Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (V. 12.) önkormányzati rendelete
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 09. 16- 2024. 01. 11Öcsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 12.) önkormányzati rendelete
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) az alábbi rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat
Székhelye: 5451 Öcsöd, Kossuth tér 1.
Működési területe: Öcsöd Nagyközség közigazgatási területe
(2) Az önkormányzat jogi személy
2. § Az önkormányzat számlaszámát és adószámát a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza
3. § A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) Pénzügyi Bizottság,
c) Társadalompolitikai Bizottság,
d) Öcsödi Polgármesteri Hivatal,
e) jegyző
4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzati jelképek leírása:
a) A címer leírása:
A nagyközség címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek két mezeje zöld udvarából aranyos törzsű, terebélyes zöld lombozatú fa emelkedik, jobbra tőle jobbra hajló, balra tőle balra hajló kalászba szökkent arany búzakalásszal.
A fa két oldalán egymással szembefordulva egy-egy veres lábú és csőrű túzok berzenkedik, felemelt csőrükben aranygyűrűt tartanak.
A pajzs felső élén szembe forduló, természetes színű, aranyos rostélyú és vörös bélésű tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medál, felette zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített nyitott ötágú, arany leveleskorona /három levél között két gyönggyel/ díszlik.
A korona alól előlebegő foszlányok jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst.
b) Öcsöd Nagyközség zászlajának leírása:
Öcsöd Nagyközség zászlaja fehér színű, arany rojtokkal.
Alapja téglalap, mely oldalainak méretaránya 1: 2.
A zászló közepén a nagyközség címere, fölötte Öcsöd felirat található.
c) Az Önkormányzat pecsétje:
Kör alakú, benne körfelirat “Nagyközségi Önkormányzat” - Jász-Nagykun-Szolnok Megye – 5451 Öcsöd – középen Magyarország címere.
Öcsöd Nagyközség Önkormányzata – Öcsöd címerével (díszbélyegző)
(3) Magyarország nemzeti ünnepein Magyarország zászlaját kell a Községháza homlokzatán elhelyezni.
(4) A képviselő-testület tanácskozótermében Magyarország és Öcsöd Nagyközség címerét, az ülésteremben az ülések idejére Magyarország és Öcsöd Nagyközség asztali zászlaját is el kell helyezni.
(5) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és az Öcsödi Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.
(6) A díszbélyegző csak akkor használható, ha Magyarország címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.
5. § A Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.
6. § (1) Az Önkormányzat lapja az “Öcsödi Hírek”, amely havonta jelenik meg.
(2) Az Önkormányzat lapja tartalmazza a Képviselő-testület főbb döntéseit, amelyek a lakosság széles körét érintik.
(3) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.ocsod.hu.
7. § (1) Az Önkormányzat intézményei:
a) Öcsödi Községgondnokság és Könyvtár,
b) Öcsödi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde,
c) Tóth József Alapszolgáltatási Központ,
d) Öcsödi Polgármesteri Hivatal.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő önálló törzsszámmal nem rendelkező feladat-ellátási hely az Egészségház, 5451 Öcsöd Dózsa György út 42. Az Egészségházban működik a háziorvosi ellátás, a fogorvosi ellátás és a védőnői szolgálat.
8. § Az Önkormányzat tagja:
a) a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének.
b) a Tiszazugi Önkormányzatok Társulásának.
9. § Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Franciaország Vironchaux, Lengyelország Iwkova és Zawoja, továbbá Románia Hosszúmező és Érkeserű településével.
10. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelhesse, így:
a) Március 15-ét - koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés,
b) Augusztus 20-át ünnepi megemlékezés
c) Október 6-át – fehér szegfűk elhelyezésével egybekötött ünnepi megemlékezés,
d) Október 23-át – koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés keretében.
(2) Minden évben megrendezésre kerül a községi Falunap.
(3) A rendezvények előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A rendezvények helyét, idejét és programját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláin.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
11. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
a) idősek otthona fenntartásáról,
b) helytörténeti gyűjtemény gondozásáról,
c) piac tartásáról,
d) legelőgazdálkodási feladatok ellátásáról.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a Képviselő-testületnek.
12. §1 A 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) foglaltakon túl a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati tulajdonú vállalkozás alapítása.
13. § (1) Képviselő-testület az alábbi hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza:
a) dönt a pénzben és természetben nyújtható szociális támogatásokkal kapcsolatban,
b) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Képviselő-testület által kinevezett háziorvos, fogorvos és az asszisztencia tekintetében, amennyiben feladatukat nem vállalkozás keretében látják el,
c) gyakorolja a lakások és nem lakáscélú helyiségek esetében a bérlőkijelölési és egyéb bérbeadói jogokat,
d) kiválasztja a közbeszerzési eljárás lebonyolítóját és a műszaki ellenőrt,
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről, a soron következő ülésen beszámol.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
14. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
15. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők és a polgármester eskütétele,
c) a polgármester programjának ismertetése,
d) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
e) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
f) bizottságok tagjainak megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele
g) tájékoztatás az önkormányzati képviselő jogairól.
16. § A képviselő-testület – augusztus hónap kivételével- havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap második csütörtöki napján rendes ülést tart.
17. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő- rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.
18. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal - legalább 7 nappal előtte meghirdetett időpontban - közmeghallgatást tart. A meghirdetésről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás az önkormányzat képviselő-testületének ülése.
(2) A közmeghallgatási napirendet a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat jelen szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.
1. A képviselő jogállása, személyes érintettség, kérdezési jog és interpelláció
19. § Az önkormányzati képviselő képviseli a választóinak érdekeit, részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Az önkormányzati képviselők jogaira és kötelezettségeire a Mötv-ben foglaltak az irányadók.
20. § Az önkormányzati képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) köteles személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál.
21. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyekben feladat és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról, vagy az eredeti állapot helyreállítása után ismételten le kell folytatni a döntéshozatali eljárást.
22. § (1) Képviselői jogosítvány az interpelláció és a kérdezés joga.
(2) A napirendek tárgyalása előtt az önkormányzati képviselő szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet /továbbiakban: interpelláció/. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(3) Az interpelláció csak a testületi ülésen ismertethető. A napirendek megtárgyalása után kerül sor az interpellációk megválaszolására.
(4) Az interpellációra szóban vagy írásban adott válasz elfogadásáról az interpelláló önkormányzati képviselő nyilatkozik. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(5) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálatot rendelhet el, amellyel megbízhatja a polgármestert, a tárgy szerint illetékes bizottságot, illetve külön bizottságot hozhat létre. A vizsgálatban az interpelláló önkormányzati képviselő is részt vehet.
(6) Az interpellációra írásban adott választ a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
23. § (1) A kérdés az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A képviselők írásban, vagy szóban előterjeszthetnek kérdéseket. A kérdéseket írásban legalább 24 órával a testületi ülés előtt, szóban a napirendek megtárgyalását követően lehet feltenni.
(3) A kérdés csak a testületi ülésen ismertethető. A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.
(4) Az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíját és természetbeni juttatását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
2. Az ülések tervezése, előkészítése
24. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
25. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik, amelyet a félév első ülésén a polgármester terjeszt a testület elé
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) azokat a napirendeket, amelyek előkészítésekor közmeghallgatást kell tartani,
d) azokat a napirendeket, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági véleményezést kell beterjeszteni.
(3) A munkaterv előkészítéséről a polgármester és a jegyző gondoskodik.
(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni az önkormányzati képviselőktől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
3. Előterjesztések
26. § (1) Előterjesztésnek minősül, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges, illetve a határozat- és rendelettervezet, a beszámoló és a tájékoztató.
(2) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) a jegyző
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.
(4) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) a képviselő-testület munkaterve tárgyában.
(5) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés egyrészt az előzmények ismertetéséből, a döntéshez szükséges információk megadásából, másrészt a döntési javaslatból áll. Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
27. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet összehívja, az ülést vezeti a Pénzügyi Bizottság elnöke.
(2)2 A Pénzügyi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Társadalompolitikai Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3)3 A képviselő-testület ülését - főszabályként- az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyén kívül máshová is össze lehet hívni.
28. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására meghívót kell kiadni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit és a polgármester aláírását.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(3)4 A meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülése előtt 5 nappal korábban kell megküldeni az önkormányzati képviselőknek és a meghívottaknak. Az előterjesztés természetétől, illetve a rendelkezésre álló határidőtől függően az írásos anyag a fentitől eltérően is megküldhető.
(4)5 A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,
d) az önkormányzat intézményvezetőinek, az intézményt érintő témához kapcsolódóan,
e) annak, akit az ülés összehívója megjelöl,
29. § A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
b) a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához a társadalmi szervezetek vezetőit, amennyiben a képviselő-testületben képviseletük nem biztosított,
c) a helyi közszolgáltatást végző szervek vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásához,
d) a napirend tárgya szerint illetékes bizottság nem képviselő tagjait,
30. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó mellékletek csatolásával történik.
(2) A polgármester soron kívüli esetben a képviselő-testület ülését az ülést megelőző napon, de legkésőbb az ülés napján is összehívhatja. Ennek okáról a polgármester az önkormányzati képviselőket tájékoztatja.
(3) A soron kívüli ülés összehívása írásban, telefonon, vagy elektronikus úton is történhet.
(4)6 A soron kívüli testületi ülésre meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét és a napirend tárgyában érintett személyt, vagy szervezet képviselőjét.
31. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) meghívó és az írásos előterjesztések elhelyezése a Polgármesteri Hivatalban és a Nagyközségi Könyvtárban
32. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) az ülés megnyitása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) interpellációk
f) napirendenként:
fa) a vita levezetése, ezen belül kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre a szó megadása,
fb) a vita összefoglalása,
fc) az indítványok szavazásra bocsátása,
fd) a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,
fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ff) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
g) a rend fenntartása,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) beszámolás a két ülés közötti eseményekről,
j) interpellációkra adott válasz és annak elfogadásáról szavazás,
k) egyéb kérdések,
l) az ülés bezárása.
33. § A polgármester az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belül ismételten összehívja.
34. § (1) Az ülés megnyitása után, a napirendek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(2) Sürgősségi indítványként napirendi pont rendkívüli megtárgyalását indítványozhatja bármely települési képviselő, vagy bizottság, az ülést megelőző nap 10 óráig, a polgármesternél, írásban, ha az indítvány a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt.
(3) Napirendi javaslatot a napirend elfogadásáig bármely önkormányzati képviselő előterjeszthet. A javaslat elfogadása esetén a napirendre tűzés időpontjáról a képviselő-testület dönt.
35. § Az interpellációk elhangzása után a polgármester az előterjesztések felett vitát nyit. Az előadó az írásos előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadóhoz az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
36. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(3) Az önkormányzati képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(4) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. A polgármester a megjelenteknek a napirendi vita végén, vagy az egyéb kérdések keretében a szólási jogot megadja. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
37. § (1) A polgármester a módosító javaslatokat és az előterjesztést egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésről dönt a képviselő-testület.
(2) A napirendek tárgyalása után a polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
(3) A polgármester a személyét érintő ügyekben a képviselő-testület ülésének vezetését átadja az alpolgármesternek.
5. A tanácskozás rendjének fenntartása
38. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásában a napirendtől eltér.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok részéről a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(4) Amennyiben a figyelmeztetés, rendreutasítás eredménytelen a polgármester megvonja a szót.
39. § (1) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
(2) Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS
6. A képviselő-testület létszáma, határozatképesség
40. § A Képviselő-testület – a polgármesterrel együtt- 7 tagú, tagjainak névsorát és lakcím adatait az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
41. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele (legalább 4 fő) jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen üléstől számított 5 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására, a határozatképtelen ülés időpontjától számított 15 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) Minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének (legalább 4 fő) igen szavazata szükséges.
42. § Minősített többség szükséges az SZMSZ alapján:
a) hatáskör gyakorlásának átruházásához,
b) helyi népszavazás kiírásához,
c) az önkormányzati jelképek meghatározásához,
d) közterület elnevezéséhez, emlékmű, köztéri szobor állításához, emléktábla elhelyezéséhez,
e) kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
f) a gazdasági program jóváhagyásához,
g) hitelfelvételhez,
h) önkormányzati tulajdont érintő döntésekhez,
i) vállalkozás alapításához,
j) a településrendezési terv jóváhagyásához
7. A szavazás módja
43. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
44. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. által meghatározott esetekben, valamint mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) Titkos szavazást kezdeményezhet:
a) bármely települési képviselő,
b) a polgármester,
(3) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását 2 fős szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottság tagjait a képviselő-testület vita nélkül választja meg.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket és az eredményt.
45. § (1) A nyílt szavazás a külön jogszabályokban foglaltakon túl is lehet név szerinti. Név szerinti szavazás elrendelését kezdeményezheti a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül a polgármester.
(2) A név szerinti szavazásról a polgármester és bármely önkormányzati képviselőnek a szavazás megkezdése előtt bejelentett javaslatára a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Név szerinti szavazáskor a jegyző betűrendi sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, s az önkormányzati képviselők pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, vagy “nem”-mel, vagy “tartózkodás”-sal szavaznak. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését.
46. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével, dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a) az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk elhárítása,
b) az állampolgárok életét, testi épségét veszélyeztető helyzetekben.
c) Vis maior ügyekben kárigény benyújtása.
8. Önkormányzati rendeletalkotás
47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) az önkormányzati képviselők,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző,
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságok és a Polgármesteri Hivatal előkészítő munkáját követően, a képviselő-testület elé terjeszti a rendelet-tervezetet.
(3) A szakmai előkészítés és szerkesztés a jegyző feladata. A jegyző akkor is köteles részt venni a rendelet előkészítésében, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) A tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.
48. § (1) A rendeletet az előkészítést követően a rendelet-tervezet indokolásával együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan növekvő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A megjelölés tartalmazza a rendelet megnevezését és címét.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A rendelet helyben szokásos közzétételének módja:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kihelyezés,
b) a Nagyközségi Könyvtárban történő kihelyezés,
c) Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat honlapján történő elhelyezés.
49. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyző gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A jegyző ciklusonként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
9. Önkormányzati határozatok
50. § A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos növekvő arab sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
51. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
10. A képviselő-testület jegyzőkönyve
52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ban foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés típusát (nyilvános, zárt),
c) a távol maradt települési képviselők nevét,
d) az érdeklődők számát,
e) a döntéshozatal módját,
f) a polgármester esetleges intézkedéseit,
g) az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,
h) az ülés bezárásának időpontját.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott rendeleteket és
e) az önkormányzati képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását.
(4) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Polgármesteri Hivatalban és Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat honlapján – www.ocsod.hu – az állampolgárok megtekinthetik.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve kell tárolni, őrizni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(6) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei eredeti példányának beköttetéséről a jegyző évenként gondoskodik.
11. Közmeghallgatás, falugyűlés
53. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét a képviselő-testület határozza meg.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
54. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonására falugyűlést kell tartani a képviselő-testület által meghatározott napirenddel.
(2) Rész falugyűlés tartható, ha a tájékoztatás, a döntés előkészítés a település egy részét, vagy a lakosság meghatározott körét érinti. A rész falugyűlés napirendjét a polgármester határozza meg.
(3) A falugyűlésre, rész falugyűlésre meg kell hívni az önkormányzati képviselőket és a jegyzőt.
(4) A falugyűlés, rész falugyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a lakosságot a helyi hirdetőtáblákon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
12. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
55. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben foglaltakat figyelembe véve a helyi népszavazást kezdeményezheti a választópolgárok huszonöt százaléka.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
13. A polgármester
56. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) Illetményét, költségtérítését törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület állapítja meg.
57. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
c) tevékenységével hozzájárul Öcsöd Nagyközség fejlődéséhez az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához,
d) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
e) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
f) képviseli az önkormányzatot,
g) fogadó órát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.
58. §7 A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban átadja munkakörét
a) az új polgármesternek, ennek hiányában,
b) az alpolgármesternek, ennek hiányában,
c) a Pénzügyi Bizottság elnökének, ennek hiányában,
d) a Társadalompolitikai Bizottság elnökének
14. Az alpolgármester
59. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ az önkormányzati képviselők közül, aki a polgármester helyettesítését és munkájának segítését látja el. Tevékenységét társadalmi megbízatásban végzi.
