1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Kunhegyes város Önkormányzata tulajdonában lévő vagyonra.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

• a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona
• b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok.
• c) a tulajdoni részesedést jelentő befektetések / részvények, részesedések / és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok / a továbbiakban portfolió vagyon/.

2. § (1)^[1] Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére és bérletére vonatkozó rendeleteiben az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást a törvényben foglaltakkal és e rendelettel összhangban szabályozhatja, de az e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezhet kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

(2) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:

• a) pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet,
• b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet másképp nem rendelkezik.

3. § ^[2] Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

• a) forgalomképtelen,
• b) korlátozottan forgalomképes,
• c) forgalomképes.

(2)^[3] Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon (együtt: forgalomképtelen vagyon) nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, gazdasági társaságba nem vihető be, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.

6. § Az önkormányzat üzleti^[4] vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

7. § ^[5] Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan, ingó, továbbá portfolió vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

8. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet melléklete szerint az alábbi vagyonelemek jelentik:

• a)^[6] törvény alapján:
  • aa) a helyi közutak és műtárgyaik,
  • ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
  • ac) az önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
  • ad) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősülő nemzeti vagyonelem a többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés.
• b) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselőtestület annak nyilvánít.
• c)^[7] Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonából, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem jelöl meg.

9. § ^[8] (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a rendelet melléklete szerint az alábbi vagyonelemek jelentik:

• a) törvények alapján
  • aa) -közművek, kiemelt jelentőséggel a vízi közművek,
  • ab) -intézmények (épületei), középületek,
  • ac) -műemlékek,
  • ad) -védett természeti területek,
  • ae) -muzeális emlékek
• b) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(2)^[9] Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselőtestület joga.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett a Képviselőtestület határoz.

(4) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges:

• a) a műemlékek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez,
• b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek elidegenítéséhez,
• c) védett természeti terület elidegenítéshez.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselőtestület dönt.

10. § Az önkormányzat üzleti^[11] vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § (1)^[12] Az önkormányzati vagyon megszerzésére, elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba vitelére a törvényben nem rendezett kérdésekben e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselőtestület rendelkezik.

(3) A Képviselőtestület a (2) bekezdésben megjelölt egyes hatásköreit a

• a) polgármesterre,
• b) bizottságra átruházhatja.

(4) Azokban az esetekben, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet a Képviselőtestület döntéséhez köti, azt megelőzően ki kell kérni a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság^[13] véleményét.

12. § (1) Felajánlás révén az önkormányzat tulajdonába az alábbi eljárás alapján kerülhetnek ingó és ingatlan vagyontárgyak: A felajánlás elfogadásáról a Polgármester dönt az ágazatilag illetékes bizottság állásfoglalása alapján, amely szükség szerint megkéri a felajánlással érintett intézmény véleményét.

(2) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátadásról megállapodást kell kötni.

(3) A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

(4) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni – szükség esetén – az önkormányzati intézményt megillető vagyonkezelői jog kérdéséről is.

13. § ^[14] (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát nettó 25.000.000.- Ft értékhatár felett – ha jogszabály kivételt nem tesz- csak versenyeztetés útján, az összeségében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet értékesíteni a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékarányosságával.

14. § (1) A portfolió vagyon értékesítése a 13. § szabályaitól eltérően az alábbi módon történik: A portfolió vagyon értékesítéséről értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület dönt.

(2) A portfolió vagyon körébe tartozó értékpapírok, részesedések egyedi értékesítése esetén legalább három ajánlatot kell bekérni, míg több értékpapír, részesedés együttes értékesítése esetén pályázat kiírása és elbírálása szükséges a döntéshez.

(3) A 14. § (1) és (2) bekezdéstől eltérően a kötvény-kibocsátásból származó források esetében portfólió vagyon értékesítése a likvid pénzeszköz és kockázatkezelési szabályzat szerint történik.^[18]

15. § ^[19] (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát csak természetes személy vagy átlátható szervezet szerezheti meg. Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben, és e rendeletben meghatározottak szerint lehet. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő és értékesítés alatt álló ingatlan esetén a törvény által megjelölt állami szerv 30 napon belül nyilatkozik az állam nevében a mindenki mást megelőző elővásárlási jog gyakorlásának szándékáról. Az előzőektől eltérően az önkormányzati bérlakások elidegesítésének esetén a lakásban bent élő bérlőt az államot megelőzően nyilatkoztatni kell az elővásárlási jog gyakorlásának szándékáról.

(3) Az önkormányzatot törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazon a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.

16. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

18. § (1)^[21] A 16. §-ban^[22] foglalt tilalom nem vonatkozik a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás / pl.: szolgalmi jog / tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére, nyilatkozat megtételére a Polgármester jogosult, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság^[23] állásfoglalása alapján.

19. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti^[24] vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.

20. § A 18. §-ban rögzített eljárást kell követni a forgalomképes vagyon tekintetében is, a rendelkezési jogot nem érintő korlátozás esetén.

21. § ^[25] (1) Az önkormányzat a képviselőtestület döntése alapján a törvény keretei között gazdasági társaságot alapíthat, továbbá gazdasági társaságban érdekeltséget szerezhet.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

22. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.

23. § (1)^[26] Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba.

(2) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselőtestület döntése folytán vesz részt vállalkozásban. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 27.- 29. §-ok alapján kerülhet sor.

(3) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyon nem szolgálhatnak vállalkozási célt.

24. § Az önkormányzat üzleti^[27] vagyona vállalkozásba vihető.

25. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat Képviselőtestülete dönt.

26. § Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált, amely vagyon megjelenik részvény, üzletrész, vagyoni betét formájában.

27. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 500.000.- Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet.

(2) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie – indokolt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is.

(3) A versenytárgyalás alá eső vagyon használat-, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

28. § ^[28] (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve viszteher mellett.

(2) Az önkormányzati vagyon használati jogát természetes személy vagy átlátható szervezet szerezheti meg.

(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes vagy ingyenes használati joga csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható át.

(4) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

29. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.

(2) A koncessziós szerződés kötésére a Képviselőtestület jogosult.

30. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

• a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint,
• b) az önkormányzatnak a közterület használatáról szóló rendeletében meghatározottak szerint.
• c) bérleti szerződéssel a jelen rendelet 33. §-ban foglaltak szerint / különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű területekre /.

31. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a törvényes feltételek^[29] megtartása mellett lehet átengedni:

• a) koncessziós szerződéssel,
• b) bérleti szerződéssel a jelen rendelet 33. §-ban rögzített feltételek mellett a 37.- 38. § betartásával / különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű területekre /

32. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti^[30] vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:

• a) koncessziós szerződéssel,
• b) bérleti szerződéssel a 33. §-ban foglaltak szerint / különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű területekre /
• c) használati díj ellenében.

33. § (1) A Képviselőtestület az 1.000.000.- Ft értékhatár fölötti értéket képviselő használat-, illetve hasznosítási jog átengedéséről legalább megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) Az Önkormányzat 500.000-1.000.000.- Ft értékhatárok között az önkormányzat hivatalos lapjában hirdeti meg a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A Képviselőtestület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság^[31] dönt az 500.000.- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

(4) A Bizottság a döntéséről a Képviselőtestületet soron következő ülésén tájékoztatja.

34. § Az önkormányzati vagyon használat-, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a Képviselőtestület joga.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető.

(2) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselőtestületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetőek társulásba.

38. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti^[32] vagyona társulásba vihető.

39. § (1) Az önkormányzat a portfólió gyarapítására rövid vagy hosszú távú befektetésként értékpapírt, részesedést vásárolhat.

(2) Az ( 1 ) bekezdésben foglalt vásárlásokról a Képviselőtestület dönt.

40. § (1) Az önkormányzat követeléseiről - a könyvvizsgáló véleményének kikérése mellett – a Képviselő-testület akkor mondhat le, ha az nem veszélyezteti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

(2) A Képviselőtestület 100.000.-Ft értékhatár alatt a lemondás gyakorlására a polgármestert jogosítja fel.

41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat éves költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Lízingszerződés kötéséről a Képviselőtestület dönthet.

42. § (1)^[33] Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az önkormányzat a törvény alapján vagyonkezelőnek minősülő szervezeteknek a feladataik ellátatásához szükséges vagyont elégséges mértékben biztosítja. A vagyonkezelésbe átengedett nemzeti vagyon hasznosításának részletes szabályait az önkormányzat és a vagyonkezelő közötti szerződésben kell rendezni.

(2) Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

43. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

44. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti – a Képviselőtestület által jóváhagyott – megállapodás szerint alakulnak.

(2) A Képviselőtestület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

• a) Az intézmény vezetője az 50.000.- Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
• b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat 50.000 Ft értékhatár alatt a polgármesterrel való egyeztetést követően hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
• c) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
• d) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt a költségvetési rendeletben.
• e) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
• f) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani kizárólag a Képviselőtestület engedélyével lehet.

45. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

46. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.

47. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

48. § A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban, valamint az egyéb vagyont. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat.

49. § A leltár összeállításáért a Jegyző felelős.

50. § Az önkormányzat köteles az ingatlanvagyonát vagyonkataszterben felfektetni, a változásokat figyelemmel kísérni és a jogszabályoknak megfelelően értékben nyilvántartani.

51. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve a portfolió vagyont is) piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.

52. § Ez a rendelet 2004. május 1-jén 8 óra 46 perckor lép hatályba.

53. § ^[34] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.