Kengyel Községi Önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet fogadja el:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:  ¹² Kengyel Községi Önkormányzat.

2. Az Önkormányzat székhelye: Kengyel, Szabadság út 10.

3. Működési területe: Kengyel Község közigazgatási területe

4. Az Önkormányzat szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, képviselő-testület hivatala.

Az Önkormányzat jelképei

2. §.

Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

1. A címer egyszerű - fekete vonallal három részre osztott – pajzsalak. A bal felső vörös mezőben fehér unikornis /egyszarvú/ az ősi Szapolyai család címerállata /fekete kontúrvonallal a régi nemesi birtokot jelképezi/. A jobb felső zöld mezőben barna törvénydombon /kurgán/ ezüst pallost tartó jobb kar fekete kontúrvonallal az ítélőszékek jelképe. Az alsó kék mezőt vízszintes irányban futó ezüst hullámvonal, fekete kontúrokkal osztja ketté. Az alsó részben fehér körben barna szélmalom, fekete kontúrokkal, a felső rész tiszta kék. A kék mezőben hullámos ezüst vonal a
   Tisza jelképe.

2. A zászló téglalap alakú, felül zöld, alul kék színű, melyet középen ezüst hullámszalag választ ketté. A zászló mértani középpontjában a község címere található. A zászló mérete: 180x90 cm.

3. A címer és a zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza a Képviselő-testület.

¹ Módosította a 17/2011.(XII.01.) Ör.

¹² Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

II. fejezet

A Képviselő-testület hatásköre

3. §

1. A Képviselő-testület hatásköre csak rendeletben ruházható át bizottságára, a polgármesterre valamint a kisebbségi önkormányzat testületére.
2. Az átruházott hatásköröket ezen önkormányzati rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a hatáskörök címzettjei szerinti felosztásban.
3. Ha a Képviselő-testület valamely szerve olyan hatáskörben dönt, amelyet a Képviselő-testület nem ruházott rá, vagy már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem hajtható végre. Az érvénytelen döntést haladéktalanul köteles a döntéshozó visszavonni, ellenkező esetben a döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.

4. §

Az Önkormányzat hitelfelvételéről szóló döntés értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

 III. fejezet

A Képviselő-testület szervezete és működése

A Képviselő-testület

5. §

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatásköreit.

2. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

1. a polgármester eskütétele (esküvevő: a korelnök),
2. a települési képviselők eskütétele (esküvevő: a polgármester),
3. a polgármester illetményének megállapítása.

3. Az alakuló ülésre a ¹³ rendes és a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.

6. §

1. A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart a munkatervben meghatározott időben.

2. A Képviselő-testület üléseit általában a székhelyén tartja, de szükség szerint kihelyezett ülést is tarthat.

3. A Képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a munkatervben nem szereplő időpontban is

¹³ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

1. helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elbírálására, eredményes népszavazás esetén pedig az eredmény végrehajtásának megtárgyalására és biztosítására,
2. népi kezdeményezés indítványára, ha azt az Önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte,

c.)  bizottság indítványára (Ötv. 12. § (1) bekezdés)

d.) települési képviselők egynegyedének indítványára (Ötv. 12. § (1) bekezdés)

e.) ha az előző ülés határozatképtelenség miatt meghiúsult,

f.) a jegyző indítványára jogszabálysértés megszüntetésére, ha az a rendes ülésig nem

     halasztható,

g.) a  törvényességi   ellenőrzésért   felelős  szerv kezdeményezésére az Ötv. 99. § (2)

     bekezdés  szerint

4. ¹⁴

5. ¹⁵
6. ¹⁶
7. ¹⁷

7. § ¹⁸

(1) A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban (Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

¹⁴ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

¹⁵ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

¹⁶ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

¹⁷ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

¹⁸ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

A munkaterv

8. §

1. A Képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja, amelyet maga állapít meg.

2. A munkaterv egy naptári évre (tárgyév) tartalmazza, hogy

1. mely hónapokban kell rendes ülést összehívni, valamint közmeghallgatás(ok) mikor tartandó(k),

b.) az üléseken milyen napirendi pontokat tervez tárgyalni a Képviselő-testület,

c.) a napirendi pontoknak kik az előterjesztői,

A munkatervben legalább hat ülést kell tervezni.

9. §

1. A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:

1. a települési képviselőktől,

b.) a bizottságoktól,

c.) az alpolgármestertől,

d.) a jegyzőtől.

2. Az (1) bekezdésben felsoroltak a javaslataikat legkésőbb egy hónappal korábban nyújthatják be, mint ahogy a munkaterv tárgyalását az előző évi munkaterv szerint tervezi a Képviselő-testület.

3. A munkaterv tervezetét lehetőleg a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

.

Előterjesztések

10. §

1. A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz

a.) rendeleti javaslatot (rendelet-tervezetet),

b.) határozati javaslatot,

c.) tájékoztatót,

d.) beszámolót

(együttesen: előterjesztést) írásban kell készíteni.

2. Az (1) bekezdés b.) - d.) pontjai szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet, de a b.) pont esetén annak tartalmát legkésőbb az ülés előtt írásban ki kell osztani azon jelenlévőknek, akik azt egyébként a meghívóval együtt megkapták volna.

3. Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, azok hogyan teremthetők elő.

4. Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

- egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

- az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan     

    elkülönülő    megfogalmazását tartalmazza és a

- végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.

5. Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Ennek kiküldéséről a polgármester dönt.

6. Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 10 nappal korábban kell leadni a jegyzőhöz.

7. A polgármester esetenként engedélyt adhat – a (3)–(4)–(5) bekezdésben foglalt – követelményektől való eltérésre.

8. A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.

9. A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen a jegyző beszámol.

10. A munkaterv szerinti előterjesztést az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

11. A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.

Sürgősségi indítvány

11. §  ⁷

²

² Módosította a 17/2011.(XII.01.) Ör.

⁷ Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(VII.06.) Ör.

Az ülés összehívása

12. §

1. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van az ülés összehívásában, a bizottságok elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik.

2. A meghívó és az ülés anyagának elkészíttetése és megküldése a jegyző feladata. E kötelezettségének az ülés előtt 5 nappal köteles eleget tenni.

3. A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét és kezdési időpontját,
2. a javasolt napirendet napirendi pontonként, továbbá az(ok) előterjesztőjét (előterjesztőit)

4. Az ülés helyéről és kezdési időpontjáról,l a javasolt napirend tartalmáról a választópolgárokat

1. a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és a piactéri hirdetőtáblán történő kifüggesztésével,
2. a település honlapján történő megjelentetésével

             kell tájékoztatni.

5. A meghívót az írásbeli előterjesztésekkel együtt meg kell küldeni a  Könyvtárnak.

6. A (4) és (5) bekezdés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetében zárt ülést kell - vagy lehet - tartani.

7. A meghívót

1. rendes ülés előtt legalább öt nappal,
2. rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával

az ülést megelőzően kell megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.

8. Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon vagy futár útján) összehívható: ebben az esetben a 24 órás időköz is figyelmen kívül hagyható.

9. A rendkívüli ülésről a nyilvánosságot a legcélszerűbb és leggyorsabb formában kell tájékoztatni.

13. §

1. Az ülésre meg kell hívni
   1. a Képviselő-testület tagjait,
   2. a jegyzőt,
   3. a napirendi pontok előadóit,
   4. az önkormányzati intézmények vezetőit,
   5. a bizottságok azon tagjait, akik nem települési képviselők,
   6. a helyben megválasztott, valamint a helyben lakó országgyűlési képviselőt,
   7. az egyházak képviselőit

(továbbiakban: állandó meghívottak),

1. akiket a polgármester, illetve a Képviselő-testület állandó bizottságainak bármelyike indokoltnak tart.

2. Az (1) bekezdésben felsorolt személyek névre szóló meghívót kapnak és a megjelölt napirendi pontnál vagy az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

14. §

1. A meghívóval együtt - lehetőség szerint a rendkívüli ülésre is - ki kell kézbesíteni az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban ezzel egyidejűleg közzé kell tenni Kengyel honlapján.
2. A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit csak a 13. § (1) bekezdés a.), b.) és e.) pontjaiban megjelölt személyek kaphatják meg.

A Képviselő-testület ülése

15. §

1. ¹⁹ A Képviselő-testület ülése nyilvános.

2. Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de a polgármester dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot ad-e.

3. A Képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, stb.) képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.

¹⁹ Kiegészítette a 8/2013.(VI.28.) Ör.

16. §

(1) Az ülés egy része is zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.

(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben  kötelező az érintett meghallgatása.

(3) A zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

Az ülés vezetése

17. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

2. Ha az ülésen nincs jelen legalább négy képviselő-testületi tag, a polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, és azt ismételten össze kell hívni. A polgármester az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre 48 órán belül sor kerül.

3. A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést változatlan napirenddel - megszakadás esetén azokkal a napirendi pontokkal amelyekben döntés nem született, vagy ha az nem szükséges, a Képviselő-testület nem tárgyalta - a Képviselő-testület ülését nyolc napon belül össze kell hívni úgy, hogy az ismételt ülés időpontját az összehívástól számítva legfeljebb a nyolcadik napra kell kitűzni.

4. Az ülés határozatképességét minden döntéshozatal előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt - a szünetet kivéve - az ülés határozatképtelenné válik a polgármester

a.) a határozatképesség helyreállításáig szünetet rendelhet el, ha valószínűsíthető, hogy az ülés egy órán belül határozatképessé válik,

b.) az ülést berekeszti,

c.) ha az a.) pont szerinti szünet alatt bizonyossá válik, hogy a határozatképtelenség nem számolható fel, továbbá az egy órás szünet eredménytelenül letelik az ülést berekeszti.

5. Ha az ülés határozatképes, a polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy - ha van - a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetőleg ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

18. §

1. A polgármester rendes ülésen⁸ a napirend előterjesztése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit a Képviselő-testület előző ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az abban foglaltakkal  kapcsolatos kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként legfeljebb kettő perc időtartamban.

2. Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, de kérdést, bejelentést a képviselők tehetnek, amelyekre - a polgármester döntése alapján - nyomban, vagy az ülés végén illetve írásban lehet válaszolni.

19. §

1. A 18.§-ban meghatározottak elhangzása után a polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.

2. Napirendi pontra javaslatot bármely képviselő és bizottság előterjesztést tehet. Az önálló napirendi pontra tett javaslatot és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni legkésőbb az ülés megnyitásáig, ellenkező esetben a javaslat csak a következő ülésen vehető napirendre.

3. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi pontokra tett javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek indokolni kell.

4. A napirendre tett javaslat(ok) szavazásakor a polgármester
   1. először a kiegészítő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, majd
   2. az elfogadott kiegészítésekkel korrigált eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

5. A napirend megállapítását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok megtárgyalását.

A napirendi pont tárgyalása, elnapolása, napirendről való levétele

20. §

1. A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.

2. A képviselő az adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni az ²⁰ Mötv. 49 § (1) bekezdése által meghatározott személyes érintettségét, ha azt az ülést megelőzően nem tette meg. ²¹ A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el az ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság közreműködésével.

⁸ Módosította a 10/2012.(VII.06.) Ör.

²⁰ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

²¹ Kiegészítette a 8/2013.(VI.28.) Ör.

A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

3. A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó  a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, a szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti. Ezután
   az előterjesztést véleményező bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti a bizottság véleményét.

4. A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a Képviselő-testület tagjaihoz az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett válaszol.

5. A napirendi pont tárgyalása során az arra jogosultak rendszerint egy alkalommal élhetnek a kérdezés jogával, de egyszerre több kérdést is feltehetnek.

6.  A kérdések és válaszok elhangzása után a polgármester a hozzászólásoknak ad helyet.

7. A hozzászólás jogával a (4) bekezdésben említett személyek rendelkeznek. Az elnök a jelenlévő, a napirendi pont által érintett, de hozzászólási joggal nem rendelkező személyeknek, eseti jelleggel a hozzászólás lehetőségét megadhatja. A hozzászólásban vélemény nyilvánítható az előterjesztésben foglaltakról és a napirendi pont tárgyáról, ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak.

8. A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető, de azt általában az ülés kezdetéig írásban be kell nyújtani. Kivételesen szóban is előterjeszthető a módosító indítvány. Az előterjesztésben szereplő javaslattal párhuzamosan önálló alternatív javaslat is benyújtható.

9. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időpontja legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirendi pont esetében az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.

10. A hozzászóláson túl csak ügyrendi indítványok tehetők, melyek az alábbiak:

- napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére,

- tárgyalás lezárására,

- a 26. § (2) bekezdésében szereplő intézkedés megtételére,

- a hozzászólók hozzászólásainak sorrendjére,

- az ülésvezetéssel, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre,

- zárt ülés elrendelésére,

- névszerinti vagy titkos szavazásra vonatkozó indítvány.

Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét.Az ülésvezetésre, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó ügyrendi indítványra a jegyző is jogosult, ha törvényességi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.

11. Ha a hozzászóló a napirendi pont tárgyától eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyra. Ha a felszólaló a figyelmeztetést követően ismételten eltér a tárgytól, a polgármester tőle az adott napirendi pontnál a hozzászólás és kérdezés jogát megvonja.

12. A (10) - (11) bekezdések nem vonatkoznak arra az esetre, ha az adott személyt más hozzászóló(k), kérdező(k) név szerint megemlítve személyével kapcsolatban tényt, véleményt, megállapítást közöl(nek) és a megnevezett arra (azokra) válaszolni kíván. Ez a szabály akkor is alkalmazható, ha név elhangzása nélkül is egyértelműen következtetni lehet a szóban forgó személyre.

13. Amennyiben a napirendi pont tárgyát bizottság előzőleg már tárgyalta, és a bizottság véleményét elnöke vagy erre kijelölt tagja ismertette, a bizottság tagjainak rendszerint csak akkor szükséges a hozzászólás lehetőségét megadni, ha a bizottság véleményével ellentétes vagy attól eltérő álláspontját kívánja ismertetni.

21. §

1. Ha napirendi pont tárgyalása során kiderül, hogy a döntés megalapozásához az előterjesztésben nem szereplő tények, körülmények feltárása szükséges, a Képviselő-testület a tárgyalást, döntéshozatalt elnapolhatja.

2. Az elnapolt napirendi pontot általában a következő rendes ülésen, de ha a döntés előkészítése a következő rendkívüli ülésre megtörténik, akkor azon az ülésen kell újból előterjeszteni.

3. Az elnapolásról történő szavazást bármely képviselő-testületi tag javasolhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

22. §

1. Ha napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a Képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a Képviselő-testület leveszi a napirendről.

2. Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni - kivéve a tájékoztatót - vagy nem jogosult döntéshozatalra.

3. Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését, feltétel teljesülését követően újból napirendre kell tűzni. A (2) bekezdés szerinti levétel végleges.

23. §

A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

24. §

1. A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

2. A napirendi pont tárgyalását követően - a szavazás előtt - lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen, legfeljebb öt perces időtartamban.

3. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

Tárgyalási szünet

25. §

1. A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet öt percnél rövidebb nem lehet.

2. A titkos szavazás idejére elrendelt szünet mellett a szavazás előtt akkor rendelhető el szünet, ha a módosító indítványok számossága és terjedelme miatt a szavazás lebonyolítása jelentékeny felkészülést igényel. A szünet időtartamára az (1) bekezdés az irányadó.

3. Napirendi pont tárgyalása alatt legfeljebb egy alkalommal a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke, vagy az alpolgármester indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester, illetve azt önállóan is elrendelheti.

Az ülés rendjének fenntartása

26. §

1. A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása.

2. Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.

3. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.

27. §

1. A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással - akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik - nem zavarhatják.

2. Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.

3. Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza, és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

4. A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. A napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.

5. Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

A szavazás rendje

28. §

1. A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot. A szavazás - a Képviselő-testület tagjainak indítványára, a Képviselő-testület minősített többségű döntésével - kivételesen elhalasztható az ülés berekesztése előtti időre is, de ha a tárgyalás nyilvánosan történt, a szavazást is nyilvánosan kell lefolytatni, és a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontról történő szavazás csak zárt ülésen történhet.

2. A szavazás során

a.) először a módosító indítványokról külön-külön,

b.) majd az elfogadott módosításokkal korrigált, kiegészített eredeti javaslatról dönt a       Képviselő-testület.

3. Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő s arról külön nem kell szavazni.

4. A szavazás eredményét - a 30.§ (14) bekezdését kivéve - a polgármester állapítja meg.

29. §

A nyílt szavazás  kézfelemeléssel történik.

30. §

1. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló Eseti Bizottság bonyolítja le.

2. Az Eseti Bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.

3. A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.

4. A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

5. A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.

6. Szavazni csak az Eseti  Bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

7. A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve - választás, kinevezés, megbízás esetén - a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen” és „nem” formában - jelöltek esetén ez nem szükséges.

8. A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.

9. A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt az Eseti Bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.

10. Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

11. Az utolsó szavazat leadása után az Eseti Bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat - az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként - külön-külön.

12. Érvénytelen a szavazat, ha
    1. nem az Eseti Bizottságtól átvett szavazólapon adták le vagy a szavazólap nincs lebélyegezve,
    2. ha a szavazólap üres vagy a borítékból hiányzik, illetve a borítékban a szavazólap mellett másik szavazólap is van,
    3. ha nem tollal töltötték ki,
    4. ha a szavazólapból nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata.

13. A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza
    1. a szavazás helyét és időpontját (év, hó, nap),
    2. a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és aláírását,
    3. a szavazásra jogosultak számát,
    4. az érvénytelen szavazatok számát (a hiányzó szavazólapok számát külön),
    5. az érvényes szavazatok számát összesen, és a támogató, illetve ellenszavazatok számát - jelöltek esetében a jelöltekre leadott szavazatok számát - külön-külön,
    6. a szavazás eredményét (vagy eredménytelenségét),
    7. a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

14. A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke hirdeti ki.

31. §

1. A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, képviselő-testületi tag vagy a jegyző kezdeményezésére.

2. Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.

3. A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.

4. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.

5. A válaszokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

32. §

1. A szavazás eredményes, ha ²² jelenlévő képviselők (egyszerű többség) illetve a megválasztott képviselők több mint fele (minősített többség) „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz.

(2)-(3) ³

4. Ha a „nem” szavazatok száma meghaladja a jelenlévő képviselők számának felét, illetve ha minősített többség szükséges, eléri a 4 szavazatot a polgármester megállapítja, hogy a Képviselő-testület a javaslatot elutasította. Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.

A Képviselő-testület döntése

33. §

1. A képviselő-testület döntése lehet:
   1. rendelet
   2. határozat

c.)-d.) ⁴

³ Hatályon kívül helyezte a 17/2011.(XII.01.) Ör.

⁴ Hatályon kívül helyezte a 17/2011.(XII.01.) Ör.

²²  Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

2. Minősített többség szükséges:
   1. a képviselő-testület éves munkatervének elfogadásához;
   2. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához;
   3. díszpolgári cím adományozásához;
   4. gazdasági program elfogadásához;
   5. helyi népszavazás kiírásához.

3. ²³

4. A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti döntéseit a következők szerint kell jelölni:
   1. A rendeletet a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetésének napjával kell jelölni, melynek megnevezése  – Kengyel Község Önkormányzata Képviselő Testületének … önkormányzati rendelete–
   2. A határozatot a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, meghozatalának hónapjával és napjával, valamint „Kt.” elnevezéssel kell jelölni;
   3. ²⁴

34. §

A határozat előkészítésére az előterjesztésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Rendeletalkotás

35. §

1. Rendeletalkotást kezdeményezhet:

– települési képviselő,

– bizottság,

– jegyző,

– azok a közigazgatási szervek, amelyek jogszabály értelmében az Önkormányzatot érintő feladatai és hatáskörei vannak,

– polgármester, alpolgármester.

2. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

36. §

1. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot (albizottságot) is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

2. A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

3. A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.

²³  Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

²⁴  Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

37. §

1. A megalkotott rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.

2. A megalkotott rendeletet ⁹ a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell kihirdetni. A rendelet kihirdetettnek tekintendő, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napján.

3. A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább négy évenként egyszer felül kell vizsgálni.

Kérdés – interpelláció

38. §

1. A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.

2. A kérdést szóban, vagy írásban, az interpellációt írásban lehet megtenni.

3. A polgármester az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezekre a napirend megtárgyalását követően kell választ adni.

4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

5. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.

6. Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz való eljuttatásáról.
7. Az interpellációra az interpellált a Képviselő-testületi ülésen ad érdemi választ, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen az ülésen, interpellációját nem lehet előterjeszteni.

8. A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

9. A Képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságot, de eseti bizottságot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.

⁹ Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(VII.06.) Ör.

10. A vizsgálat lefolytatásában – kivéve személyes meghallgatását – nem vehet részt az, akihez interpelláltak, valamint aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.

11. A vizsgálat eredményét a Képviselő-testület következő rendes ülése elé kell terjeszteni.

12. Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

Az ülés berekesztése

39. §

1. A napirend tárgyalását és az esetleges kérdéseket, interpellációkat követően a polgármester helyt adhat az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos képviselői bejelentéseknek, javaslatoknak.

2. Az (1) bekezdésben elhangzottak után a polgármester az ülést berekeszti.

Jegyzőkönyv

40. §

1. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ²⁵ Mötv-ben foglaltakon túl
   1.  ²⁶
   2. a testületi ülésről, illetve a szavazásról távolmaradt képviselők nevének felsorolását,
   3. a meghívóban közölt napirendi javaslaton kívül a javasolt napirendi pontokat (módosításokat, kiegészítéseket) szó szerint,
   4. az elfogadott napirendet tárgy, előterjesztő, előadó és az eseti meghívottak feltüntetésével,
   5. a szóbeli előterjesztések, illetve kiegészítések tartalmát,
   6. a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdések, hozzászólások lényegét,
   7. a szóbeli módosító indítványokat,
   8. a megalkotott rendeletek, határozatok szó szerinti szövegét,
   9. az interpellációkat, bejelentéseket és az adott válaszokat,
   10. az ülésen történt minden fontos eseményt.

2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell
   1. a meghívót,
   2. az írásos előterjesztéseket,
   3. az írásban benyújtott módosító indítványokat,
   4. tájékoztatókat, észrevételeket
   5. interpellációkat, írásban benyújtott kérdéseket,
   6. a jelenléti ívet.

²⁵ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

²⁶ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

3. A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban,  és külön a zárt üléséről a jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.

4. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv:
   1. 1. sz. példányát a Polgármesteri Hivatal jegyzője kezeli.
   2. A 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
   3. A 3. sz. példányát a helyi Könyvtárnak kell megküldeni

5. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv 1. sz. példányát a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni, a 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.

6. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe az állampolgárok a könyvtár  által kezelt példányba nyitvatartási időben betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

Közmeghallgatás

41. §

1. A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával, de együttesen legfeljebb három perc időtartamban.

2. Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha azt a Képviselő-testület - vita nélkül - engedélyezi.

3. Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.

4. Ha a kérdésre, javaslatra a válasz terjedelmes, illetve a felkészülés bonyolult és időigényes, a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

IV. fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

42. §

1. A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságokat választ.

2. A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

43. §

1. A Képviselő-testület bizottságai:
   1. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
   2. Egészségügyi, Szociális, Művelődési és  Oktatási Bizottság.

2. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja. Egy személy csak egy bizottság elnökének választható.

3. Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.

44. §

1. A bizottság elnökére, tagjaira javaslatot tehet a polgármester és a települési képviselő.

2. A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

45. §

1. Meghatározott előterjesztéseket a bizottságok önállóan készítenek és terjesztenek elő, meghatározott előterjesztések esetében pedig ki kell kérni a bizottságok véleményét.

2. Az (1) bekezdésben foglaltakról a képviselő-testület dönt:
   1. a munkatervében, továbbá
   2. szükség szerint, esetenként.

A bizottság munkaterve

46. §

1. A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A munkatervet meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak.

2. A bizottságok munkatervét a Képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell megállapítani.

3. A munkaterv tartalmára a 8.§-ba foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy Képviselő-testületen bizottságot kell érteni, valamint közmeghallgatás nem tervezhető, továbbá az ülések száma szabadon állapítható meg.

A bizottság ülése

47. §

1. A bizottság szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számú ülést tart.

2. A bizottság - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint - nyilvános és zárt ülést tart.

48. §

1. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.

2. A bizottság ülését össze kell hívni
   1. a munkatervben meghatározott időpontokban,
   2. a polgármester indítványára,
   3. jogszabálysértés esetén a jegyző indítványára, ha a jogszabálysértés kiküszöbölése a munkaterv szerint következő ülésig nem halasztható,
   4.  ²⁷

3. Az indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni, aki az ülést tizenöt napon belüli időpontra köteles összehívni.

4. Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót
   1. az ülést megelőzően legalább öt nappal,
   2. kivételesen legalább 24 órával

kell megküldeni. A meghívó tartalmára a 12. § (3) bekezdése irányadó.

5. Az ülésre meg kell hívni
   1. a bizottság tagjait,
   2. a települési képviselőket,
   3. a polgármestert, alpolgármestert,
   4. a jegyzőt,
   5. a napirendi pontok előadóit,
   6. akit a bizottság elnöke (az ülés összehívója) indokoltnak tart.

A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

6. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.

49. §

1. A bizottság ülését az elnök nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét, és javaslatot tesz a napirendre. További napirendi pontra a 48. § (5) bekezdés a.), c.), d.) pontjaiban szereplők tehetnek javaslatot.

2. A napirend megállapítását követően a napirendi pontokat egyenként tárgyalja meg a bizottság.

3. A tárgyalás során az előterjesztés elhangzása, kiegészítése után a meghívottak egymáshoz kérdéseket tehetnek fel és hozzászólásukban véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A kérdések, hozzászólások számát, időtartamát a bizottság tagjának indítványára a bizottság korlátozhatja.

4. A bizottság érdemi határozat meghozatalát célzó napirendi pont elnapolására, napirendről való levételére a 21-23. §-okat, a napirendi pont tárgyalásának lezárására a 24. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

²⁷ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

5. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztéssel kapcsolatos véleményről a bizottság szintén szavaz, ha határozatképes. A szavazás lebonyolítására a 28. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

6. Az ülés rendjének megtartása érdekében az ülésvezető értelemszerűen alkalmazza a 26. § rendelkezéseit.

50. §

1. A bizottság üléséről - az ülést követő nyolc napon belül - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendet, a hozott döntéseket, javaslatokat.

2. A jegyzőkönyv három példányban készül, együttes ülés esetén annyival több példányszámban, ahány bizottság ülésezett. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá.

3. A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni a polgármesternek és az elnöknek.

4. Amennyiben egy témát több bizottság tárgyal, úgy a bizottság által hozott határozatokat a másik bizottsággal is közölni kell.

A bizottság döntései

51. §

1. A bizottság átruházott hatáskörben határozatot hoz.

2. Az (1) bekezdés szerinti határozatokról a Képviselő-testületet rendszeresen - általában évente - tájékoztatni kell.

52. §

1. Ha a polgármester észleli, hogy a bizottság döntésének felfüggesztése vált szükségessé, szóban egyeztethet annak elnökével, hogy a bizottság maga módosítsa, illetve helyezze hatályon kívül (vonja vissza) döntését. Az egyeztetés során tisztázni kell a bizottság ülésének időpontját is.

2. Eredménytelen egyeztetés esetén, vagy ha a bizottság a kitűzött időpontban nem ül össze, a polgármester a bizottság összehívását indítványozhatja vagy összehívhatja a Képviselő-testület ülését.

3. A bizottsági döntés az (1) - (2) bekezdések szerinti cselekmények idején bármikor felfüggeszthető, de a Képviselő-testület ülését megelőzően meg kell történnie.

4. A felfüggesztést indokolással ellátott határozatban kell elrendelni és a határozatot meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

V. fejezet

Polgármester, alpolgármester, települési képviselő,  jegyző

Polgármester

53. §

1. A választópolgárok által megválasztott polgármester főállásban látja el feladatát. Tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége szempontjából települési képviselőnek tekintendő
2. A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja az alpolgármestert.

3.  ²⁸ A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Kengyel Község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a  demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület  működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

54. §

A Polgármesteri Hivatal önkormányzati feladatait a hivatal ügyrendjében illetve az ügyrendben meghatározott módon szabályozza a polgármester.

55. §

A polgármester hetente egy napon fogadónapot tart, de ellátásába bevonhatja az alpolgármestert és a jegyzõt.

Alpolgármester

56. §

1. A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére ²⁹ minősített többséggel, titkos szavazással egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg. ³⁰

3. Az alpolgármester tiszteletdíját külön határozat tartalmazza.

²⁸ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

²⁹ Kiegészítette a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³⁰ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

A települési képviselő

57. §

1.  ³¹
2.  ³²

³³ A képviselő:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében

b)részt vesz a Képviselő-testület ülésein

c) felszólalhat

d) indítványt tehet

e) kérdéseket tehet fel

f)interpellálhat

g) szavaz a döntést igénylő ügyekben.

57/A. §⁴⁰

1. Amennyiben a Képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján tanácsnokot választ, tiszteletdíját a képviselők tiszteletdíjáról szóló 14/2010.(X.25.) számú önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
2. A tanácsnok feladatkörét a megválasztásáról szóló határozatban kell rögzíteni, és e rendelethez függelékként csatolni kell.

58. §

1. A képviselõ köteles
   1. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
   2. a Képviselõ-testület, bizottság, a polgármester felkérése alapján részt venni az ülés elõkészítésében, a különbözõ vizsgálatokban,
   3. tartózkodni minden olyan tevékenységtõl, amely az önkormányzat, illetve a település ellen irányul, illetve azokat sérti,
   4. egyéni álláspontjától függetlenül - azaz a Képviselõ-testület a bizottság döntésével egyetért-e - a döntést, ha feladata végrehajtani,
   5. a tudomására jutott állami és szolgálati, valamint az üzleti titkot megõrizni megbízatása megszûnését követõen is.

2. A képviselõ köteles a polgármesternek bejelenteni ha a Képviselõ-testület ülésétõl távol marad.

3. A távolmaradás igazoltnak tekintendõ
   1. ha annak oka halaszthatatlan elfoglaltság,
   2. utólagos bejelentés esetén is a betegség vagy külföldi tartózkodás.

4. A (2) - (3) bekezdések irányadók a bizottság ülésérõl való távolmaradásra is.

______________

³¹ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³² Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³³ Kiegészítette a 8/2013.(VI.28.) Ör.

⁴⁰ Kiegészítette a 14/2014.(XI.06.) Ör.

5. Ha a képviselõ három hónapot meghaladóan igazolatlanul távolmarad az ülésekrõl, ezt a tényt a polgármester a Képviselõ-testület üléseinek kezdetén kihirdeti.
6. A képviselõ tiszteletdíjban részesül, melynek mértékét és csökkentésének jogcímeit, valamint összegét külön rendelet szabályozza.

Jegyző

59. §

1. ³⁴ A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

2. A jegyző ³⁵:
   1. a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes köztisztviselő által történő elkészítéséről;
   2. állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;
   3. állást foglal a polgármester, az alpolgármesterek által feltett jogértelmezési kérdésekben;
   4. javaslatot tesz a képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;
   5. igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;
   6. szervezi a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;
   7. koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
   8. gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról.
   9. tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, bizottságnak, a polgármesternek az önkormányzatokat érintő fontosabb jogszabályokról.

VI. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

60. §

1. A Képviselő-testület egységes hivatala – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos feladatokat látja el.

2. A Polgármesteri Hivatal jogi személy, vezetője a jegyző.

3. A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása:
   1. Igazgatási csoport
   2. Pénzügyi csoport
   3. 
      
4. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét az SZMSZ melléklete tartalmazza.

³⁴ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³⁵ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

5. A Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti /magán/ titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.

Társulások

61. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

2.  ³⁶
3.  ³⁷

VII. fejezet

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

62. §

1. Az önkormányzat tulajdonára és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályaira vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester, vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző, vagy annak meghatalmazottja jogosult.

.

63. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését külön rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv.³⁸, a finanszírozás rendjét a hatályos költségvetésről szóló törvény határozza meg.

2. A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

3. Az első fordulóban a költségvetés koncepcióját tárgyalja meg a Képviselő-testület, amit a költségvetési évet megelőző év november 30-ig kell előterjeszteni. A koncepcióban számba kell venni
   1. a bevételi forrásokat, bővítésük lehetőségeit,
   2. a várható kiadásokat, gazdaságosságukat és célszerűségüket, valamint össze kell mérni a lehetőségekkel és meg kell határozni a teljesítési sorrendet.

³⁶ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³⁷ Hatályon kívül helyezte a 8/2013.(VI.28.) Ör.

³⁸ Módosította a 8/2013.(VI.28.) Ör.

4. A második fordulóban a jogszabályok által megállapított részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.

5. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a Kjt. 6. § (3)⁵ bekezdés szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja.

64. §

A költségvetési évet követően a polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

65. §

A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket nyilvános és rendes ülésen kell tárgyalni, valamint elfogadni. A költségvetési rendelet módosítására nyilvános rendkívüli ülésen is sor kerülhet.

A gazdálkodás ellenőrzése

66. §

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

2. A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület látja el.

3. A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott belső ellenőr útján gondoskodik.

4. Az önkormányzat éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány- és eredmény-kimutatását könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja. A felülvizsgálatról a könyvvizsgáló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

67. §

 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.

⁵ Módosította a 17/2011.(XII.01.) Ör.

68. §

1. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 9/1999. (V. 4.) ÖK. számú rendelet.

Kengyel, 2011. március 31.

Kihirdetési záradék:

Kengyel, 2011. április 01.

                                            Dr. Fekete Nóra

                                               jegyző

1. számú melléklet az 5/2011.(IV.01) számú önkormányzati rendelethez

A bizottságok feladatairól

1. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

• ellátja az SZMSZ  42-52. §-ban  meghatározott feladatokat
• részt vesz a rövid és hosszú távú tervek kidolgozásában
• javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére
• a Képviselő-testület megbízása alapján részt vesz a pénzügyi jellegű önkormányzatot érintő ügyek, beruházások előkészítésében
• átruházott hatáskörben elbírálja a jelzálogjog bejegyzés törlési, vagy megterhelési kérelmeket a lakásépítéshez, felújításhoz adott kölcsön vonatkozásában
• szükség szerint javaslatot tesz a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítására, kiegészítésére
• véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését /kivéve az építési telkeket/
• szükség szerint javaslatot készít az értékesítésre kerülő építési telkek kijelölésére, áraira
• figyelemmel kíséri a községben a járda és úthálózat állapotát, ezek megvédésére, felújítására javaslatot tesz
• rendszeresen figyelemmel kíséri a község környezetvédelmi helyzetét, szükség szerint javaslatot tesz az általa észlelt hiányosságok kijavítására
• a polgárőrség munkáját figyelemmel kíséri, segíti
• részt vesz a településrendezési terv felülvizsgálatában
• részt vesz az SZMSZ elkészítésében, módosításában
• figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását, ciklusonként egy alkalommal napirendre tűzi felülvizsgálatukat
• megbízás alapján vizsgálatot végez a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyekben
• ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat

A bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testület elé a következő előterjesztések:

            a) éves pénzügyi terv

            b) helyi adó megállapítása, módosítása

            c) hitelfelvétel

            d) beszámoló pénzügyi tervek végrehajtásáról

            e) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése

2./  Egészségügyi, Szociális, Művelődési és Oktatási Bizottság    

• részt vesz az egészségügyi, szociális, művelődési és oktatási tárgyú előterjesztések előkészítésben, azokat véleményezi

• figyelemmel kíséri a községben a közművelődési, oktatási, egészségügyi, szociális feladatok ellátását, évente egy alkalommal értékeli a Képviselő-testületi ülésen

• észt vesz a községi ünnepségek programjainak kialakításában, előkészítésében

• szervezi a hagyományos „Kengyelfutás” tömegsport rendezvény előkészítését, lebonyolítását

• figyelemmel kíséri és évenként értékeli a községben a sportfeladatok ellátását

• kapcsolatot tart fenn a községben működő civil szerveződésekkel, segíti munkájukat

• átruházott hatáskörben dönt az alábbi ügyekben:

- átmeneti segélyek

          2. számú melléklet az 5/2011.(IV.01) számú önkormányzati rendelethez ¹⁰

¹⁰  Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(VII.06.) Ör.

3. számú melléklet az 5//2011.(IV.01.) számú önkormányzati rendelethez

Átruházott hatáskörök a polgármester részére

• temetési segély

¹¹

• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
• első lakáshoz jutók szociális támogatása
• ³⁹ közút kezelői feladatok, közútkezelő hozzájárulás

¹¹ Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(VII.06.) Ör.

³⁹ Kiegészítette a 5/2014.(III.01.) Ör.

1. számú függelék  az 5/2011.(IV.01.) számú önkormányzati rendelethez

Kengyel Község Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése értelmében Kengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ).

Az SZMSZ-ben a Képviselő-testület az Ötv. 38. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozta Kengyel Község Polgármesteri Hivatalát (továbbiakban: Hivatal).

1. A Polgármesteri Hivatal jogállása

1. A Hivatal a Képviselő-testület által létrehozott egységes szerv, amely a polgármester irányításával és a jegyző vezetésével látja el feladatait. A Hivatal munkájának megszervezéséről a jegyző gondoskodik. A Hivatal saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

2. A hivatal megnevezése, székhelye:             Kengyel Községi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala

5083 Kengyel, Szabadság út 10.

            A Hivatal szervezeti felépítése:

           A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi egységekből áll:

a) Pénzügyi csoport

            b) Igazgatási csoport

2.1 A csoportok feladatai:

a) Pénzügyi csoport feladatai:

• a költségvetés végrehajtásáról rendszeres beszámolók, szöveges indoklások készítése
• ellátják a pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos számviteli, gazdálkodási teendőket
• ellátják a pénztár kezelésével kapcsolatos feladatokat
• eleget tesznek adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségnek
• közreműködnek a pénzügyi tervezésnél és a takarékos gazdálkodás kialakításában
• a fenti célok megvalósítása érdekében kapcsolatot tartanak az intézmények vezetőivel
• ellátják a vagyonnyilvántartással, leltározással, selejtezéssel kapcsolatos feladatokat
• ellátják a személyzeti ügyeket, vezetik a közszolgálati nyilvántartást
• ellátják az adóigazgatásból rájuk háruló feladatokat, adóügyek intézését, adóigazolásokat adnak ki, adó végrehajtási eljárásokat foganatosítanak

b) Igazgatási csoport feladatai:

• előkészítik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az óvodáztatási támogatás iránti kérelmeket
• közreműködés az anyakönyvvezetői feladatok ellátásában

• ellátják a népjóléti igazgatásba tartozó feladatokat

• végzik a népesség nyilvántartást

• ellátják az anyakönyvvezetéssel kapcsolatos összes feladatot

• környezettanulmányokat készítenek

• lakcímbejelentés

• eseti és rendszeres pénzellátások ügyintézése

• fizető vendéglátó engedélyek kiadása, visszavonása, az előírások betartásának ellenőrzése

• telephely engedélyezések

• az üzletek működési engedélyeinek kiadása

• iktatás, irattárazás

• közterület bontási, közterület foglalási engedélyek előkészítése

• az önkormányzat alkalmazásában lévő közfoglalkoztatottak munkájának    szervezésében részvétel

• a települési intézmények és lakásbérlemények kommunális üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása

• az önkormányzat ingatlan vagyon kataszterének naprakész vezetése, önkormányzati vagyonleltár vezetése

• eb nyilvántartás

• temetői nyilvántartás kezelése

• tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok koordinálása

• községi beruházások, pályázatok előkészítése

• informatikai rendszerek karbantartása

2. A Hivatal irányítása, vezetése, működése

1.  A polgármester a jegyző útján irányítja a Hivatalt. Az alpolgármestert a polgármester távollétében annak (SZMSZ) szerinti  irányítási jogosítványai illetik meg.

2. A jegyző ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait.

Gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzéséről

Rendszeres tájékoztatást ad a Hivatal működéséről a polgármesternek.

3. Az ügyintézők a jegyző vezetésével látják el feladataikat. Részletes feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák

3. A Hivatal működése

1. munkarend:

1. A Hivatal dolgozóinak munkarendje:

Hétfő, kedd, szerda, csütörtök:                    7.30 – 16.00 óráig

Péntek:                                                          7.30 – 13.00 óráig

2. A fizikai alkalmazottak munkarendje:

                 Hétfőtől-csütörtökig:                                     6.30 – 11.30 óráig és

                                                                                        16.00 – 19.00 óráig

                  Péntek:                                                           6.30 – 11.30 óráig és

                                                                                        13.00 – 16.00 óráig.

c.) Karbantartók: 

                 hétfőtől – csütörtökig                                    7.00 – 16.00 óráig

                 péntek:                                                                       7.00 – 13.00 óráig.

4. Túlmunka végzése esetén szabadidőt a jegyző engedélyezheti.
5.  ^{6 A Képviselő-testület biztosítja a rugalmas munkaidő szervezés lehetőségét a köztisztviselők részére a Jegyző munkáltatói jogkörében meghatározva.}

2. Az ügyfélfogadás rendje:
   1. A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfő:                         8.00 – 12.00 óráig

Kedd:                         13.00 – 16.00 óráig

Szerda:                       8.00 – 16.00 óráig

Csütörtök:                  Ügyfélfogadás nincs

Péntek:                       8.00 12.00 óráig.

1. A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:

                        polgármester               szerda:              9.00 – 16.00 óráig

                        jegyző:                                    kedd:              13.00 – 16.00 óráig

c.) a települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – fogadni kell.

4. Halaszthatatlan ügyekben, amely esetben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző jogosult.

⁶ Kiegészítette a 17/2011.(XII.01.) Ör.

4. A Hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok

1. A munkáltatói jogok gyakorlása

A Hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző az alábbiak szerint gyakorolja:

- engedélyezi a dolgozók évi rendes szabadságának kiadását, a szabadságolási

   ütemterv szerint

- igazolja a dolgozók útiszámláit, továbbá dönt a köztisztviselők:

            - kinevezéséről

            - javadalmazásáról

            - jutalmazásáról

            - kitüntetéséről

            - fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről

            - anyagi és fegyelmi felelősségre vonásáról.

2. A helyettesítés szabályozása:

Az ügyintézők munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Technikai dolgozók helyettesítését a jegyző szervezi.

3. Ügyiratkezelés, ügyintézés:

A Hivatal ügyiratkezelése központi. Az ügyiratok iktatását és kezelésük legfontosabb teendőit, az erre kijelölt köztisztviselő végzi. Az ügyintéző az ügyet az ügyintézési határidőn belül köteles elintézni. A titkos iratok kezelését és megőrzését az erre kijelölt köztisztviselő végzi, a titkos iratokra vonatkozó szabályok szerint. Egyéb ügyintézésre vonatkozó szabályokat az Ügyirat kezelési szabályzat határozza meg.

