1. § E rendelet célja Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő személyek és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében az Önkormányzat megállapítsa a települési támogatások keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. § E rendelet területi hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területére.

3. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is ott élő

• a) magyar állampolgárokra,
• b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
• c) hontalanokra,
• d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személyeken túl az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is kiterjedően – köteles az arra rászorulóknak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha annak hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

4. § (1) Az Önkormányzat pénzbeli szociális ellátásként:

• a) települési támogatást,
• b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Az Önkormányzat természetbeni szociális ellátásként gondoskodik a köztemetésről.

(3) A rendkívüli települési támogatás keretében igényelhető ellátások különösen:

• a) betegséghez,
• b) halálesethez,
• c) elemi kár elhárításához,
• d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
• e) iskoláztatáshoz,
• f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
• g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
• h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,
• i) egyéb, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzethez nyújtott támogatás.

5. § (1) A települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott, az inatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (a továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadás különösen: a villanyáram-, a víz- és a csatornahálózat, a gázfogyasztás és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, illetve a tüzelőanyag költsége.

(2) Települési támogatásra jogosult az a személy,

• a) aki az általa életvitelszerűen lakott lakásba a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónappal lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesített, és a lakás közüzemi számlái a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónappal a kérelem alapjául szolgáló lakás címére szólnak és az alapdíjon felül fogyasztást is tartalmaznak,
• b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs – az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott – vagyona (a továbbiakban: vagyon). Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

• a) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) a (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

6. § (1) A települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft/m².

(2) A települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a-d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, és nem haladhatja meg az 5.000,- Ft-ot azzal, hogy a támogatást 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

7. § (1) Nem jogosult a települési támogatásra:

• a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,
• b) olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult,
• c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn,
• d) aki a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
• e) akinek az Önkormányzattal szemben lejárt adó-, bírság-, díj-, illetve egyéb tartozása van,
• f) azon lakás vonatkozásában, melyre vonatkozóan a magánszemély kommunális adója az esedékessége évében nem került megfizetésre, az adókötelezettség teljesítéséig.

(2) A települési támogatásra való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a kérelmező, az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására, a (3) bekezdésben meghatározott feltételeket köteles teljesíteni.

(3) A kérelmező, az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítása keretében köteles gondoskodni:

• a) az általa életvitelszerűen lakott lakás előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, nyílt árok tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról,
• b) az általa életvitelszerűen lakott lakás előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv fölé, illetve az úttest fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék – különös tekintettel az allergén gyomnövényekre – rendszeres kaszálásáról, valamint az ezen területen lévő növények lehullott lombjának és egyéb növényi részeinek (például: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,
• c) az általa életvitelszerűen lakott lakás műveletlen udvarának, kertjének gaz- és gyommentesítéséről, rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról, valamint az ezen a területen lévő növények lehullott lombjának és egyéb növényi részeinek (például: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról vagy elszállíttatásáról,
• d) az általa életvitelszerűen lakott lakás állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvásáról a tőle elvárható mértékben,
• e) az általa életvitelszerűen lakott lakás olyan kerítéssel való ellátásáról, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek közterületre kiszaladását,
• f) az általa életvitelszerűen lakott lakás és annak udvara, kertje higiénikus állapotának megóvásáról,
• g) az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz tartozó, a szemét gyűjtésére és tárolására szolgáló, rendeltetésszerűen használt, továbbá a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény biztosításáról.

(4) A saját tulajdonban lévő lakás egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségei, udvara, kertje más általi – kivéve az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott család fogalom meghatározása alá tartozó személy – használatát (bérlet, ingyenes haszonkölcsön, vagyonjogi megosztás) a kérelmező, az ellátás jogosultja köteles hitelt érdemlően –, legalább két tanú aláírásával ellátott magánokiratba foglalt szerződéssel alátámasztva – igazolni. A kérelmező, az ellátás jogosultja a vagyonjogi megosztást jogerős bírói ítélettel köteles igazolni.

8. § (1) Az Önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek, különös tekintettel az e rendelet 4. § (3) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott esetekre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át és vagyona nincs.

(3) Rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani az e rendelet 4. § (3) bekezdés i) pontja szerint:

• a) annak, aki bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
• b) annak, akinek megélhetése előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van,
• c) annak, akinél hosszantartó – 3 hónapot meghaladó – betegség áll fenn,
• d) annak, akinek eseti, nagyobb értékű – 50.000,- Ft-ot meghaladó – gyógyászati segédeszköz beszerzése vált szükségessé,
• e) annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményből kiszorult nagykorúnak, aki legfeljebb 23 éves koráig közoktatási intézményben, vagy legfeljebb 25 éves koráig felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kérelmező családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át és vagyona nincs.

(5) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 2.500,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a 20.000,- Ft-ot. A temetésre tekintettel egyösszegben folyósított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 25.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot. A rendkívüli települési támogatást 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

(6) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás gyógyszerköltségre, gyógyászati segédeszközre, ha a kérelmező közgyógyellátásra jogosult.

(7) Rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott – legfeljebb 6 havi – időszakra havi rendszerességgel.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében évente egy alkalommal 100.000,- Ft kamatmentes szociális kölcsön nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, vagyona nincs és

• a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik,
• b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből biztosított a szociális kölcsön visszafizetése, továbbá
• c) a korábban igénybevett szociális kölcsönét teljes összegben visszafizette.

(2) A szociális kölcsön összegét legfeljebb 10 hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben.

