Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján – figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 53. §-ában, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontjában és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontjában foglaltakra – Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja.

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat

Székhelye: 5451 Öcsöd, Kossuth tér 1.

Működési területe: Öcsöd Nagyközség közigazgatási területe

(2) Az önkormányzat, polgármester, jegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén  Magyarország hivatalos címerét kell használni

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzati jelképek leírása:

a) A címer leírása:

A nagyközség címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek két mezeje zöld udvarából aranyos törzsű, terebélyes zöld lombozatú fa emelkedik, jobbra tőle jobbra hajló, balra tőle balra hajló kalászba szökkent arany búzakalásszal.

A fa két oldalán egymással szembefordulva egy-egy veres lábú és csőrű túzok berzenkedik, felemelt csőrükben aranygyűrűt tartanak.

A pajzs felső élén szembe forduló, természetes színű, aranyos rostélyú és vörös bélésű tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medál, felette zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített nyitott ötágú, arany leveleskorona /három levél között két gyönggyel/ díszlik.

A korona alól előlebegő foszlányok jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst.

b) Öcsöd Nagyközség zászlajának leírása:

Öcsöd Nagyközség zászlaja fehér színű, arany rojtokkal.

Alapja téglalap, mely oldalainak méretaránya 1 : 2.

A zászló közepén a nagyközség címere, fölötte Öcsöd felirat található.

c) Az Önkormányzat pecsétje:

Köralakú, benne körfelirat “Öcsöd Nagyközség Önkormányzata” helyezkedik el középen Öcsöd Nagyközség címere.

-2-

(3) A Magyarország nemzeti ünnepein Magyarország és Öcsöd Nagyközség zászlaját kell a Községháza homlokzatán elhelyezni.

 (4)  A képviselőtestület tanácskozótermében Magyarország és Öcsöd Nagyközség címerét, az ülésteremben az ülések idejére Magyarország és Öcsöd Nagyközség asztali zászlaját kell elhelyezni.

(5)  Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a Képviselőtestület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6)  Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a pecsét csak akkor használható, ha Magyarország címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

3. § A Képviselőtestület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását külön rendeletben szabályozza.

4. §(1) Az Önkormányzat lapja az “Öcsödi Hírek”, amely kéthavonta jelenik meg.

(2) Az Önkormányzat lapja tartalmazza a Képviselőtestület főbb döntéseit, amelyek a lakosság széles körét érintik.

(3) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni.

5. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelhesse, így:

a) Március 15-ét -  koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés,

b) Május 1-ét      -  szabadtéri szórakoztató rendezvény,

c) Augusztus 20-át – a Körös-Zugi Hagyományőrző Fesztivál és Elszármazottak találkozója,

d) Október 23-át – koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés

keretében.

(2) A rendezvények előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A rendezvények helyét, idejét és programját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláin.

6. § Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Franciaország Vironchaux, Lengyelország Iwkova és Zawoja, továbbá Románia Hosszúmező és Érkeserű településével.

7. § Az Önkormányzat tagja:

a) a Tiszazugi Települések Szövetségének,

b) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének.

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

8. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

-3-

a) idősek otthona fenntartásáról,

b) bölcsőde működtetéséről,

c) helytörténeti gyűjtemény gondozásáról,

d) piac tartásáról,

e) növényvédelmi mérőállomás működtetéséről,

f)  legelőgazdálkodási  feladatok ellátásáról.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a Képviselőtestületnek.

9. § A Mötv-ben foglaltakon túl a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati tulajdonú vállalkozás alapítása.

10. § (1) Képviselőtestület az alábbi hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza:

a) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami támogatás kivételével,

b) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Képviselőtestület által kinevezett háziorvos, fogorvos tekintetében,

c) megállapodást köt a lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatásáról és rendelkezik a támogatás összegének átutalásáról, intézkedik a támogatás munkáltatónkénti létszámarányos elosztásáról, ha a beérkezett igények az éves költségvetésben meghatározott összeget meghaladják.

d) kiválasztja a közbeszerzési eljárás lebonyolítóját és a műszaki ellenőrt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről, a soron következő ülésen beszámol.

3. A Képviselőtestület működése

11. § (1) A Képviselőtestület hat tagú, tagjainak névsorát és lakcím adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.

