Kengyel Községi Önkormányzat képviselő testületének 13/2018.(XII.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2025. 11. 06- 2025. 11. 20Kengyel Községi Önkormányzat képviselő testületének 13/2018.(XII.19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Kengyel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 107. §-ában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kengyel Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.
(3) Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni:
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet
c) piacok, vásárok esetén, ha a vásárok és piacok rendjéről szóló önkormányzati rendelet
d) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.
(4) A rendelet szervi, személyi hatálya a rendeletben foglaltak végrehajtása vonatkozásában kiterjed:
a) a képviselő-testületre és szerveire: a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesteri hivatal apparátusára,
b) az önkormányzat intézményeire,
c) az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre, az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.
Az önkormányzati vagyon rendeltetése és annak részei
2. § (1) Az önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése az önkormányzat által ellátott közszolgáltatási feladatokhoz szükséges tárgyi, anyagi, technikai feltételek biztosítása.
(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.
(3) Az önkormányzati vagyon részei:
a) törzsvagyon, valamint
b) egyéb vagyon.
(4) Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
(5) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába (vállalkozási vagyon).
(6) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes vagyontárgyak összessége.
3. § (1) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
(2) A nem közszolgálati ellátásra szolgáló forgalomképes vagyon bevétel orientált hasznosítása, a tulajdoni érdekek érvényre juttatásával történhet.
(3) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni, gyarapítani.
4. § (1) A vagyongazdálkodás az önkormányzati gazdálkodás egészének átfogása, a fejlesztési döntések megvalósításán túl jelenti a vagyon működésének formáját, eszközrendszerét, finanszírozását.
(2) a) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
b) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
c) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
d) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át.
(3) Az önkormányzati vagyonról, követelésről lemondani, önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni csak ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány létrehozása és alapítványi hozzájárulás jogcímén lehet.
(4) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak vonatkozásában a 4. § (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
(5) Az önkormányzat a vagyongazdálkodási és kezelési feladatait e rendelet előírásaira figyelemmel, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei útján látja el.
(6) Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételről az éves költségvetési rendeletben kell dönteni.
(7) A vagyonról, annak változásáról a lakosságot a zárszámadással együtt tájékoztatni kell a helyben szokásos formában.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
5. § (1) Kengyel Község közigazgatási területén a forgalomképtelen törzsvagyonra vonatkozó adatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, pénzbeli hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem vihető be, hitel felvételének és kötvény kibocsátásának fedezetére nem használható fel.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyak hasznosítása a Polgármesteri Hivatal feladata, az önkormányzat egyedi határozata alapján vállalkozási formában is működtethető.
6. § (1) Kengyel Község közigazgatási területén korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részletes adatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon közcélú víziközművének hasznosítási jogát szerződésben, egyedi határozatban a képviselő-testület átengedheti. Jelenleg a víziközmű működtetője a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., amely működéséhez szükséges vagyont vagyonkezelésre hozzárendeli.
(3) Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. A feladat ellátására a meghatározott vagyontárgyakat a kezelésükbe adja az önkormányzat.
(4) Az intézmények az alaptevékenységükett nem sértő, alaptevékenységen kívüli vállalkozási tevékenységet az önkormányzat képviselő-testületének engedélyével végezhetnek, az engedélyben meghatározott vagyontárgyak figyelembevételével. A képviselő-testület egyedi elbírálás alapján a tevékenységet határozattal engedélyezi.
(5) Az intézmények alapfeladatainak és vállalkozói tevékenységük bonyolítására hitelt nem vehetnek fel, alapítványokhoz csak a képviselő-testület engedélyével járulhatnak hozzá.
(6) Az intézmények gazdasági társaságba csak a képviselő-testület engedélyével léphetnek be és csak olyan formában, ahol a felelősség nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
7. § (1) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzati törzsvagyonba.
(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes, melynek részletese adatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A forgalomképes vagyonrészek vállalkozási célra igénybe vehetők.
(4) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
8. § (1) a) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
b) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
c) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 6. § (2) és (4) bekezdésben foglaltak betartása mellet vihető be vállalkozásba.
(4) Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
(5) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
(6) Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
(7) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
9. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály, vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonnal kapcsolatos ügyekben a képviselő-testületet Kengyel Község Polgármestere képviseli.
(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 500.000 Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódó kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek joggyakorlására:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
c) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
d) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
e) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
f) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
g) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
h) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
i) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
j) Az 500.000 Ft összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódó kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Kengyel Községi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
12. §1 (1) A nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha a törvény, vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőségeket nyilvánossá kell tenni az önkormányzat weblapján.
13. § A 12. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetést a rendelet 4. melléklete szerinti Versenytárgyalási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.
13/A. §2 (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak
a) meghatározott céllal más önkormányzatnak;
b) közérdekű kötelezettségvállalással;
c) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás jogcímen lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen átengedni más önkormányzat vagy állami szerv részére a vonatkozó feladat- és hatáskör átadása, kötelező feladat ellátása, vagy ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezése kapcsán lehet.
(3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról vagy átadásáról a képviselő-testület határoz.
Az önkormányzati vagyonkezelés szabályai
14. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.) 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
15. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére.
(2) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
16. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó feladattervet kell készíteni.
17. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, a kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
18. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzés kapcsán valósul meg.
A vagyon átruházásának szabályai
19. § A rendelet hatálya alá tartozó elemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) átruházás módja,
d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
20. § (1)3 A nettó 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2)4 Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem értékesítését – ha törvény vagy a képviselő-testület értékesítésről szóló határozata másként nem rendelkezik – versenyeztetni nem kell, azonban az értékesítési lehetőségeket nyilvánossá kell tenni az önkormányzat weblapján.
A vagyonszerzés szabályai
21. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) a szerzés módja,
c) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
d) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén, a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
22. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület, a polgármester javaslata és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.
Az önkormányzat követeléséről való lemondás
23. § (1)Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) követeléséről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga:
c) adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 250.001.- Ft-tól a képviselő-testület joga,
d) adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 250.000.-Ft-ot meg nem haladó összegig a polgármester joga úgy, hogy döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet,
e) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás a polgármester joga, a hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet, a hatályos adótörvények figyelembevételével.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
24. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat képviselő-testületének költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete költségvetési rendeletében dönt lízingszerződés kötéséről.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
25. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona önkormányzati vagyon, amit az önkormányzati képviselő-testület az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelői jog – átadása ingyenes, az önkormányzat képviselő-testülete a használat ellenértékét nem követelheti.
(2) Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(3) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartatásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezet folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
(4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetés tervezésekor.
(5) Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
(6) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, és vehet részt vállalkozásban.
Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
26. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván.
(2) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
ca) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken, vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX tv. alapján kell elvégezni.
cb) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
27. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében, a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a jegyző gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Kengyel Község nemzeti vagyonáról szóló 7/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.
4. melléklet
Módosította a 3/2021. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. február 12. napjától.
Kiegészítette a 3/2021. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. február 12. napjától.
Módosította a 3/2021. (II. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. február 12. napjától. A 20. § (1) bekezdése a Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6/2021. (III. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 12. napjától.
Módosította a 1/2021. (I. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. január 28. napjától.
Módosította a 1/2021. (I. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. január 28. napjától.
7. Módosította a 16/2021. (IX. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. szeptember 29. napjától. 8.A 3. melléklet a Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.