(3) A szociális kölcsönt megállapító hatósági szerződésnek tartalmaznia kell a szociális kölcsönben részesülő adatait, a szociális kölcsön összegét, a folyósítás időpontját, a visszatérítés kezdő időpontját, végső határidejét, a havonkénti törlesztés összegét, a felhasználás célját, a felhasználás igazolásához szükséges dokumentumok felsorolását, a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel jogkövetkezményeit, a szociális kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatás a költségek közvetlen átvállalásával nyújtható, ha az beiskolázás, térítési díj, ruházat, tartós élelmiszer, közüzemi díj, tüzelő támogatására irányul.

(2) Közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató jogosult beiskolázására a költségek közvetlen átvállalása helyett pénzbeli ellátás is megállapítható.

11. § (1) A polgármester köztemetést rendel el, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat a vagyonnal rendelkező elhunyt személy esetében a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére akkor kötelezhető az eltemettetésre köteles személy, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át.

(4) Amennyiben a megtérítésre köteles személy a köztemetés költségeinek egyösszegű megfizetésére nem képes, úgy az Önkormányzat és a megtérítésre köteles személy a részletekben történő teljesítésről megállapodást köthet.

12. § (1) Megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület az egyes önkormányzati hatósági ügyek hatáskörének átruházásáról szóló 17/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdés a)-c) pontja értelmében a polgármesterre ruházta át:

• a) a települési támogatás és
• b) a rendkívüli települési támogatás megállapítását,
• c) a köztemetés engedélyezését.

(2) Megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület az egyes önkormányzati hatósági ügyek hatáskörének átruházásáról szóló 17/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdés d)-e) pontja értelmében a polgármesterre ruházta át:

• a) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás vonatkozásában a megtérítési kötelezettség megállapítását és a megtérítésre kötelezést,
• b) a megtérítés összegének, a kamat összegének méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére vonatkozó döntés meghozatalát.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások ellenőrzéséhez kapcsolódó ellenőrzési és felülvizsgálati hatáskörét.

13. § (1) A pénzbeli szociális ellátások iránti kérelmet az Öcsödi Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelmet postai úton a Polgármesteri Hivatal címére címezve, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok beszerezhetőek a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthetőek az Önkormányzat honlapjáról (www.ocsod.hu).

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult.

14. § (1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemre vonatkozó igazolásokkal,
• b) a vagyonnyilatkozatot,
• c) a kérelem benyújtását megelőző hat havi közüzemi számlákat.

(2) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemben nyilatkozni kell:

• a) a lakás nagyságáról,
• b) a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely létesítésének időpontjáról,
• c) a lakás közüzemi ellátottságáról,
• d) arról, hogy a kérelmező a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz.

(3) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a döntés meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni.

(5) A települési támogatás megállapítására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha:

• a) a jogosultság megállapításának feltételei a kérelem benyújtásának időpontjában, továbbá a kérelem elbírálása alatt nem állnak fenn,
• b) a kérelmező ugyanazon támogatási időszak vonatkozásában ismételt kérelmet nyújtott be.

(6) A települési támogatás a jogosultat a támogatás benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(7) A települési támogatást havonta utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(8) A települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni:

• a) ha a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,
• b) ha a jogosult az kéri,
• c) ha a jogosult lakóhelye a települési támogatás folyósításának ideje alatt megváltozik,
• d) ha a jogosult meghalt.

(9) A települési támogatásra való jogosultság megszüntetésének időpontja:

• a) a (8) bekezdés a) pont esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezésének napja,
• b) a (8) bekezdés b) pont esetében a megszüntetésre irányuló kérelemben megjelölt nap,
• c) a (8) bekezdés c)-d) pont esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

15. § (1) A települési támogatás folyósítását követően a polgármester jogosult ellenőrizni annak jogszerű felhasználását, a kérelemben megjelölt tények és adatok valódiságát, a kötelezettségek teljesítését.

(2) Az ellenőrzés során a polgármester vizsgálja a támogatás felhasználásának jogszerűségét, továbbá azt, hogy az ellátásra jogosult – a részére megállapított ellátási időszakban – teljesíti e a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során a jogszerű felhasználás nem bizonyítható úgy a polgármester a folyósított támogatási összegre – határozatban – visszafizetési kötelezettséget ír elő.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a támogatásra való jogosultság nem áll fenn, úgy a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni és annak megállapítása iránt 12 hónapon belül benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül – a jogosultsági feltételek fennállására tekintet nélkül – el kell utasítani.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ellátásra jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, úgy az ellátásra való jogosultságot – határozatban – haladéktalanul meg kell szüntetni és annak megállapítása iránt 12 hónapon belül benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül – a jogosultsági feltételek fennállására tekintet nélkül – el kell utasítani.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott 12 hónap időtartamot az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozat véglegessé válásától kell számítani.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott 12 hónap időtartam, mint időbeli korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.

16. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemre vonatkozó igazolásokkal,
• b) a vagyonnyilatkozatot,
• c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet igazolására vonatkozó bizonyítékokat, így különösen:
  • ca) betegség esetén az orvosi igazolást, vagy gyógyszerszámlát, vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének várható költségéről az igazolást,
  • cb) halálesethez a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési számlát,
  • cc) elemi kár esetén az illetékes hatóság igazolását,
  • cd) közüzemi díj támogatására és átvállalására a közüzemi számlát,
  • ce) iskoláztatáshoz az iskolalátogatási igazolást,
  • cf) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadása esetén szakorvosi igazolást,
  • cg) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családjába való visszakerülésének elősegítése esetén a gyermek elhelyezésére vonatkozó gyámhivatali határozatot,
  • ch) gyógyszerköltséghez, gyógyászati segédeszközhöz a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a döntés meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni.

(4) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni.

(5) A rendkívüli települési támogatást a megállapítását követő 15 napon belül kell folyósítani az ellátás jogosultja részére.

(6) A rendkívüli települési támogatás hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

17. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete azzal, hogy a folyamatban lévő eljárásokra és a hatálya alatt megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra a 2020. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., az Mötv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.