Öcsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2017. (X. 24.) önkormányzati rendelete

Öcsöd Nagyközség Településképi védelméről

Öcsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi  LXXIV- törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezetalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. §. (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az illetékes szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Öcsöd  Nagyközség (a továbbiakban: nagyközség) közigazgatási területén a településképi arculati kézkönyvben megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartás és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területekre és a településképi követelményekre terjed ki.

A rendelet megállapítja a nagyközség közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazásit  szabályait,  és a végrehajtás szakmai biztosítása érdekében az önkormányzat települési főépítészt működtet.

A    rendeletcélja: Öcsöd sajátos településképének konszenzuson alapuló védelme és alakítása.

A Településképi Arculati Kézikönyv a nagyközség értékmentő szabályozásait – a HÉSZ-t előkészítő munka. A kézikönyv segíti a meghatározott települési karakterek HÉSZ-ben történő finom hangolását.

1. Értelmező rendelkezések
2. 
   

E rendelet alkalmazásában:

Egyediség: Sajátos jelenséghez,  vagy egy speciális, jellegzetes történelmi

            eseményhez kapcsolódó kép.

Fahely, fasor hely: közterületi fásítás kialakult helye, függetlenül attól, hogy

fával beültetett-e, vagy sem. Jellemzően út-, járda-, telekhatár menti ültetési sáv, amely vagy összefüggő zöldterületként  jelenik meg.

Fenntartható tájhasználat: A táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő           látványtulajdonság.

Helyi jelentőségű egyedi érték:

• az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),
• az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
• szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
• egyedi tájérték védelmére

terjed ki.

Tájbaillesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas terület meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.

Települései főépítész: A Településképi Arculati Kézikönyvben koncipiált településképi védelem szakmai végrehajtója, a polgármester szakmai támasza.

1. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme, illetve megszüntetése

(feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, védelem megszüntetése, korlátozás, kötelezettség, nyilvántartás)

Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai

3.§

1. E rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Közgyűlés dönt.
2. A helyi védettség alatt álló érték műemléki védettség alá helyezése esetén, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.
3. Védett érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét.
4. Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról a Közgyűlés dönt.
5. Az Önkormányzat a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, annak nyilvánosságát az Önkormányzat honlapján is biztosítja.

Helyi építészeti örökségi védelem keletkezése és megszűnése

4.§

1. A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti.
2. A védetté nyilvánítás,vagy védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez ajavaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

egyedi védelem esetén:

• 
  
• pontos hely (utca, házszám, helyrajzi szám),
• a védendő értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
• az egyedi érték rendeltetésének,használati módjának leírása,
• növényegyed, növénycsoport, vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
• a védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, történeti leírása

területi védelem esetén: 

• a védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
• a védendő területről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.

1. Egyedi érték védettségének megszüntetésének kérelmezéséhez a fentieken túlmenően a védett épület helyére építendő főépítész által ajánlott tervdokumentációját is csatolni kell.
2. az Önkormányzat ezt követően az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:

egyedi védelem esetén:

• helyszínrajz (egyedi épített érték esetén M = 1:500 léptékben,
• fotódokumentáció a védendő értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
• műszaki tervdokumentáció,
• az objektum rendeltetésének és használati módjának leírása,
• növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,
• a védelem rövid szakmai indokolása, történeti kutatási dokumentáció,

területi védelem esetén:

• a védelemre javasolt településszerkezet, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér, vagy teresedés, kert vagy park rövid leírása, történeti kutatási dokumentáció (érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja),
• a védendő terület méretétől függően az áttekintéshez szükségesléptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.

1. Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az Önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetnek.
2. A helyi építészeti örökség védelmére javasolt objektum, vagy terület akkor kerül helyi védelem alá, ha a Közgyűlés rendelettel védetté nyilvánítja.
3. A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket az Önkormányzat tájékoztatja.

A helyi értékvédelem tárgyainak jelölése

5.§

1. A védelem alatt álló építményt, vagy más egyedi objektumot az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az Önkormányzat helyezi ki.
2. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

Helyi építészeti örökség alá tartozó építmények felújításának támogatása

6.§

1. A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő építészeti örökségvédelem alatt álló épületek közterületről látható, a védett érték utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó étékeinek felújításának, karbantartásának támogatása.
2. A védett érték tulajdonosának a falújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
3. A keretösszeg a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése ) elvégzésére is felhasználható

Helyi építészeti örökség egyedi értékek és védelmi követelményeik

7.§

1. A védett helyi építészeti örökség egyedi értékeinek (továbbiakban: védett építmények) listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
2. A védett építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, a teljes körű rekonstrukciójuk lehetséges, azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
3. Védett építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
4. Az egyedi védettség megszüntetését követően lebontásra kerülő épület helyére a főépítész ajánlásában megfogalmazott településképi és építészeti-műszaki jellemzőkkel rendelkező épület építhető.
5. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása és megőrzése kötelessége.

Településképi követelmények

Településképi szempontból meghatározó területek általános követelményei

8. §

1. Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében és a használat módjában a domináns környezet adottságaihoz illeszkedjen.
2. Épület elhelyezésénél a telket a helyes sorrendben kell beépíteni figyelembe véve a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartását.
3. Épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásnak, és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen.
4. Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzés utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.
5. az épületmélységek helyes megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magastetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
6. Kerülendő az 5-5,6 méteres épületmagasságokba beszorított teljes értékű emelet kialakítása, a nyomott belmagasságok, földszinti padlóvonal magassága és az aránytalan homlokzati megjelenés elkerülése érdekében.
7. Magastetős épület tetőterét csak egy szintként lehet beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.
8. A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy a kapcsolódó közterület használat módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása kedvező legyen.
9. Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján kell kialakítani.
10. Az épületek átalakítása, bővítése utólagos hőszigetelése esetén e műveleteket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén is csak egy időben, az épület egészét tekintve lehet megvalósítani. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.
11. Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a domináns környezet adottságaihoz illeszkedjen.
12. Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek esztétikus megjelenésűek legyenek.
13. Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épületornamentika, anyaghasználat a környezetbe illeszkedjen.
14. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználathoz, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.
15. Az épület gépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.
16. Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen, bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beilleszkedve helyezhető el.
17. Épület és építmény csak tájba illesztett módon helyezhető el.
18. Az illeszkedési főszabály szempontjainak alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne zárják ki újszerű építészeti, műszaki megoldások alkalmazhatóságát.

A zöldfelületek kialakításának módjára, és sajátos építményfajták elhelyezésének követelményei

9. §

1. A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve kell vizsgálni.

• előnyös környezeti változások a terepalakítás, a csapadékvíz-elhelyezés és a növénytelepítés vonatkozásában,
• a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére,
• a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszintű összerendezése,
• az új épületek építése során azok közterületi kapcsolódási pontjait és módozatait, valamennyi esetben a kapcsolódó zöld- és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,
• a közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét, és jellemzőit. Törekedni szükséges az egyirányúsítással és a fenntartható városi logisztikai megoldásokból fakadó újszerű lehetőségekkel – különösen a belvárosban , - kerülvea közterületi szélesítést, a zöldfelületek rovására.

1. Út-, kerékpárút, parkoló- és járdaépítési tervek engedélyezése és megvalósításacsak a tervdokumentáció részét képező környezetrendezési tervvel együtt végezhető.
2. A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén a fasorok kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciót munkálatok során gondoskodni kell.
3. A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
4. A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.
5. Mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületi övezetekben fenntartható tájhasználatot megvalósító gazdálkodást, kezelést, vagy üzemeltetést kell folytatni, mind a természeti erőforrások, mind a tájképi értékek megőrzését figyelembe véve.

Helyi építészeti örökség értékeinek követelményei

10. §

1. Az egyedi védelem tárgyának – védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert)

• egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
• eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét,
• eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani.

1. Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, (pl. tagozatok, nyílászárók mérete, nyílás- és osztásrendje, felületképzés), és az eredeti (építéskori) állapotáról készült, illetvearra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
2. Helyi egyedi védelem alatt álló épület tető felületén tetősíkban fekvő ablak létesíthető.

A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó egyedi településképi követelmények

11. §

1. Csak a Nagyközségi Főépítész által jóváhagyott hirdető elemmel lehet reklámozni.
2. Védett területen az épületek utcai homlokzatán az utcaképpel összhangban megoldott cégér létesíthető.
3. A rendeltetéssel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően lehet elhelyezni és kialakítani.
4. Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként1 db helyezhető el. amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
5. Épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
6. A (3) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban, vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a a tetősík közötti sávban lehet.

Településkép érvényesítési eszközök

Településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció

12. §

1. Amennyiben a 13, 14.§-ban felsorolt esetekben településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás nem folytatható le, abban az esetben kötelező a Főépítészi szakmai konzultáció az építési tevékenység megkezdését megelőzően.
2. A szakmai konzultáció iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, az építésicél rövid leírásával. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
3. A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet az előre egyeztetett időtartamban.
4. A szakmai konzultációra építészeti-műszaki dokumentációt kell hozni, melynek a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell tartalmaznia.
5. A kötelező szakmai konzultációés azt igazoló emlékeztető nélkül, vagy nem az abban szereplő módon végzett építési tevékenység szabálytalan építkezésnek minősül.

Településképi véleményezési eljárás

13. §

1. A polgármester – amennyiben annak a Kormányrendeletben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben:
2. A településképi véleményezési eljárás során – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelelő határidő tűzésével ki kell kérni:

• a Főépítész véleményét

• védett területen 400 m2 szintterületet, vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése.
• nem védett területen 600 m2 szintterületet, vagy 6 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,
• védett épület engedélyköteles átépítése, felújítása,
• kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,
• 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,
• 200 m2-nél nagyobb szintterületűúj ipari, gazdasági épület építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése
• engedély-köteles hirdető-berendezés építése,
• védett területen építmény építése,
• kertépítészeti, vagy környezetrendezési, vagy zöldfelület-rendezési terv készítésének szükségessége esetén.

1. A településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
2. Kormányrendeletben foglaltakon túl, amennyiben a benyújtotttervdokumentáció munkarészei nem a településképi követelményeknek való megfelelés elbírálásához szükséges tartalommal, vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra, a polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
3. A településképi vélemény iránti kérelem ismételten bármikor benyújtható.

Településképi  bejelentési eljárás

14. §.

1. A polgármester a Kormányrendelet 26. §. (1) bekezdés szerinti tevékenységek közül

• az épületben az önálló rendeltetési egységek számának növelése, ha a szükséges parkolók száma is növekszik,
• védett területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, melynek mértéke az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet ,
• védett területen lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot, és a 3 m gerincmagasságot,
• hirdető berendezések, hirdetményt, vagy közérdekű helyi információt közvetítő berendezésnek minősülő önálló építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg

e.) beépítésre nem szánt területen a 9 m magasságot,

f.) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

g.) telken közterületről észlelhető módon, vagy épület közvetlenül látható 

felületén – beleértve a nyílászárón, üvegfelületen, redőnyön – reklám, valamint hirdető-berendezés, hirdetményt, vagy közérdekű helyi információt közvetítendő berendezés elhelyezése,

            h.) közterületen szobor, emlékmű, emléktábla, emlékkő, kereszt, emlékjel,

                emlékfal, vízarchitektúra építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával

                együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,

            j.) közterületen park, játszótér, sportpálya, építőipari műszaki engedéllyel,

                vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, valamint műszaki specifikációval

                rendelkező műtárgyak építése, egyéb építési tevékenység végzése, 

k.) kertépítészeti, vagy környezetrendezési, vagy zöldfelület-rendezési terv

               készítésének szükségessége

               esetén településképi bejelentési eljárást folytat le.

15. §

1. A településképi bejelentési eljárásban meghozott vételi határozat érvényességének ideje 2 év.
2. A településképi bejelentés iránt kérelemismételten benyújtható.
3. A településképi bejelentés elmulasztásamiatt a mulasztóval, valamint a bejelentéssel érintett tevékenység megtiltása esetén a döntésbenfoglaltak megszegőjével szemben 1.000.000.- forintig ismételhető terjedő településképi bírság szabható ki.

Településképi kötelezési eljárás

16. §.

1. A polgármester – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik, - településképi eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezi, továbbá a növényzet beültetésére kötelezi a településképi követelmények érvényesülése érdekében.

• a helyi építészeti, településképi és zöldfelületi értékvédelem érdekében, amennyiben

• az építmény, építményrész homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységesmegjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
• a telkek és közterületek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használata,
• az építkezés átmeneti állapotára tekintettel a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása,
• a nagyközségi zöldfelület gazdálkodás sajátos szempontjai (településszerkezeti, település-ökológiai, település- és tájképi/esztétikai és vagyoni),
• a településképi eljárásokban rögzített, majd megvalósított, vagy a halasztott növénytelepítéskor megvalósult településrendezési tervi, és településképi összhangigazolásának előírt határidőn belüli elmulasztása

miatt szükséges,

• a településképet rontó reklám és annak elhelyezésére szolgáló utcabútor, valamint cégér megszüntetése érdekében, amennyiben az

• nem felel meg az e rendeleten meghatározott szabályoknak, vagy nem a jogszabályokban foglalt létesítési feltételeknek megfelelően került kihelyezésre,
• állapota nem megfelelő,
• megjelenése idejétmúlt, vagy félrevezető,
• nem illeszkedik a megváltozott épített környezetéhez.

1. Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben elrendelt kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000. forintig terjedő ismételhető pénzbírság szabható ki.

Záró rendelkezések

Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

E rendelet 2017. október hó 25. napján lép hatályba.

Öcsöd, 2017.  szeptember hó  20.  nap.

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve 2017. év október hó 24. napján.

dr. Strassburger Gyöngyi  

      helyettesítő jegyző