1. § (1) A rendelet hatálya Öcsöd Nagyközség (a továbbiakban: nagyközség) közigazgatási területén a településképi arculati kézkönyvben megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartása és minőségi formálása érdekében, a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területekre és a településképi követelményekre terjed ki.

(2) A rendelet megállapítja a nagyközség közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait.

(3) A rendelet célja Öcsöd Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonáson konszenzuson alapuló védelme és alakítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Fenntartható tájhasználat: A táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

2. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

4. közérdekű helyi információt hordozó, közvetítő eszköz: Közérdekű hirdetmény közzétételét biztosító tábla vagy egyéb felület; védett értéket bemutató, védett értékről tájékoztatást tartalmazó eszköz; védett értékek, helyi nevezetességek, létesítmények, közszolgáltatások és közszolgáltatók helyét, elérhetőségét, helyi tömegközlekedés rendszerét bemutató térkép; pontos időt, meteorológiai adatokat megjelenítő eszköz; közlekedési közszolgáltatók által közzétett menetrend és hangos tájékoztató; közterületen vagy épület közterülettel határos homlokzatán elhelyezett világító hirdető berendezés.

5. útbaigazító tábla: Az utcanév- és házszám tábla; közérdekű célok elérését segítő tábla.

6. történeti kutatási dokumentáció: történeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, építészeti, kulturális, műszaki, ipari, agrár, adott esetben növényrendszertani szempontból fontos adatok és jellemzők leírása

2/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárással kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő rendes ülésen hozza meg.”

3. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő helyi örökség:

a) feltárása,

b) számbavétele,

c) védetté nyilvánítása,

d) fenntartása,

e) védelmének megszüntetése,

f) védettségével összefüggő korlátozások, kötelezettségek meghatározása,

g) nyilvántartása.

4. § (1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem

(3) A helyi egyedi védelem a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt értékek védelmére terjed.

5. § (1) A helyi területi védelem

(2) A helyi területi védelem a 2. számú mellékletben megjelölt értékekre terjed ki.

6. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védettség alatt álló érték műemléki védettség alá helyezése esetén a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.

(3) Védett érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét.

(4) Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(5) Az Önkormányzat a helyi védelemmel érintett építészeti örökségről nyilvántartást vezet, annak nyilvánosságát az Önkormányzat honlapján is biztosítja.

7. § Helyi védelem elrendeléséről, illetve helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) Helyi védelem elrendelésének, illetve helyi védelem megszüntetésének szakmai előkésztését – szükség szerint szakértő bevonásával – a főépítész végzi.

(4) Helyi védelem elrendelésére, illetve helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés beérkezését követően a képviselő – testület soron következő ülésén dönt a védelem alá helyezési, illetve védelem megszüntetési eljárás megindításáról.

9. § Helyi védelem alá helyezési, illetve védelem megszüntetési eljárás megindításáról:

10. § (1) Az érdekeltek a helyi védelem elrendelésére, illetve helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban a jegyző írásos értesítésének átvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehetnek. Az észrevételt a helyi védelem elrendelésére, illetve a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó döntés előtt a képviselő – testülettel ismertetni kell.

(2) Helyi védelem alá helyezési, illetve védelem megszüntetési eljárás megindításáról szóló tájékoztatót a döntést követő 8 napon belül, védelem elrendeléséhez szükséges értékvizsgálatot, védelem megszüntetésére vonatkozó dokumentációt elkészültét követő 8 napon belül a védelem alá helyezésről, illetve védelem megszüntetéséről szóló döntésig a nagyközség honlapján (www. ocsod.hu) közzé kell tenni.

(3) Helyi védelemre vonatkozó eljárás megindításáról a helyi védelemre vonatkozó döntés meghozataláig tartó időtartam alatt a helyi jelentőségű védett érték területére vonatkozó rendelkezéséket kell alkalmazni.

11. § (1) Védelem elrendeléséhez szükséges értékvizsgálat, illetve a védelem megszüntetésére vonatkozó dokumentáció elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az értékvizsgálat tartalmi elemei:

(3) Helyi védelem elrendeléséhez, illetve helyi védelem megszüntetéséhez a települési főépítész egyetértő véleménye szükséges. (4) Helyi védelem alá helyezésről, illetve helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket az önkormányzat jegyzője írásban értesíti.

12. § (1) Helyi védelem megszüntethető, ha

(2) Védelem megszüntetésekor a védelem megszüntetésének okait maradandó módon (fotók, rajzok, stb) dokumentálni kell.

13. § Helyi védelem megállapításának, illetve megszüntetésének hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője kormányrendeletben meghatározott módon kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a feljegyzett jog törlését.

(6) Helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat jegyzője kormányrendeletben meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján (www.ocsod.hu) közzé kell tenni.

14. § (1) A védelem alatt álló építményt, vagy más egyedi objektumot az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2) A tábla az alábbi szöveget tartalmazza:

(3) Védett növény, növénytársulás, fasor esetében a 14. § (2) bekezdésben meghatározott táblán a növény magyar és latin megnevezését is fel kell tüntetni.

(4) Területi védelem esetén a táblát a védett terület határán, az érintett közúton a tájékoztatást adó közúti jelzőtáblákra vonatkozó szabályok szerint kell elhelyezni.

(5) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(6) A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az Önkormányzat helyezi ki.

(7) A táblák elkészítéséről, fenntartásáról, karbantartásáról és pótlásáról az Önkormányzat gondoskodik

15. § (1) A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő építészeti örökségvédelem alatt álló épületek közterületről látható, a védett érték utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó védett értékeinek felújításának, karbantartásának támogatása.

(2) A védett érték tulajdonosának a felújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(3) A keretösszeg a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése) elvégzésére is felhasználható.

16. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, a teljes körű rekonstrukciójuk lehetséges, azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építményeken, épületeken építési tevékenység az értékvizsgálat kutatási dokumentációjában kimutatott értékek maradéktalan fennmaradása mellett végezhető, illetve csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték jogszabályban meghatározott jókarbantartásáról, állapotának megóvásáról és megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték használata nem veszélyeztetheti az adott érték fennmaradását.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztethet, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhat a védett értéken vagy környezetében végzett építési vagy más tevékenység, területhasználat.Településképi szempontból meghatározó területek.

17. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó terület belterületen a Településközpont településrész.

18. § Helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken:

19. § (1) A külső felület anyaga vakolat, tégla, fa, kő. A falfelületeken fémlemez vagy cserépburkolat nem alkalmazható, kivéve a melléképületeket, a kereskedelmi és a szolgáltató létesítményeket.

(2) Új épület építése, meglévő lakóépületek héjazatának cseréje során nem megengedett a hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullámfedés;

(3) Az épületeken zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(4) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak a környezet kialakult állapotához kell igazodnia.

(5) Az új lakóépületek a környezetükhöz hasonló magassággal épülhetnek, illeszkedniük kell a kialakult utcaképbe.

(6) Az épületeken csak magastető vagy nyeregtető alkalmazása lehetséges azzal, hogy a közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma, vagy tetőgerinc irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.

(7) Magastetős épület tetőterét csak egy szintként lehet beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.

20. § Melléképítmények telepítése a főépülettel összhangban, lehetőleg annak takarásában, a területre előírt beépítési mód betartásával szabad. Alárendelt funkcióját figyelembe véve a főépülettel azonos vagy kisebb léptékben, ahhoz alkalmazkodó tetőformával alakítandó ki.

21. § (1) Az épületek külső homlokzati felületképzésénél a téglahomlokzatú épületek kivételével csak pasztellszínek alkalmazhatóak, élénk színek csak kiegészítő színként jelenhetnek meg. Harsány szín pl. lila, rózsaszín használata nem megengedett.

(2) Építményen energia fogyasztást mérő berendezések csak takartan helyezgetők el.

(3) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magastetős épületen, bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában vagy az épület formálásába építészetileg beilleszkedve helyezhető el.

22. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen beépítetlen telektömbben a beépítés telepítési módját, az építménymagasság értékét telepítési tanulmányterv és beépítési terv határozza meg.

(2) A telek oldalkertjében – terepszint alatti közműakna és közművezeték kivételével – építmény nem helyezhető el.

23. § Településképi szempontból meghatározó és helyi védelemmel érintett területeken az úthálózat, a közterület határok vonalvezetését meg kell őrizni.

24. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen, közterületen növénytelepítések során nem invazív, őshonos fajok telepítése a megengedett.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával. (3) Településképi szempontból meghatározó területen, közterületen hagyományos tájbaillő zöldfelületi alkotóelemeken, kerti építményeken és térburkolaton kívül egyéb megoldás nem alkalmazható.

25. § Közterületen olyan fás szárú növényfajokat kell telepíteni, amelyek kifejlett állapotban:

26. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetőek el kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületen látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

27. § (1) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(2) Épületeken klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

28. § (1) Sajátos építmények, műtárgyak anyaga a már meglévő sajátos építmények anyagához illetve a környezetéhez illeszkedő legyen.

(2) Közvilágítási lámpát és lámpakart tartó közvilágítási zárt felületű, változó keresztmetszetű oszlop anyaga fém vagy beton.

29. § Egyéb műszaki berendezéseket – a világító hirdető berendezés kivételével – és tartozékaikat építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon az építmények alárendelt homlokzatára kell telepíteni.

30. § (1) Cégér, cégtábla, címtábla felülete nem haladhatja a homlokzati felület 20% - át.

(2) Cégért, cégtáblát, címtáblát úgy kell elhelyezni, hogy illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

(3) Cégért, cégtáblát, címtáblát:

(4) Cégtáblát, címtáblát a bejárat melletti falsávokon, a nyílás felső széléhez igazítva is el lehet helyezni.

31. § (1) Az egyedi védelem tárgyának – védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert)

(2) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, (pl. tagozatok, nyílászárók mérete, nyílás- és osztásrendje, felületképzés), és az eredeti (építéskori) állapotáról készült, illetve arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tető felületén tetősíkban fekvő ablak létesíthető.

32. § (1) Reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felület nagysága utcabútorok tekintetében sem haladhatja meg 11 m2 -t.

(2) Reklámhordozó utcabútoron csak akkor és oly módon helyezhető el, hogy az utcabútor létesítésének eredeti célját, használhatóságát, működését nem korlátozza, továbbá balesetveszélyt nem okoz.

(3) Reklám – a közművelődési célú hirdető oszlop kivételével – ragasztással nem helyezhető el.

(4) A reklámhordozót formailag úgy kell kialakítani, hogy az utcabútort határoló felületek térben elfoglalt helyzetéhez illeszkedjen, a határoló felületekből 10 cm – t meghaladóan ne lépjen ki.

(5) Egy adott utcabútor jogszabály által meghatározott felületén a (2) és (3) bekezdés figyelembe vételével csak annyi reklámhordozó helyezhető el, amennyi egymás takarása nélkül és biztonságosan elhelyezhető.

(6) Utcabútor – mint reklámhordozót tartó eszköz – létesítésére, meglévő felújítására, helyreállítására, átalakítására, korszerűsítésére, bővítésére, megváltoztatására vonatkozó településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy szükséges – e a reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető tervezett reklámfelület kialakítása.

(7) Reklámhordozó anyaga, felülete, színe illeszkedjen a környezetéhez. Az illeszkedést a bejelentési eljárás során vizsgálni kell.

33. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében összesen tizenkét naptári hét időszakra reklámhordozó:

(2) A 33. § (1) bekezdés szerinti reklámhordozó elhelyezése védett értéket vagy annak területét érinti, a reklámhordozó elhelyezéséhez be kell szerezni az elrendelt védelem típusától függően az örökségvédelmi, a műemléki, a természetvédelmi hatóság hozzájárulását.

(3) Kérelemre építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység idejére engedélyezhető.

34. § Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el.

35. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 1. melléklete 1-24. pontja tartalmaz.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(5) A kérelemben meg kell jelölni:

(6) A kérelmezőt a településképi szakmai konzultáció időpontjáról a polgármester a szakmai konzultáció előtt legalább 8 nappal írásban értesíti.

(7) A településképi szakmai konzultációt a kérelem beérkezése napjától számított 21 napon belül meg kell tartani.

(8) A településképi szakmai konzultáción az építtetőnek vagy megbízottjának személyesen részt kell vennie.

(9) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester feladata, melyről emlékeztető készül.

(10) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

36. § (1) A polgármester – amennyiben annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) A településképi véleményezési eljárás során – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a főépítész véleményét ki kell kérni, legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított 8 napon belül:

(3) A településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) Kormányrendeletben foglaltakon túl, amennyiben a benyújtott tervdokumentáció munkarészei nem a településképi követelményeknek való megfelelés elbírálásához szükséges tartalommal, vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra, a polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(5) A polgármester a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki településképi véleményt.

(6) A településképi vélemény iránti kérelem ismételten bármikor benyújtható.

37. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kormányrendelet 26/B. §. (1)-(1a) bekezdésében foglaltak szerint:

38. § (1) A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásul vételi határozat érvényességi ideje a jogerőre emelkedés napjától számított 2 év.

(2) A településképi bejelentés iránt kérelem ismételten benyújtható.

(3) Településképi bejelentés elmulasztása esetén tett utólagos bejelentés – településképi bírság kiszabása mellett – akkor vehető tudomásul, ha:

(4) A településképi bejelentés elmulasztása miatt a mulasztóval, valamint a bejelentéssel érintett tevékenység megtiltása esetén a döntésben foglaltak megszegőjével szemben településkép-védelmi bírság szabható ki.

39. § (1) Azt a tulajdonost, aki településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegi, vagy a bejelentést elmulasztja, a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében a tulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

40. § (1) Az önkormányzat képviselő – testülete településképi bírság kiszabását rendelheti el azzal szemben aki

(2) A kiszabható településképi bírság összege 10 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedhet.

(3) A településképi bírság ismételten kiszabható, ha a 40. § (1) bekezdésben foglalt szabálytalan állapot továbbra sem szűnik meg.

(4) A településképi bírság összegének megállapítása során figyelembe kell venni, hogy a cselekmény következtében

41. § (1) A településképi bírságot az önkormányzat képviselő-testülete egyedi hatósági határozattal állapítja meg.

(2) A határozat tartalmazza:

(3) A határidőre meg nem fizetett bírság esetén intézkedni kell a bírság összegének behajtására.

42. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

43. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

44. § Hatályát veszti

- Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (X.24.) önkormányzati rendelete Öcsöd Nagyközség Településképi védelméről,

- Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2005. (XI.29.) önkormányzati rendelete az építészeti értékek helyi védelméről

45. § Ez a rendelet 2019. január 25-én lép hatályba.