12. § (1) A képviselőtestület féléves munkaterv alapján működik, amelyet a félév első ülésén a polgármester terjeszt a testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésekor közmeghallgatást kell tartani,

d) azokat a napirendeket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági véleményezést kell beterjeszteni.

(3) A munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Összeállításához javaslatot kell kérni az önkormányzati képviselőktől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól.

-4-

13. § (1) A képviselőtestület ülésének összehívására meghívót kell kiadni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit és a polgármester aláírását.

(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselőtestület ülése előtt hét nappal korábban kell megküldeni az önkormányzati képviselőknek és a meghívottaknak.

(3)  A képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az országgyűlési képviselőt,

b) a helyi pártok vezetőit,

c) a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához a társadalmi szervezetek vezetőit, amennyiben a képviselőtestületben képviseletük nem biztosított,

d) a helyi közszolgáltatást végző szervek vezetőit, az intézményvezetőket a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásához,

e) a napirend tárgya szerint illetékes bizottság nem képviselő tagjait,

f) indokolt esetben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottját.

(4) A képviselőtestületi ülésre a megyei sajtó képviselőit, az önkormányzati intézmények vezetőit meg kell hívni.

(5) A tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívóval az írásos előterjesztéseket is meg kell küldeni.

(6) A polgármester soron kívüli esetben a képviselő-testület ülését az ülést megelőző napon, de legkésőbb az ülés napján is összehívhatja. Ennek okáról a polgármester az önkormányzati képviselőket tájékoztatja. A soron kívüli ülés összehívása írásban, telefonon, vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli testületi ülésre meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt és a napirend tárgyában érintett személyt, vagy szervezet képviselőjét.

14. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláin.

(2) A képviselőtestület ülésének meghívóját, az írásos előterjesztéseket az ülés előtt hét nappal a Polgármesteri Hivatalban és a Nagyközségi Könyvtárban el kell helyezni, hogy azokhoz az állampolgárok hozzáférhessenek, megismerhessék a testület elé kerülő fontosabb előterjesztések, döntési javaslatok tartalmát.

(3) Zárt ülés esetében az írásos előterjesztéseket a zárt ülésen résztvevőknek kell megküldeni.

15. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestületet összehívja, az ülést vezeti a Pénzügyi Bizottság elnöke.

(2)  A polgármester a személyét érintő ügyekben a képviselőtestület ülésének vezetését átadja az alpolgármesternek.

(3) A polgármester az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén a képviselőtestület ülését nyolc napon belül összehívja.

-5-

16. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Napirendi előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, beszámoló és a tájékoztató.

(3) A képviselőtestületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a hozandó döntés indokainak felsorolását, az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét, a tárgykört rendező szabályokat, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(5) Napirendi javaslatot a napirend elfogadásáig bármely önkormányzati képviselő előterjeszthet. A javaslat elfogadása esetén a napirendre tűzés időpontjáról a képviselőtestület dönt.

17. § (1) A napirendek tárgyalása előtt az önkormányzati képviselő felvilágosítást kérhet /továbbiakban: interpelláció/.

(2)        Az interpellációk elhangzása után a polgármester az előterjesztések felett vitát nyit. Az előadó az írásos előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadóhoz az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) Az önkormányzati képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. A polgármester a megjelenteknek a napirendi vita végén, vagy az egyéb kérdések keretében a szólási jogot megadja. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

18. § (1) A polgármester a módosító javaslatokat és az előterjesztést egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésről dönt a képviselőtestület.

(2) A napirendek tárgyalása után a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.

(3) A napirendek megtárgyalása után kerül sor az interpellációk megválaszolására.

-6-

19. §  Minősített többség szükséges az SZMSZ alapján:

a) hatáskör gyakorlásának átruházásához,

b) helyi népszavazás kiírásához,

c) az önkormányzati jelképek meghatározásához,

d) közterület elnevezéséhez, emlékmű, köztéri szobor állításához, emléktábla elhelyezéséhez,

e) kitüntetés és elismerő cím adományozásához,

f) a gazdasági program jóváhagyásához,

g) hitelfelvételhez,

h) önkormányzati tulajdont érintő döntésekhez,

i) vállalkozás alapításához,

j) a településrendezési terv jóváhagyásához.

20. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket és az eredményt.

(3) Az eredményt alakszerű határozatba kell foglalni.

21. § (1) A nyílt szavazás a külön jogszabályokban foglaltakon túl is lehet névszerinti.

(2) A névszerinti szavazásról a polgármester és bármely önkormányzati képviselőnek a szavazás megkezdése előtt bejelentett javaslatára a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(3)  Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) Névszerinti szavazáskor a polgármester felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, s az önkormányzati képviselők pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, vagy “nem”-mel, vagy “tartózkodás”-sal szavaznak. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Ha a döntéshozatalra úgy került sor, hogy az önkormányzati képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, az eredeti állapot helyreállítása után ismételten le kell folytatni a döntéshozatali eljárást.

22. § A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

..........szám/...........év(.....................hó..........nap) számú testületi határozat.

23. § (1) Az interpellációra írásban adott választ a képviselőtestület következő ülésén ismertetni kell.

-7-

(2) Az interpellációra szóban vagy írásban adott válasz elfogadásáról az interpelláló önkormányzati képviselő nyilatkozik. A válasz elfogadásáról a képviselőtestület dönt.

(3) Amennyiben a képviselőtestület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálatot rendelhet el, amellyel megbízhatja a polgármestert, a tárgy szerint illetékes bizottságot, illetve külön bizottságot hozhat létre. A vizsgálatban az interpelláló önkormányzati képviselő is részt vehet.

(4) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek érdekében:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki önkormányzati képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok részéről a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

25. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a) egy példány az irattárban kerül elhelyezésre,

b) egy példányt hozzáférhetővé kell tenni az önkormányzati képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.

(2)  A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és az önkormányzati képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt települési képviselők nevét,

b) az érdeklődők számát,

c) a határozathozatal módját,

d) a polgármester esetleges intézkedéseit,

e) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,

f) az ülés bezárásának időpontját.

(4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei eredeti példányának beköttetéséről a jegyző évenként gondoskodik.

26. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét a képviselőtestület határozza meg.

-8-

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és a napirendekről a lakosságot a helyi hirdetőtáblákon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

27. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést kell tartani a képviselőtestület által meghatározott napirenddel.

(2) Rész falugyűlés tartható, ha a tájékoztatás, a döntés előkészítés a település egy részét, vagy a lakosság meghatározott körét érinti. A rész falugyűlés napirendjét a polgármester határozza meg.

(3) A falugyűlésre, rész falugyűlésre meg kell hívni az önkormányzati képviselőket és a jegyzőt.

(4) A falugyűlés, rész falugyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a lakosságot a helyi hirdetőtáblákon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) az önkormányzati képviselők,

b) a képviselőtestület bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2)    A rendelettervezet előkészítése:

a) A képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A rendelet előkészítése a jegyző feladata. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság és külső szakértő is.

c) A jegyző akkor is köteles részt venni a rendelet előkészítésében, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(3) A tervezet véleményezése:

a) A rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, amelynek forrása a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek, a lakosság közmeghallgatás, vagy falugyűlés keretében megismert véleménye. 

b) Az előkészítés során a külön jogszabályban előírtak végrehajtásán túl a lakosság széles körét érintő rendelet tervezetét a polgármesteri hivatalban és a könyvtárban legalább 7 napig közszemlére kell tenni, erről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláin tájékoztatni kell.

c) A tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

-9-

29. § (1) A rendeletet az előkészítést követően a rendelettervezet indokolásával együtt kell a képviselőtestület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselőtestületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

 (2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének

  .......szám/........év/.................kihirdetés ideje/ önkormányzati rendelete.

(3) a) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján  közzététellel történik.

       b) A kihirdetett  rendeletet a polgármesteri hivatalban és a nagyközségi könyvtárban közszemlére kell tenni és erről a lakosságot  hirdetőtáblákon tájékoztatni kell.

       c) A kihirdetett rendeletet meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek és személyeknek.

(4)    Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, hatályosulása

a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselőtestület szakirányú bizottsága hatáskörébe utalhatja.

b) A jegyző ciklusonként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít, és azt a képviselőtestület elé terjeszti.

c) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.

4. Az önkormányzati képviselő

30. § (1) Az önkormányzati képviselők jogaira és kötelezettségeire a Mötv-ben foglaltak az irányadók.

(2) Az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíját és természetbeni juttatását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

5. A képviselőtestület bizottságai

31. § (1) A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2)    A képviselőtestület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi bizottságot 3 fővel,

b) Társadalompolitikai bizottságot 5 fővel.

(3) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(4) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

-10-

 (5) A képviselőtestület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

32. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére

és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság

üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Mötv és az SZMSZ   képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

33. §. (1) A Pénzügyi bizottság a Mötv-ben foglaltakon túl

a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők  vagyonnyilatkozatát,

b) ellátja a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságának megállapításával kapcsolatos Mötv szerinti feladatokat.

(2) A Társadalompolitikai bizottság

a) Elemzi az önkormányzat működési területén az egészségügyi és szociális, a művelődési, a köznevelési ellátottság és a helyi esélyegyenlőség helyzetét, a gyermek és ifjúsági feladatok ellátását.

b) Véleményezi a tevékenységi körével kapcsolatban a képviselőtestület elé terjesztett javaslatokat, ellenőrzi a testületi döntések végrehajtását.

c) Figyelemmel kíséri a foglalkoztatásból, a munkanélküliségből eredő szociális gondokat.

6. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

34. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző feladat- és hatáskörére a külön jogszabályokban foglaltak az irányadók.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a képesítési feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátásával.

7. A Polgármesteri Hivatal

35. § (1) A képviselőtestület hivatalának megnevezése:

Öcsödi Polgármesteri Hivatal /továbbiakban: hivatal/

(2) A hivatal az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(3) A hivatal – csoporttagozódás nélküli – egységes szervezet, létszáma legfeljebb 10 fő.

 (4) A hivatal ügyfélfogadási rendjét a képviselőtestület külön rendeletében szabályozza.

-11-

8. Társulások

36.§(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival keres társulásos formákat a településfejlesztéssel kapcsolatos tervek megvalósítása érdekében.

(2) Az önkormányzat tagja a Tiszazugi Önkormányzatok Társulásának, a Körös-Tisza Menti Önkormányzatok Hulladékrekultivációs Társulásának és a Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásnak.

(3) A képviselőtestület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködését, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyekbe való bevonása,

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

9. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

37. §  A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben foglaltakat figyelembe véve a helyi népszavazást  kezdeményezheti a választópolgárok huszonöt százaléka.

10. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

38 . § (1) A képviselőtestület külön rendeletben rögzíti törzsvagyonát, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyont, továbbá az üzleti vagyonát, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv-ben foglaltak az irányadók.

39. § (1) A reprezentációs kiadások éves előirányzata 200.000 Ft általános forgalmi adó nélkül, amelynek felhasználásáról a polgármester rendelkezik.

(2) A reprezentációs kiadások éves előirányzatát az éves költségvetésről szóló rendeletben  kell meghatározni.

11. Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat és Öcsöd Nagyközség Cigány Nemzetiségi Önkormányzata között létrejött megállapodás szerinti működési feltételek

40. § (1)  A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – az Öcsöd, Kossuth tér 1. szám alatti székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

-12-

a) A települési önkormányzat havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja a tanácskozóterem, fűtési időszakban a házasságkötő terem és egy irodahelyiség használatát a  nemzetiségi önkormányzat részére. Ingyenesen biztosítja továbbá a helyiséghasználathoz szükséges irodai berendezéseket (irodabútor) és irodatechnikai eszközöket (számítógép, fénymásoló). A települési önkormányzat viseli ezen helyiségek infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

b) a települési önkormányzat biztosítja a szükséges tárgyi és személyi feltételeket a nemzetiségi önkormányzat működéséhez

ba) a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához,

bb) a testületi ülések előkészítéséhez - a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása,

bc) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásához,

c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásához,

d) viseli az a)–c) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségeinek kivételével.

(2) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

12. A nemzetiségi önkormányzat államháztartási és számviteli törvényből és azok végrehajtási rendeleteiből adódó feladatai ellátására vonatkozó rendelkezések

41. § (1) A nemzetiségi önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének működésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat külön elemi költségvetésben kell megtervezni, a gazdálkodásról önálló könyveket vezetni és önálló beszámolót készíteni.

Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat részére

önálló fizetési számlát kell nyitni,

gondoskodni kell a törzskönyvi nyilvántartásba vételéről,

gondoskodni kell adószám igényléséről.

(2) A költségvetési koncepció elkészítése előtt a nemzetiségi önkormányzat elnöke áttekinti a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, amelyhez a hivatal adatot szolgáltat. A nemzetiségi önkormányzat elnökének iránymutatása alapján a jegyző előkészíti a nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepciója tervezetét.

(3) A települési önkormányzat költségvetési koncepciója tervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól a jegyző - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

A nemzetiségi önkormányzat a települési önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét - a cigány nemzetiséget érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát megküldi a polgármesternek.

A nemzetiségi önkormányzatnak a települési önkormányzat költségvetési koncepciójáról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni.

-13-

(4) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével, és tájékoztatja a költségvetés készítésére vonatkozó határidőkről.

A nemzetiségi önkormányzat elnökének iránymutatása alapján a jegyző előkészíti a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé. A költségvetési határozat tervezete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 26. § (1) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 29. § (1) bekezdése szerinti szerkezetben készül el.

(5) A települési önkormányzat költségvetési rendelet tervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól a jegyző – a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban – tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. A nemzetiségi önkormányzat a települési önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét - a cigány nemzetiséget érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát megküldi a polgármesternek.

A nemzetiségi önkormányzatnak a települési önkormányzat költségvetési tervéről kialakított véleményét a költségvetési rendelet-tervezethez kell csatolni.

(6) A jegyző a nemzetiségi önkormányzat elfogadott költségvetéséről az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 33. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben - az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően – adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, hogy a jegyző a költségvetéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

42. § (1) A hivatal a nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót készít.

A hivatal a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról, könyvviteli zárlatáról a külön jogszabályokban foglaltak szerint adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervének.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának I. féléves helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyed éves helyzetéről a következő évi költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet, amelyet a jegyző készít elő.

A nemzetiségi önkormányzat éves beszámolóját a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti az elnök a képviselőtestület elé, amelyet a jegyző készít elő.

(3) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a hivatal látja el az alábbiak szerint:

a) Kötelezettségvállalás

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget.

-14-

b) Pénzügyi ellenjegyzés

A nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a hivatal könyvelési feladatokkal megbízott gazdálkodási ügyintézője jogosult.

c) Teljesítés igazolás

A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.

d) Érvényesítés

Érvényesítésre a nemzetiségi önkormányzat nevében a hivatal könyvelési feladatokkal megbízott gazdálkodási ügyintézője jogosult.

e) Utalványozás

Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozásra a teljesítés igazolását és az érvényesítést követően kerülhet sor.

f) Összeférhetetlenségi szabályok

A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

g) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó belső szabályok

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban nem szabályozott belső szabályozási kérdésekre a hivatal belső szabályzatainak rendelkezési az irányadók.

(4) A nemzetiségi önkormányzat feladatellátása érdekében a hivatal gondoskodik a pályázat figyelésről, a kiírt pályázatok tekintetében a nemzetiségi önkormányzat elnökével történő egyeztetésről, ennek alapján a pályázatok előkészítéséről és a pályázati beszámolók összeállításáról.

13. A nemzetiségi önkormányzat működése törvényességének biztosításához szükséges feltételek biztosításának szabályai

43. § (1) A települési önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.

(3) Az együttműködési megállapodást évenként január 31-ig kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.

-15-

14. Záró rendelkezések

44. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(IV. 5.) és az azt módosító 2/2012. (II. 10.),  9/2012. (IV. 21.) , 9/2013.(IV.30.) és az 1/2014. (II. 3.) önkormányzati rendelet.

(2) Az SZMSZ függelékei és melléklete:

1. számú függelék: A képviselőtestület tagjainak névsora és lakcímadata
2. számú függelék: A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsora
3. számú függelék: A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

    4. számú függelék:   Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási

                                      adatairól

1. számú melléklet: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolása

(3) A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. Cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.

Öcsöd, 2014. november 13.

Molnár Bálint                                                                                               Komlós Lajosné

polgármester                                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve 2014. év november hó 21. napján.

                                                                                                                     Komlós Lajosné

                                                                                                                             jegyző