Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2021. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2023. 10. 20

Öcsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2021. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

2023.10.20.

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere – Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörét gyakorolva – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik/amelyek Öcsöd nagyközség közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsítanak.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a magatartásokra, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet, továbbá az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) más rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít,

b) építési és bontási hulladék: az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. § a) pontja szerinti hulladék,

c) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület,

d) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontja szerinti italok,

e) települési hulladék: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 3. § a) és c) pontja szerinti hulladék.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt alkalmazandó eljárási szabályok és jogkövetkezmények

Az eljáró hatóság és az eljárási szabályok

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás (a továbbiakban: eljárás) lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az eljárás megindítására irányuló bejelentést bárki tehet.

(4) Az eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(5) Az eljárás

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 6 hónapon belül,

b) mulasztásban megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 6 hónapon belül,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidők jogvesztők.

(7) A jegyző határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő ülésén dönt.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

(9) A közigazgatási bírság megfizetésére kötelezett a (8) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő a jegyzőnél. A kérelem illetékmentes.

Közigazgatási bírság és figyelmeztetés

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben esetenként

a) természetes személy esetében 200.000,- Ft-ig, azaz kettőszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 2.000.000,- Ft-ig, azaz kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A közigazgatási bírság legkisebb összege esetenként 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

(3) A közigazgatási bírság kiszabása esetén az eset összes lényeges körülményét, különösen a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontokat kell figyelembe venni a döntés meghozatala során. Eszerint értékelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4) Ahol e rendelet a közigazgatási bírság összegét tételesen határozza meg, azon esetekben a döntéshozónak a közigazgatási bírság összegére vonatkozóan a mérlegelés lehetősége kizárt.

(5) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(6) A 14. életévét betöltött, de még a nagykorúságot el nem ért természetes személlyel szemben közigazgatási bírságot kizárólag akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme, vagyona van.

(7) A közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül készpénz átutalási megbízáson, vagy átutalással kell megfizetni az Önkormányzat 69800061-11031734 számú Takarékbank Zrt.-nél vezetett fizetési számlájára.

5. § (1) A közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető és helyette figyelmeztetés alkalmazható, ha közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

(2) Figyelmeztetés alkalmazása esetén fel kell hívni az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől és tartsa be a közösségi együttélés alapvető szabályait. Tájékoztatni kell az elkövetőt az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről.

III. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

Az önkormányzat jelképeinek használatával kapcsolatos magatartások

6. § (1) Aki az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló) engedély nélkül vagy használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

Utcanév táblák, házszámtáblák, emléktáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások

7. § (1) Az az ingatlantulajdonos, ingatlankezelő, bérlő vagy használó (ezen cím vonatkozásában a továbbiakban: tulajdonos), aki az utcanév tábla elhelyezését a tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon nem teszi lehetővé, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

(2) Az a tulajdonos, aki a központi címregiszterben szereplő házszámot tartalmazó házszámtábla elhelyezését, karbantartását, pótlását elmulasztja, továbbá a házszámtáblát nem az épület utca felőli homlokzatán, annak a bejárat felőli részén vagy a bejáratot biztosító kapun, ajtón helyezi el, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

(3) Aki az elhelyezett utcanév táblát, házszámtáblát, emlék- vagy tájékoztató táblát megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, annak szövegét vagy a házszámtábla számozását engedély nélkül megváltoztatja vagy azt engedély nélkül eltávolítja, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

A közterületek rendjének fenntartásával és a közterületek használatával kapcsolatos magatartások

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a) közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ,

b) a közterület használatot követően az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget,

c) közhasználatú zöldterületen kempingez, ideiglenes szálláshelyet létesít,

d) a közterület eltérő célú használatának szabályairól szóló 4/2019. (II.18.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott olyan közterületet használ, amelyre nem adható közterület-használati engedély,

e) közhasználatú zöldterületen a virágokat leszedi, a fák, bokrok ágait, gallyait tördeli, csonkítja, a fákon hirdetést helyez el,

f) közhasznú zöldterületen fát engedély nélkül kivág, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, ifjítását, gallyazását,

g) közterületen, játszótér, park területén szemetel, a játszótéri eszközöket, berendezési tárgyakat nem a rendeltetésüknek megfelelően használja,

h) közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet tárol,

i) közutat a közterület kezelőjének előzetes hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,

j) a közterület helyreállításánál az útkezelői nyilatkozatban előírtakat nem tartja be,

k) a közterületen építési, bontási és települési hulladékot elhelyez és 24 órát meghaladó időtartamban tárol, és azokat nem helyezi el a kijelölt hulladéklerakó-helyre (5476 Szelevény, Külterület 065/8. hrsz.),

l) csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árkot – útkezelői nyilatkozat hiányában vagy az útkezelői nyilatkozatban foglaltak megsértésével – betemet, állagát megváltoztatja vagy abban bármilyen hulladékot, földet vagy avart elhelyez,

m) közforgalmú járdán a gyalogos közlekedésre szolgáló felületet beszűkíti és ezzel a gyalogos közlekedést zavarja,

n) Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában álló közutakat, járdákat, egyéb közterületeket – melyekkel kapcsolatban a közútkezelői, tulajdonosi jogokat az Önkormányzat gyakorolja – engedély nélkül felbontja – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat –, helyreállítási kötelezettségének nem vagy nem a jegyző által kiadott kötelezésnek megfelelően tesz eleget.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybe vevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

Külterületi utak karbantartásával kapcsolatos magatartások

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, ingatlanhasználó, aki az ingatlanával szomszédos külterületi út középvonaláig az útsáv karbantartásáról, lehetőség szerint a járhatóság biztosításáról (bokrok, behajló ágak eltávolításáról), az út vízelvezetésének biztosításáról nem gondoskodik.

Az ingatlanok tisztaságát és állagát sértő magatartások

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, ingatlanhasználó, aki

a) az ingatlanra ráhordott, felhalmozott építési, bontási és települési hulladékot elhelyez, tárol, és azokat nem helyezi el a kijelölt hulladéklerakó-helyre (5476 Szelevény, Külterület 065/8. hrsz.),

b) az ingatlan rovar- és rágcsálóirtásáról nem gondoskodik,

c) az ingatlanról a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik,

d) az ingatlan állagmegóvásáról nem, illetve nem megfelelően gondoskodik, ezáltal az ingatlan állagának oly mértékű romlását idézi elő, amely emberi életet veszélyeztet, továbbá a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza,

e) az ingatlanon található elöregedett, beteg vagy kiszáradt fa kivágásáról nem gondoskodik, amely által emberi életet vagy egyéb javakat veszélyeztet,

f) az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről, kaszálásáról nem gondoskodik,

g) az ingatlanon – a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 43. pontjában rögzített „gépjárműgyártás, -karbantartás” kivételével – egynél több üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet tárol,

h) a csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe juttatja.

Köztisztasággal kapcsolatos magatartások

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, haszonélvezője, illetőleg bérlője (ezen cím vonatkozásában a továbbiakban: tulajdonos), aki nem gondoskodik

a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, a fűfélék legalább évi két alkalommal (május 31. és szeptember 15. napjáig) történő kaszálásáról, vágásáról,

b) az ingatlan előtti járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról és ezáltal a víz lefolyását megakadályozza,

c) az épület esőcsatornájának tisztán tartásáról,

d) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz elvezetési rendszerének használata során a víz közterületen, illetőleg az ingatlannal szomszédos ingatlanon álló építményekben kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza, az építmények állékonyságát ne veszélyeztesse,

e) az ingatlanról, az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

f) az arra rendszeresített szelektív hulladékgyűjtő edénybe nem a meghatározott újrahasznosítható hulladékot helyezi el.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység tulajdonosa, aki az üzlet, egyéb elárusító hely, vendéglátó egység bejárata mellett közterületen hulladékgyűjtő edényt nem helyez el és annak a hulladékszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

Hó- és síkosságmentesítés

12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlantulajdonos, ingatlanhasználó, aki

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában 1 méter széles területsáv, lépcsők síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy az a gyalogosforgalmat, járműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,

c) hórakást

ca) útkereszteződésben,

cb) útburkolati jeleken,

cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré,

ce) kapubejárat elé, annak szélességében helyez el.

A közkifolyók használatával kapcsolatos magatartások

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a közkifolyó vizét nem háztartási szükséglet kielégítése céljára veszi igénybe, hanem a közkifolyó vizét különösen öntözésre, mezőgazdasági, ipari vagy egyéb gazdasági célra használja.

(2) A közkifolyó vizének építkezés vagy egyéb magáncélra történő igénybevételét a polgármester előzetes bejelentés alapján engedélyezheti.

A környezet védelmével kapcsolatos magatartások

14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a) közterületen járművet

aa) mos,

ab) javít, kivéve az előre nem látható, rendkívüli esemény miatt történő javítást,

ac) szétszerel,

ad) bont,

ae) fest,

b) a jármű mosásából származó szennyezett vizet közterületre kienged, kijuttat,

c) szennyvizet a szennyvízelvezető rendszeren kívülre kijuttat.

Hulladékkezeléssel kapcsolatos magatartások

15. §1

A temető rendjével, használatával kapcsolatos magatartások

16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a) a temetést, a temetőben síremlék, sírjel felállítását, a felállított síremlék lebontását, áthelyezését a munkálatok megkezdése előtt a temető üzemeltetőjének nem jelenti be,

b) a temetési hely méreteire vonatkozó szabályokat megszegi,

c) a sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékot a sírhelyek között tárolja, azt nem a kijelölt helyen helyezi el,

d) a sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékon kívül egyéb hulladékot a temető területére bevisz,

e) a sírhely gondozása során a szomszédos sírhelyeket beszennyezi és a szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik,

f) a síremlék fenntartási, gondozási kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a temetőben nem a helyhez illő, a kegyeletnek nem megfelelő magatartást tanúsít, a temető csendjét zavarja,

h) megsérti a temető nyitvatartási rendjét,

i) a temető területére – a vakvezető kutya kivételével – kutyát visz be,

j) a temető területén tüzet rak, hulladékot éget,

k) elmulasztja a temető üzemeltetője által elrendelt növényzeteltávolítást,

l) a temetői munka elvégzése után megmaradt építési anyagot és a keletkezett építési, bontási hulladékot a temetőből nem szállítja el.

Állattartással kapcsolatos magatartások

17. §2

Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások

18. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a polgármester előzetes hozzájárulása nélkül 22.00 óra és 6.00 óra között zajt keltő tevékenységet végez, kivéve, ha a tevékenység elemi kár elhárításával, műszaki meghibásodásból eredő javítással, üzlet áruval történő ellátásával vagy mezőgazdasági feladatokkal függ össze.

A kereskedelmi és vendéglátási tevékenységgel kapcsolatos magatartások

19. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki

a) az üzletek nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi,

b) szeszes italt is forgalmazó kereskedelmi és vendéglátó üzletet 22.00 óra és 6.00 óra között nyitva tart,

c) szeszes italt is forgalmazó kereskedelmi és vendéglátó üzletet más személynek 22.00 óra és 6.00 óra közötti időtartamban üzleti rendezvény, magán rendezvény vagy zártkörű rendezvény céljára rendelkezésre bocsátja.

A növények telepítési távolságára vonatkozó magatartások

20. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki belterületi vagy zártkerti területen lévő ingatlanára a szomszédos ingatlan határától

a) szőlőt, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokrot (élő sövényt) 1 méternél kisebb távolságra ültet, telepít,

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fát 1,5 méternél kisebb távolságra ültet, telepít,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fát, valamint gyümölcs és egyéb bokrot (élő sövényt) – a cseresznyefa, diófa és gesztenyefa kivételével – 2,5 méternél kisebb távolságra ültet, telepít,

d) cseresznyefát, diófát, gesztenyefát 4 méternél kisebb távolságra ültet, telepít.

IV. Fejezet

A tételes összegben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának egyes esetei és annak mértéke

21. § (1) E rendelet 8. § (1) bekezdésének k) pontjában, valamint 10. §-ának a) pontjában meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése esetén a közigazgatási bírság mértéke alkalmanként 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint abban az esetben, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője az építési, bontási és települési hulladékot nem helyezi el a kijelölt hulladéklerakó helyre vagy a hulladék elhelyezésével kapcsolatosan nem rendelkezik a kijelölt hulladéklerakó hely által részére kibocsájtott bizonylattal.

(2) E rendelet 9. §-ában meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése esetén a közigazgatási bírság mértéke alkalmanként 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint.

(3) E rendelet 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése esetén a közigazgatási bírság mértéke alkalmanként 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint.

(4) E rendelet 19. §-ának b) és c) pontjában meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése esetén a közigazgatási bírság mértéke alkalmanként 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint.

Kényszerkaszálás elrendelése

22. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás azon elkövetőjére, akire a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségének elmulasztása miatt a jegyző – a 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti – közigazgatási bírság kiszabásáról döntött, a döntés közlésétől számított 15 napon belüli teljesítés elmaradása esetén – ismételt közigazgatási bírság kiszabása mellett – az elkövető költségére kényszerkaszálás rendelhető el.

(2) A kényszerkaszálás költsége alkalmanként 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint.

(3) A kényszerkaszálást az Önkormányzat közigazgatási területén a Községgondnokság vagy az Önkormányzat más megbízottja végzi el.

(4) A kényszerkaszálás díját a kötelezettség elrendeléséről szóló döntésben a kötelezettel közölni kell.

(5) A kényszerkaszálás díját a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül készpénz átutalási megbízáson, vagy átutalással kell megfizetni az Önkormányzat 69800061-11031734 számú Takarékbank Zrt.-nél vezetett fizetési számlájára.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 6/2014. (VII.4.) önkormányzati rendelete.

1

A 15. §-t az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (X. 19.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 17. §-t az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (X. 19.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.