(2) Illetményét, költségtérítését törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület állapítja meg.
15. A jegyző
60. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (1) és (3) felsoroltakon kívüli feladatai:
a) előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,
d) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén Mötv. rendelkezésének megfelelően kell eljárni.
A BIZOTTSÁGOK
61. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi bizottságot 5 fővel,
b) Társadalompolitikai bizottságot 5 fővel.
(3) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(5) A bizottságok ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja hívja össze és vezeti le.
(6) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.
(7) A bizottságok évente legalább 6 alkalommal kötelesek ülést tartani.
62. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy összevont bizottsági ülést lehet tartani.
(2) Az összevont bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek, a döntéshez a jelen lévők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3)8 Az összevont bizottsági ülés összehívása és vezetése a Pénzügyi Bizottság elnökének, távollétében a Társadalompolitikai Bizottság elnökének a feladata.
63. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)9 A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. Az összevont bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a két bizottság elnöke és egy jelenlévő bizottsági tag írja alá.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
64. § (1) A Pénzügyi bizottság:
a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők és a vagyonnyilatkozat tételre köteles nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatát,
b) ellátja a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, méltatlanságának megállapításával kapcsolatos Mötv szerinti feladatokat.
(2) A Társadalompolitikai bizottság
a) Elemzi az önkormányzat működési területén az egészségügyi és szociális, a művelődési, a köznevelési ellátottság és a helyi esélyegyenlőség helyzetét, a gyermek és ifjúsági feladatok ellátását.
b) Véleményezi a tevékenységi körével kapcsolatban a képviselőtestület elé terjesztett javaslatokat, ellenőrzi a testületi döntések végrehajtását.
c) Figyelemmel kíséri a foglalkoztatásból, a munkanélküliségből eredő szociális gondokat.
d) A bizottság egyik nem képviselő tagja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
65. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival keres társulásos formákat.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
66. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza a költségvetését.
(2) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetet az önkormányzatnál működő valamennyi bizottság köteles megtárgyalni.
67. § A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A gazdálkodási feladatok konkrét meghatározását a gazdasági megállapodások tartalmazzák.
68. § (1) A képviselő-testület külön rendeletben rögzíti törzsvagyonát, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyont, továbbá az üzleti vagyonát, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására egyebekben az Mötv-ben foglaltak az irányadók.
69. § (1)10 A reprezentációs kiadások éves előirányzatának összegét a hatályos reprezentációs szabályzat tartalmazza.
(2) A reprezentációs kiadások éves előirányzatát az éves költségvetésről szóló rendeletben kell meghatározni.
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATÁVAL
70. § Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat a kisebbségi jogok biztosítása, a kisebbség történelmi hagyományai fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik Öcsöd Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzatával.
71. § (1) A helyi önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött külön megállapodás alapján végzi a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat részére igény szerint ingyenesen biztosított a tanácskozóterem a képviselő-testületi ülések és hivatalos fórumok megtartására, a különböző programok helyszínéül a Művelődési Ház helyiségei a program nagyságának megfelelő teremmel.
(3) Az Öcsödi Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a nemzetiségi önkormányzat részére – székhelyén Öcsöd, Kossuth tér 1. - havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása,
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása,
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és a fentiekben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS SZÁMVITELI TÖRVÉNYBŐL ÉS AZOK VÉGREHAJTÁSI RENDELETEIBŐL ADÓDÓ FELADATAI ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
72. § (1) A nemzetiségi önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének működésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat külön elemi költségvetésben kell megtervezni, a gazdálkodásról önálló könyveket vezetni és önálló beszámolót készíteni. Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat részére:
a) önálló fizetési számlát kell nyitni,
b) gondoskodni kell a törzskönyvi nyilvántartásba vételéről,
c) gondoskodni kell adószám igényléséről.
(2) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével, és tájékoztatja a költségvetés készítésére vonatkozó határidőkről.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnökének iránymutatása alapján a jegyző előkészíti a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete elé. A költségvetési határozat tervezete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 26. § (1) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 29. § (1) bekezdése szerinti szerkezetben készül el.
(4)11 A települési önkormányzat költségvetési rendelet tervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól a jegyző – a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban – tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. A nemzetiségi önkormányzat a települési önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét - a roma nemzetiséget érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát megküldi a polgármesternek.
(5) A nemzetiségi önkormányzatnak a települési önkormányzat költségvetési tervéről kialakított véleményét a költségvetési rendelet-tervezethez kell csatolni.
(6) A jegyző a nemzetiségi önkormányzat elfogadott költségvetéséről az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 33. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben - az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően – adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, hogy a jegyző a költségvetéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
73. § (1) A hivatal a nemzetiségi önkormányzatnak a naptári évben június 30-i fordulóponttal, féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal, éves költségvetési beszámolót készít.
A hivatal a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról, könyvviteli zárlatáról a külön jogszabályokban foglaltak szerint adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervének.
(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának féléves helyzetéről július 31-ig tájékoztatja a képviselő-testületet, amelyet a jegyző készít elő.
(3) A nemzetiségi önkormányzat éves beszámolóját a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti az elnök a képviselőtestület elé, amelyet a jegyző készít elő.
(4) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a hivatal látja el az alábbiak szerint:
a) Kötelezettségvállalás
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget.
b) Pénzügyi ellenjegyzés
A nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a hivatal könyvelési feladatokkal megbízott gazdálkodási ügyintézője jogosult.
c) Teljesítés igazolás
A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
d) Érvényesítés
Érvényesítésre a nemzetiségi önkormányzat nevében a hivatal könyvelési feladatokkal megbízott gazdálkodási ügyintézője jogosult.
e) Utalványozás
Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozásra a teljesítés igazolását és az érvényesítést követően kerülhet sor.
f) Összeférhetetlenségi szabályok
A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
g) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó belső szabályok
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban nem szabályozott belső szabályozási kérdésekre a hivatal belső szabályzatainak rendelkezési az irányadók.
(5) A nemzetiségi önkormányzat feladatellátása érdekében a hivatal gondoskodik a pályázat figyelésről, a kiírt pályázatok tekintetében a nemzetiségi önkormányzat elnökével történő egyeztetésről, ennek alapján a pályázatok előkészítéséről és a pályázati beszámolók összeállításáról.
74. § (1) A települési önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(2) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
(3) Az együttműködési megállapodást évenként január 31-ig kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét jelzi a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75. § (1) Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási adatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza
(2) Az önkormányzat intézményei vonatkozásában vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza
76. § (1) Hatályát veszti az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2019. (XI. 15.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 15. Cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.
77. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 76. § (1) bekezdése 2022. május 13-án lép hatályba.
1. melléklet
1. D. Kis Zsolt Öcsöd, Bajcsy Zs. út 57/a B. ép. földszint 1.
2. Zuborné Biró Enikő Öcsöd, Juhász Béni u. 3/a.
3. Molnár András Öcsöd, Vasvári út 14.
4. Komlós Lajos Öcsöd, Vörösmarty út 19.
5. Gál Imréné Öcsöd, Veresházi út 29.
6. Jordán Imre Öcsöd, Arany J. sor 61.
2. melléklet
1. Pénzügyi bizottság
1.1. Elnöke: Zuborné Bíró Enikő
1.2. Tagjai: Gál Imréné
1.3. Jordán Imre
1.4. Fazekas Zoltánné
1.5. Rónyai Sándorné
2. Társadalompolitikai bizottság
2.1. Elnöke: D. Kis Zsolt
2.2. Tagjai: Komlós Lajos
2.3. Zuborné Bíró Enikő
2.4. Kolompár Tamás
2.5. Müller Éva
4. melléklet
1. a Tóth József Alapszolgáltatási Központ Vezetője,
2. az Öcsödi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Vezetője,
3. az Öcsödi Községgondnokság és Könyvtár Vezetője.
A 12. § az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § (3) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (2) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (1) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (4) bekezdése az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.