Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 06. 15

Öcsöd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

2021.06.15.

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörét gyakorolva – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában foglaltak szerint kell értelmezni.

(2) Az Szt.-ben nem szabályozott fogalmak:

a) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerinti fogalom,

b) tartózkodási hely: az Nytv. szerinti fogalom,

c) elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti fogalom.

2. Ellátási formák

2. § (1) Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) pénzbeli szociális ellátásként:

a) települési támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Az Önkormányzat természetbeni szociális ellátásként gondoskodik a köztemetésről.

(3) A rendkívüli települési támogatás keretében igényelhető ellátások különösen:

a) betegséghez,

b) halálesethez,

c) elemi kár elhárításához,

d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

e) iskoláztatáshoz,

f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

i) egyéb, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzethez nyújtott támogatás.

3. Települési támogatás

3. § (1) A települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (a továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadás különösen: a villanyáram-, a víz- és a csatornahálózat, a gázfogyasztás és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, illetve a tüzelőanyag költsége.

(2) Települési támogatásra jogosult az a személy,

a) aki az általa életvitelszerűen lakott lakásba a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónappal lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesített, és a lakás közüzemi számlái a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónappal a kérelem alapjául szolgáló lakás címére szólnak és az alapdíjon felül fogyasztást is tartalmaznak,

b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

4. § (1) A települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft/m2.

(2) A települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a-d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, és nem haladhatja meg az 5.000,- Ft-ot azzal, hogy a támogatást 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3 - (J - 0,5 NYM / NYM ) x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(5) A települési támogatást – havonta egyenlő összegben – 12 hónapra kell megállapítani.

(6) A települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) Az egyéb feltételek megléte esetén havonként 2.500,- Ft települési támogatásra jogosult az a személy, aki egyedülélő és az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, de nem haladja meg a 350 %-át, és vagyona nincs.

5. § Nem jogosult a települési támogatásra:

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,

b) olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult,

c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

4. Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) Az Önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeknek, különös tekintettel az e rendelet 2. § (3) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott esetekre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén a 200 %-át és vagyona nincs.

(3) Rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani az e rendelet 2. § (3) bekezdés i) pontja szerint:

a) annak, aki bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

b) annak, akinek megélhetése előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van,

c) annak, akinél hosszantartó – 3 hónapot meghaladó – betegség áll fenn,

d) annak, akinek eseti, nagyobb értékű – 50.000,- Ft-ot meghaladó – gyógyászati segédeszköz beszerzése vált szükségessé,

e) annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményből kiszorult nagykorúnak, aki legfeljebb 23 éves koráig közoktatási intézményben, vagy legfeljebb 25 éves koráig felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kérelmező családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén a 250 %-át és vagyona nincs.

(5) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 2.500,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a 20.000,- Ft-ot. A temetésre tekintettel egyösszegben folyósított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 25.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot. A rendkívüli települési támogatást 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

(6) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás gyógyszerköltségre, gyógyászati segédeszközre, ha a kérelmező közgyógyellátásra jogosult.

(7) Rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott – legfeljebb 6 havi – időszakra havi rendszerességgel.

(8) Rendkívüli települési támogatás természetben is nyújtható tüzelőanyag formájában.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében évente egy alkalommal 100.000,- Ft kamatmentes szociális kölcsön nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, vagyona nincs és

a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik,

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből biztosított a szociális kölcsön visszafizetése, továbbá

c) a korábban igénybevett szociális kölcsönét teljes összegben visszafizette.

(2) A szociális kölcsön összegét legfeljebb 10 hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben.

(3) A szociális kölcsönt megállapító hatósági szerződésnek tartalmaznia kell a szociális kölcsönben részesülő adatait, a szociális kölcsön összegét, a folyósítás időpontját, a visszatérítés kezdő időpontját, végső határidejét, a havonkénti törlesztés összegét, a felhasználás célját, a felhasználás igazolásához szükséges dokumentumok felsorolását, a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel jogkövetkezményeit, a szociális kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját.

5. Köztemetés

8. § (1) A polgármester köztemetést rendel el, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat a vagyonnal rendelkező elhunyt személy esetében a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére akkor kötelezhető az eltemettetésre köteles személy, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át.

(4) Amennyiben a megtérítésre köteles személy a köztemetés költségeinek egyösszegű megfizetésére nem képes, úgy az Önkormányzat és a megtérítésre köteles személy a részletekben történő teljesítésről megállapodást köthet.