4. A Hivatal ügyiratkezelése

A   Hivatalban az iktatási feladatokat az ezzel megbízott köztisztviselő látja el. Az iktatást végző ügyintéző

      - a hozzá érkező ügyiratot érkezteti és ellátja a kiadás dátumával

- sürgős intézkedést igénylő ügyeknél az iratra feljegyzi a „sürgős” szót, határidő  

   megjelölése mellett

- induló ügyeknél kötelezően, már folyamatban lévő ügyeknél szükség estén feltünteti

   az iraton a leglényegesebb utasításokat.

5.Hivatal kiadmányozási rendje

Aláírási jog illeti meg – kivételével – a polgármestert. (Külön törvényben meghatározott hatósági ügyekben a polgármestert. A jegyző feladat-, és hatáskörének megfelelően gyakorolja a kiadmányozási jogot.

Az önkormányzat bankszámláját vezető pénzintézetnél történő forgalom aláírói a bejelentett módon, egyik aláíró a jegyző,  a másik aláíró a pénzügyi vezető lehet.

Az aláírt, ellenjegyzett irat postázásáról az iratot készítő ügyintéző gondoskodik.

Főszabályként valamennyi külső szervtől érkező iratot, továbbá a saját kezdeményezésre induló ügyek alapiratait be kell iktatni.

A polgármesteri és a jegyzői utasításokat – főszámra történő iktatás után – évente kezdődő, folyamatos sorszámozással, egységes jelölést alkalmazva kell kiadni:

Az utasításokat nyilvántartás és közzététel céljából az érintett köztisztviselőhöz kell eljuttatni.

Irattárba az elintézett ügyek kerülnek, amelyeket két évig kézi irattárban, majd központi irattárban kell megőrizni. Az ügyiratok irattárazását, selejtezését a vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégezni.

Az előbbiekben megállapított szabályok betartásáért az illetékes előadók felelnek. A Hivatal egészére vonatkozóan a jegyző felügyeli az ügyiratkezelés és a kiadmányozás rendjét, annak megtartását és indokolt esetben megteszi  szükséges intézkedéseket.

6.  A Hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait külön szabályzat szabályozza.

7. A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó a használatba adott bélyegzők meglétét évente ellenőrizni köteles. A használatba adás során a bélyegzőlenyomat feltüntetése mellett a bélyegző átvételéről az átvevővel az alábbi szövegű nyilatkozatot íratja alá:

„Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt csak a hivatal céljaira rendeltetésének megfelelően használom.”

                                                           Bélyegzőlenyomat

Kengyel,20……, ………………….hó…..nap

                                                                                  …………………………………….

                                                                                              átvevő aláírása

Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszíti, köteles erről írásban jelentést tenni. A vezető köteles az elvesztés körülményeit megvizsgálni. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé váló bélyegzőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni. Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért.

5. Vagyonnyilatkozat-tételre köteles munkakörök

Kengyel Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában az alábbi munkakörben dolgozó köztisztviselők kötelesek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv.-ben foglaltaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni:

1. 3. § (2) bek. d) pontja alapján a jegyző

2. 3. § (1) bek. a) pontja alapján a szociális ügyintéző

3. 3. § (1) bek. b) pontja alapján a közbeszerzési előkészítő munkacsoport tagja

4. 3. §) (1) bek. c) pontja alapján gazdasági vezető

6. Záró rendelkezések

1. A Hivatal ügyrendje az SZMSZ függelékét képezi.

2. A jegyző köteles gondoskodni az ügyrend naprakész állapotáról és arról, hogy az ügyrendet ismerjék a Hivatal köztisztviselői.

3. A Hivatal ügyrendje az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba.

Kengyel, 2011. március 31.

                                                                                              Dr. Fekete Nóra

                                                                                                   jegyző

Az ügyrendet jóváhagyom.

Kengyel, 2011. március 31.

                                                                                              Nagy Szilárd

                                                                                              polgármester

2.számú függelék az 5/2011. (IV.01.) számú önkormányzati rendelethez

A képviselők neve és lakcíme

1. Nagy SzilárdpolgármesterKengyel, Petőfi út 1/b.
2. Kozák FerencnéalpolgármesterKengyel, Hunyadi út 16.
3. Németh LajosKengyel, Petőfi út 1/a.
4. Oravecz MihályKengyel, Bajcsy Zs. út 45/a.
5. Csabainé Bártfai MargitKengyel, Rákóczi u. 5.
6. Guttyán EdinaKengyel, Petőfi út 10.
7. Tóth-Varga ValériaKengyel, Thököly út 49/a.

3.számú függelék az  5/2011(IV.01.) számú önkormányzati rendelethez

A bizottságok elnökei és tagjai

Egészségügyi, Szociális, Művelődési és Oktatási Bizottság

Elnöke:                                   Tóth-Varga Valéria

Elnök-helyettes:                     Guttyán Edina

Tagjai:                                    Németh Lajos

                                               Kovács Gyula         nem képviselő tag

                                               Vágner Ferencné    nem képviselő tag

Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

Elnöke:                                   Németh Lajos

Elnök-helyettes:                     Csabainé Bártfai Margit

Tagjai:                                   Oravecz Mihály

                                               Erdei Lászlóné nem képviselő tag

                                               Varga Márta     nem képviselő tag

4. számú függelék az 5/2011.(IV.01.) számú önkormányzati rendelethez az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciónkénti csoportosítása

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

0160010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

031030 Közterület rendjének fenntartása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120 Út, autópálya építése

045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160 Közutak, hidak. alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120 Piac üzemeltetése

051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, áthelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020 Lakóépület építése

061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074013 Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

084031 Civil szervezetek működési támogatása

084032 Civil szervezetek programtámogatása

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

094260 Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

102021 Időskorúak, demens betegek tartós bentlakásos ellátása

102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása

102050 Időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054 Családsegítés

107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

5. számú függelék az 5/2011.(IV.01.) számú önkormányzati rendelethez

A tanácsnok feladatköre

Az önkormányzatok között létrejövő kapcsolat felügyelete

Az önkormányzatok között meglévő kapcsolat felügyelete

Településfejlesztési feladatok koordinálása

Pályázati lehetőségek feltárása, a megvalósítás felügyelete

..