helyezhetők el
- maximum 5,5 m-es építménymagasságúak lehetnek
- csak egyszintesek lehetnek, kivéve ha a technológia követeli meg a kétszintűséget.
e) A megengedett legkisebb telekméret 5000 m2.
f) A községi szennyvízcsatorna hálózat elkészültéig a keletkező kommunális szennyvíz csak zárt műtárgyban gyűjthető, kihordásáról engedélyezett ürítő helyről gondoskodni kell.
Szabályozása megegyezik az Má-1-es övezetével, azzal az eltéréssel, hogy emberek huzamos tartózkodására szolgáló épület nem építhető. Állattartó épület nem létesíthető.
Tanya (mezőgazdasági területen elhelyezhető lakóépület) építésére vonatkozó előírások
(1) Tanya építése esetén tanyaudvart kell kialakítani, melyet a művelés alól ki kell vonni az engedélyezést megelőzően. A tanyaudvar területe minimum 500 m 2 kell legyen, a tanyaudvaron az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A tanyaudvar maximum 30%-ig építhető be, kiváló termőhelyi adottságú területen, mely a beazonosító tervlapon jelölt, a beépíthetőség maximum 40 %.
(2) Az épületek építménymagassága az általános mezőgazdasági területen a 7,0 métert nem haladhatja meg, ez alól kivételt csak az az építmény képezhet, melynek technológiája azt feltétlenül megköveteli.
(3) Az épületek építménymagassága a kert és gyümölcsös területén a 4,5 métert nem haladhatja meg.
(4) Az épületeket az általános mezőgazdasági területen 30-45˚-os magas tetővel kell megépíteni, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög is használható.
(5) Lakóépületet a beazonosító tervlapon jelölt védőterületeken belül építeni nem lehet.
(6) A tanyaudvart kettős fasorral kell szegélyezni, a hozzávezető utat kétoldali fasorral kell ellátni, a használatbavételi engedélyt megelőzően.
(7) Egyidejűleg a 23. § és 24. § elírásait is be kell tartani.
Birtokközpontra vonatkozó előírások
(1) Birtokközpont kialakítását az OTÉK 29. § (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint kell elvégezni.
(2) A birtokközpont határán a belső oldalon minimum hármas fasort kell kialakítani a használatbavételi engedély kiadását megelőzően.
(3) Az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke 45%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,00 méter , ez alól kivételt képez, ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető. Az épületeket magas tetősre 30-45˚-os nyeregtetővel kell megépíteni, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.
(4) Épületeket csak a 23. § (7) bekezdésében előírt feltételekkel lehet megvalósítani.
(1) A területen az országos közutak és gépjármű várakozóhelyek, autóbusz megálló, vízelvezető rendszer, továbbá közművek és hírközlési építmények helyezhetők el.
(2) A területen reklámhordozók nem helyezhetők el.
(1) A terület mezőgazdasági gyűjtő utak céljára szolgál.
(2) A közterület szélességét burkolattal történő ellátásuk előtt 12 méterre kell növelni.
(3) A területen az útburkolat, vízelvezető rendszere és fasor létesíthető.
(1) A terület mezőgazdasági utak elhelyezésére szolgál.
(2) A területen vízelvezető és egyoldali fasor létesíthető.
A rekultiválásra került szeméttelep helyén az OTÉK 27. §-a szerint elhelyezhető létesítmények közül nem helyezhető el vendéglátó épület.
30. § A meglévő és tervezett erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.
31. §13 A védőerdősávok területén épületet elhelyezni nem lehet. A védőerdősáv bejáróval a mögöttes terület megközelíthetősége érdekében bejáróval megszakítható.
(1) Ide tartozik a Hármas-Körös medre, hullámtere és árvízvédelmi töltése.
(2) A Körös folyón és hullámterén csak az illetékes Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet engedélyével helyezhető el vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítmény.
(3) A területen csak vízgazdálkodási célú épület, illetve közmű építmény kivételesen vízi sport és sporthorgászati építmény az LNV magasságáig lábakon állva helyezhető el a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági közreműködése mellett.
(1) Ide tartoznak a mentett oldali holtágak és tavak.
(2) A területen csak vízgazdálkodási építmény, illetve stég létesíthető az illetékes Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével.
(1) Ide tartoznak a közcélú nyílt csatornák medre és partja.
(2) Csak a vízgazdálkodás építményei helyezhetők el.
V. Fejezet
KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM MŰVI ÉRTÉKEKVÉDELME
Építészeti értékek védelme
(1) Helyi védelemre javasolt épületek a 2. sz. mellékletben felsorolva, a helyi értékvédelmi terület határa a beazonosító térképen jelölve.
(2) Az
(1) bekezdésben javasolt épületekre és területekre vonatkozó külön megkötések az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet szerint.
Régészeti értékek védelme
A 3. sz. mellékletben szereplő helyrajzi számú területeken és a beazonosító tervlapon jelölt régészeti helyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodáját érintett szakhatóságnak kell tekinteni az építési engedélyezési eljárásban.
(1) A talaj védelme miatt be kell tartani jelen rendelet 23. § (11) bekezdése és a 26. § (2) bekezdésében előírt fasortelepítéseket.
(2) A Harangzugi és a Csengeti üdülőterület és a mellette lévő Holtág területe zajvédelmi szempontból fokozott védelemben részesül a betartandó határértékek nappal 45 dBA, éjjel 35 dBA.
(3) A zajkibocsátásnál a jelen rendeletben az építési övezetekre előírt határértékeket kell betartani.
(4) A felszíni vizek védelménél a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
(5) Az ipari (mezőgazdasági ipari) létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani mind a kommunális jellegű, mind az ipari jellegű, de nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását és gyűjtését.
(6) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig az új közműpótló berendezéseket szigetelt kivitelben lehet engedélyezni, rendszeres kihordásukról történő gondoskodás mellett.
(7) Új állattartó telepet a belterülettől mért 500 m-es távolságon belül létesíteni tilos. Új állattartó telep engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 6 §-ára. Minden földút mentén legalább az egyik oldalon fasor telepítését kell fokozatosan megvalósítani.
(8) Levegőtisztaság védelmi szempontból Öcsöd igazgatási területe F zónacsoportba tartozik, kivéve a szilárd (PM 10) anyagot, amely E csoportba tartozik. A létesítmények engedélyezésénél ezeket kell figyelembe venni.
(1) Helyi védelem alatt áll:
- A liget 24 db 135 és 295 cm közötti kerületű tölgyfái.
(2) A beazonosító tervlapon tervben jelölt védett védelemre tervezett és természeti területeken természeti terület védőterületén minden építési munka során, valamint esetleges művelési ág váltás esetén is szakhatóságnak kell tekinteni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, be kell tartani az
1996. évi LIII. törvény 21. §-ának előírásait, valamint a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet előírásait.
(3) A kurgánok ex lege védett terület az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján.
Általános biztonsági előírások
A rendelet 1. sz. melléklete szerint.
VI. Fejezet
40. § (1) A rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 15/1987. (IX. 17.) számú határozattal jóváhagyott Öcsöd nagyközség összevont rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 4/1987. (X. 1.) tanácsrendelet és az azt módosító 3/1992. (V. 14.) Ör., 15/1995. (X. 6.) Ör., 1/2000. (II. 29.) Ör. és a 14/2001. (X. 19.) Ör. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű előírások az irányadók.
(4)15 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. Cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.