6. Hatásköri szabályok

9. § (1) Megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület az egyes önkormányzati hatósági ügyek hatáskörének átruházásáról szóló 17/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdés a)-c) pontja értelmében a polgármesterre ruházta át:

a) a települési támogatás és

b) a rendkívüli települési támogatás megállapítását,

c) a köztemetés engedélyezését.

(2) Megállapításra kerül, hogy a Képviselő-testület az egyes önkormányzati hatósági ügyek hatáskörének átruházásáról szóló 17/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdés d)-e) pontja értelmében a polgármesterre ruházta át:

a) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás vonatkozásában a megtérítési kötelezettség megállapítását és a megtérítésre kötelezést,

b) a megtérítés összegének, a kamat összegének méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére vonatkozó döntés meghozatalát.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások ellenőrzéséhez kapcsolódó ellenőrzési és felülvizsgálati hatáskörét.

7. Eljárási rendelkezések

10. § (1) A pénzbeli szociális ellátások iránti kérelmet az Öcsödi Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtani.

(2) A kérelmet postai úton a Polgármesteri Hivatal címére címezve, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok beszerezhetőek a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint letölthetőek az Önkormányzat honlapjáról (www.ocsod.hu).

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult.

11. § (1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemre vonatkozó igazolásokkal,

b) a vagyonnyilatkozatot,

c) a kérelem benyújtását megelőző hat havi közüzemi számlákat.

(2) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemben nyilatkozni kell:

a) a lakás nagyságáról,

b) a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely létesítésének időpontjáról,

c) a lakás közüzemi ellátottságáról.

(3) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a döntés meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén környezettanulmányt kell készíteni. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni.

(5) A települési támogatás megállapítására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha:

a) a jogosultság megállapításának feltételei a kérelem benyújtásának időpontjában, továbbá a kérelem elbírálása alatt nem állnak fenn,

b) a kérelmező ugyanazon támogatási időszak vonatkozásában ismételt kérelmet nyújtott be.

(6) A települési támogatás a jogosultat a támogatás benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(7) A települési támogatást havonta utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(8) A települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni:

a) ha a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) ha a jogosult az kéri,

c) ha a jogosult lakóhelye a települési támogatás folyósításának ideje alatt megváltozik,

d) ha a jogosult meghalt.

(9) A települési támogatásra való jogosultság megszüntetésének időpontja:

a) a (8) bekezdés a) pont esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezésének napja,

b) a (8) bekezdés b) pont esetében a megszüntetésre irányuló kérelemben megjelölt nap,

c) a (8) bekezdés c)-d) pont esetében a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

12. § (1) A települési támogatás folyósítását követően a polgármester jogosult ellenőrizni annak jogszerű felhasználását, a kérelemben megjelölt tények és adatok valódiságát, a kötelezettségek teljesítését.

(2) Az ellenőrzés során a polgármester vizsgálja a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során a jogszerű felhasználás nem bizonyítható úgy a polgármester a folyósított támogatási összegre – határozatban – visszafizetési kötelezettséget ír elő.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a támogatásra való jogosultság nem áll fenn, úgy a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni és annak megállapítása iránt 12 hónapon belül benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül – a jogosultsági feltételek fennállására tekintet nélkül – el kell utasítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott 12 hónap időtartamot az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozat véglegessé válásától kell számítani.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott 12 hónap időtartam, mint időbeli korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.

13. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Szt. 5. § - 16. §-ban meghatározott eljárási rendelkezéseket, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a jövedelemnyilatkozatot, a jövedelemre vonatkozó igazolásokkal,

b) a vagyonnyilatkozatot,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet igazolására vonatkozó bizonyítékokat, így különösen:

ca) betegség esetén az orvosi igazolást, vagy gyógyszerszámlát, vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének várható költségéről az igazolást,

cb) halálesethez a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési számlát,

cc) elemi kár esetén az illetékes hatóság igazolását,

cd) közüzemi díj támogatására és átvállalására a közüzemi számlát,

ce) iskoláztatáshoz az iskolalátogatási igazolást,

cf) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadása esetén szakorvosi igazolást,

cg) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családjába való visszakerülésének elősegítése esetén a gyermek elhelyezésére vonatkozó gyámhivatali határozatot,

ch) gyógyszerköltséghez, gyógyászati segédeszközhöz a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a döntés meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén környezettanulmányt kell készíteni.

(4) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni.

(5) A rendkívüli települési támogatást a megállapítását követő 15 napon belül kell folyósítani az ellátás jogosultja részére.

(6) A rendkívüli települési támogatás hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

8. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelete.